Az utolsó óra lesz a

Rózsavölgyi Szalonban 2018. október 2-án 18.00 órától.

Jordán Tamás partnere Alföldi Róbert, aki a darab látványtervezője és rendezője is egyben.

A Mark St. Germain által írott Freud's last session című történet nem sokkal az Anschluss után, 1938-ban játszódik, amikor az élete végén járó Sigmund Freudot a Német Birodalom elismerő nyilatkozat aláírására akarja kényszeríteni, lányát, a szintén pszichiáter Annát pedig elhurcolják. Ugyanezen az éjszakán egy idegen érkezik az orvos dolgozószobájába, s ezzel kezdetét veszi egy intelligens, feszültségekkel teli diskurzus.

A világhírű pszichoanalitikus, Sigmund Freud londoni otthonába egy kevésbé híres fiatal professzor, Clive Staples Lewis látogat, aki korábbi könyvében nevetségessé tette az idős lélekbúvárt. Két szakember. Az egyik legenda. A másik talán lesz. Fiatal és idős. Két generáció. Két felelős értelmiségi egy nehéz, fájdalmas és zűrzavaros történelmi pillanatban. Nehéz és fájdalmas helyzetekben. Találkoznak és beszélnek egymással. Beszélgetnek. A világról és az életről, tettekről és ideákról. Arról, hogy mi az, hogy "felelős értelmiség". A két ember diskurzusa éppen aznap veszi kezdetét, amikor Anglia belép a második világháborúba. Aztán valaki meghal. És marad a beszélgetés. Az él tovább.

Korabeli tudósítás: Meghalt Freud!

Vasárnapra virradó éjjel Angliában hunyt el a pszichoanalízis megteremtője
London, szeptember 24.

Sigmund Freud vasárnapra virradó éjjel hampsteadi lakosztályában nyolcvanhárom éves korában meghalt.

A lélek egyik legnagyobb orvosa örökre elaludt. Bevonult az Álmok birodalmába, amelybe már életében behatolt, hogy ezen keresztül ismerje fel az emberi lélek betegségeit. Ő az első, aki tudományos eszközökkel kutatta az álomvilágot, amely az ő munkásságáig a mágia első misztika portyázó területe volt.

Működésének első korszaka: a múlt század vége, a világhírű bécsi orvosiskola hőskora. Mialatt a többi nagy bécsi orvostudós a test kóros elváltozásait kutatta, Freud a tudomány elhanyagoltabb területén kezdett dolgozni:
A beteg lelkében búvárkodott- hogy megérthesse az egészségeset.

A freibergi születésű orvos első műveit- ezek a beszédzavarokról, a hisztériáról és a gyermekparalízisről szóltak. Még elismerték a ,,hivatalos orvosi körök”
És a harmincéves Freud egyetemi előadó lett, noha már ezekben a dolgozatokban is felfedezhetők csirái annak a szellemi forradalomnak, amellyel Freud új utakra terelte ez egész modern lélektant.

Amikor megjelentek korszakalkotó tanulmányai az álomfejtésről és a pszichoanalízis alapelemeiről, a konzervatív tudomány olyan felháborodással utasította vissza az új elméleteket, mint egykor az első boncoló anatómus, Vesalius felléptét, vagy akár Galilei tanait.

Freud azonban elviselt minden támadást, nem törődött a külvilággal, csupán a tudatalattival, a lélek mélységével és megalapította az új ma már kétségbevonhatatlan- tudományt, a pszichoanalízist, amely a filozófiának, irodalomnak és a művészeteknek is új irányt adott.

Mintegy húsz vaskos kötetet irt s e húsz kötet nyomán azóta hatalmas könyvtárakat betöltő tudományos irodalom keletkezett. Ausztriában töltötte egész életét. Csak az Anschluss után költözött Angliába.

Évek óta alig tudott beszélni, súlyos gégerákja volt. Leánya és tanítványa, Anna Freud gondozta. Ahhoz azonban volt ereje, hogy aggon és betegen is dolgozzék. Néhány hónappal ezelőtt jelent meg utolsó könyve: Mózesről és Egyiptomról.

1939. szeptember

 Forrás: www.huszadikszazad.hu

Freud betegsége

Freud egész életében szivarozott, még azután is, hogy 1923-ban szájüregében induló rákos burjánzást állapítottak meg. Több mint harminc műtéten és kezelésen esett át, de tizenhat év után belehalt betegségébe. Azt már kevesen tudják, hogy Freud maga kérte orvosát és egyben barátját Max Schurt, hogy segítse a halálba. Schur Freudnak tett ígéretét betartva, szeptember 23-án halálos adag morfiumot juttatott barátja szervezetébe, ezzel megszabadítva Freudot szenvedéseitől.

Egy anekdota Freudról

Állítólag egyik előadásán, amikor épp a fallikus szimbólumokról beszélt, rágyújtott egy szivarra. A közönsége derültségére reagálva Freud csak ennyit mondott: „Uraim, a szivar néha csak egy szivar”.

Freud elmélete a dohányzásról: a feszültség levezetése

Sigmund Freud személyiségfejlődés elméletében minden szakasz egy-egy testtájékról kapta a nevét, amely adott időszakban az örömszerzés és energia levezetés fő területe. Az első ilyen szakaszt orális szakasznak nevezi, ez megfelel az élet első 18 hónapjának. Ebben az időszakban a csecsemő külvilággal (elsősorban az őt szoptató anyamellel) való érintkezésének, feszültségcsökkentésének és a kellemes élmények szerzésének fő területe a száj és az ajkak. Freud követői szerint az az ember, akinek ez az életszakasz valamilyen szempontból problematikus volt, stresszhelyzetben nagyobb gyakorisággal vezeti le szájjal kapcsolatos tevékenységgel feszültségeit, ami evés, ivás, körömrágás mellett a dohányzás is lehet.

Köszönjük Az utolsó óra című darabot játszó színművészeknek, és a Rózsavölgyi Szalon munkatársainak a segítőkészségét és a Nézőpontváltó Egyesület prevenciós és rekreációs munkájában való aktív részvételét!

A darab után egyesületünk egyik alapítótagja, Dr. Tőkés Tímea onkológus, rákkutató (Semmelweis Egyetem) hívja fel a figyelmet a mentális rekreáció szükségességére, mint az egészségmegőrzés és betegségmegelőzés egyik fontos elemére.

 Az utolsó óra

Jegyek: https://szalon.rozsavolgyi.hu/hu/jegyinfo.html   

Fotók. Éder Vera