Szívdobbanás: Toplenszki Zoltán

Kérdéseire válaszolva Budapest külső kerületében, egy kertes házban élek immár 28 éve mellettem kitartó párommal és két, már felnőtt korú gyermekünkkel. Az átlagtól eltérően nálunk sok a közös családi program. Színház, nyaralás, kirándulás vagy csak egy egyszerű kerti bográcsozás.Az idén töltöm a 49. életévemet. Jelenleg Igazságügyi alkalmazottként dolgozom. Hobbim az írás és a zenélgetés. Minden engem megérintő dologról készítek verset legyen az egy kép, természeti jelenség, alkalom, vagy csak egy pillanatnyi érzés, helyzet. Az írás segít abban, hogy a földtől elrugaszkodva más helyen, korban, dimenzióban járjak.

Bakancslista

Első napon sok a tervem

Könyvvel ágyam körbe vettem

Fejest ugrok egybe nyomban

Ott lehetek minden korban.

 

Negyedik nap házi sportok

Gyúrni fogok, amíg bírok

Kockahas és kemény karok

Erős leszek, vagy már vagyok.

 

Hetedik nap rendet rakok

Udvaron majd kapálgatok

Ültetek és locsolok

Kertésznek is jó vagyok

 

Tizedik nap, megtanulok végre főzni

Ezzel lehet majd menőzni

Megfőzhetem mit szeretek

Akár vega is lehetek

 

Tizennégy nap, meditálok

Magamra így rátalálok

Talán, híres guru leszek

Tanítom majd a népeket

 

Huszadik nap előveszem

Szekrénybe zárt régi tervem

Gitár hang szól a szobába

Hogy ’d’ vagy ’a’ moll most ki bánja?

 

Huszonnégy nap mit terveztem?

Mit kitaláltam elfelejtem

Hová tettem szemüvegem?

Uram Isten ráülhettem.

 

Huszonkilenc napja várok

Elkerülnek most az álmok

Forgolódok csak az ágyon

Legyen, vége azt kívánom

 

Harminchárom sok a jóból

Előkerül néhány jó bor

Sommelier leszek lassan

Ha ajtóm sokáig kell, zárva tartsam

 

Harminchét nappal s éj

Sorozatot nézek

A csillagok, míg háborúznak

Jégkrémmel henyélek

 

 Negyvenegy nap fenn az égen

Mi is történt most a héten?

Nadrágom is szorít nagyon

Övem eggyel kijjebb rakom

 

Negyvenöt nap, kitaláltam

Varázslóvá válok

Szemfényvesztés mit tanulok

S világot is látok

 

Negyvenhét nap, ajtóm zárva

Festek egy tájképet

Szobám falára akasztom

Hogy künn legyek, ha ránézek.

 

Negyvennyolc nap, lassan vége

Miért csörög a telefon?

Nem érdekel bárki hívott

Egyedül most jó nagyon

 

Ma pont ötven, fél száz napja

Itthon ülők egyedül

Megtanulok egy-két nyelvet

Beszélek majd németül.

 

Ötvennyolc nap, mire várok?

Szabadságra vágyom

Parkban vele sétálgatni

Ó de csodás álom.

 

Hatvan napja gúzsba kötve

Utca nélkül, csendben ülve

Ki akarok innen menni

Engedjetek szmogba lenni.

 

Hatvankettő nap s rájöttem

Mi máshoz is értek

Vízvezeték szerelőként

Vidáman megélek.

 

Hatvannyolcszor jobb lábammal

Ágyamból kikelve

Papucsomba léptem volna

De valaki eltette.

 

Hetvenegy nap, bűvös szám

Már csak arra vágyom

Hogy mackó gatyám lecseréljem

Kerek hasam elveszítsem

Szobám falát kintről lássam

Ízed érezzem a számban

Kedves Söröm, újra veled

Hűs kocsmában innám leved.

Toplenszki Zoltán

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!