Nézőpontváltó® köszöntők

"A Nézőpontváltó® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

 

Tovább olvasom

Forró romantika a mínuszokban

A ROMANTIKUS DALTÓL A ROMANTIKUS ZENEDRÁMÁIG
Kobayashi bérlet 4. 
 
2019. január 16., szerda, 19:30 - Müpa
Schubert-Brahms: Greisengesang
Schubert – Webern: Romanze/Der Wegweiser,  Du bist die Ruh
Schubert – Berlioz: Erlkönig
Schubert – Reger: Nacht und Träume
Wagner – Maazel: Ring – szimfónia
Km.: Christoph Prégardien tenor, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
 
"Az átiratok annyiban új alkotások – hasonlóan az irodalmi műfordításokhoz –, amennyiben egy zongorista társalkotóvá lép elő például egy Beethoven-szonáta előadásakor.” (Kocsis Zoltán)
 
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar szerda esti koncertjén romantikus művek csendülnek fel Dennis Russel Davies dirigálásával. 
A koncert első részében Brahms, Webern, Berlioz és Reger zenekari hangszerelésében szólalnak meg Schubert zongorakíséretes dalai.
A program második felében Lorin Maazel (1930–2014) világhírű karmester-zeneszerző Ring-szimfóniája hallható, amelyben Richard Wagner A Nibelung gyűrűje című zenedráma-sorozatának legfontosabb zenei és cselekményfolyamát sűrítette szimfóniává. Christoph Prégardien (1956) német lírai tenor karrierje szorosan kapcsolódik Mozart operáihoz, éppen úgy, mint Schubert dalaihoz. Énekművészi pályája mellett 2004 óta a Hochschule für Musik Köln professzora.
Dennis Russell Davies a Julliard hallgatójaként karmester és zongora szakot végzett, 1979-ben Aaron Copland Appalachian Spring című zenekari művének felvételéért Grammy-díjat vehetett át. Egy évvel később karrierjét Európában folytatta, többek közt a stuttgarti Baden-Württemberg Állami Operaház zenei igazgatójaként.
Számos rangos zenei együttest irányított, nemrég a Bronói Filharmonikus Zenekar művészeti vezetőjévé és vezető karmesterévé választották. Mivel szereti a jazzt is, szívesen muzsikál együtt Keith Jarrett amerikai zongoristával és Jan Garbarek norvég szaxofonossal.
 
Következő hangversenyünk: 
 
HATVAN ESZTENDŐ VILÁGAI
2019. január 24., csütörtök, 19:30 - Müpa
2019. január 25., péntek 19.30 - Pesti Vigadó
 
Mozart Lucio Silla – nyitány
Beethoven I. szimfónia (C-dúr), op. 21
Berlioz Harold Itáliában, op. 16
Km.: Szűcs Máté brácsa, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Sylvain Cambreling
 
A magyar közönség által is jól ismert világhírű karmester vezényli az 1775 és 1834 közötti hatvan évben keletkezett, de szinte külön világokat képviselő remekműveket. Sylvain Cambreling neves európai és japán zenekarok, operaházak zeneigazgatójaként tevékenykedett az elmúlt évtizedekben, a 2018–2019-es évadtól pedig a Hamburgi Szimfonikusokat vezeti.
A műsort Mozart operájának nyitánya vezeti be, majd az oroszlánkörmeit próbálgató, de masszív zenekari tömbjeiről és vaskos humoráról már jól felismerhető ifjú Beethoven hangját hallhatjuk.
A francia dirigens végül hazájának egyik legjelentősebb 19. századi szerzőjének művét vezényli, az irodalmat és zenét határtalan fantáziával összekapcsoló, vérbeli romantikus szimfóniát. A Paganini ösztönzésére született burkolt brácsaversenyben a Berlini Filharmonikusok 1. szólóbrácsása, Szűcs Máté a közreműködő.
További információk, jegyvásárlás: http://www.filharmonikusok.hu/ 
 
 

Salvador Dalí: A halhatatlanság nyomában –

Január 24-én érkezik a mozikba A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat következő része, amely a szürrealizmus mestere, Salvador Dalí és múzsája-alkotótársa, Gala életén és művészetén vezeti végig a nézőket.

Az átfogó művészeti portréfilm 1929-től kezdve követi nyomon Dalí életpályáját – ekkor csatlakozott a szürrealistákhoz, és ugyanebben az évben ismerte meg Galát – egészen 30 évvel ezelőtt, 1989. január 23-án bekövetkezett haláláig.

A Gala-Salvador Dalí Alapítvány gondozásában készült film végiglátogatja mindazokat a helyszíneket, amelyek kiemelkedő szerepet játszottak a művész életútjában: többek között Portlligatot, az egyetlen, saját tulajdonában álló műhelyt és otthont; Figuerest, a szülővárosát, ahol létrehozta a Dalí Múzeumot, valamint Púbolt, ahol az a kastély található, amit Dalí szerelme jeléül Galának ajándékozott, valamint Párizst és New Yorkot, ahol jelentős kiállításai voltak.

A művészettörténet egyik legkülönösebb alkotójának életét szakértők közreműködésével, többféle nézőpontból ismerhetjük meg a filmben. Művészettörténészek, a festőhöz közel álló családtagok interjúi és eddig sosem publikált fotók és levelek mellett maga a kontempláló Salvador Dalí és a remekművek felvételei teszik teljessé a képet az extravagáns bajusz mögött rejlő művészről és emberről, akit mára a legnagyobb mesterek közé sorolunk.

A film kiemelt budapesti vetítőhelye A művészet templomai sorozat többi epizódjához hasonlóan az Uránia Nemzeti Filmszínház, ahol január 24-étől műsorrenden látható. Emellett országszerte számos további helyszínen, a megyeszékhelyek többségén is vetítik.

Salvador Dalí – A halhatatlanság nyomában
színes, feliratos spanyol ismeretterjesztő film, 105 perc, 2018
rendező: David Pujol
Magyarországi bemutató: 2019. január 24.
Korhatár: 12

Forgalmazza: Pannonia Entertaintment

 

A halhatatlanság nyomában - DALÍ

Legyetek jók, ha tudtok!

A Magyar Színházban január 11-én, este 7-kor  lesz Vajda Katalin: Legyetek jók, ha tudtok című - a fimből írt - színdarabjának a bemutatója.

A legyetek jók, ha tudtok című olasz film a bemutatása óta Magyarországon a legnépszerűbb, idén karácsonykor is látható volt az egyik tévécsatornán.
 
A történet szerint az árván maradt gyerekek közé befogadja a kis tolvaj Cirifischiot, az éles eszű, melegszívű fiút, akit azonban mégsem sikerül megvédenie a saját sorsától, a körülményektől, amit hívhatunk akár a Sátán rontó hatalmának is, bár így kivonjuk belőle az emberek és a társadalom felelősségét. 
Az esemény látszólag egy tragikus szerelem története, de a valódi főszereplő mégis a magával ragadó személyiségű bohóc-pap, Fülöp atya, akit Eperjes Károly játszik.
 
A történet különlegessége az a kapcsolat, amely az utcagyerekek és az atya között szövődik, amelyben nem a felnőtt tekintélye, hanem az egyenlőségből, az elfogadásból, a tanításból fakadó szeretet a mérvadó.
 
Főbb szerepekben: Pavletits Béla, Telekes Péter, Gregor Bernadett, Végh Péter, Nemes Wanda.
Rendező: Nagy Viktor
 
 
Interjú Eperjes Károllyal
 
 Eperjes Károly: „Jónak vagy rossznak lenni egyaránt nehéz teher”

Legyetek jók, ha tudtok – a zenéjéről is híres musical bemutatójára készül a Magyar Színház 2019. január 11-én. A főszereplőt Bányász Árpád kérdezte.

 

Történelmi figurát megformálni, hitelesen és mégsem unalmasan, nehéz lehet. Élvezi?

Szép feladat, igazi kihívás. Játszottam már papot, szentet is az életemben, de olyat, aki egyszerre humoros, lírai, finom és szociálisan érzékeny, nagyon ritkán. Igazi öröm. Szeretem a figura humorát, játékosságát, bohócságát, amivel megpróbálja elkerülni a személyét övező, túlzó tiszteletet. Néri Fülöpnek volt ereje nem a hatalmat, hanem a szegények és a szenvedők igazságát választani. Az sohasem pénzben fizetődik ki, hanem szeretetben. Nem véletlen, hogy mai napig tudjuk a nevét. Ha csak a hatalmát fitogtatta volna, nem lenne szent és eltűnt volna a süllyesztőben, a többi gátlástalan, pénzéhes zsivánnyal együtt. De ő nem ilyen volt.

A klasszikus ifjúsági filmhez képest sokat változtattak?

A filmet Vajda Katalin írta színpadra, és biztosan állítom, hogy ez így egy világszám. Nincs ebben semmi túlzás. Vajda Kati színházi-színpadi és dramaturgiai ismerete nem tévedt el egy pillanatra sem. Gyönyörű és emberi színdarab lett a kedves, szirupos filmből.

Dolgozott már Nagy Viktorral, a rendezővel?

Ez az első közös munkánk, nagyszerűen egymásra hangolódtunk, és szeretem, hogy a „lelkével” is rendez.

A darab címében benne van a mondanivalója. Ennyire egyszerű lenne?

 „Legyetek jók, ha tudtok!” – ez a darab mondanivalója a gyerekek és a felnőttek számára is. Ha jól játsszuk, akkor meg tudjuk mutatni az ember elé kerülő választások kísértéseit. Jónak vagy rossznak lenni egyaránt nehéz teher, ezért van a címben, hogy inkább legyetek jók, ha tudtok.

A filmnek vagy a színdarabnak van erősebb hatása? 


A premierig már biztosan nem nézem meg a filmet, de egyáltalán nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy a színdarab erősebb, mint a film maga, ezért is akartam olyan nagyon, hogy ez az előadás itt, Budapesten is megszülethessen. A színház személyes varázsa mindig más és mindig jelenidejűbb a filmnél. Nagyszerű alkalom a játékra, a gondolkodásra, a szeretetre és az együttérzésre, amire nagyon nagy szükség lenne. Különösen most, hogy itt a tél.

 

 

Nézőpontváltó-est az Újszínházban

Kulcsár Lajos Zserbótangó című művének október 30-ai előadása után, az abban játszó három színművész: Bordán Irén, Esztergályos Cecília és Tordai Teri levendulaszínű szalaggal hívta fel a figyelmet a rákszűréseken való rendszeres részvétel fontosságára, és a kikapcsolódás jótékony, stresszmentesítő hatásaira az Újszínházban.

Tartalom: A színpadi játék két „nyugállományba vonult” színésznő történetét meséli el, akik élethelyzeteikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek.
Társbérletük kacagtatóan szatirikus helyzetek, nosztalgikus visszaemlékezések és komikus sorsfordulatok kavargó forgatagává válik. Kamilla polgári családból származó, jó kedélyű, örökmozgó nő. Sikeres komikaként dolgozta végig az életét vidéki színházaknál. Klári, szintén fővárosi polgárlány, de szegény családból indult, színészként pedig vidéki „száműzetésből” Pestre került tragika.
Az egymással, és egymás múltjával, vetélkedő, a magánéletükben is folyton szerepet játszó színésznők hirtelen egy újabb szereplővel, új lakótárssal kerülnek szembe…
A két egymást egyre inkább megértő és megszerető színésznőt Esztergályos Cecília és Tordai Teri alakítja, a főbérlőt pedig Bordán Irén.

 

A darab Fodor Zsóka ötletéből készült

Rendező: Dörner György

 

Hálásak vagyunk és köszönjük nagyon a három színművésznek, hogy részt vettek a Nézőpontváltó Egyesület rákellenes figyelemfelhívásban!

A Nézőpontváltó-csapat nevében. Sári Edina, elnök

Holdvilág Kamaraszínház rövid története és jelene

„Hiszek az emberi intelligenciát meghaladó, számunkra gyakran érthetetlennek tűnő összefüggésekben; hiszek a jelenségek felszíne alatt rejlő és csak ritkán megnyilatkozó mélyebb értelemben; hiszek az álmokban, a jelekben, a titkokban, a csodákban. Babonás vagyok; vagy más szóval: alázatos vagyok.” (Darvas Iván)

 

SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ!

 

A Holdvilág Kamaraszínház csapata nevében köszöntelek kedves Néző a 24. évad küszöbén!

S MERT SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ, bemutatkozásunkkal segíteni szeretnénk Neked, hogy könnyen megtalálj bennünket és megtaláld a számodra kedves előadásokat nálunk!

 

Fontosnak tartjuk, hogy színvonalas előadásokkal szoktassuk a jövő nemzedékét a színházhoz, a „színházba járáshoz”.

Hiszen tudjuk – mert megtapasztaltuk – , hogy aki gyerekkorában szeret bele a

színházba, az felnőttként is színházlátogató lesz!

 

MERT SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ!

Részben a korszerű gyermekszínház, részben az új formanyelvet kereső, ifjúságnak és

felnőtteknek szóló előadások létrehozása a célunk.

 

Hogy miért egyik alapvető tevékenységünk értékes gyermekdarabok létrehozása és

műsoron tartása?

Mert ezek segítenek kezelni a konfliktusokat, mert ezek választ adhatnak a kimondott és

ki nem mondott kérdésekre, mert ezek megoldásokat is kínálnak, mert ezek segítenek

eligazodni a nagyvilágban! Gyerekeknek és felnőtteknek is! Anyának és apának is!

Nagymamamának és nagypapának is! De úgy ám!

 

MERT SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ!

S mert a művészet és az oktatás „kézen fogva jár” és mert az együtt átélt élmény megsokszorozódik, szeretettel várjuk az óvodásokat és az iskolásokat is az előadásainkon!

 

HISZEN SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ!

 Koltai Judit művészeti vezető, az egyesület elnöke

 

 

HOLDVILÁG - a „nézőcsalogató” színház

A Holdvilág Kamaraszínház Kulturális Egyesület 1995-ben alakult Budapest egyik peremkerületében, Rákosszentmihályon. Itt 2012-ig működhettünk.

Azóta az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ ad otthont színházunknak. Független színházként koncepciónk alapja a tudatos építkezés. Társadalmi hasznosságunk erősítéseként 2016-tól kezdve – az országban az elsők között! – akadálymentesítettünk mesejátékokat gyerekeknek, az idősebb korosztálynak pedig verses estet.

 

Az elmúlt évtized eredményei

 

2008. A Holdvilág Kamaraszínház társulatának a CSILLAGJÁRÓ című drámai vízió 2006-os ősbemutatatójáért, „Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc eszméinek ápolása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként” a POFOSZ az „1956–2006 Emlékplakett”-et adományozta. Ebből az alkalomból a darab írója,  Dr. Pruzsinszky Sándor, az előadás rendezője, Koltai Judit, valamint főszereplői, Kókai János és Haik Viktória a „Hazáért Érdemkereszt” kitüntetésben részesültek.

 

2009. A Pogácsa az Arénában Színkör A Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozón EZÜST minősítést kapott. Az előadás címe: KIS HERCEG - Találkozásunk Vele... álom és ébrenlét határán... Rendező-tanár: Koltai Judit

 

2010. Kaleioszkóp Nemzetközi VersFesztivál - Pécs

A FEKETE RÚZS ÉS... című versszínház-performance BRONZ minősítést kapott, az ERŐLTETETT MENET című előadásban nyújtott alakításáért pedig Petyi János a LEGJOBB SZÍNPADI JELENLÉTÉRT járó díjat érdemelte ki. Mindkét előadást Kókai János rendezte.

 

2011. FRINGE Fesztivál - Budapest A FEKETE RÚZS ÉS... SZAKMAI DÍJ-ban részesült, amely részvételt jelentett az augusztusi Sziget Fesztiválon. A 6. Gyermek - és Ifjúsági Színházi Szemle - Budapest SZÉLIKE KIRÁLYKISASSZONY - Az előadást beválasztották - 79 nevezett közül - a legjobb 20 közé. Rendezte: Koltai Judit;

Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó, Budapest A „KIRE ÜTÖTT EZ A GYEREK?” című előadás ARANY Minősítést ért el a Pogácsa az Arénában Színkör színrevitelében. Rendező-tanár: Koltai Judit

Az ART16 Művészcsoport a Magyar Kultúráért Díjat Koltai Juditnak ítélte a „színművészet területén kifejtett lelkes, akadályt nem ismerő, kitartó tevékenységéért”.

 

2012. Kaleidoszkóp Nemzetközi VersFesztivál - Nyíregyháza KÉPZELNI LEHET... 2.0, Koltai Judit önálló estje FŐDÍJBAN részesült, a HOLD-KOR HOLDKÓR című versszínházi-performance a VIZUALITÁS KÜLÖNDÍJÁT nyerte el, amelynek rendezője Pintér Gábor volt. Először kaptunk szavazatot a legjobb gyermek- és ifjúsági előadások kategóriájában a Színikritikusok Díjáért folyó versenyben. Az ÓZ! VARÁZSLÓ! című zenés mesejátékunk volt a jelölt. Színpadra írta: Albert Péter Zene: Tóth Tamás Rendező: Koltai Judit

 

2013. Soltis Lajos Országos Színházi Találkozó - Celldömölk. A legjobb női alakítás díját, a FIGER SZABINA DÍJAT nyerte el Koltai Judit a KÉPZELNI LEHET...2.0 című előadásban nyújtott alakításáért. A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó - Budapest - HA ÉN FELNŐTT VOLNÉK című újabb Janikovszky Éva - adaptációval ARANY minősítést kapott a gyerekcsapat. Rendező-tanár: Koltai Judit.

Az év májusában színházi egyesületünk ELISMERŐ OKLEVELET vehetett át a XIII. kerületi Önkormányzattól „ a 2012. évi kulturális feladatok ellátásában végzett kiemelkedő tevékenységéért”.

 

2014. A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozón Varró Dani műve nyomán készült TÚL A MASZAT HEGYEN című adaptáció EZÜST Minősítést kapott, Szegeden pedig, az Országos Fesztiválon az előadást DIPLOMÁVAL jutalmazták. Rendező-tanár: Koltai Judit.

Ugyanaz év májusában színházunk ELISMERŐ OKLEVELET kapott a XIII. kerületi Önkormányzattól „a 2013. évi kulturális tevékenységek, valamint – 75 éves a XIII. kerület – programjai előkészítésében és lebonyolításában végzett magas színvonalú tevékenységéért”. Júliusban a SZÉLIKE KIRÁLYKISASSZONY című mesejátékunk nagy sikerrel vett részt a Független Színházak seregszemléjén Zalaegerszegen, a ZAKO Fesztiválon.

 

2015. A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozón a MI PADLÁSUNK - 2015. című előadás kapott EZÜST minősítést.

„A 2014. évi kulturális rendezvényeken nyújtott magas színvonalú művészeti tevékenységéért” a XIII. kerületi Önkormányzattól pedig ELISMERŐ OKLEVELET.

Novembertől rendszeresen vettünk részt az RS9 Színház OFF-OFF FESZTIVÁL programjában Csehov: SIRÁLY című darabjával. Rendező: Kókai János.

 

A 2016-os év is elismeréssel kezdődött. Januárban, a Magyar Kultúra Napja alkalmából oklevéllel értékelte munkánkat az Önkormányzat „A 2015. évi kulturális rendezvényeken nyújtott magas színvonalú művészeti tevékenységéért”.

A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozón ezúttal a KÉSZ VAN MÁR AZ EBÉD?! című „kajaoperett egyben tálalva” érdemelte ki az EZÜST minősítést. Rendező-tanár: Koltai Judit.

A XIII. kerületi Önkormányzat 2017-ben is oklevéllel ismerte el az előző évben kifejtett művészi munkát a Magyar Kultúra Napján.

 

2017. áprilisában pedig a Pogácsa az Arénában Stúdió ért el ARANY minősítést a Weöres Sándor Színjátszó Találkozón A MI KIS TÁNCDALFESZTIVÁLUNK című zenés játékkal, a melynek rendező-tanára: Koltai Judit, koreográfusa: Hermál Henriett, zenei vezetője Varga Zoltán volt.

 

2018-ban is nagyra értékelte a XIII. Kerületi Önkormányzat a kerületért kifejtett előző évi művészi munkát, melyet a Magyar Kultúra Napján dicsérő oklevéllel honorált.

Márciusban a Pogácsa az Arénában Stúdió vett részt a derecskei Kótsi Patkó János Diákszínjátszó Fesztiválon, ahol II. helyezést és Ezüst Minősítést ért el A TAVASZ ÉBREDÉSE című előadással, Lukács Ádám a férfiak között a Legkiemelkedőbb Alakítás Díját érdemelte ki. Rendező-tanár: Koltai Judit

Májusban A NAGY GÓRKY című groteszk road-movie aratott megérdemelt sikert a Magyar Művek Fesztiválján. Rendező: Kókai János

 

A 2018-as év felnőttbemutatója a GÁZEMBER

Kókai János:  GÁZEMBER -  groteszk vízió egyszuszra

Korhatár: 14+

 

Homolya Huba, sikeresnek mondható festőművész, a kiállítás-megnyitó után a MÜPÁ-ban kissé sokat iszik. Másnap fejfájással ébred, és gyengébb látással. Hipochonder lévén rögtön az orvosi ügyeletre siet, ám ott nincs senki, se orvos, se nővér. Egy ismeretlen az alagsorba irányítja, ahol egy furcsa doktor megvizsgálja, és szemcseppet ad neki.  Elkezdi használni, és a látása napról-napra élesebb, olyan dolgokat lát meg, amit eddig soha. Szinte látja a körülötte levők jövőbeni cselekedeteit, viszont ezzel arányosan kezd egyre inkább elhomályosul a teste. Elsőként közvetlen rokonai veszik észre, mintha kicsit halványabb lenne az embertársainál. Először a fényhatás miatt gondolják, később egyre világosabb lesz, hogy Huba mind homályosabb. Elkezdődik a tortúra, meg kell állítani a teljes elhomályosodást, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy végképp "kirajzolódik a világból". Ahogy testileg halványul, úgy csappan meg az érdeklődés a személye iránt is. Gyakran elfelejtik, hogy ott van a társaságban, hogy mi a neve, hogy ki is ő. Hubának sokszor a közvetlen ismerőseinek is fel kell idéznie a közös dolgaikat, hogy emlékeztesse őket önmagára. Ilyenkor jót nevetnek, és úgy tűnik minden rendben, de lassan már senki sem vesz róla tudomást, és nem is nagyon emlékeznek, hogy volt valaha egy ilyen ember. Amíg csak Huba teljesen el nem tűnik, GÁZZÁ válik, ám itt még várat magára egy meglepő csavar.

 

A darab azt boncolgatja, hogy manapság a Figyelem mennyire hanyatlóban van. Felteszi a kérdést számunkra, hogy valóban érdekel-e minket a másik ember, vagy csak önmagunk szempontjából fontos, akár egy-egy létrafok. Hogy van-e időnk ebben a taposómalomban valóságos kapcsolatokat építeni, vagy minden érintkezés csak egy illékony GÁZANYAG. És nem gázemberek vagyunk-e mindnyájan? Megfoghatatlanok, mások és talán leginkább önmagunk számára. Hisz a figyelemnek elsősorban önmagunkra kellene irányulnia, természetesen nem egoizmus formájában, hanem az önmegismerésben, hiszen ebből indulhat ki mások szeretete, ami egyrészt: a Figyelem. Persze előkerül a virtuális tér, ami bizonyos helyzetben lehet pozitív, máshol meg a figyelem feketepiaca. Ahogy Weöres Sándor mondta, mikor megszületett a televízió: "Lehet jóra és rosszra is használni". Ezzel a groteszk terminológiával szeretne a rendező nagyon is reális, és égető sürgősség kérdést feltenni, mint Munch Sikoly c. képe. Az előadás küzd a figyelemért.

Író, rendező: Kókai János

Zene, dalok: Kókai János és a társulat

Díszlet, jelmez: a társulat

Szereplők: Regős János, Koltai Judit, Geltz Péter, Koncz Eszter, Kovács Andrea, Molnár-Kovács Éva, Kalocsay Mercedes, Kókai János

 

Bemutató 2018. november 28-án 19.30 órától a Nézőpontváltó rákellenes színházi staféta program meghívásával!

 

Novemberben indul a Holdvilág-évad!

 

MÁR KÉT JÁTSZÓHELYEN A HOLDVILÁG KAMARASZÍNHÁZ ELŐADÁSAI!

 

ANGYALFÖLDI JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

1131 Budapest, József Attila tér 4.Tel: 06/1 320-3842

Holdvilág-pénztár: Előadás előtt egy órával illetve minden szerdán 15.30 és 19.30 óra között

Megközelíthető: 105-ös autóbusz, 3-as metró Gyöngyösi utcai megállójától 5-10 perces sétával.

 

Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház

1138 Budapest,  Dagály u. 15/a

Holdvilág-pénztár: Előadás előtt 1 órával!

Megközelíthető: 1-17 villamos Róbert Károly körút felől és a 115-ös busszal

 

Elérhetőségünk: http://holdvilag.hu;

AJAMK - Iroda: 1131 Budapest, József Attila tér 4. III. em. Tel: 06/1 401-0070, 405-8759 (fax is) e-mail: szinhaz@holdvilag.hu;

 

A Herner Ferike faterja a Pinceszínházban

Börcsök Enikő első rendezésére készül a Pinceszínházban

 

A Ferencvárosi teátrum harmadik évada nagy sikerrel futó előadásának, A Gézagyereknek a színésznő maga is szereplője, az autista főszereplő, Géza édesanyját alakítja.

Háy János folytatásdarabjának, A Herner Ferike faterjának színpadra állításakor Börcsök Enikő pályafutása új szerepét próbálja ki: a rendezői székbe ül.

Mi lesz egy év múlva? Mi az élet értelme? Előre meg van írva a létezésünk, vagy van lehetőségünk beleszólni?

Ezekről a kérdésekről moralizál nap, mint nap lapátjaikra támaszkodva – szikrázó éles látással és humorral – három közmunkás az árok partján. Azért dolgoznak, hogy megkapják az állami segélyt. Tulajdonképpen bármelyik vidéki településen járhatnánk ma Magyarországon.

A főszereplők A Gézagyerekben megismert Krekács Béla, Herda Pityu és Banda Lajos lesznek, a több generációs történetben az apákat és a fiúkat egyaránt Kaszás Gergő, Borbiczki Ferenc és Lázár Balázs alakításában ismerhetjük majd meg.

Börcsök Enikő első rendezésében Jánosi Ferenc, Molnár Csaba, Búza Tímea, Gerő Soma/Tóth Viktor, Juhász Réka és Tallián Mariann szintén színpadra lépnek majd.

A produkció a szeptember 21-ei bemutató után folyamatosan a Pinceszínház műsorán szerepel majd, ahogy Háy János előző darabja, A Gézagyerek is.

 

 

Sally Bowles és Zita királyné a Kálvária téren

John Kander - Fred Ebb:  CABARET

musical

 

1930-as évek, Berlin. A város izgalmas, szabad, a mulatókban repkednek a harisnyatartók, a

táncos lányok szexisek és olcsón kapható gyönyörökkel csábítanak mindenkit, aki ebbe a

világba téved.

Ide érkezik Amerikából Cliff, a lelkes de még kezdő író, hogy megírja élete nagy regényét.

Ehelyett azonban, már az első nap beleszeret egy angol énekesnőbe (Sally), aki a politikához

nem ért, de annál többet gondol a férfiakról és magáról. S ha már első éjszaka egymás

karjaiban kötnek ki, Schneider kisasszony panziójában elkezdik közös életüket, abban a

korban, amikor már annyira nem lehet hinni semmiben, hogy szinte mindent elhisznek amire csak vágynak.

A nagy kérdés: ellen tud-e állni a szerelem a hatalom, a pénz, a politika befolyásának?

Megmaradhat-e a tisztesség a nehéz időkben?

 

Sally Bowles                                                   KISFALUDY ZSÓFIA

Konferanszié                                                   CSERVENÁK VILMOS

Clifford Bradshaw                                           BARSI MÁRTON

Ernst Ludwig                                                   PÁSZTOR MÁTÉ

Schneider kisasszony                                       HŰVÖSVÖLGYI ILDIKÓ

Kossuth-díjas, Magyar Érdemrend lovagkeresztje

Schultz úr                                                        MIKÓ ISTVÁN

Érdemes művész, Jászai Mari-díjas

Kost kisasszony                                              DÉTÁR ENIKŐ

További szereplők:

BODOR SZABINA, KEREKI ANNA, LOVAS EMÍLIA, MERK LÁSZLÓ, TÓTH ALEX, VALÁZSIK PÉTER, VASS JÁNOS PÁL

 

Díszlet: DARVASI ILONA

Jelmez: VESZTERGOMBI ANIKÓ

Koreográfus: BORBÉLY KRISZTINA

Rendezőasszisztens: VASS JÁNOS PÁL

 

Rendező:

KOLTAY GÁBOR

Balázs Béla-díjas, Érdemes művész

 

Bemutató: 2018. október 06.

 

 

Topolcsányi Laura: ZITA - "MAGYAR KIRÁLYNÉK" sorozat

történelmi játék 80 percben

 

Egy svájci falucska kolostorának régi lakójához, a titokzatos, meggyötört de megtörhetetlen asszonyhoz látogató érkezik: egy fiatal rebellis lány. A Habsburg dinasztiáról írja szakdolgozatát, és azért jött ebbe az eldugott faluba, mert itt él a leghitelesebb ember, akitől mindent megtudhat: Zita asszony, az utolsó magyar királyné. Aki egyébként a nagyanyja…

Múlt és jelen, hagyomány és változás, két – szinte végletekig eltérő – világnézet ütközik meg, hogy végül valami egészen különös kapcsolat szülessen a két nő között.

Jöjjenek velünk egy elképesztően izgalmas, időn és tereken átívelő utazásra.

Nem tart sokáig. Mindössze száz év – hetvenhét percben.

 

Tervezett szereposztás:

BENCZE ILONA Érdemes művész, Jászai Mari-díjas

PÁNICS LILLA, FEHÉRVÁRI PÉTER

 

Rendező: SZEREDNYEY BÉLA

Érdemes művész, Jászai Mari-díjas

 

Bemutató: 2018. október 20.

 

 A változtatás jogát fenntartjuk!                                  

 

 

 

 

http://turayidaszinhaz.hu/online-jegyvasarlas/

Zenés, minisztériumi érzékiséggel nyitja évadát a Pesti Magyar Színház

Hartai Petra az Oltári csajok főszereplője és Végh Péter országosan ismert színész (szinkronok, Média Markt-hős) főszereplésével a
 Magyarban az évad nevetéssel indul, kedves kolléga, tarts velünk!
 
Rendező: Horváth Illés
Szereplők: Takács Géza, Végh Péter, Hartai Petra, Soltész Bözse, Gémes Antos
zene: Zságer-Varga Ákos
 
 
Maurice Hennequin – Pierre Veber:
FOLYTASSA, CICERÓ! – avagy: Botrány a törvényszéken
zenés, minisztériumi érzékiség
Rendező: Horváth Illés
Bemutató: 2018. szeptember 21.
 
Az igazságügyi miniszter egy véletlen folytán kénytelen a kerületi bírósági elnök házában éjszakázni és innentől nem várt bonyodalmak indulnak el. Kétes erkölcsök, korrupció gyanús kinevezések, egymástól rettegő hivatalnokok, zsarolás közeli események tarkítják a bohózatot, amely nyomokban nagyon is ismerős valóságot tartalmaz. Senki sem az, akinek látszik, és egyiküktől sem vennénk használt autót. 
A bohózat francia, tehát vérbő erotikus, szexi, életvidám.
A természetes ízfokozók: szerepcserék, véletlenek, a minisztériumban (és bárhol) elkövetett érzékiség, sok átöltözés és sláger gyanús dalok.   
 
Egy komment a
nyár eleji
főpróba után:
unnamed (1).png
 

Hogyan lesz a bohózat?  - Folytassa, Ciceró!

Olyan instrukció nincsen, hogy "Géza, itt most a meglepetéstől menj le hídba, vagy esetleg a testeddel a színpadhoz képest zárj be 65 fokos szöget". - Szegény rendező ilyet nem mondhat még akkor sem, ha egyébként talán az eszébe jut. Leszámítva azt az esetet, ha a rendező Takács Gézával dolgozik. Mondani persze akkor sem mondja, de arcizma sem rezdül, amikor Géza rendre olimpiai „C” elemeket iktat a karakterábrázolásba.

Ilyen ember nincs is! – hümmögné a néző maga elé a nézőtéren, de hát éppen látja, hogy van. Mert nem az az érdekes, hogy Takács Géza mozgáskultúrája voltaképpen rajzfilmszínészi, hanem az, hogy minden úgy természetes és magától értetődő, ahogyan az látszik. Cyprien Gaudet éppen ilyen. Szélsőséges érzelmekhez szélsőséges gesztusok járnak és a dőlésszöge, a gravitációval való ellenkezése, a légben való közlekedése, minden tökéletesen hihető és emberi. Gaudet úr politikus, és mint ilyen, minden pillanatban az életéért küzd. Nem az életben-, hanem a hatalomban maradásáért. És ebben a harcban - mint ismeretes – minden megengedett, mint a szerelemben. És éppen erről a két dologról van szó a Folytassa, Ciceró!-ban.

Horváth Illés nem bohózatot rendez, mert ha azt rendezne, akkor patronokat puffogtatna, és a nézők hervadtan üldögélnének a zsöllyékben, hiszen minden patron már régen elsült, valamikor az ősidőkben. Horváth Illés jól tudja, hogy bohózattá lenni nem eszköz, hanem cél.  Előadást kell rendeznie, valódi élettel megtámasztott sorsú és karakterű emberekkel, akiknek a szélsőséges helyzetük és az abban való kapálózásuk lesz majd féktelenül mulatságossá. Azáltal, hogy mindenki a szemünk előtt lepleződik le. A kisstíl éppen úgy, mint a nagyvonal. Egy bohózatban természetes, hogy az előző jellemzi a feddhetetleneket és a másik a feddhetőket.

Jószívű és szerelmes strici, erotikus kényszerpályára került színésznő keresi a boldogságát ebben a darabban a többiekkel együtt.

Takács Géza koreográfiájának tökéletes ellentéte Végh Péter és az általa kockára szabott hivatalnok. Végh Péter viszont azt tudja megmutatni, milyen az, amikor a fortyogó tűzhányó tetejét megpróbálják leukoplaszttal betapasztani. Persze ezt sem lehet instruálni. A szenvedély az is csak olyan dolog, ami van vagy nincs. Na, itt van.

Azt se lehet kérni Hartai Petrától, hogy igazat hazudj. Petra csak úgy tudja, milyen az, amikor az ember igazat mond a színpadon, még akkor is, ha a megírt szövege szerint torkaszakadtából hazudik.

Mindennek a tetejében időről-időre megérkezik Gémes Antos, aki hol ügyeskedő, majd a hatalom által satuba szorított nyilvánosház tulajdonos, hol pedig daloló narrátor már-már brechti mélységekkel. Azt sem lehet feltétlenül instruálni, hogy a politika minden napvilágra került szemetét majd veled, a kisemberrel viteti el, mindenért téged tesz felelőssé. Erről is csak beszélni lehet.

Kérni meg azt lehet, hogy mindez legyen tele energiával és életörömmel. Ááá, az életörömöt sem lehet kérni, az is csak úgy van. Mindennek ellenére.

 

 
 

A művészet templomai - Hitler kontra Picasso

A művészet templomai című ismeretterjesztő mozifilm-sorozat következő, immár 10. epizódja a hitleri diktatúra művészet-üldözését veszi górcső alá.

A náci rezsim egyrészről a propaganda által „elfajzott művészet”-nek titulált korabeli kortárs műalkotásokat nyilvánosan megbélyegezte, betiltotta és elkobozta, másrészről a pártvezetés által preferált klasszikus és modern alkotásokat – többnyire kényszer alkalmazásával – szisztematikusan begyűjtötték. Európa-szerte több százezer műalkotást koboztak el ily módon, amelyeket titkos raktárakba rejtettek.

A háború utáni évtizedekben számos festmény előkerült ugyan, de ez csupán a töredéke annak hatalmas mennyiségű elrejtett műkincsnek, amely után a nyomozás mind a mai napig zajlik.

2012-ben például Hildebrand Gurlitt egykori náci műkereskedő fiának lakásán több mint 1400 festményt, többek között Toulouse-Lautrec-, Picasso-, Renoir-, Kokoschka-műveket és egy elveszettnek hitt Monet-festményt foglaltak le, amelyek becsült összértéke 1 milliárd euró. 

A több éves kutatómunka alapján készült film párizsi, New York-i, hollandiai és németországi tematikus kiállítások, köztük a Gurlitt-gyűjteményt is feldolgozó tárlatok bemutatásával vezeti végig a nézőt a 20. századi művészettörténet e különösen vészterhes korszakán.

Toni Servillo, az Oscar-díjas A nagy szépség főszereplőjének narrációja mellett személyes visszaemlékezések, szakértői interjúk, a kiválasztott műalkotásokat bemutató közeli felvételek és különleges archív felvételek segítik a rendkívül szerteágazó téma feldolgozását.

A filmet június 7-től vetítik országszerte a mozik, de az Uránia Nemzeti Filmszínházban premier előtt már május 24-től látható a Pannonia Entertrainment forgalmazásában.

Történelmi, művészettörténeti háttér: Az 1930-as években Adolf Hitler háborút hirdetett a kozmopolitának és kommunistának tekintett „elfajzott művészet” ellen: a modern irányzatok remekműveit, köztük Matisse, Chagall, Monet, Renoir, Picasso és sok más neves alkotó műveit nyilvánosan megbélyegezték, tiltólistára tették, elkobozták és egy részét titokban külföldön eladták az államkassza javára. Ezzel párhuzamosan megindult a náci vezetés által preferált klasszikus műalkotások tömeges elkobzása azzal a céllal, hogy később ezek a művek kerüljenek a csak papíron létezett „Linz-i Louvre” elképzelt kiállítótermeibe vagy a pártvezetés rezidenciáiba. A második világháború végéig tartó időszakban több mint 600.000 műtárgyat koboztak el ily módon szerte Európában, amelyek közül az elmúlt évtizedek során közel 100.000 előkerült. Számos, a fosztogatások során összegyűjtött műkincs egészen a 20. század végéit maradt, vannak, amelyek csak a 2010-es években kerültek újra napvilágra Európa és a világ különböző pontjain.

A másfél órás film négy jelentős kiállításra fűzi fel a szerteágazó téma feldolgozását, személyes történetekkel és szakértői interjúkkal színesítve a narrációt és a kiemelt műkincseket bemutató közeli felvételeket. Különleges korabeli filmrészleteken látható a 1937-es müncheni „Elfajzott művészet” (Entartete Kunst) kiállítás, amit kifejezetten náci propaganda céllal rendeztek, hogy degradálják az összes olyan művészeti irányzatot, ami nem illeszkedett a pártvezetés által meghatározott "szépségideálhoz". Ez utóbbit a szintén 1937-ben megnyílt és mintaként beállított Nagy Germán Művészeti Kiállítás testesítette meg.
A müncheni kiállítás 80. évfordulója alkalmából 2017-ben Európa-szerte több kiállítást is rendeztek, a film további része ezekről tudósítva helyezi kontextusba az érintettekkel készült interjúkban megelevenedő történeteket. A párizsi „21 rue La Boétie” című tárlat kapcsán Anne Sinclair, a Huffington Post igazgatónője mesél nagyapjáról, Paul Rosenbergről, a 20. század egyik legizgalmasabb galériatulajdonosáról és műkereskedőjéről. Rosenberg francia zsidó műgyűjtő és műkereskedő volt, Picasso, Braque és Matisse személyes jóbarátja, aki 1910-ben nyitotta meg kimondottan az “elfajzott művészetre” specializálódott galériáját a rue La Boétie 21. szám alatt. A negyvenes években a nácik megfosztották francia állampolgárságától, gyűjteménye nagy részét elkobozták.


Kiemelt szerepet kapott a filmben a Gurlitt-gyűjtemény hihetetlen története. A kollekció a német Hildebrand Gurlitt művészettörténészről kapta a nevét, aki a náci párt megbízásából gyűjtötte össze az „elfajzottnak” ítélt festményeket a harmincas-negyvenes években. Halála után műkereskedő fia, Cornelius Gurlitt kezelésébe került a gyűjtemény, akit a német hatóságok 2012-ben egy zürichi vonaton elfogtak és adócsalási eljárást indítottak ellene. Gurlitt több lakásán összesen 1406 (!) festményt, köztük Monet-, Toulouse-Lautrec-, Picasso-, Renoir- és Kokoschka-műveket foglaltak le. Ezek közül is kiemelkedik Claude Monet egy elveszettnek festménye, aminek a becsült értéke kb. 3 milliárd Ft és Matisse „Egy hölgy arcképe” című műve, amely eredetileg a már említett impresszionizmus-rajongó Paul Rosenberg tulajdona volt. Az összesen egymilliárd euró értékűre becsült gigantikus gyűjtemény vizsgálata és a művek eredeti tulajdonosainak felkutatása jelenleg is zajlik, a festményes egyharmada pedig múzeumokba került. Ez utóbbiak közül a legkiemelkedőbbeket két kiállításon is górcső alá vették a kamerák: a Berni Művészeti Múzeum "Elfajzott művészet - Elkobozva és eladva" című kiállításán és a bonni Műcsarnok "A náci műkincsrablás" című tárlatán. A negyedik, filmben megjelenő kiállítás a hollandiai Deventerben került megrendezésre "Kifosztott művészet a II. világháború előtt, alatt és után" címmel.

Hitler és Picasso

 

Kávéház a vén fiákerhez

Tudták-e Önök, hogy a „boldog békeidők” budapesti kávéházaiban még nem szolgálhattak fel nők, csak a pult mögött ülhettek „kaszírnőkként”, és húzhatták a strigulát a férfiak által elfogyasztott kávék, italok után…?

Mi köze a pincérnek a briós árához? Miért kell több pengőt fizetni a WC-s néninek? Kibe szerelmes a kávéház zongoristája?

Ha ezt nem is, de azt bizonyára sejtik, hogy a női természet akkor is – mint mindig a világtörténelemben – megtalálta a boldogulás olykor vakmerő, olykor pikáns formáit…

A Vén Fiákerben zavartalanul zajlik a megszokott kávéházi élet, de arra senki ne vegyen mérget, hogy a nadrágban az van, aminek lenni kell, s hogy akik idegennek hiszik egymást, azok nem alszanak-e közös szobában már hetek óta…

Hogy ezek nem fontos dolgok? Dehogynem! Csak jöjjön el és nevessen a vidám jeleneteken, élvezze a kor nagy slágereit, garantáltan nosztalgiája lesz!

Mindezen titkok alá a kor jellemző zenéje fest feledhetetlen hangulatot. Érezzék jól magukat a mai, budapesti éjszakai élet híres kiválóságával, hiszen a zongoránál Túri Lajos, – LUI – ül!

 

Szereplők:

CSENGERI ATTILA

TÚRI LAJOS LUI

XANTUS BARBARA

SZÁNTÓ SZANDRA

RUBÓCZKI MÁRKÓ

ANTALFI ANETT

VALÁZSIK PÉTER

 

Zenei vezető: BERKES GÁBOR

Rendező: BOZSÓ JÓZSEF

 

BEMUTATÓ: 2017. november 30.

 

 

 

Irma, te édes!

 

A több évtizeddel ezelőtt született musical zenéje s a pikáns szerelmi történet ma is folytatja diadalútját a világ színpadain, s New Yorktól Párizsig újra és újra bemutatásra kerül. Hogy mi a titka? Megfejthetetlen és mégis sikert sikerre halmoz. Tündérmese, kis szépséghibával. Irma és Nestor fiatalok és szerelmesek. Összeköltöznek, hogy elkezdjék közös életüket. Hol itt a hiba? Nos ott, hogy Irma utcalány, Nestor pedig – érthető módon – halálosan féltékeny Irma kuncsaftjaira. Hogy kiiktassa életükből a többi férfit, Nestor végzetes lépésre szánja el magát, nem is sejtve, hogy a bonyodalmak egész láncolatát indítja el ezzel. Szövetségesekre talál egy bártulajdonosnő személyében és egy ügyetlen tolvajbandában; viszont szembe találja magát a hivatali bürokrácia értetlenkedésével és az igazságszolgáltatás ostobaságával. Amíg a történet bájos tündérmeséből abszurd komédiába fordul, Nestor és Irma élete – ha akarják, ha nem – végérvényesen közös útra terelődik. A felhőtlen szórakozást ígérő zenés vígjátékból a hatvanas években film is készült, Shirley MacLaine és Jack Lemmon főszereplésével.

 

Szereplők:

 

Josephina, bártulajdonos KERESZTES ILDIKÓ

Irma LOVAS EMÍLIA

Nestor, Oscar PÁSZTOR MÁTÉ

Jojo, bandatag / Ügyész / Adószedő BÁCSATYAI GERGELY

Roberto, bandatag / Hekus / Achille BOROS ZOLTÁN

Pepi, bandatag / Elnök /Angol utazó GYŐRI PÉTER

Továbbá:
Kereki Anna, Kovács Dézi, Merk László, H. Varga Tamás

 

 Fordította: Ungvári Tamás, Blum Tamás
Zenei vezető: BERKES GÁBOR

Rendező: SZTÁREK ANDREA

 

Bemutató: 2017. november 17.

 

 

 

További információ: www.turayidaszinhaz.hu

Iratkozzon fel hírlevelünkre!