Nézőpontváltó® köszöntők

"A Nézőpontváltó® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

 

Tovább olvasom

Erőteljes üzenet az emberi jogokról, a szabadságról és a szeretetről

Roger Waters US + THEM
színes, feliratos angol koncertfilm, 2019, 135 perc, 12E
rendező: Sean Evans, Roger Waters

Forgalmazza a Pannonia Entertainment
Magyarországi bemutató 2019. október 2.

Roger Waters legújabb koncertfilmje a mozikban

Roger Waters nagy sikerű 2017-18-as US + THEM világturnéjának amszterdami állomásán rögzített koncertfilm a világpremierrel egy időben, 2019 októberében, limitált vetítéssorozatban érkezik a hazai filmszínházakba. Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Corvin Mozi, a Pólus Mozi és a Csepeli Kultik mozi vetíti, emellett országszerte számos további nagyvárosban látható lesz, 

A 156 állomásos US + THEM világturné bejárta Európát, Ausztráliát, Latin- és Észak-Amerikát. Waters, a Pink Floyd egyik alapítótagja összesen több mint 2 millió ember előtt – köztük a budapesti közönségnek is – zenélt, felidézve mind zenekari, mind szóló pályafutása legjelentősebb dalait. A több mint kétórás koncertfilmből – amelyen a 2014-es Roger Waters The Wall után Waters ismét Sean Evans rendezővel dolgozott együtt – természetesen nem hiányozhatnak a Pink Floyd legmeghatározóbb albumai: a Dark Side of the Moon, a Wish You Were Here, az Animals és a kultikus The Wall lemezek legismertebb dallamai is felcsendülnek a filmben. Ezen kívül hallhatók benne dalok Waters legutóbbi, 2017-es „Is This The Life We Really Want?” című lemezéről is, amely 25 év óta az énekes/daszerző egyetlen szólóalbuma. A turné és a róla készült film emellett egy erőteljes üzenetet hordoz az emberi jogokról, a szabadságról és a szeretetről.

Roger Waters legendássá vált élő fellépései minden esetben monumentális, minden érzékre ható élményt nyújtanak a közönségnek, amelyet a legmodernebb audiovizuális technika és korábban példa nélküli négyutas (quad) koncerthangzás egészítenek ki. „Roger volt az, aki a kora 70-es évektől kezdve megújította és valódi színházzá tette a stadionok és arénák színpadait” – meséli Mark Fenwick, a zenész managere. „Az Us +Them turné során is páratlan megszállottsággal feszegette a térhangzás és a vizuális technológiák által kínált lehetőségeket, egyúttal a szeretet és emberiesség üzenetét is közvetítve a közönség felé.”

A filmet a világpremierrel egy időben, október 2-től láthatják a nézők, Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Corvin Mozi, a Pólus Mozi és a Csepeli Kultik mozi vetíti, emellett országszerte számos további nagyvárosban látható lesz, a Pannonia Entertainment forgalmazásában.

 

Roger Waters US + THEM

 

PIN:okkio

 
Ez valóban az, aminek látszik: a Pinokkió történet XXI. századi átdolgozása, amelyben Eperjes Károly – Geppetto szoftverfejlesztőként hoz létre egy robotgyereket, egy lassan öntudatára ébredő kisfiú.
 
A Magyar Színház új bemutatója szeptember 28-án lesz, Deres Péter-Vidovszky György: PIN:okkio címmel, gyerekekkel, gyerekszereplőkkel  http://pestimagyarszinhaz.hu/pinokkio-2/ 
 
Az alkotók feltörték az amerikai rajzfilm cukormáz fedelét és találtak alatta egy másik mesét, ami komolyabb és veszélyesebb, mint az eredeti volt. Ez nem trendi nézőcsalogatás, hanem izgalmas lehetőség arra, hogy naprakész formai megoldások várják a nézőket. 
 
A robotgyerekkel megtörténik a XXI. század megannyi kihívása: tévés tehetségkutatók, high-tech kiállítások, hacker támadások. A mai gyerekek már nem zsebtolvajok, csibészek szeretnének lenni, hanem celebek, influenszerek, menő sztárok. Megannyi új kihívás és új lehetőség. Ezek olyannyira csalogatók,hogy értük még hazugságba is keveredhet az ember és megszegheti az ígéretét.  Van tétje a választásnak, és ezt a gyerekek jobban értik, mintha a 150 évvel ezelőtti jelképeket akarnánk elmagyarázni nekik.  
 
Az átdolgozók a mese patentjait megvizsgálták és megpróbálták lélektanilag hitelessé gyúrni. 
 
A PIN:okkió lehetne teremtéstörténet, hiszen Geppetto teremt valamit vagy valakit. Felvetődnek kérdések: mi a különbség az öntudatra ébredő robot és az ember között. Hol a lélek határa?  
Csupa olyan kérdés, ami sok asszociációt szülhet a nézőben akár felnőtt, akár gyerek.  
 
A rendező: Vidovszky György 
 
Gif - Havas Györgyi
 

+1 JEGY

 

Mi, a Fém Arts & Café-ban fontos feladatunknak érezzük, hogy a színházat minél több olyan emberrel megkedveltessük, akiktől az eddig távol állt, illetve minél több olyan társadalmi csoporthoz eljuttassuk, akiknek egyébként kevésbé van alkalmuk, lehetőségük színházjegyet vásárolni.

A „Felfüggesztett színházjegy” kezdeményezésünkkel elsősorban ez utóbbi csoportra koncentrálunk. A talán ismerős, vendéglátásban elterjedt és népszerű „felfüggesztett kávé”-mozgalom mintájára a magyarországi színházak közül elsők között lehetőséget kínálunk mindenkinek, aki kultúrát adományozna rászorulóknak, hogy jótékony célra megvásároljon plusz egy 6000 forintos jegyet, melyet egy rászoruló beválthat a Fém Arts & Café bármely előadására.

A program lényege, hogy ha szívesen támogatna rászorulókat, most itt a lehetőség, hogy valami különleges adományt juttasson el hátrányos helyzetűeknek.

Meggyőződésünk, hogy a kultúrát, a művészeteket mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, a színházcsinálás pedig az önkifejezés közösségi formája, és fontosnak tartjuk, hogy a színházba járás ne csak a tehetősebbek privilégiuma legyen. Ha pedig valaki megteheti, hogy segítsen egy rászorulón, miért ne ajándékozna valakinek kikapcsolódást?

Ha Ön is így gondolja, ajándékozzon élményt: +1 JEGY! Köszönjük!

http://www.femszinhaz.hu/info.php#pluszjegy

 

Imbolygó iskolabolygó

„A gyermekszínjátszás az egyik legkreatívabb tevékenység, amely a gyermek személyiségét komplexen fejleszti, közösséget teremt, és a tevé­keny­ség során megtapasztaltatja a közös alkotómunka örömét. A gyermekszínjátszó csoportok közösségi léte, együttes tevékenysége a szociális fejlődést, a személyiség érését, a társadalomban betöltött szerep elsajátításának kreatív formáit teszi lehetővé. A gyer­mek­szín­játszás céljai közé tartozik annak minden fórumán és formájában olyan kulturált, ismeretekkel bíró, kreatív, rugalmas, empatikus, érvényes és értékes megnyilvánulásokra képes gyermekek nevelése, akik a gyermekszínjátszás adta élmények segítségével kiteljesedhetnek, az értékközpontú, erőszakmentes és toleráns társadalom létrehozásában vállalhatnak fontos szerepet.”

Ez annak a XXVIII. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó és Fesztiválnak a célkitűzése, amelyen a Koltai Judit, a Holdvilág Kamaraszínház művészeti vezetője és színművésze az általa igazgatott Pogácsa az Arénában Színkör elnevezésű gyermek színiműhely tagjaival a budapesti Találkozón Arany Minősítést ért el, így eljutott  a Regionális Találkozóra is. A Találkozó zsűrije pedig továbbküldte a kis csapatot a Szegeden megrendezett Országos Fesztiválra, ahol Diplomával jutalmazták őket..

Előadásuk címe az Imbolygó iskolabolygó volt, amelyet Békés Márta tanító, könyvtáros és költő műve a felnőttekről, iskoláról gyerekszemmel. Könnyed szatíra a tükör, amelybe tekintve a jövő érdekében átértékelhetnénk és megváltoztathatnánk az oktatás mai irányát, hiszen a jövőnket építjük a ma iskolásaival... Ha nem lennénk vakok és süketek a szatírában megbúvó csendes szemrehányásra és felelősségre vonásra. Békés Márta minden szerepében a gyerekek értelmi és érzelmi nevelését, fejlődését szolgálja, jókedvű gyermekkor kialakítására törekedve adja át nekik a művészet és kultúra számára is fontos értékeit.

 

Márta a tanító, könyvtáros

1981. óta tanít általános iskolában tanítóként. Jelenleg iskolai könyvtáros a Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban. Dobszerda néven egy zenés irodalmi klubot vezet, ahol a gyerekek verseket szavalnak, énekelnek, táncolnak, báboznak, de saját verseiket, meséiket is előadják. A Dobszerdába időnként vendégeket hívnak. Sok művész, sportoló vállalta, hogy társadalmi munkában eljönnek, találkoznak a gyerekekkel, némelykor foglalkozásokat is tartanak. A teljesség igénye nélkül, néhány illusztris név a látogatók közül: Lackfi János, Szabó T. Anna, Kányádi Sándor, Mosonyi Alíz, Rigó Béla, Nyulász Péter, Nógrádi Gábor, Sebő Ferenc, Somló Tamás, Parov Nikola, Herczku Ágnes, Imre Géza, Vekerdy Tamás, Helyey László, Pelsőczy László, Kovács Éva Rebecca és természetesen Koltai Judit.

 

Márta, a kórusvezető

Egy gyerekkórust is vezet, aminek a vicces Gézamalac kórus („szárnyat igéz a malacra”) a neve. A kórus megzenésített kortárs gyerekverseket szokott előadni.

 

Márta, a költő

2006. óta jelennek meg versei a teljesség igénye nélkül: Irodalmi Jelen, Csodaceruza, Dörmögő Dömötör, Kincskereső, Taní-tani, alternatív iskolai folyóirat, Taní-tani Online folyóirat, Nők lapja, Képmás magazin, Tudorka, Új Köznevelés, Bárka irodalmi folyóiratokban, ezen kívül:

Szép írások 2007 antológia Accordia kiadó 2007. 

Aranysityak antológia 2010. Csodaceruza kiadó, később Móra

Családi kör, antológia Holnap kiadó 2013.

Önálló kötete az Iskolabolygó 2011-ben jelent meg az Ulpius háznál.

Bár nem kapott nagy reklámot, mégis sikeres volt. Szerették a pedagógusok, a szülők, a gyerekek, és a gyerekirodalmi szakma is elismerte. Talán azért, mert jól ismeri az iskola három pillérét: tanár, gyerek, szülő. Mindhárom szerepben volt és van, nem kívülállóként írt, ezért amit leírt, az hiteles.

A versgyűjteményt 2018-ban Imbolygó Iskolabolygó címmel a Móra adta ki ismét, melyben már újabb versek is voltak. A kötethez Vekerdy Tamás, a kor legkiválóbb és szeretett gyermekpszichológusa írt ajánlót.

Márta verseit sokan szavalják szavalóversenyeken, az m2 (Petőfi) Gyerekversek c. műsorában is rendszeresen felbukkannak költeményei. A bús tanító panaszai című verséből digitális rajz animáció készült, amit többször sugárzott az m2.

Eddig nyolc tankönyvben szerepeltek gyerekversei, egy közülük Erdélyben jelent meg.

 

Márta és Judit barátsága és közös munkája

Koltai Judittal először közös barátnőnk születésnapján találkoztunk. Bár csak öt éves voltam, de emlékszem, hogy nagyon szépen mondott verset. Legközelebb Tatán, az őrsvezetőképző táborban voltunk együtt, ott is nagyon jól adott elő egy mesét. Később sok közös ismerős révén mindig tudtam, mit csinál. Aztán húsz év múlva egy KRESZ-tanfolyamon találkoztunk legközelebb. Én természetesen tudtam, hogy ő ki, de legnagyobb meglepetésemre Jutka is emlékezett rám, még az óvodás babazsúrról. Azóta összefonódott a sorsunk.

A gyerekeimmel minden évben megyünk a Holdvilág Kamaraszínház előadásaira. Legutóbb az Ózt láttuk, nagyon színvonalas előadás volt, a gyerekeknek is és a pedagógusoknak is tetszett. Jutka többször volt nálunk vendégségben. A Dobszerdában kétszer is volt, drámajátékos foglalkozást tartani. Amikor még a mi iskolánk rendezte a kerületi szavalóversenyt, minden évben meghívtuk a zsűribe.

2018-ban Jutka is ott volt a Könyvhéten a könyvbemutatón, amikor a Gézamalac kórussal előadtunk néhány opust az Imbolygó Iskolabolygóból, és Gáti István Tök Magda Kalandjai c. verses meséjéből. Nyáron a növendékeivel több verset is feldolgoztak, majd megszületett az az előadás, amit az idei  Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó zsűrije Arany Minősítéssel jutalmazott. Így lett közös büszkeségünk az IMBOLYGÓ ISKOLABOLYGÓ.

 

Márta, a pedagógus a nomen est omen-elv alapján „magyarázza a bizonyítványát”:

Az Iskolabolygó verseiben az általános iskola rövid dokumentumképei villannak fel. Az általános iskola egy különös szubkultúra, ahol a fogalmak, de még a mértékegységek is különböznek a kinti világtól. Lásd, egy év az 10 hónap, egy hét az 5 nap, egy nap az 6 óra, egy óra az 45 perc, a tízperc az hol 15 perc, hol 20 perc. Rengeteg ellentmondással szembesülünk nap mint nap, (nyírunk vagy vágunk, tömeg vagy súly, kockás vagy négyzethálós stb.) Én pedig szeretek rámutatni minden fonákságra. Sokan gondolják, hogy gúnyolódom.

Ez nem igaz! Gúnyolódni kívülről lehet, én viszont lakom ezt a bolygót, és bár nem tudok azonosulni az ostobaságokkal, a szembesítéskor, (szembesüléskor) a szeretet vezérel. Sokan félreértik, és a saját szemszögükből értékelik a csipkelődést. Így például A bús tanító panaszai c. verssel kapcsolatban sok pedagógus úgy érezte, végre kimondjuk azt a közhelyet, amely minden értekezleten elhangzik: "Évről évre romlik a gyerekanyag".

Nem mindenki érzi az idézőjelet. A kívülálló pedig a gonosz, kiégett pedagógust látja, aki szeret buktatni.  Önirónia helyett inkább szarkazmust érzékelnek. Ez látható a rajzfilmen is. Az Imbolygó Iskolabolygó c. versem megjeleníti azt a reménytelen helyzetet, ami ma az iskolákban van. Az egyetlen túlélési mód, ha nem változik semmi.

Ha rajtam múlna, akkor első körben azt változtatnám meg, hogy az iskolában értékátadás legyen értékelés átadás helyett. Minden az értékelés, osztályozás körül forog. A gyerekeknek nem azt tanítjuk, amire szükségük lenne, hanem amit tételesen meg lehet tanítani és számon lehetne kérni. A számonkérés, feleltetés, dolgozat a tanítási folyamat jelentős részét elfoglalja, a gyerekek belső motivációját szétbombázza és ellenálló üzemmódba helyezi őket. Ha ezen nem változtatunk, semmi sem fog változni. Egyébként ez nem kerülne pénzbe, mégis valószínűleg nagy ellenkezést váltana ki. Elsőben még osztályzatok nélkül tanítunk az 1978-as tanterv óta. A 2000-es években néhány évig az egész alsó tagozatra kiterjesztették a szöveges értékelést, ezt 2010-ben egy tollvonással eltörölték. Remélem, legalább az első osztályban megmarad az a boldog békeév, amikor a tanulás még élvezet és az iskola egy barátságos hely is lehet.

 

Összeállította: Sári Edina

 

Fotó: Koltai Judit (rendező - tanár), Rófusz Marci, Harkai Emma, Gigacz Anna, Bardócz Áron, Milch Petra, Jaros Lalita, Penyov Jázmin Adél, Barlai - Hünlich Gréta, Tóth Bálint, Tóth Regina, Varga Zoltán (zongorista)

Batang felé, avagy babok és karók, ha összetalálkoznak

Batang felé, avagy bab és karó, ha összetalálkozik

 

Minden egyes szava, minden egyes mozdulata szíven üt. Mit üt! Az első percben beledöfte a kést, utána kilencven percig csak forgatja benne a recés pengéjű tigrisölőt. Ha kihúzná, hát azon nyomban elvéreznék, bár ő erről nem is tud, hiszen el van foglalva saját magával a saját világában, mit érdekli őt, hogy velem mi van?!

 

Csak ül ott az elhanyagolt, lepukkant lakásában, hajléktalanra zilált külsejével, jobb napokat látott konyha ronggyal mániásan pucolva egy üvegbe zárt hajó makettet és üveges szemmel hunyorogva a semmivel párbeszédel.

A harmadik percben már épp kiáltanék, hogy nekem elég, köszönöm!, de tetézve a frusztráló kukkolást a lélek bugyraiba, ekkor még egy fura fazon is megjelenik, akit állítólag segíteni küldött az öreghez a szociális iroda. Elnézve és hallgatva a harminc körüli embert, inkább neki szavaznék meg támaszt, mintsem ő nyújtson bárkinek is. Aztán ezek ketten bab a karóját szindrómába esve istápolni kezdik egymást. A lelkileg összeomlott harmincas a fizikailag-szellemileg az életbe rokkant öreget.

A kezdeti rémület, bizalmatlanság és ellenségeskedés után nemcsak elfogadják egymás hóbortjait, tökéletlenségét, hanem még össze is barátkoznak. Összenőnek, mint borsó meg a héja, csak hogy folytassam a megkezdett mezőgazdasági kalandozást.

 

A demencia hullámain hánykolódó Hubert (Koltai Róbert) hajóskapitány volt és folyamatosan a tenger sok idilli emlékével traktálja a harminchét óra szociális munkára ítélt Alexet (Szirtes Balázs).

Sokat időzik kedvenc témájánál és úti céljánál, Batangnál, ahol hófehéren szikrázik a homok és azúrkék a tenger. Ahol a parton felül-semmi, alul-épphogy ruházatú, olajosbarna bőrű, fekete hajú, tüzes szemű szépségek állnak sorban az ő kegyeiért és ahol magából a kókuszdióból issza a tejet. Az elbeszélésében néha feltűnnek a kenguruk is, ami zavarba ejti a Alexet. Akkor most Palermo vagy Ausztrália? – teszi fel eleinte a későbbiekben már egyértelműen felesleges kérdést, hiszen a fiatalember tiszta elmével próbálja Batangot bekalibrálni a valóság térképén.

Végül is nem mindegy?! – kérdem én a közönség soraiban, Hubert minden szavát igaznak szavazva, hiszen gyönyörűségesek az elénk vázolt anzixok.

Kiderül, hogy nem. Mert hát Batangban voltak azok a csudadolgok, amikről Hubert fantáziál.

A történeteiben látszólag neki már minden megvolt, ami a férfiak álma lehet: minden kikötőben egy vagy két nő – sőt, több –, világutazás és még feleség, gyermek is várta őt odahaza! A fiatalnak pedig még tán nője sem volt soha? – firtatja az idősek disztingválásra való örök képtelenségével Hubert.

Alex tragédiája lassan bomlik ki, nehezen nyílik meg új barátjának, akiből saját tudtán kívül lelki segítő válik.

Feltétel nélküli elfogadásával, érdeklődésével észrevétlenül visszatámogatja Alexet az életbe, bumfordi beszólásai utáni kedveskedő gesztusai csillapítják a fiatalember hirtelen gerjedt haragját.

Ahogy halad az idő, Hubert egyre inkább elmerül a saját világában (Batangban) amelynek mélyéről már csak ritkán bukkan fel, akkor is csak azért, hogy a világ képébe kiáltsa fájdalmas, a méltóság utolsó morzsáit jelentő ellenkezése mondatait: Otthonba nem megyek! Nem kell pelenka!

 

Vak vezet világtalant? – teteti fel velem a költői kérdést a Gaál Ildikó megrázó rendezésében készült darab – témához képest fiatal – írója, a német Christian Gundlach.

 

Jó kérdés és értem én, hogy Gundlach miért a negyvenes évei végén feszegeti a témát. Annyi idős lehet az apja, mint az enyém, aki egy hathetes kórházi túlélőtúra után épp tegnap került haza megúszva egy kórházi fertőzést is meg magát a „gyógyítást és ápolást” is.

 

A válasz a feltett kérdésre az élet elkerülhetetlen végzete és ez a történet befejezése is. Ha menni kell, hát menni kell. Hol a vécére, hol Batangba, hol az otthonba – és egyszer majd a végső nyughelyre. Csak az nem mindegy, milyen úton jutunk el odáig. Számkivetettként tengődünk magányosan egy kopár szigeten egy plüsspapagáj társaságában vagy Batang-szerű körülményekben fürdőzünk és boldogan merülünk bele a langyos tengerként körbenyaldosó szeretetbe?

A Huberteknek Alexekkel az eleinte hánykolódó út luxusutazássá válhat, ha van készség, nyitottság, elfogadás egymás irányába – és ne feledjük: lehetőség, hogy összetalálkozzanak a támaszt nyújtók.

 

Ha nem imádtam volna Koltai Róbertet eddig is, akkor most végképp beleszeretnék a játékába, annyira esendően szeretnivaló az öregembere, pedig érzem a mosdatlanságának, a sose váltott ruházatának, a belső vívódásainak kivetülő, savanyú izzadtságszagát. Riasztó a dohos, szeméttel teli kislakás nyomorúsága, aminek a közepén üldögélve néha mégis kitündököl egy cseppnyi humor az egykori daliás széptevőből, a mostanra amúgy goromba és zsémbes öregből, aki iszonyúan fél a változástól, idegenségtől, mint minden vele egykorú (pszichiátriai betegségben szenvedő) ember, akik a jól begyakorolt rutinjukból élik mindennapjaikat.

 

Nem a darab témája, de bennem az előbb bevallott magánéleti analógia miatt felmerül a kérdés, mit lehet egy demens vagy afelé hajló Alzheimeres, illetve Parkinsonos beteggel kezdeni, ha a család nem tud nullahuszonnégyben vele lenni.

Mert egyedül nem lehet hagyni, otthonba nem akar menni és nem is vinnénk szívesen, enyhébb esetben (eleinte) marad az iszonytatóan drága házi ápolás a hivatalosan felírható napi négy óra mellett, és persze a lelkifurdalás, amit csillapíthatunk a tenger sok pénzzel. De megvásárolható-e a lelki béke? Csereszabatos-e a pénz a törődéssel? A szeretet felülírhatja-e a toporzékoló türelmetlenséget?

Az utolsó bekezdést csakis azért fűztem hozzá, mert tegnap a darab végén a művészeket az Alzheimer Café tagjai várták egy kis csevegésre. Koltai Róbert és Szirtes Balázs nemcsak eljátsszák Batangot, hanem kézen fogva a már ott időzőket, segítenek is.

Írhatnám, hogy társadalmi szerepvállalás, de inkább azt mondom, humánum.

Boldog vagyok, hogy a múlt havi előadást nátha miatt elszalasztottam, mert így akkor láttam, amikor eljött az ideje. Most.

Batang felé 

Koltai Róbert következő fellépése: Zenés kabaré est

 

 

Sári Edina

 

Grace és Glória a Pincében

Tom Ziegler:
GRACE ÉS GLORIA

Grace: Kútvölgyi Erzsébet
Gloria: Juhász Réka

Rendező: Méhes László

Történet: Grace és Gloria.

Két nő találkozik az élet legnehezebb pillanatában.

Az idős, halálos beteg Grace élete vége felé közeledik. Gloria önkéntes, aki a haldoklóknak segít eltávozni. Gloria kéretlen megjelenése és kényszeredett segíteni akarása mindkettejükben feszültséget kelt.
Ám ahogy jobban megismerik egymást, felfedezik, mi mindent lehet a másiktól kapni és
tanulni. Gloria az élet elengedésére akarja tanítani Grace-t. Végül Grace tanítja meg őt arra, hogyan kellene élni.

A küzdelemben mindketten nyernek.

Nyilvános főpróba: 2019. március 14. csütörtök 10.30 (félárú jegyek)


Bemutató: 2019. március 15. péntek 19.00

Jegyek válthatóak: www.pinceszinhaz.hu

 

Nézőpontváltó-est az Újszínházban

Kulcsár Lajos Zserbótangó című művének október 30-ai előadása után, az abban játszó három színművész: Bordán Irén, Esztergályos Cecília és Tordai Teri levendulaszínű szalaggal hívta fel a figyelmet a rákszűréseken való rendszeres részvétel fontosságára, és a kikapcsolódás jótékony, stresszmentesítő hatásaira az Újszínházban.

Tartalom: A színpadi játék két „nyugállományba vonult” színésznő történetét meséli el, akik élethelyzeteikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek.
Társbérletük kacagtatóan szatirikus helyzetek, nosztalgikus visszaemlékezések és komikus sorsfordulatok kavargó forgatagává válik. Kamilla polgári családból származó, jó kedélyű, örökmozgó nő. Sikeres komikaként dolgozta végig az életét vidéki színházaknál. Klári, szintén fővárosi polgárlány, de szegény családból indult, színészként pedig vidéki „száműzetésből” Pestre került tragika.
Az egymással, és egymás múltjával, vetélkedő, a magánéletükben is folyton szerepet játszó színésznők hirtelen egy újabb szereplővel, új lakótárssal kerülnek szembe…
A két egymást egyre inkább megértő és megszerető színésznőt Esztergályos Cecília és Tordai Teri alakítja, a főbérlőt pedig Bordán Irén.

 

A darab Fodor Zsóka ötletéből készült

Rendező: Dörner György

 

Hálásak vagyunk és köszönjük nagyon a három színművésznek, hogy részt vettek a Nézőpontváltó Egyesület rákellenes figyelemfelhívásban!

A Nézőpontváltó-csapat nevében. Sári Edina, elnök

Holdvilág Kamaraszínház rövid története és jelene

„Hiszek az emberi intelligenciát meghaladó, számunkra gyakran érthetetlennek tűnő összefüggésekben; hiszek a jelenségek felszíne alatt rejlő és csak ritkán megnyilatkozó mélyebb értelemben; hiszek az álmokban, a jelekben, a titkokban, a csodákban. Babonás vagyok; vagy más szóval: alázatos vagyok.” (Darvas Iván)

 

SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ!

 

A Holdvilág Kamaraszínház csapata nevében köszöntelek kedves Néző a 24. évad küszöbén!

S MERT SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ, bemutatkozásunkkal segíteni szeretnénk Neked, hogy könnyen megtalálj bennünket és megtaláld a számodra kedves előadásokat nálunk!

 

Fontosnak tartjuk, hogy színvonalas előadásokkal szoktassuk a jövő nemzedékét a színházhoz, a „színházba járáshoz”.

Hiszen tudjuk – mert megtapasztaltuk – , hogy aki gyerekkorában szeret bele a

színházba, az felnőttként is színházlátogató lesz!

 

MERT SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ!

Részben a korszerű gyermekszínház, részben az új formanyelvet kereső, ifjúságnak és

felnőtteknek szóló előadások létrehozása a célunk.

 

Hogy miért egyik alapvető tevékenységünk értékes gyermekdarabok létrehozása és

műsoron tartása?

Mert ezek segítenek kezelni a konfliktusokat, mert ezek választ adhatnak a kimondott és

ki nem mondott kérdésekre, mert ezek megoldásokat is kínálnak, mert ezek segítenek

eligazodni a nagyvilágban! Gyerekeknek és felnőtteknek is! Anyának és apának is!

Nagymamamának és nagypapának is! De úgy ám!

 

MERT SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ!

S mert a művészet és az oktatás „kézen fogva jár” és mert az együtt átélt élmény megsokszorozódik, szeretettel várjuk az óvodásokat és az iskolásokat is az előadásainkon!

 

HISZEN SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ!

 Koltai Judit művészeti vezető, az egyesület elnöke

 

 

HOLDVILÁG - a „nézőcsalogató” színház

A Holdvilág Kamaraszínház Kulturális Egyesület 1995-ben alakult Budapest egyik peremkerületében, Rákosszentmihályon. Itt 2012-ig működhettünk.

Azóta az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ ad otthont színházunknak. Független színházként koncepciónk alapja a tudatos építkezés. Társadalmi hasznosságunk erősítéseként 2016-tól kezdve – az országban az elsők között! – akadálymentesítettünk mesejátékokat gyerekeknek, az idősebb korosztálynak pedig verses estet.

 

Az elmúlt évtized eredményei

 

2008. A Holdvilág Kamaraszínház társulatának a CSILLAGJÁRÓ című drámai vízió 2006-os ősbemutatatójáért, „Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc eszméinek ápolása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként” a POFOSZ az „1956–2006 Emlékplakett”-et adományozta. Ebből az alkalomból a darab írója,  Dr. Pruzsinszky Sándor, az előadás rendezője, Koltai Judit, valamint főszereplői, Kókai János és Haik Viktória a „Hazáért Érdemkereszt” kitüntetésben részesültek.

 

2009. A Pogácsa az Arénában Színkör A Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozón EZÜST minősítést kapott. Az előadás címe: KIS HERCEG - Találkozásunk Vele... álom és ébrenlét határán... Rendező-tanár: Koltai Judit

 

2010. Kaleioszkóp Nemzetközi VersFesztivál - Pécs

A FEKETE RÚZS ÉS... című versszínház-performance BRONZ minősítést kapott, az ERŐLTETETT MENET című előadásban nyújtott alakításáért pedig Petyi János a LEGJOBB SZÍNPADI JELENLÉTÉRT járó díjat érdemelte ki. Mindkét előadást Kókai János rendezte.

 

2011. FRINGE Fesztivál - Budapest A FEKETE RÚZS ÉS... SZAKMAI DÍJ-ban részesült, amely részvételt jelentett az augusztusi Sziget Fesztiválon. A 6. Gyermek - és Ifjúsági Színházi Szemle - Budapest SZÉLIKE KIRÁLYKISASSZONY - Az előadást beválasztották - 79 nevezett közül - a legjobb 20 közé. Rendezte: Koltai Judit;

Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó, Budapest A „KIRE ÜTÖTT EZ A GYEREK?” című előadás ARANY Minősítést ért el a Pogácsa az Arénában Színkör színrevitelében. Rendező-tanár: Koltai Judit

Az ART16 Művészcsoport a Magyar Kultúráért Díjat Koltai Juditnak ítélte a „színművészet területén kifejtett lelkes, akadályt nem ismerő, kitartó tevékenységéért”.

 

2012. Kaleidoszkóp Nemzetközi VersFesztivál - Nyíregyháza KÉPZELNI LEHET... 2.0, Koltai Judit önálló estje FŐDÍJBAN részesült, a HOLD-KOR HOLDKÓR című versszínházi-performance a VIZUALITÁS KÜLÖNDÍJÁT nyerte el, amelynek rendezője Pintér Gábor volt. Először kaptunk szavazatot a legjobb gyermek- és ifjúsági előadások kategóriájában a Színikritikusok Díjáért folyó versenyben. Az ÓZ! VARÁZSLÓ! című zenés mesejátékunk volt a jelölt. Színpadra írta: Albert Péter Zene: Tóth Tamás Rendező: Koltai Judit

 

2013. Soltis Lajos Országos Színházi Találkozó - Celldömölk. A legjobb női alakítás díját, a FIGER SZABINA DÍJAT nyerte el Koltai Judit a KÉPZELNI LEHET...2.0 című előadásban nyújtott alakításáért. A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó - Budapest - HA ÉN FELNŐTT VOLNÉK című újabb Janikovszky Éva - adaptációval ARANY minősítést kapott a gyerekcsapat. Rendező-tanár: Koltai Judit.

Az év májusában színházi egyesületünk ELISMERŐ OKLEVELET vehetett át a XIII. kerületi Önkormányzattól „ a 2012. évi kulturális feladatok ellátásában végzett kiemelkedő tevékenységéért”.

 

2014. A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozón Varró Dani műve nyomán készült TÚL A MASZAT HEGYEN című adaptáció EZÜST Minősítést kapott, Szegeden pedig, az Országos Fesztiválon az előadást DIPLOMÁVAL jutalmazták. Rendező-tanár: Koltai Judit.

Ugyanaz év májusában színházunk ELISMERŐ OKLEVELET kapott a XIII. kerületi Önkormányzattól „a 2013. évi kulturális tevékenységek, valamint – 75 éves a XIII. kerület – programjai előkészítésében és lebonyolításában végzett magas színvonalú tevékenységéért”. Júliusban a SZÉLIKE KIRÁLYKISASSZONY című mesejátékunk nagy sikerrel vett részt a Független Színházak seregszemléjén Zalaegerszegen, a ZAKO Fesztiválon.

 

2015. A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozón a MI PADLÁSUNK - 2015. című előadás kapott EZÜST minősítést.

„A 2014. évi kulturális rendezvényeken nyújtott magas színvonalú művészeti tevékenységéért” a XIII. kerületi Önkormányzattól pedig ELISMERŐ OKLEVELET.

Novembertől rendszeresen vettünk részt az RS9 Színház OFF-OFF FESZTIVÁL programjában Csehov: SIRÁLY című darabjával. Rendező: Kókai János.

 

A 2016-os év is elismeréssel kezdődött. Januárban, a Magyar Kultúra Napja alkalmából oklevéllel értékelte munkánkat az Önkormányzat „A 2015. évi kulturális rendezvényeken nyújtott magas színvonalú művészeti tevékenységéért”.

A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozón ezúttal a KÉSZ VAN MÁR AZ EBÉD?! című „kajaoperett egyben tálalva” érdemelte ki az EZÜST minősítést. Rendező-tanár: Koltai Judit.

A XIII. kerületi Önkormányzat 2017-ben is oklevéllel ismerte el az előző évben kifejtett művészi munkát a Magyar Kultúra Napján.

 

2017. áprilisában pedig a Pogácsa az Arénában Stúdió ért el ARANY minősítést a Weöres Sándor Színjátszó Találkozón A MI KIS TÁNCDALFESZTIVÁLUNK című zenés játékkal, a melynek rendező-tanára: Koltai Judit, koreográfusa: Hermál Henriett, zenei vezetője Varga Zoltán volt.

 

2018-ban is nagyra értékelte a XIII. Kerületi Önkormányzat a kerületért kifejtett előző évi művészi munkát, melyet a Magyar Kultúra Napján dicsérő oklevéllel honorált.

Márciusban a Pogácsa az Arénában Stúdió vett részt a derecskei Kótsi Patkó János Diákszínjátszó Fesztiválon, ahol II. helyezést és Ezüst Minősítést ért el A TAVASZ ÉBREDÉSE című előadással, Lukács Ádám a férfiak között a Legkiemelkedőbb Alakítás Díját érdemelte ki. Rendező-tanár: Koltai Judit

Májusban A NAGY GÓRKY című groteszk road-movie aratott megérdemelt sikert a Magyar Művek Fesztiválján. Rendező: Kókai János

 

A 2018-as év felnőttbemutatója a GÁZEMBER

Kókai János:  GÁZEMBER -  groteszk vízió egyszuszra

Korhatár: 14+

 

Homolya Huba, sikeresnek mondható festőművész, a kiállítás-megnyitó után a MÜPÁ-ban kissé sokat iszik. Másnap fejfájással ébred, és gyengébb látással. Hipochonder lévén rögtön az orvosi ügyeletre siet, ám ott nincs senki, se orvos, se nővér. Egy ismeretlen az alagsorba irányítja, ahol egy furcsa doktor megvizsgálja, és szemcseppet ad neki.  Elkezdi használni, és a látása napról-napra élesebb, olyan dolgokat lát meg, amit eddig soha. Szinte látja a körülötte levők jövőbeni cselekedeteit, viszont ezzel arányosan kezd egyre inkább elhomályosul a teste. Elsőként közvetlen rokonai veszik észre, mintha kicsit halványabb lenne az embertársainál. Először a fényhatás miatt gondolják, később egyre világosabb lesz, hogy Huba mind homályosabb. Elkezdődik a tortúra, meg kell állítani a teljes elhomályosodást, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy végképp "kirajzolódik a világból". Ahogy testileg halványul, úgy csappan meg az érdeklődés a személye iránt is. Gyakran elfelejtik, hogy ott van a társaságban, hogy mi a neve, hogy ki is ő. Hubának sokszor a közvetlen ismerőseinek is fel kell idéznie a közös dolgaikat, hogy emlékeztesse őket önmagára. Ilyenkor jót nevetnek, és úgy tűnik minden rendben, de lassan már senki sem vesz róla tudomást, és nem is nagyon emlékeznek, hogy volt valaha egy ilyen ember. Amíg csak Huba teljesen el nem tűnik, GÁZZÁ válik, ám itt még várat magára egy meglepő csavar.

 

A darab azt boncolgatja, hogy manapság a Figyelem mennyire hanyatlóban van. Felteszi a kérdést számunkra, hogy valóban érdekel-e minket a másik ember, vagy csak önmagunk szempontjából fontos, akár egy-egy létrafok. Hogy van-e időnk ebben a taposómalomban valóságos kapcsolatokat építeni, vagy minden érintkezés csak egy illékony GÁZANYAG. És nem gázemberek vagyunk-e mindnyájan? Megfoghatatlanok, mások és talán leginkább önmagunk számára. Hisz a figyelemnek elsősorban önmagunkra kellene irányulnia, természetesen nem egoizmus formájában, hanem az önmegismerésben, hiszen ebből indulhat ki mások szeretete, ami egyrészt: a Figyelem. Persze előkerül a virtuális tér, ami bizonyos helyzetben lehet pozitív, máshol meg a figyelem feketepiaca. Ahogy Weöres Sándor mondta, mikor megszületett a televízió: "Lehet jóra és rosszra is használni". Ezzel a groteszk terminológiával szeretne a rendező nagyon is reális, és égető sürgősség kérdést feltenni, mint Munch Sikoly c. képe. Az előadás küzd a figyelemért.

Író, rendező: Kókai János

Zene, dalok: Kókai János és a társulat

Díszlet, jelmez: a társulat

Szereplők: Regős János, Koltai Judit, Geltz Péter, Koncz Eszter, Kovács Andrea, Molnár-Kovács Éva, Kalocsay Mercedes, Kókai János

 

Bemutató 2018. november 28-án 19.30 órától a Nézőpontváltó rákellenes színházi staféta program meghívásával!

 

Novemberben indul a Holdvilág-évad!

 

MÁR KÉT JÁTSZÓHELYEN A HOLDVILÁG KAMARASZÍNHÁZ ELŐADÁSAI!

 

ANGYALFÖLDI JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

1131 Budapest, József Attila tér 4.Tel: 06/1 320-3842

Holdvilág-pénztár: Előadás előtt egy órával illetve minden szerdán 15.30 és 19.30 óra között

Megközelíthető: 105-ös autóbusz, 3-as metró Gyöngyösi utcai megállójától 5-10 perces sétával.

 

Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház

1138 Budapest,  Dagály u. 15/a

Holdvilág-pénztár: Előadás előtt 1 órával!

Megközelíthető: 1-17 villamos Róbert Károly körút felől és a 115-ös busszal

 

Elérhetőségünk: http://holdvilag.hu;

AJAMK - Iroda: 1131 Budapest, József Attila tér 4. III. em. Tel: 06/1 401-0070, 405-8759 (fax is) e-mail: szinhaz@holdvilag.hu;

 

A Herner Ferike faterja a Pinceszínházban

Börcsök Enikő első rendezésére készül a Pinceszínházban

 

A Ferencvárosi teátrum harmadik évada nagy sikerrel futó előadásának, A Gézagyereknek a színésznő maga is szereplője, az autista főszereplő, Géza édesanyját alakítja.

Háy János folytatásdarabjának, A Herner Ferike faterjának színpadra állításakor Börcsök Enikő pályafutása új szerepét próbálja ki: a rendezői székbe ül.

Mi lesz egy év múlva? Mi az élet értelme? Előre meg van írva a létezésünk, vagy van lehetőségünk beleszólni?

Ezekről a kérdésekről moralizál nap, mint nap lapátjaikra támaszkodva – szikrázó éles látással és humorral – három közmunkás az árok partján. Azért dolgoznak, hogy megkapják az állami segélyt. Tulajdonképpen bármelyik vidéki településen járhatnánk ma Magyarországon.

A főszereplők A Gézagyerekben megismert Krekács Béla, Herda Pityu és Banda Lajos lesznek, a több generációs történetben az apákat és a fiúkat egyaránt Kaszás Gergő, Borbiczki Ferenc és Lázár Balázs alakításában ismerhetjük majd meg.

Börcsök Enikő első rendezésében Jánosi Ferenc, Molnár Csaba, Búza Tímea, Gerő Soma/Tóth Viktor, Juhász Réka és Tallián Mariann szintén színpadra lépnek majd.

A produkció a szeptember 21-ei bemutató után folyamatosan a Pinceszínház műsorán szerepel majd, ahogy Háy János előző darabja, A Gézagyerek is.

 

 

Sally Bowles és Zita királyné a Kálvária téren

John Kander - Fred Ebb:  CABARET

musical

 

1930-as évek, Berlin. A város izgalmas, szabad, a mulatókban repkednek a harisnyatartók, a

táncos lányok szexisek és olcsón kapható gyönyörökkel csábítanak mindenkit, aki ebbe a

világba téved.

Ide érkezik Amerikából Cliff, a lelkes de még kezdő író, hogy megírja élete nagy regényét.

Ehelyett azonban, már az első nap beleszeret egy angol énekesnőbe (Sally), aki a politikához

nem ért, de annál többet gondol a férfiakról és magáról. S ha már első éjszaka egymás

karjaiban kötnek ki, Schneider kisasszony panziójában elkezdik közös életüket, abban a

korban, amikor már annyira nem lehet hinni semmiben, hogy szinte mindent elhisznek amire csak vágynak.

A nagy kérdés: ellen tud-e állni a szerelem a hatalom, a pénz, a politika befolyásának?

Megmaradhat-e a tisztesség a nehéz időkben?

 

Sally Bowles                                                   KISFALUDY ZSÓFIA

Konferanszié                                                   CSERVENÁK VILMOS

Clifford Bradshaw                                           BARSI MÁRTON

Ernst Ludwig                                                   PÁSZTOR MÁTÉ

Schneider kisasszony                                       HŰVÖSVÖLGYI ILDIKÓ

Kossuth-díjas, Magyar Érdemrend lovagkeresztje

Schultz úr                                                        MIKÓ ISTVÁN

Érdemes művész, Jászai Mari-díjas

Kost kisasszony                                              DÉTÁR ENIKŐ

További szereplők:

BODOR SZABINA, KEREKI ANNA, LOVAS EMÍLIA, MERK LÁSZLÓ, TÓTH ALEX, VALÁZSIK PÉTER, VASS JÁNOS PÁL

 

Díszlet: DARVASI ILONA

Jelmez: VESZTERGOMBI ANIKÓ

Koreográfus: BORBÉLY KRISZTINA

Rendezőasszisztens: VASS JÁNOS PÁL

 

Rendező:

KOLTAY GÁBOR

Balázs Béla-díjas, Érdemes művész

 

Bemutató: 2018. október 06.

 

 

Topolcsányi Laura: ZITA - "MAGYAR KIRÁLYNÉK" sorozat

történelmi játék 80 percben

 

Egy svájci falucska kolostorának régi lakójához, a titokzatos, meggyötört de megtörhetetlen asszonyhoz látogató érkezik: egy fiatal rebellis lány. A Habsburg dinasztiáról írja szakdolgozatát, és azért jött ebbe az eldugott faluba, mert itt él a leghitelesebb ember, akitől mindent megtudhat: Zita asszony, az utolsó magyar királyné. Aki egyébként a nagyanyja…

Múlt és jelen, hagyomány és változás, két – szinte végletekig eltérő – világnézet ütközik meg, hogy végül valami egészen különös kapcsolat szülessen a két nő között.

Jöjjenek velünk egy elképesztően izgalmas, időn és tereken átívelő utazásra.

Nem tart sokáig. Mindössze száz év – hetvenhét percben.

 

Tervezett szereposztás:

BENCZE ILONA Érdemes művész, Jászai Mari-díjas

PÁNICS LILLA, FEHÉRVÁRI PÉTER

 

Rendező: SZEREDNYEY BÉLA

Érdemes művész, Jászai Mari-díjas

 

Bemutató: 2018. október 20.

 

 A változtatás jogát fenntartjuk!                                  

 

 

 

 

http://turayidaszinhaz.hu/online-jegyvasarlas/

Iratkozzon fel hírlevelünkre!