„Csak tiszta forrásból” - A Nemzeti Filharmonikusok hangversenye Kolozsváron és Marosvásárhelyen
„Az előadás lényege, hogy azokat a darabokat, amelyeket műzenei formában most már lassan 100 éve ismernek és szeretnek az emberek, eredeti formájukban mutassák be úgy, ahogyan Bartók és Kodály hallhatták annak idején, a gyűjtőútjaikon." (Kocsis Zoltán)
A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis Zoltán vezetésével szeptember 7-én és 8-án Kolozsváron és Marosvásárhelyen megismétli a 2016. január 20-án a Müpában tartott hangversenyüket. A „Csak tiszta forrásból” elnevezésű est célja, hogy a magyar zenei élet két géniuszának, Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak szellemi örökségét a maga teljességében mutassák be a közönségnek.
A program különlegessége, hogy a két zeneszerző által feldolgozott dallamokat először eredeti formájában a „Fölszállott a páva” népzenei tehetségkutató résztvevői éneklik, muzsikálják és táncolják a tájegységnek megfelelő népviseletben, majd a művek komolyzenei feldolgozását a Nemzeti Filharmonikus Zenekar adja elő, Kocsis Zoltán vezényletével. A magyarázó szövegeket a népzene és klasszikus zene világában egyaránt jártas Sebő Ferenc mondja el.
Mindkét esten elhangzik majd Bartóktól az Erdélyi táncok, Magyar parasztdalok – Angoli Borbála, Román népi táncok, Öt magyar népdal – Panasz, Bartók-Kocsis feldolgozásban a Húsz magyar népdal – Székely lassú. Kodály Zoltántól a Galántai táncok, majd Kodály-Kocsis feldolgozásban az Árva madár, valamint a Puciné csendülnek fel. A hangversenyt Kodály Kállai kettőse zárja. A Nemzeti Filharmonikusok turnéján a dalok eredeti formáját a 2012-es és 2014-es Pávás fiatalok adják elő, Csizmadia Anna, Kubinyi Júlia, Kurdi Gábor, Zsikó Zoltán népdalénekesek, valamint a Parapács Zenekar és a Czifra Táncegyüttes, míg a művek feldolgozása Balga Gabriella, Palerdi András, a Nemzeti Filharmonikusok, valamint a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Kórusa közreműködősével szólalnak meg.
Ezen a rendezvényen mindenki számára kiderülhet, hogy ha arról esik szó, hogy a magyar stílus, a magyar motívumvilág színesebb vagy bonyolultabb, mint a körülöttünk élőké az nem az az oka, hogy mi szebbek és okosabbak lennénk, hanem az, hogy olyan elemekkel is tele van, amelyek a kárpát-medencei megjelenésük előtt Európában ismeretlenek voltak. Bartók Béla erről a kérdésről így vélekedett: „A szomszédaink lényegesen nem befolyásolták sem a régi, sem a mai dallamstílus kialakulását, sőt valamennyien többé vagy kevésbé a hatása alá kerültek. Így esett, hogy régi, a keleti örökséghez tartozó dallamaink feltünedeznek a szlovák, a horvát, román gyűjteményekben. Ezek nyomát ott találjuk Magyarországtól Moldváig és a Muraköztől Galíciáig.”
Kocsis Zoltán gondolatai: „Az előadás lényege, hogy azokat a darabokat, amelyeket műzenei formában most már lassan 100 éve ismernek és szeretnek az emberek, eredeti formájukban mutassák be úgy, ahogyan Bartók és Kodály hallhatták annak idején, a gyűjtőútjaikon. Legdrágább kincsünket, azt az esztétikumot közvetíthetjük a közönségnek, amelyre Bartók és Kodály a magyar és a kelet-európai népzenét emelték. Nem lehet elégszer felhívni a nagyközönség figyelmét arra, hogy amit Bartók- és Kodály-stílusnak tartunk, honnan jött. Mindkettőjüknél a teljes kelet-európai népdalkincs a legfontosabb forrás, bár míg Kodály elsősorban a magyar népdalkincsre koncentrált, addig Bartók többek között Bulgáriába, Törökországba és Algériába is elutazott a magyar népzene eredete után kutatva. Kodály és Bartók szerint a népdal városias öltözetben, a koncerttermi közegben félszeg és elfogódott. Ahogyan Bartók és Kodály a népdalokat a közönségnek prezentálja, az olyan fantasztikus öltözet, amely nem hivalkodó. Ugyanakkor tökéletes pompájában kifejezi azt az átfogó és egyetemes értéket, amelyet ezek a dalok képviselnek. Mindegyik egy-egy élethelyzetet ábrázol és a lehető leglényegesebbet mondja el a főszereplő pillanatnyi lelkiállapotáról és arról az élethelyzetről, amely meghatározza az illető életének folyását"
A hangversenyek helyszínei a Kolozsvári Magyar Opera (szeptember 7.) valamint Kultúrpalota / Marosvásárhely (szeptember 8.) Mindkét előadás este 19.00 órakor kezdődik. A koncertek a Közszolgálat a Magyar Kultúráért Alapítvány támogatásával jön létre.
A Nemzeti Filharmonikusokkal a hazai közönség az együttes nyitóhangversenyén, szeptember 25-én 19.30 órakor a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében találkozhat, ahol Kocsis Zoltán vezényletével és Ránki Dezső zongoraművész közreműködésével Bartók műveket adnak elő.
Műsor:
Erdélyi táncok – eredeti változat, előadja: Parapács Zenekar és a Czifra Táncegyüttes
Bartók Béla: Erdélyi táncok
Közreműködik: a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Árva madár - eredeti változat, előadja: Csizmadia Anna (ének)
Kodály-Kocsis: Árva madár
Közreműködik: Balga Gabriella (ének), és a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Angoli Borbála – eredeti változat, előadja: Kubinyi Júlia (ének)
Bartók Béla: Magyar parasztdalok – Angoli Borbála
Közreműködik: a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Galántai táncok – eredeti változat, előadja: Parapács Zenekar
Kodály Zoltán: Galántai táncok
Közreműködik: a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar
SZÜNET
Román népi táncok - eredeti változat, előadja: Kurdi Gábor (furulya), Parapács Zenekar és a Czifra Táncegyüttes
Bartók Béla: Román népi táncok
Közreműködik: a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Puciné - eredeti változat, előadja: Zsikó Zoltán (ének)
Kodály-Kocsis: Puciné
Közreműködik: Palerdi András (ének) és a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Azt akartam én megtudni - eredeti változat, előadja: Kubinyi Júlia (ének)
Bartók-Kocsis: Húsz magyar népdal - Székely lassú
Közreműködik: Balga Gabriella (ének) és a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Beteg az én rózsám nagyon - eredeti változat, előadja: Csizmadia Anna (ének)
Bartók Béla: Öt magyar népdal – Panasz
Közreműködik: Palerdi András (ének) és a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nagykállói táncok - eredeti változat, előadja: Parapács Zenekar és a Czifra Táncegyüttes
Kodály Zoltán: Kállai kettős
Közreműködik: a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Kórusa
Vezényel: Kocsis Zoltán
Műsorvezető: Sebő Ferenc
Időpontok és helyszínek:
2016. szeptember 7. 19.00 óra, Kolozsvári Állami Magyar Opera
2016. szeptember 8. 19.00 óra, Kultúrpalota, Marosvásárhely