Közérthetően a szájüregi rákról

A szájüregi rosszindulatú daganatos megbetegedések döntő többségét a szájüreget borító nyálkahártya hámsejtekből kiinduló rákos daganatok alkotják. Ide tartoznak az ajkak, és a szájgarat rákos elváltozásai, így a továbbiakban együttesen szájüregi rákot említünk.

A szájüregi rákok gyakorisága az elmúlt évtizedekben emelkedett hazánkban. Hazánk Európában a szomorú első helyezést érte el a szájüregi rákok gyakorisága és halálozási arányának vonatkozásában, bár az utóbbi években az emelkedés megtorpant, jelenleg is megközelítőleg 2300 új megbetegedést és 1500 halálesetet regisztráltak. (2011. évi adatok) Ez azt jelenti, hogy a túlélési arány csak 60 % körül van átlagosan, aminek fő oka a késői felismerés, diagnózis.

Ez a megállapítás napjainkban is igaz. A többi rosszindulatú betegséggel szemben a szájüregi rákok gyógyulási aránya az orvostudomány nagymértékű fejlődése dacára sem csökkent.

Ha korai lokalizált stádiumban felismerésre kerül a szájüregi rák, a beteg gyógyulási esélyei lényegesen jobbak (akár-70-80% is lehet), de amikor távolabbi áttétek is kialakultak, ez az arány sokkal rosszabb (20% körüli érték). A késői felismerésben jelentős szerepet játszik, hogy a szájüregi rákok csak előrehaladott állapotban okoznak panaszokat a páciensnek, és a betegek csak később fordulnak szakemberhez, rendszeres fogorvosi szűrővizsgálatban pedig nem részesülnek.

Az elmúlt évtizedben a szájüregi rákos betegcsoportra az idősebb életkor ((55-60 év felett), a férfi nem túlnyomó dominanciája volt jellemző (férfi/nő arány 5-6/1).

Jelenleg a megbetegedések egyre jelentősebb arányban kerülnek kimutatásra a fiatalabb, 40 év alatti korosztályban, a nők aránya is megnövekedett. 2010-ben hazánkban a férfi/nő arány 3:1 volt, mind a gyakoriság, mind a halálozás esetében .

A szájüregi rákok kialakulásában számos tényező együttesen játszik szerepet. Jól ismert és ma is alapvető faktor a túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás (ezek együttes megléte a rák kialakulásának kockázatát sokszorosára emeli), illetve ajakrákok esetében a fokozott UV besugárzás.

Ezenkívül más okok is, mint az immunrendszer működése, táplálkozási tényezők, szociális helyzet, különböző baktériumok, vírusok okozta fertőzések is szerepet játszhatnak.

A fiatalabb korosztályban egyre több betegben találnak szájüregi rákot, akik nem dohányoznak, nem fogyasztanak alkoholt. Ezért a változásért a legújabb kutatások eredményei alapvetően a humán papilloma vírus (HPV) egyes típusait teszik felelőssé, melyek megegyeznek a méhnyak rák kiváltásában szerepet játszó HPV 16-18 törzsekkel.

Az életmódbeli változások, mint a dohányzás gyakoriságának emelkedése nők körében, a füstmentes dohányzás („snüssz”, bagózás) terjedése a fiatalabb korosztályokban, a szexuális szokások megváltozásai tehetők felelőssé az előbb említett demográfiai különbségekért.

Milyen panaszok utalhatnak rosszindulatú elváltozásra szájüregünkben?

Ilyenek a napi szájápolás alkalmával elvégzett önvizsgálatunk során a nyálkahártyán észlelt piros vagy fehér folt, két héten túl sem gyógyuló seb, fekély, mely fájdalmatlan és más nyilvánvaló okkal nem magyarázható.

Szubjektív rekedtség, nyelési nehézségek és fájdalom, a fülbe tartósan kisugárzó fül-orr-gégészeti okkal nem magyarázható egyoldali fájdalom is jelentkezhet. A szájüregben, nyakon kitapintható csomókra is figyeljünk. Amennyiben az előbb említett tünetek valamelyikét észleljük, azonnal forduljunk szakorvoshoz (fogorvos, szájsebész, fül-orr-gégész szakorvos).

Kinél szükséges a szájüregi rákszűrést elvégezni?

Mindenkinél, aki a klasszikus kockázati tényezőknek (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás) ki van téve, vagy az előbbiekben említett panaszok, tünetek, valamelyikét észleli.

Érvényes ez a más szerveket érintő rosszindulatú daganatos betegségeken átesett egyének esetében (beleértve a gyermekkori daganatokat) is. 18 éves kor felett konkrét szájüregi probléma megléte nélkül is kérjék a szűrővizsgálat elvégzését fogorvosuktól. Ha valaki elég idős, hogy aktív szexuális életet éljen, elég idős ahhoz, hogy célzottan kérje a szájüregi rákszűrést fogorvosától.

Hogyan történik a szájüregi rákszűrés és hogyan készüljünk rá?

A szűrővizsgálat során orvosa célzottan felteszi az előbb említett kockázati tényezőkkel, általános betegségekkel kapcsolatos kérdéseket. Ha ezeken kívül más szokatlan elváltozást, problémát észlelünk szájüregünkben, nyakunkon azt feltétlenül említsük meg, hasonlóan előző súlyosabb általános betegségeinket. (Célszerű előző zárójelentéseinket, orvosi feljegyzéseket magunkkal vinni, és a szűrést végzőnek bemutatni, még ha nem is véljük kapcsolatosnak szájüregi problémánkkal).

A vizsgálatot megelőzően kivehető fogpótlásunkat, fogszabályzónkat kérés nélkül távolítsuk el, szájunkat öblítsük ki.

Maga a szűrővizsgálat kb. 5 percnél többet nem igényel, és nem jár fájdalommal.

Ennek során a vizsgálatot végző orvos részletesen áttekinti nemcsak szájüregünket, hanem a nyakat, a fej képleteit is. Néhány specialista alkalmazhat már segédeszközöket is a vizsgálat során, (pl: speciális fénnyel történő megvilágítás, de ezek az eljárások csupán kiegészítik, de önmagukban nem helyettesítik a gondos megtekintést és tapintást. A vizsgálat során a vizsgált területek gondos áttapintása a következő lépés, melyhez szorosan hozzátartozik a nyelv tapintása is.

A szűrővizsgálat során, ha gyanús elváltozást észlelnek, a beteget célzott vizsgálatra visszarendelik, vagy megfelelő szakrendelésre utalják.

A helyes végzett szájüregi rákszűrés tehát a fej-nyak tájék és a szájüreg képleteinek gondos áttekintésén, és tapintásán alapul.

Ezt évente kérjük fogorvosunktól, akkor is, ha nincs egyéb fogászati problémánk!

 

Prof. Dr. Nagy Gábor

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!