A petefészekrákról a szakorvos szemével

A Sári Edina-Simó Vivien: Életrevaló című könyvből és a sajtóból megismertük Simó Vivien történetét, aki harcolt a petefészekrákkal, majd kigyógyult és petesejt donációval gyermeket is vállalhatott.

De pontosan mi ez a betegség? Hogyan előzzük meg? Hogyan kezelhető?
Kérdéseimre Dr. Szőcs Gyula szülész-nőgyógyász főorvos, magánorvos, patológus, igazságügyi orvosszakértő válaszol, aki tagja a Magyar Orvosi Kamarának, a Magyar Szülész-Nőgyógyász Társaságnak, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarának és a Magyar Elhízástudományi Társaságnak.

 

  • Doktor Úr, melyek a petefészekrák tünetei?

 

  • Korai stádiumban rendszerint egyáltalán nincsenek tünetek, vagy nem túl jellegzetesek. Has puffadás, kismedencei fájdalom, étvágytalanság, állandó teltségérzet, vizelési panaszok, hasűri folyadékgyülem. Viszont ezek elég „általános” panaszok és sokszor már előrehaladott állapotában jelentkező tünetek. A legfrissebb statisztikák szerint a betegek 70%-nál már előrehaladott stádiumról beszélünk, amikor kiderül.

 

  • Mi növeli a petefészekrák kockázatát?

 

  • Kialakulásának oka mindmáig ismeretlen, azonban nagyobb eséllyel alakul ki azoknál a nőknél, akik 30 éves kor felett szülnek először, valamint az 50 év feletti nők körében, de kisebb részt genetikailag is meghatározott, a hajlam örökölhető. Fontos megemlíteni a BRCA1 és BRCA2 géneket, hiszen ezek a gének a családilag halmozódó petefészekrák kóreredetében is szerepet játszanak. Bár a rák rendszerint nem örökletes, mindig valamilyen génhiba következménye, létrejötte során bizonyos gének mutációja következtében a sejtek elvesztik ellenőrzésüket a normális sejtosztódás és sejtnövekedés felett.

 

  • Azt hallottam, hogy lelki tényezők is vezethetnek nőgyógyászati problémákhoz, daganatos betegségekhez. Önnek mi a véleménye erről?

 

  • Természetesen a lelki okok, stressz hatások gyengítik az immunrendszert. A szervezet így hajlamosabb a betegségekre, fertőzésekre, illetve gyengébb, kevésbé hatékony a kóros anyagcseréjű sejtek-sejtvonalak kiszűrése, tehát nagyobb a daganatos betegségek kialakulásának lehetősége is.

 

  • Hogyan előzhetjük meg a petefészekrák kialakulását?

 

  • A petefészek rák kialakulását nem tudjuk megelőzni. Csökkenti a kialakulás kockázatát a 25 éves kor előtti gyermekvállalás, a korai menopauza, az egészséges életmód, és ebből a szempontból jótékony hatást tulajdonítunk a fogamzásgátló tabletták szedésének is. Az évenkénti nőgyógyászati szűrés nem nyújt teljes biztonságot, de esélyt ad a korábbi felismerésre. Az igazi nehézséget az eredményezi, hogy a „petefészek rák” nem csak a petefészekből indulhat ki, és megjelenése nagyon változatos, számos megjelenési formája van. Nem olyan viszonylag homogén betegségcsoport, mint pl. a méhnyakrák. Kiindulhat a petevezetőből és a hashártyában lévő, fejlődéstanilag az előbbivel egyező sejtcsoportokból is. A megelőzésnek sajátságos formája a kényszerű méheltávolítás során mindkét petevezető (tuba uterina) eltávolítása, az egészséges petefészkek egyidejű meghagyásával.

 

  • Hogyan állítható fel a diagnózis?

 

  • A hagyományos és szokásos nőgyógyászati vizsgálattal nehéz lenne ezt megtenni. Az elmúlt 1-2 évtizedben tökéletesített képalkotó eljárások és laboratóriumi tumor marker vizsgálatok adnak esélyt a panaszok hátterében meghúzódó elváltozások felismerésére. Elsődlegesen az ultrahang vizsgálat, azon belül is a hüvelyi ultrahang vizsgálat, erek keringés vizsgálatával kiegészítve. Szintén hasznos az MRI (mágneses rezonanciás képalkotás) vizsgálat. Tumor markernek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek a daganatos beteg testnedveiben emelkedett mennyiségben vannak jelen, míg a nem daganatos egyének testfolyadékaiban csak minimális mennyiségben vagy egyáltalán nem mutathatók ki. A tumor markerek szerepe jelentős, de nem egyértelmű. Eredményük felhívhatja a figyelmet a petefészek kóros folyamataira, azonban nem kellően érzékenyek és nem csak daganatos betegségben emelkedhetnek meg. Azonban gyanú esetén indokolt mérni a CA 125 és HE 4 markert és validálni a ROMA (risk of ovarian malignancy algorytm) index-szel.

 

  • Hogyan kezelhető a betegség? Attól vajon függ, hogy milyen stádiumban van a beteg?

 

  • Hogyne. Ez életkortól, és a betegség súlyosságától (stádiumától) is függ. Kezelése elsősorban operációval történik, melynek célja, hogy minél kevesebb daganatos szövet maradjon vissza a szervezetben. Szükségessé válhat mindkét petefészek és a méh teljes eltávolítása, a kismedencei nyirokcsomók eltávolításával együtt. Amennyiben a betegség fertilis, fogamzóképes korban támad, de a méh megőrzése lehetséges, petesejt adományozással a gyermekvállalás sem reménytelen. Gyakorta a műtét önmagában nem elég, ezt követi a gyógyszeres (pl. kemoterápia) kezelés. Az utóbbi évtizedben jó hatásfokú szereket alkalmazhatunk, és szép eredményeket érhetünk el.

 

  • A gyógyulás után mire kell figyelni?

 

  • A kezelés ellenére is megvan az esély a betegség visszatérésére, ezért a gondozottainkat rendszeresen kell ellenőrizzük. Itt van lényeges szerepe a tumor marker eredményeknek.

 

Összegezve: a petefészekrák egy „csendes gyilkos”, amely a nők gyarapodó hányadát érinti a mai tendenciák szerint. Megelőzősére biztos módszer nincs, de fontos a rendszeres szűrés, nőgyógyászati vizsgálat és az egészséges életmód.

 

Pintér Ibolya Katalin

 

 

 

További orvosi segítségért keresse fel a http://drszocs.eu/ oldalt,

civil támogatásért forduljon a Mályvavirág Alapítvány munkatársaihoz! http://www.malyvavirag.hu/

Iratkozzon fel hírlevelünkre!