"A" Béres - a cseppek feltatálója

“Soha egyetlen embertársam életéről nem akartam, nem akarok és nem is tudnék lemondani. Más a dolgom a világban.” Id. Dr. Béres József

Vitéz dr. Béres József agrármérnök, a talaj, a növények, az állatok, majd az emberek gyógyítója volt. Egyike azon magyaroknak, akik felfedezésükkel és évtizedek kemény és sokáig el nem ismert munkájával valami nemzetközileg kiemelkedőt és páratlant alkottak, egy igazi hungarikumot.

A Béres Csepp, amelyet évtizedek óta naponta százezrek használnak egészségük megőrzéséhez, immunrendszerük támogatásához a föld szeretetéből született: meghajlás a természet ereje és bölcsessége előtt. Egyetlen elméből kipattant gondolat, amely mindnyájunknak segít visszatalálni gyökereinkhez. A bennünk lévő harmóniát kapcsolja össze a természet egyensúlyával, hiszen mind része vagyunk a nagy egésznek.

Dr. Béres József, akinek élete szüntelen harc volt irigykedőivel szemben és fáradhatatlan munkálkodás a betegek gyógyításáért, a közösségért, legyen az a szülőfaluja, háborús alakulata, kutatócsoportja vagy családja, és sok-sok betege, 1920 és 2006 között élt közöttünk.

A Béres Cseppet 1972-ben alkotta meg, rákbeteg húgán való segíteni akarás erősen ösztönözte. Bár hamar híre kelt a “csodadoktornak”, s az emberek akarata kikényszerítette, hogy legálisan is hozzáférhető legyen (1978), de a rendszerváltásig a készítmény nem kaphatott nagyobb figyelmet. A feltaláló soha nem adta fel , és mára a családi tulajdonban lévő Béres Gyógyszergyár az egyik legsikeresebb magyar vállalkozás, amely a Béres Csepp mellett számos más termékkel is segít nekünk egészségünk megőrzésében, illetve a betegségek megelőzésében.

Dr. Béres József élete a szorgalom, a kitartás, az ötletesség, a kemény munka, a segítőkészség és a közösségbe vetett hit egyik legszebb példája. Bár sokszor mondta, hogy „senki nem lehet próféta a saját hazájában”, ő mégis az lett. A benne lakozó rendkívüli elhivatottság még életében legendává nemesítette alakját.

Az Újszínház két éve műsorra tűzte a feltatáló életéről szóló, BÉRES c. drámát, ami nagy sikerrel megy azóta is, igazolva, hogy a nézők kíváncsiak az olyan élettörténetekre, amelyek hősiesen kitartó, elkötelezett, hús-vér emberek életútját mutaják be.

Információ az előadásról:

http://www.ujszinhaz.hu/szinlap_mobile.php?eloadas=86

Tartalom:

Béres József, a Széchenyi–díjas kutató–feltaláló a hetvenes évek elején alkotta meg a Béres Cseppet.

1975–ben kuruzslás vádjával eljárás indult ellene.

Következő évben bejelentette a szabadalmat, amely gyógyhatású készítményként került forgalomba.

2000–ben hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították.

A drámai fordulatokban bővelkedő kortárs színmű megrendítő képet fest a Kádár–korszak bürokratikus viszonyairól, mely minden újat, egyénit, a hivatalos iránytól eltérőt gáncsolt. Béres József hűséges maradt elveihez, az akkori hatalom nyomása ellenére sem hagyta el hazáját, ragaszkodott ahhoz, hogy találmánya Magyarországon szolgálja a betegek gyógyulását.

„…Egyszer csak behívattak a Központi Bizottságba Aczél elvtárshoz, aki azt mondta nekem: „Annyi pénzt adok magának, amennyit akar, amennyit kimond a száján, csak hagyja el ezt az országot, és adja át a naplóit, kutatási eredményeit annak, akit én megnevezek.” Erre azt válaszoltam: „Az én őseim itt éltek, itt haltak meg, itt gürcöltek, itt fizettek adót. Nekem nem átjáróház ez az ország. Én szeretem ezt a népet, és nem hagyom el.” (Béres József)

A világhíres kutató–feltaláló halálának tizedik és a gyógyszer–szabadalom benyújtásának 40 éves jubileumán az Újszínház ezen előadással tisztelgett a Béres–életmű előtt.