"Zrínyi Miklós - Szigetvár 1566" Emlékév eseményei

Kulturális programok sokaságával emlékezünk Zrínyi Miklósra és a 450 évvel ezelőtti török hódoltság korára

A magyar, a török és a horvát államfő látogatásával, a meghívott nemzeteket bemutató tematikus napokkal, nemzetközi tudományos konferenciával, illetve szobor- és emlékműavatásokkal ünneplik Szigetváron és Pécsett szeptemberben a Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566 emlékévet.

Hóvári János, a Zrínyi Miklós Emlékév Emlékbizottság elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a jubileum szeptember 7-i központi programján – a szigetvári vár ostromának 450. évfordulójának délelőttjén – várhatóan egyszerre látogat a baranyai városba Áder János meghívására Recep Tayyip Erdogan török és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő. Hozzátette: aznap délután Szigetváron nagygyűlés keretében emlékeznek meg Zrínyi Miklós példamutató hősiességéről.

A szigetvári Szent Rókus templomban szeptember 6-án szentmisén emlékeznek az ütközet halottaira. Ezzel egy időben a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) háromnapos nemzetközi konferencia kezdődik a XVI. századi magyarországi harcokról, az Oszmán és a Habsburg birodalom közötti háborúkról „a világ meghatározó tudósainak részvételével” – részletezte Hóvári János. Szigetvár török testvérvárosát, Trabzont és az ország meghatározó művészeit látják vendégül a baranyai városban a szeptember 8-ára tervezett török-nap keretében, ahol másnap horvát-napot tartanak.

Zrínyi Miklós hadvezér életrajza és a szigetvári ostromot körüljáró kötetek mellett számos hiánypótló kiadvány jelenik meg a Zrínyi-emlékévhez kapcsolódva, valamint újra bemutatják a Zrínyi 1566 című rockmusicalt a szeptemberi Zrínyi Napok keretében.

Az emlékév egyik célja, hogy Szigetvár történeti igazságát mindenki hitelesen megismerje, ezért a szervezők arra törekszenek, hogy minél több kiadvány és értékes munka lásson napvilágot - hangsúlyozta Hóvári János, a Zrínyi Miklós Emlékév Emlékbizottság elnöke a csütörtökön tartott budapesti sajtótájékoztatón.

"Ami 1566-ban Szigetváron történt, az a magyar nemzettudat egyik alapköve. Nem lenne ez így, ha nem lett volna a remek költő és politikus, a dédunoka, aki egy olyan eposzt írt, amelynek révén kitörölhetetlenné tette a magyar emlékezetből az eseményt" - fűzte hozzá.

Zrínyi Miklósról jelenleg nincs korszerű életrajz, ezért a kiadványok sorában az első a Zrínyi élete című kiadvány lesz, amelyet a tervek szerint július elején mutatnak majd be angol és magyar nyelven - emelte ki Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi karának főigazgatója.

Ezt követi majd a turbéki kegytemplom és búcsújárás történetéről írt kötet, amely szeptember elejére várható, az Egy elfeledett ostrom emlékezete című könyv pedig az 1566-os történések előtti, 1555-ös és 1556-os első, visszavert ostromokról szól, amelyekről szintén keveset tudni.

Mindezek mellett az emlékév során tartott külföldi és hazai konferenciák anyagait és a Zrínyihez, valamint Szigetvárhoz kapcsolódó kutatások eredményeit is külön kötetekben jelentetik meg, valamint elkészült a hadvezérhez és az 1566-os ostromhoz kapcsolódó, magyar és angol nyelvű Wikipédia-szócikk is, amely a jelenlegi, sok helyen hibás és pontatlan írást frissíti majd - tette hozzá a főigazgató.

A csütörtöki eseményen bemutatták a Múlt-kor történelmi magazinnak az emlékévhez kapcsolódó különszámát is, amelyben olyan, kevéssé ismert történelmi tényekre derül fény, mint Szulejmán halálának pontos időpontja, vagy hogy miért köszöntötte János Zsigmond választott magyar király Zimonyban a török szultánt.

Moravetz Levente, a Zrínyi 1566 című rockmusical rendezője elmondta, hogy Szigetváron, a Zrínyi Napok keretében szeptember 5-én, 6-án, 8-án és 9-én ismét bemutatják a darabot. Az előadásban Zrínyi Miklóst Sasvári Sándor alakítja, a többi szerepben mások mellett Szomor György, Feke Pál, Mahó Andrea, Vermes Tímea, Dévényi Ildikó, Blaskó Balázs és Beleznay Endre lesz látható. A történet Zrínyi és 300 emberének hősi halálát idézi fel.

A kormány tavaly novemberben nyilvánította 2016-ot Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566 emlékévvé a várkapitány és serege hősies helytállásának 450. évfordulója alkalmából. A szigetvári vár ostromának 2016. szeptember 7-én lesz a 450. évfordulója.

 

Irodalmi konferenciának adott helyet a történelmi város, Szigetvár 2016. július 9–10-én, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév keretében. Több mint húsz író, költő gyűlt össze a vár Dzsámi termében, hogy a Zrínyi-hagyományok fontosságáról, 21. századi értelmezéséről cseréljék ki gondolataikat.
Dr. Hóvári János, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév Emlékbizottságának elnöke, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke emlékező együttlétre és közös gondolkodásra hívott meg írókat, költőket a magyar történelem emblematikus városába.
A kétnapos esemény első napján Dr. Hóvári János, valamint neves szakemberek, történészek és régészek kísérték végig az alkotókat egy érzékenyítő, múltidéző sétán, melynek során a résztvevők megismerkedhettek a történelmi helyszínekkel, a város nevezetességeivel, és ellátogattak a Dr. Pap Norbert vezette kutatás-ásatás helyszínére, Turbékra is, Szulejmán szultán türbéjének maradványaihoz.

A szervezők célja az volt, hogy Szigetvár inspirációs erő, „múzsa” lehessen az alkotók számára, olyan híd, kapocs a múlt felé, mely erőt és tartást ad. Olyan élmény, amely aztán majd visszatükröződhet a műveikben is. Hiszen az írástudók felelőssége nagy, és a közösségnek, a nemzetnek szüksége van jó krónikásokra, akik segítenek ébren tartani, megőrizni az értékeinket, összetartozásunk tudatát. Akik ott összegyűltek, pontosan tudták, hogy az irodalom egyik legfontosabb dolga a megőrzés, hiszen a közösségek erőt meríthetnek a saját történeteikből, mítoszaikból, valamint a jelent sem lehet megérteni a múlt ismerete nélkül.

A második napon a konferencia megnyitó beszédében Dr. Hóvári János kiemelte, hogy a történelem nemcsak arról szól, ami megtörtént, hanem arról is, ahogyan egyes korok a múltra „kegyelmesen” visszanéznek. „A költő Zrínyi Miklós egy új Magyarországot szeretett volna megteremteni, azt akarta, hogy népünk tudatában legyen odüsszeuszi erejének az oszmán uralom felszámolásakor. Ezért állította például a saját korának a hős dédapát.” Példaképekre és példaértékű történetekre pedig szükségünk van, és egyre inkább szükségünk lesz ebben az értékválsággal küszködő világban.

Jánosi Zoltán, az Irodalmi Magazin főszerkesztője köszöntőbeszédében arról beszélt, hogy „A közép-európai kis népek egymás vállát tartó sorsközössége szépségének is nagy modellje a szigetvári Zrínyi Miklós öröksége. […] A szigetvári Zrínyi Miklós tehát: a mi egyik legméltóbb arcunk. Magyarország legszebb »szigete«, erős vár, omolhatatlan az időben. A mi perspektívánk, erőnk és félelmünk. A sorsunk, a reménységünk és a hitünk. Zrínyi – a miénk. Sorsának összetett jelentéstartalma túlmutat az értelmező szótárakon, túl a történelemkönyveken, és túl az irodalmon is.”

Az írók, költők tartalmas, színvonalas előadások formájában tették közzé gondolataikat, melyeknek esszenciáját a Magyar Napló irodalmi folyóirat fogja közölni a szeptemberi lapszámában. A költő Zrínyi Miklós szellemi örökösei, magyar írók, költők aznap arról gondolkodtak, hogy mit jelent a 21. század alkotóinak Zrínyi Miklós, a hősiesség, a bajtársiasság, a hősi önfeláldozás, a közösséghez való tartozás, a rájuk hagyományozott örökség. A konferenciát Mirtse Zsuzsa író vezette le. Az előadások túlmutattak az irodalom területén: zenetörténeti előadás is elhangzott, és mert az írók között nemcsak szépírók, hanem irodalomtörténészek és történészek is helyet foglaltak, több oldalról, szempontból tudták körbejárni a kiválasztott témákat. A szigetvári vár Dzsámi terme azon a napon a kortárs irodalom alkotói energiáinak fészke lett: a múlt és a jelen egymást erősítették.

A szervezők arra biztatták az alkotókat, hogy térjenek vissza Szigetvárra, hozzák el barátaikat, ismerőseiket, családtagjaikat, mert Szigetvárt mindenkinek látnia kell. Ez ma, az egyre inkább digitálissá váló, anyagtalan világban szinte lázadás értékű tett, gesztus – magunkért, a múltunkért, és ezáltal a jövőnkért is.

A konferencia résztvevői: Berta Zsolt, Bíró Gergely, Deák Sárosi László, Diószegi Szabó Pál, Ircsik Vilmos, Jánosi Zoltán, Király Farkas, Kovács István, Mirtse Zsuzsa, Miklóssy Endre, Mórocz Gábor, Móser Zoltán, Nemes Attila, Novák Zsüliet, Réger Ádám, Rosonczy Ildikó, Simon Adrienn, Urbán Péter, Vári Fábián László, Windhager Ákos, Zsille Gábor

Készítette: Mirtse Zsuzsa, Fotó: Mánfai György

Iratkozzon fel hírlevelünkre!