Nézőpontváltó® köszöntők

"A Nézőpontváltó® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

 

Tovább olvasom

Nem vagy hibás

A Nézőpontváltó Egyesület szakmai partnere, a Nem vagy hibás produkció példaértékű témáról, a gyermekkori szexuális bántalmazásról szóló kortárs dráma színpadra állításán dolgozik. Az előadás után pszichológus szakértő bevonásával, interaktív edukációval segítik a közönséget a traumatizáló abúzus utólagos felismerésében.

A visszaélés – idegen szóval abúzus – általános, jogilag vagy erkölcsileg elítélő felhangú kifejezés arra a negatív következményekkel járó cselekményre – többnyire folyamatosan gyakorolt rossz bánásmódra –, amikor valaki önző módon, más kárára visszaél valamivel, valakit vagy valamit helytelenül „használ”, azzal helytelenül, többnyire tiltott módon bánik. Lásd még: az angol „abuse” szó elítélendő bánásmód-jelentéstartalmát.

Jellegénél fogva az abúzus többnyire titokban történik és nem ritkán bűncselekmény.

Melyek lehetnek a visszaélések?

  • Szexuális visszaélés: nemi erőszak, zaklatás
  • Fizikai visszaélés: erőszak, kínzás, vallatás
  • Érzelmi, lelki visszaélés: megalázás, megfélemlítés, zsarolás
  • Kábítószerrel való visszaélés: drogfogyasztás, szenvedélybetegség
  • Gyermekkel való visszaélés: sérülés, fájdalom okozása, megrontás, nemi erőszak
  • Házastárssal való visszaélés: családon belüli erőszak
  • Idősebbekkel szembeni visszaélés: öregek otthonában, velük szemben elkövethető méltánytalanságok
  • Jogokkal való visszaélés emberi jogok megsértése
  • Nyelvvel való visszaélés: trágár beszéd, hazugság,
  • Állatokkal való rossz bánásmód: kegyetlenkedés, állatkínzás

(Wikipédia)

Manapság egyre gyakrabban hallunk olyan történeteket, amelyben a fizikailag, mentálisan és lelkileg sérült károsultak tárják a világ elé a velük életük során bármikor megesett, addig tudatosan – és saját, családi vagy mikrokörnyezeti érdekében sikeresen – eltitkolt (bűn)cselekményt.

Vajon miért?

Ezek a coming out-ok kisebbítik-e a bűntudatot, amely minden, bármilyen visszaéléssel érintett áldozatban él?

Tud-e rajtuk segíteni a közüggyé tétel, az értő meghallgatás?

Elégtételt szolgáltathat-e a társadalom azzal, hogy bűnösnek ítéli az abuzáló személyt?

A nyilvánosság visszatartó erő lehet-e?

Nem tudjuk.

Talán.

De beszélgethetünk róla és talán igen, ha kimondjuk: nem vagy hibás. Te nem direkt lettél áldozat, nem kiprovokáltad a veled megtörténteket, hanem egy elvetemült vagy tudatlan személy, beteg elme önös erőszaka tett azzá.

Az idő pedig fogy, gyilkosul elveszi a jelent, megöli a jövőt. Ki a felelős ezért, ki tehet minderről?

Ennek az ön-, illetve általános áldozathibáztatásnak a megszüntetésére tesz kísérletet a Gaál Ildikó rendezésében színpadra kerülő Nem vagy hibás című kortárs dráma.

A történetben egy kislány felnőtté válását láthatjuk több idősíkon. Egy olyan kislányét, akinek felnőttként kapcsolatteremtési problémái, párkapcsolati zavarai vannak, aminek maga sem érti az okát. A történet során lassan megnyílik a tudatalattija és az addig elfojtott emlékezet apránként feltárja számára és megérteti vele, hogy élete első erotikus eseménye tabu.

Valójában nem történt semmi, mégis minden örökre megváltozott.

                 

Szereplők

Apa, nagypapa: Koltai Róbert

Anya: Szalontay Tünde

Lány: Maizácz Fanni

Fiú: Mucsi Kristóf

 

Zenei vezető: Darvas Ferenc

Látvány: Mucsi Balázs

Versszövegek: Vörös István

#me too szakértő: Sebestyén Eszter, pszichológus

Rendező: Gaál Ildikó

 

Fotók: Kovács JuJu

Kommunikáció, fellépések: Sári Edina

 

Bemutató: K11 Művészeti és Kulturális Központ, 2019. május 31.

Az előadás az NKA támogatásával jött létre.

AZ ELŐADÁS MEGTEKINTÉSÉT 14 ÉVEN ALULIAKNAK NEM AJÁNLJUK!

A művészet templomai: Leonardo

Mozifilm az ötszáz éve elhunyt Leonardo da Vinci munkásságáról

 

A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat következő bemutatója a művészettörténet egyik legjelentősebb alakja, Leonardo da Vinci előtt tiszteleg, halálának ötszázadik évfordulója alkalmából. A Leonardo 500 című film május 9-től érkezik országszerte a mozikba, az Uránia Nemzeti Filmszínházban premier előtt már április 25-től látható.

 

Leonardo da Vinci az itáliai reneszánsz polihisztor mestere, festőművész, szobrász, építész, természettudós, humanista, feltaláló és költő volt egy személyben – ám mindenekelőtt a világ titkai után kutató, fáradhatatlan felfedező. Toszkánában, a Vinci melletti Anchianóban született 1452. április 15-én, a falu jegyzője és egy parasztleány törvénytelen gyermekeként. 1468-ban családjával Firenzébe költözött, ahol kimagasló tehetségének köszönhetően bekerült a korai reneszánsz egyik legnagyobb alakja, Andrea del Verrocchio műhelyébe. Itt festészetet, szobrászatot, építészetet, műszaki ismereteket, valamint görög és latin nyelvet tanult. Már fiatalon gyönyörűen énekelt, dalokat és verseket szerzett, amiket lanton kísért. 1472-ben a festőcéh tagja lett, de még sokáig Verocchióval dolgozott, képein hátteret és mellékalakokat festett. Első önálló alkotásai az Arno-völgyi táj vázlatrajza, a Háromkirályok imádása és a Szent Jeromos voltak. Firenzében Leonardo a festés mellett terveket készített az Arno folyó szabályozására, csatornák építésére, hadigépeket, ostromlétrákat rajzolt és hadi célokra szélmalomkereket is tervezett.

 

A Leonardo 1482-től Lodovico Sforza milánói herceg szolgálatába szegődött, akitől építészeti, szobrászi, festői, katonai és vízügyi feladatokat egyaránt kapott. Milánóban készült egyik leghíresebb képe, a herceg szeretőjét, Cecilia Galleranit ábrázoló Hölgy hermelinnel és a Sziklás Madonna első változata. Leonardo eklektikus személyisége kiteljesedhetett a herceg udvarában: ceremóniamesterként is dolgozott ünnepségek és udvari látványosságok szervezésén, emellett különféle hangszereken játszott, új zeneszerszámokat és tűzijáték látványelemeket is tervezett. Az első milánói időszak legfontosabb és leghíresebb Leonardo-műve az 1495-1497 között a Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumának freskója, az Utolsó vacsora. A milánói udvarban Leonardo elmélyült a katonai és műszaki tudományokban, az építészet, a folyadékok mechanikája, a ballisztika és az optika kérdéseit kutatta. Tanulmányozta a repülést, ő tervezett először a mai helikopterhez hasonló eszközt, emellett siklóernyő tervein is dolgozott. Elkötelezett természettudósként a korabeli szigorú tiltás ellenére az elsők között boncolt, az emberi test felépítésének megismerése érdekében. Több mint egy évtizedig dolgozott Francesco Sforza lovasszobrán, amelyet végül nem fejezett be. A tervek készítése közben született meg többek között híres ábrázolása az emberi test tökéletes arányairól: a Vitruvius-tanulmány.

 

A következő időszakban megfordult Mantovában, Velencében, Firenzében, majd 1500-ban mérnökként és katonai építészként Cesare Borgia szolgálatába állt. 1503-ban tért vissza Firenzébe és ekkoriban született meg leghíresebb műve, a Mona Lisa (La Gioconda) is. Életének hátralevő részét Milánóban, majd Rómában töltötte, 1516-ban pedig a Milánót meghódító I. Ferenc francia király meghívására az amboise-i királyi vár közelébe, Cloux-ba költözött. Itt fejezte be Keresztelő Szent Jánost ábrázoló festményét, és folytatta művészeti írásait. A zseniális művész, polihisztor 1519. május 2-án hunyt el.

 

Leonardo da Vinci az egyetemes ember reneszánsz eszményképének megtestesítője, akit kimeríthetetlen kíváncsisága újabb és újabb felfedezések felé.hajtott. Tudományos feljegyzései és találmányainak leírásai több ezer oldalt tesznek ki, amelyeket összefoglaló néven da Vinci kódexeknek neveznek. Az évforduló alkalmából Leonardo 500 címmel világszerte moziba kerülő film a firenzei és milánói korszak festményeinek (köztük az Angyali üdvözlet, a Háromkirályok imádása, a La Belle Ferronière vagy a Hölgy hermelinnel) részletes bemutatása mellett a kódexek megfejtését kísérli meg, egy egészen új nézőpontból vizsgálva ezt a monumentális művet.

A filmben megszólaló szakértők és mérnökök Leonardo tanulmányait olyan új megvilágításba helyezik, amely során a nézők a modern kor vívmányain keresztül ismerhetik meg a mester géniuszát. A film számos, ma már teljesen hétköznapinak számító technikai megoldás vagy eszköz kapcsán arra világít rá, hogy az ipar, a mérnöki- és orvostudományok, a kommunikáció, a várostervezés, az anatómia és a 21. századi modern művészet gyökerei valójában mind Leonardo munkásságáig nyúlnak vissza. A filmet rendező Francesco Invernizzi munkássága nem ismeretlen a hazai nézőknek, producerként az ő nevéhez fűzödnek A művészet templomai sorozat legnépszerűbb epizódjai, köztük a Vatikáni Múzeum 3D, a Firenze és az Uffizi-képtár 3D és a Raffaello - A festőfejedelem 3D c. filmek is. A rendező az Uránia Nemzeti Filmszínházban megrendezett teltházas díszbemutatón az Olasz Kultúrintézet támogatásának köszönhetően személyesen is jelen volt, hangulatos felvezetőjében összefoglalta a nyolcvan fős stáb négy évnyi munkáját, amely a film megszületéséhez vezetett.

 

A Leonardo 500 premier előtt már április 25-től látható az Uránia Nemzeti Filmszínház műsorán, május 9-től pedig országszerte számos további helyszínen, többek között Kecskeméten, Debrecenben, Szegeden, Szolnokon, Pécsett, Miskolcon, Kaposváron is bemutatják, olasz nyelven, magyar felirattal. A film oktatási intézmények számára kedvezményes csoportos vetítéseken is megtekinthető. A forgalmazó Pannonia Entertainment és a Budapesten a Király utcai Central Passage-ban megnyílt interaktív Leonardo da Vinci Kiállítás együttműködésének köszönhetően a filmre szóló mozijegy bemutatásával a kiállítás kedvezménnyel látogatható. A vetítési helyszínek részletes listája a https://www.facebook.com/AMuveszetTemplomai oldalon olvasható.

Előzetes: Leonardo da Vinci

 

A ZENE KALAND!

Ezzel a mottóval indul a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar 2019-2020-as évada. A két együttes az új évadban a hazai és a külföldi zenei élet kiválóságaival hívja kalandozni közönségét hét bérlettel hét helyszínen.

 

A Müpa által az Évad együttesei címmel kitüntetett zenekar és kórus két önálló sorozattal jelentkezik a Müpában: a Kocsis és a Kobayashi bérlettel, mely előadásokon igazi világsztárokkal találkozhat a közönség. Népszerű műveket és érdekes ritkaságokat egyaránt kínál a zeneakadémiai Ferencsik bérlet hat előadása. A Pesti Vigadóban megrendezésre kerülő hangversenyeken – a Lukács bérletben – ezúttal különleges kompozíciókkal ismerkedhetnek a hangverseny látogatók. Az Olasz Kultúrintézetben folytatódik a Nemzeti Énekkar Pászti bérlet-sorozata, ahol a Kórus a legkülönbözőbb stílusokban mutatkozhat be. Az Énekkar egy új helyszínen, a Magyar Nemzeti Múzeumban is várja közönségét Rossini és Donizetti csodálatos műveivel, majd decemberben egy Föld körüli utazásra is invitálja a hallgatóságot. A Próbatermi vendégség sorozat évek óta hagyomány a Nemzeti Filharmonikusoknál. Az új évadból sem hiányozhat az ifjúságnak szóló Zenemánia sorozat. Dinyés Dániel ezúttal a zene sokszínűségét mutatja be az érdeklődő gyermekeknek a Müpa Fesztivál Színházában, ahol szó esik a versenyművek, a koncert- és oratóriumáriák, valamint a szimfóniák keletkezéséről is.

A Nemzeti Filharmonikusok a következő évadban ismét megemlékezik Kocsis Zoltánról; halálának évfordulóján, november 6-án Ravel-Kocsis, Chopin műveivel, valamint Kovács Zoltán oratóriumának ősbemutatójával tisztelegnek néhai főzeneigazgatójuk emléke előtt. 

 

Vendégművészek a világ minden tájáról

Sebastian Weigle, Bertrand de Billy, Carlo Montanaro visszatérő karmesternek számítanak a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar élén. Michael Sanderling először dirigálja a zenekart. Igazi különlegességnek számít a Maisky-trió közreműködése: Mischa Maisky csellóművész január 16-án a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben gyermekeivel, Sascha Maisky hegedű- és Lily Maisky zongoraművésszel együtt szólaltatja meg Beethoven Hármasversenyét. Maxim Vengerov hegedűművész Bruch és Ravel műveivel kápráztatja el a Zeneakadémia közönségét. Ugyanitt lesz vendégük Sharon Kam klarinétművész Weber klarinétversenyének szólistájaként.  Arabella Steinbacher Prokofjev I. (D-dúr) hegedűversenyét adja elő a Müpában. Ugyancsak itt lép fel Martin Grubinger ütűhangszeres, Juliana Koch oboaművész. Hazai kiválóságaink közül Rost Andrea kétszer is fellép a Nemzeti Filharmonikusokkal, Eötvös Péter saját szerzeményei mellett Liszt Dante szimfóniáját is dirigálja a Müpában. Ránki Dezső Bartók III. zongoraversenyének lesz szólistája szeptember 25-én az évadnyitó hangversenyen. Ugyancsak ezen a koncerten lép fel Komlósi Ildikó és Cser Krisztián A kékszakállú herceg várának előadásában. 

 

Úton a zene

A Nemzeti Filharmonikusok kiemelt társadalmi szerepvállalása, hogy az „Úton a zene” című programjukon keresztül nehéz körülmények között élő gyerekekhez jussanak el. A Symphonia Alapítvánnyal együttműködve a Nemzeti Filharmonikus Zenekar művészei lelkesen járják az országot, hogy kamara-előadásaikkal inspirálják és ösztönözzék a zenét tanuló diákokat.

 

A kedvezményes bérlet- és jegyvásárlás a nagyközönség számára 2019. április 29-től elérhető online a www.filharmonikusok.hu weboldalon és személyesen a Nemzeti Filharmonikusok külső jegypénztárában, a Broadway Jegyirodában, a Deák térnél (Budapest VII. kerület, Károly krt. 21.

Nyitvatartás: hétfőtől csütörtökig 10 és 18 óra, pénteken 10 és 16 óra között. A jegyeket és bérleteket készpénzzel, bankkártyával, Szép-kártyákkal, OTP Cafeteria kártyával, Edenred kártyával, Erzsébet Plusz Kártyával, illetve Erzsébet Kultúra és Ajándékutalványokkal is fizethetik.)

Ezen kívül személyesen a Müpa jegypénztáraiban, a Zeneakadémia és a Pesti Vigadó jegypénztárában, továbbá a Jegy.hu országos jegyirodai hálózatában.

www.filharmonikusok.hu 

 

Hogyan viszonyulunk egymáshoz és önmagunkhoz?

Gázember, avagy életillúzió egyszuszra

 

Nagy izgalommal készültem a Holdvilág Kamaraszínház és a Kókai János Társulat koprodukciójában készült Gázember groteszk víziójának 2018. novemberi premierjére, mert imádom az abszurdot, amit már csak egy paraszthajszál választ el a groteszktől, ami a valóság még jobban torzított, ambivalens emocionális elemekkel tarkított változata. Az egyszerű néző csak ül a nézőtéren, és magában hezitálva kérdezi: most sírjak vagy nevessek? Mert ami a különbség, az talán a groteszk erősebben áthallásos valóságalapja, ami körülvesz bennünket a hétköznapokon a világban és amin dühöngünk vagy kétségbeesetten kérdezgetjük: hogy történhet meg ez velünk? ilyen a világképünk? ezt hagyjuk a gyerekeinkre örökségül? miért hagyjuk, hogy így legyen?

 

A színházművészetben kevesen vállalják fel groteszk darab bemutatását, mert felmerül a kérdés, érti-e majd a néző magát a történetet és az ambivalens elemeket tartalmazó műfajválasztás célját, ezért a komor komédia és a vidám tragédia egybeolvasztása bátor cselekedet.

 

A Holdvilág Kamaraszínház nem félős, ha darab- vagy műfajválasztásról van szó, sőt, azok megközelítése is sokkal inkább a formabontásról tesz tanúbizonyságot, amit a Kókai János által írt és rendezett Gázembernél is megtapasztaltunk.

 

Már a nézőtérre való beengedés sem volt mindennapos, mert a Thália által megszentelt deszkákon, a színpadon kaptunk helyet, körben, a díszletek között. A mellettem ülő nézőben felmerült, hogy esetleg interaktív helyzetbe kerültünk, de szerencsére nem, a további események a szokásos mederben folytak, a színészek játszottak, mégpedig zseniálisan, mi pedig tátott szájjal néztük, mit lehet egy ilyen kis helyen kihozni egy ennyire lehetetlen helyzetből.

 

Mert a főszereplő, Egres Béni, alias Homolya Huba (Kókai János) stabil helyzete és sorsa lassacskán ellehetetlenül. Éldegéli a sikeresnek mondott zeneszerző életét, dolgozik, a műveit még az operában is elismerik, tehát számottevő egyéniség egy számára valós világban, valós emberek között, látszólag valós kapcsolati rendszerben.

Az operában játsszák ugyan a zeneműveit, de azokat mintha rajta kívül senki sem élvezné igazán. Vajon mi lehet mégis a sikerességének a titka? – teszi fel a kérdést a hüledező néző. Az operaházba bejutni zeneszerzőként nem mindennapi teljesítmény – vakarjuk a fejünket gondolatban. De nem sokáig morfondírozhatunk ezen az anomálián, mert azonnal egy munkahely titkos románcába avat be minket a darab írója.

Ugyanis Huba, a Kultuszminiszter (Regős János) fiaként majdnem viszonyba kerül az amúgy leszbikus Primadonnával (Koncz Eszter), de amikor kiderül, hogy Huba az Eladón (Kovács Andrea) kívül senkivel sem kíván frigyre lépni, akkor durcásan visszavonul és jobb híján megelégszik az öltöztetőnő (Kalocsay Mercedes) hevületével.

Ahogy azonban halad előre a történet, egyre inkább azt vesszük észre, hogy a kezdeti lelkesedés után, mintha főhősünk körül egyre fogyna a levegő, és ezzel arányosan az ő kézzelfogható személye is egyszer csak illékony valósággá változik.

Huba egyre jobban elhalványul.

A társaságában lévők egy idő után már észre sem veszik őt, hiába áll ott és mondja a magáét. Szomorú és kétségbeesett, közben mégis keserűn kacagtató a próbálkozása, hogy ismét láthatóvá váljék, illetve, hogy legalább nehogy kirajzolódjon a világból, hogy elfeledve őt, eltűnjék a semmibe.

Huba néha nevetést, néha könnyeket csalva az arcunkra, erősen küzd a fizikai térben maradásért és az Eladó iránt érzett szerelméért, miközben a mindenkinek megfelelni vágyó, Operaigazgató (Geltz Péter) egy visszautasíthatatlan ajánlatot kap a Kultuszminisztertől az intézmény hasznosítására, miszerint focipálya lesz belőle a befolyásos és szó szerint csókos Női Futball Edzőnő (Koltai Judit) kérésére. A groteszk történet körül zajló világ társadalmi helyzetét a Pártnő (Molnár-Kovács Éva) kinyilatkoztatásai világítják meg, ami tökéletesen beleillik az operaházban éppen zajló eseményekbe.

A Kultuszminiszter és az Edzőnő a munkakapcsolat elmélyítése érdekében össze is bútoroznak és azontúl egymáson kívül nem érdekli őket semmi és senki, ami miatt Huba sorsa megpecsételődik, végzete beteljesedik. Hiszen, ha már a családtagjának sem fontos az élete, vajon kinek lenne az?

 

A Gázember című előadással jó néhány kérdésre keresik a választ az alkotók.

Képesek vagyunk-e igazán figyelni egymásra? Érdekel-e minket valójában, milyen a mellettünk élő ember? Van-e időnk valóságos kapcsolatokat építeni? Vagy… minden kapcsolat illékony, mint maga a főhős? Ja igen! És önmagunkat valóban ismerjük-e…? 

 

A vastaps után érdekes módon nem széledt szét azonnal a közönség, hanem a művészekkel és alkotókkal közösen beszélgetve bizonyítottuk, hogy azon az estén egymásnak igenis fontosak voltunk és nem tünékeny érzékcsalódás az egymás iránti figyelmünk.  

 

 

Sári Edina

 

Batang felé, avagy babok és karók, ha összetalálkoznak

Batang felé, avagy bab és karó, ha összetalálkozik

 

Minden egyes szava, minden egyes mozdulata szíven üt. Mit üt! Az első percben beledöfte a kést, utána kilencven percig csak forgatja benne a recés pengéjű tigrisölőt. Ha kihúzná, hát azon nyomban elvéreznék, bár ő erről nem is tud, hiszen el van foglalva saját magával a saját világában, mit érdekli őt, hogy velem mi van?!

 

Csak ül ott az elhanyagolt, lepukkant lakásában, hajléktalanra zilált külsejével, jobb napokat látott konyha ronggyal mániásan pucolva egy üvegbe zárt hajó makettet és üveges szemmel hunyorogva a semmivel párbeszédel.

A harmadik percben már épp kiáltanék, hogy nekem elég, köszönöm!, de tetézve a frusztráló kukkolást a lélek bugyraiba, ekkor még egy fura fazon is megjelenik, akit állítólag segíteni küldött az öreghez a szociális iroda. Elnézve és hallgatva a harminc körüli embert, inkább neki szavaznék meg támaszt, mintsem ő nyújtson bárkinek is. Aztán ezek ketten bab a karóját szindrómába esve istápolni kezdik egymást. A lelkileg összeomlott harmincas a fizikailag-szellemileg az életbe rokkant öreget.

A kezdeti rémület, bizalmatlanság és ellenségeskedés után nemcsak elfogadják egymás hóbortjait, tökéletlenségét, hanem még össze is barátkoznak. Összenőnek, mint borsó meg a héja, csak hogy folytassam a megkezdett mezőgazdasági kalandozást.

 

A demencia hullámain hánykolódó Hubert (Koltai Róbert) hajóskapitány volt és folyamatosan a tenger sok idilli emlékével traktálja a harminchét óra szociális munkára ítélt Alexet (Szirtes Balázs).

Sokat időzik kedvenc témájánál és úti céljánál, Batangnál, ahol hófehéren szikrázik a homok és azúrkék a tenger. Ahol a parton felül-semmi, alul-épphogy ruházatú, olajosbarna bőrű, fekete hajú, tüzes szemű szépségek állnak sorban az ő kegyeiért és ahol magából a kókuszdióból issza a tejet. Az elbeszélésében néha feltűnnek a kenguruk is, ami zavarba ejti a Alexet. Akkor most Palermo vagy Ausztrália? – teszi fel eleinte a későbbiekben már egyértelműen felesleges kérdést, hiszen a fiatalember tiszta elmével próbálja Batangot bekalibrálni a valóság térképén.

Végül is nem mindegy?! – kérdem én a közönség soraiban, Hubert minden szavát igaznak szavazva, hiszen gyönyörűségesek az elénk vázolt anzixok.

Kiderül, hogy nem. Mert hát Batangban voltak azok a csudadolgok, amikről Hubert fantáziál.

A történeteiben látszólag neki már minden megvolt, ami a férfiak álma lehet: minden kikötőben egy vagy két nő – sőt, több –, világutazás és még feleség, gyermek is várta őt odahaza! A fiatalnak pedig még tán nője sem volt soha? – firtatja az idősek disztingválásra való örök képtelenségével Hubert.

Alex tragédiája lassan bomlik ki, nehezen nyílik meg új barátjának, akiből saját tudtán kívül lelki segítő válik.

Feltétel nélküli elfogadásával, érdeklődésével észrevétlenül visszatámogatja Alexet az életbe, bumfordi beszólásai utáni kedveskedő gesztusai csillapítják a fiatalember hirtelen gerjedt haragját.

Ahogy halad az idő, Hubert egyre inkább elmerül a saját világában (Batangban) amelynek mélyéről már csak ritkán bukkan fel, akkor is csak azért, hogy a világ képébe kiáltsa fájdalmas, a méltóság utolsó morzsáit jelentő ellenkezése mondatait: Otthonba nem megyek! Nem kell pelenka!

 

Vak vezet világtalant? – teteti fel velem a költői kérdést a Gaál Ildikó megrázó rendezésében készült darab – témához képest fiatal – írója, a német Christian Gundlach.

 

Jó kérdés és értem én, hogy Gundlach miért a negyvenes évei végén feszegeti a témát. Annyi idős lehet az apja, mint az enyém, aki egy hathetes kórházi túlélőtúra után épp tegnap került haza megúszva egy kórházi fertőzést is meg magát a „gyógyítást és ápolást” is.

 

A válasz a feltett kérdésre az élet elkerülhetetlen végzete és ez a történet befejezése is. Ha menni kell, hát menni kell. Hol a vécére, hol Batangba, hol az otthonba – és egyszer majd a végső nyughelyre. Csak az nem mindegy, milyen úton jutunk el odáig. Számkivetettként tengődünk magányosan egy kopár szigeten egy plüsspapagáj társaságában vagy Batang-szerű körülményekben fürdőzünk és boldogan merülünk bele a langyos tengerként körbenyaldosó szeretetbe?

A Huberteknek Alexekkel az eleinte hánykolódó út luxusutazássá válhat, ha van készség, nyitottság, elfogadás egymás irányába – és ne feledjük: lehetőség, hogy összetalálkozzanak a támaszt nyújtók.

 

Ha nem imádtam volna Koltai Róbertet eddig is, akkor most végképp beleszeretnék a játékába, annyira esendően szeretnivaló az öregembere, pedig érzem a mosdatlanságának, a sose váltott ruházatának, a belső vívódásainak kivetülő, savanyú izzadtságszagát. Riasztó a dohos, szeméttel teli kislakás nyomorúsága, aminek a közepén üldögélve néha mégis kitündököl egy cseppnyi humor az egykori daliás széptevőből, a mostanra amúgy goromba és zsémbes öregből, aki iszonyúan fél a változástól, idegenségtől, mint minden vele egykorú (pszichiátriai betegségben szenvedő) ember, akik a jól begyakorolt rutinjukból élik mindennapjaikat.

 

Nem a darab témája, de bennem az előbb bevallott magánéleti analógia miatt felmerül a kérdés, mit lehet egy demens vagy afelé hajló Alzheimeres, illetve Parkinsonos beteggel kezdeni, ha a család nem tud nullahuszonnégyben vele lenni.

Mert egyedül nem lehet hagyni, otthonba nem akar menni és nem is vinnénk szívesen, enyhébb esetben (eleinte) marad az iszonytatóan drága házi ápolás a hivatalosan felírható napi négy óra mellett, és persze a lelkifurdalás, amit csillapíthatunk a tenger sok pénzzel. De megvásárolható-e a lelki béke? Csereszabatos-e a pénz a törődéssel? A szeretet felülírhatja-e a toporzékoló türelmetlenséget?

Az utolsó bekezdést csakis azért fűztem hozzá, mert tegnap a darab végén a művészeket az Alzheimer Café tagjai várták egy kis csevegésre. Koltai Róbert és Szirtes Balázs nemcsak eljátsszák Batangot, hanem kézen fogva a már ott időzőket, segítenek is.

Írhatnám, hogy társadalmi szerepvállalás, de inkább azt mondom, humánum.

Boldog vagyok, hogy a múlt havi előadást nátha miatt elszalasztottam, mert így akkor láttam, amikor eljött az ideje. Most.

Batang felé 

Koltai Róbert következő fellépése: Zenés kabaré est

 

 

Sári Edina

 

Grace és Glória a Pincében

Tom Ziegler:
GRACE ÉS GLORIA

Grace: Kútvölgyi Erzsébet
Gloria: Juhász Réka

Rendező: Méhes László

Történet: Grace és Gloria.

Két nő találkozik az élet legnehezebb pillanatában.

Az idős, halálos beteg Grace élete vége felé közeledik. Gloria önkéntes, aki a haldoklóknak segít eltávozni. Gloria kéretlen megjelenése és kényszeredett segíteni akarása mindkettejükben feszültséget kelt.
Ám ahogy jobban megismerik egymást, felfedezik, mi mindent lehet a másiktól kapni és
tanulni. Gloria az élet elengedésére akarja tanítani Grace-t. Végül Grace tanítja meg őt arra, hogyan kellene élni.

A küzdelemben mindketten nyernek.

Nyilvános főpróba: 2019. március 14. csütörtök 10.30 (félárú jegyek)


Bemutató: 2019. március 15. péntek 19.00

Jegyek válthatóak: www.pinceszinhaz.hu

 

Nézőpontváltó-est az Újszínházban

Kulcsár Lajos Zserbótangó című művének október 30-ai előadása után, az abban játszó három színművész: Bordán Irén, Esztergályos Cecília és Tordai Teri levendulaszínű szalaggal hívta fel a figyelmet a rákszűréseken való rendszeres részvétel fontosságára, és a kikapcsolódás jótékony, stresszmentesítő hatásaira az Újszínházban.

Tartalom: A színpadi játék két „nyugállományba vonult” színésznő történetét meséli el, akik élethelyzeteikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek.
Társbérletük kacagtatóan szatirikus helyzetek, nosztalgikus visszaemlékezések és komikus sorsfordulatok kavargó forgatagává válik. Kamilla polgári családból származó, jó kedélyű, örökmozgó nő. Sikeres komikaként dolgozta végig az életét vidéki színházaknál. Klári, szintén fővárosi polgárlány, de szegény családból indult, színészként pedig vidéki „száműzetésből” Pestre került tragika.
Az egymással, és egymás múltjával, vetélkedő, a magánéletükben is folyton szerepet játszó színésznők hirtelen egy újabb szereplővel, új lakótárssal kerülnek szembe…
A két egymást egyre inkább megértő és megszerető színésznőt Esztergályos Cecília és Tordai Teri alakítja, a főbérlőt pedig Bordán Irén.

 

A darab Fodor Zsóka ötletéből készült

Rendező: Dörner György

 

Hálásak vagyunk és köszönjük nagyon a három színművésznek, hogy részt vettek a Nézőpontváltó Egyesület rákellenes figyelemfelhívásban!

A Nézőpontváltó-csapat nevében. Sári Edina, elnök

Holdvilág Kamaraszínház rövid története és jelene

„Hiszek az emberi intelligenciát meghaladó, számunkra gyakran érthetetlennek tűnő összefüggésekben; hiszek a jelenségek felszíne alatt rejlő és csak ritkán megnyilatkozó mélyebb értelemben; hiszek az álmokban, a jelekben, a titkokban, a csodákban. Babonás vagyok; vagy más szóval: alázatos vagyok.” (Darvas Iván)

 

SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ!

 

A Holdvilág Kamaraszínház csapata nevében köszöntelek kedves Néző a 24. évad küszöbén!

S MERT SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ, bemutatkozásunkkal segíteni szeretnénk Neked, hogy könnyen megtalálj bennünket és megtaláld a számodra kedves előadásokat nálunk!

 

Fontosnak tartjuk, hogy színvonalas előadásokkal szoktassuk a jövő nemzedékét a színházhoz, a „színházba járáshoz”.

Hiszen tudjuk – mert megtapasztaltuk – , hogy aki gyerekkorában szeret bele a

színházba, az felnőttként is színházlátogató lesz!

 

MERT SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ!

Részben a korszerű gyermekszínház, részben az új formanyelvet kereső, ifjúságnak és

felnőtteknek szóló előadások létrehozása a célunk.

 

Hogy miért egyik alapvető tevékenységünk értékes gyermekdarabok létrehozása és

műsoron tartása?

Mert ezek segítenek kezelni a konfliktusokat, mert ezek választ adhatnak a kimondott és

ki nem mondott kérdésekre, mert ezek megoldásokat is kínálnak, mert ezek segítenek

eligazodni a nagyvilágban! Gyerekeknek és felnőtteknek is! Anyának és apának is!

Nagymamamának és nagypapának is! De úgy ám!

 

MERT SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ!

S mert a művészet és az oktatás „kézen fogva jár” és mert az együtt átélt élmény megsokszorozódik, szeretettel várjuk az óvodásokat és az iskolásokat is az előadásainkon!

 

HISZEN SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ!

 Koltai Judit művészeti vezető, az egyesület elnöke

 

 

HOLDVILÁG - a „nézőcsalogató” színház

A Holdvilág Kamaraszínház Kulturális Egyesület 1995-ben alakult Budapest egyik peremkerületében, Rákosszentmihályon. Itt 2012-ig működhettünk.

Azóta az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ ad otthont színházunknak. Független színházként koncepciónk alapja a tudatos építkezés. Társadalmi hasznosságunk erősítéseként 2016-tól kezdve – az országban az elsők között! – akadálymentesítettünk mesejátékokat gyerekeknek, az idősebb korosztálynak pedig verses estet.

 

Az elmúlt évtized eredményei

 

2008. A Holdvilág Kamaraszínház társulatának a CSILLAGJÁRÓ című drámai vízió 2006-os ősbemutatatójáért, „Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc eszméinek ápolása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként” a POFOSZ az „1956–2006 Emlékplakett”-et adományozta. Ebből az alkalomból a darab írója,  Dr. Pruzsinszky Sándor, az előadás rendezője, Koltai Judit, valamint főszereplői, Kókai János és Haik Viktória a „Hazáért Érdemkereszt” kitüntetésben részesültek.

 

2009. A Pogácsa az Arénában Színkör A Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozón EZÜST minősítést kapott. Az előadás címe: KIS HERCEG - Találkozásunk Vele... álom és ébrenlét határán... Rendező-tanár: Koltai Judit

 

2010. Kaleioszkóp Nemzetközi VersFesztivál - Pécs

A FEKETE RÚZS ÉS... című versszínház-performance BRONZ minősítést kapott, az ERŐLTETETT MENET című előadásban nyújtott alakításáért pedig Petyi János a LEGJOBB SZÍNPADI JELENLÉTÉRT járó díjat érdemelte ki. Mindkét előadást Kókai János rendezte.

 

2011. FRINGE Fesztivál - Budapest A FEKETE RÚZS ÉS... SZAKMAI DÍJ-ban részesült, amely részvételt jelentett az augusztusi Sziget Fesztiválon. A 6. Gyermek - és Ifjúsági Színházi Szemle - Budapest SZÉLIKE KIRÁLYKISASSZONY - Az előadást beválasztották - 79 nevezett közül - a legjobb 20 közé. Rendezte: Koltai Judit;

Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó, Budapest A „KIRE ÜTÖTT EZ A GYEREK?” című előadás ARANY Minősítést ért el a Pogácsa az Arénában Színkör színrevitelében. Rendező-tanár: Koltai Judit

Az ART16 Művészcsoport a Magyar Kultúráért Díjat Koltai Juditnak ítélte a „színművészet területén kifejtett lelkes, akadályt nem ismerő, kitartó tevékenységéért”.

 

2012. Kaleidoszkóp Nemzetközi VersFesztivál - Nyíregyháza KÉPZELNI LEHET... 2.0, Koltai Judit önálló estje FŐDÍJBAN részesült, a HOLD-KOR HOLDKÓR című versszínházi-performance a VIZUALITÁS KÜLÖNDÍJÁT nyerte el, amelynek rendezője Pintér Gábor volt. Először kaptunk szavazatot a legjobb gyermek- és ifjúsági előadások kategóriájában a Színikritikusok Díjáért folyó versenyben. Az ÓZ! VARÁZSLÓ! című zenés mesejátékunk volt a jelölt. Színpadra írta: Albert Péter Zene: Tóth Tamás Rendező: Koltai Judit

 

2013. Soltis Lajos Országos Színházi Találkozó - Celldömölk. A legjobb női alakítás díját, a FIGER SZABINA DÍJAT nyerte el Koltai Judit a KÉPZELNI LEHET...2.0 című előadásban nyújtott alakításáért. A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó - Budapest - HA ÉN FELNŐTT VOLNÉK című újabb Janikovszky Éva - adaptációval ARANY minősítést kapott a gyerekcsapat. Rendező-tanár: Koltai Judit.

Az év májusában színházi egyesületünk ELISMERŐ OKLEVELET vehetett át a XIII. kerületi Önkormányzattól „ a 2012. évi kulturális feladatok ellátásában végzett kiemelkedő tevékenységéért”.

 

2014. A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozón Varró Dani műve nyomán készült TÚL A MASZAT HEGYEN című adaptáció EZÜST Minősítést kapott, Szegeden pedig, az Országos Fesztiválon az előadást DIPLOMÁVAL jutalmazták. Rendező-tanár: Koltai Judit.

Ugyanaz év májusában színházunk ELISMERŐ OKLEVELET kapott a XIII. kerületi Önkormányzattól „a 2013. évi kulturális tevékenységek, valamint – 75 éves a XIII. kerület – programjai előkészítésében és lebonyolításában végzett magas színvonalú tevékenységéért”. Júliusban a SZÉLIKE KIRÁLYKISASSZONY című mesejátékunk nagy sikerrel vett részt a Független Színházak seregszemléjén Zalaegerszegen, a ZAKO Fesztiválon.

 

2015. A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozón a MI PADLÁSUNK - 2015. című előadás kapott EZÜST minősítést.

„A 2014. évi kulturális rendezvényeken nyújtott magas színvonalú művészeti tevékenységéért” a XIII. kerületi Önkormányzattól pedig ELISMERŐ OKLEVELET.

Novembertől rendszeresen vettünk részt az RS9 Színház OFF-OFF FESZTIVÁL programjában Csehov: SIRÁLY című darabjával. Rendező: Kókai János.

 

A 2016-os év is elismeréssel kezdődött. Januárban, a Magyar Kultúra Napja alkalmából oklevéllel értékelte munkánkat az Önkormányzat „A 2015. évi kulturális rendezvényeken nyújtott magas színvonalú művészeti tevékenységéért”.

A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozón ezúttal a KÉSZ VAN MÁR AZ EBÉD?! című „kajaoperett egyben tálalva” érdemelte ki az EZÜST minősítést. Rendező-tanár: Koltai Judit.

A XIII. kerületi Önkormányzat 2017-ben is oklevéllel ismerte el az előző évben kifejtett művészi munkát a Magyar Kultúra Napján.

 

2017. áprilisában pedig a Pogácsa az Arénában Stúdió ért el ARANY minősítést a Weöres Sándor Színjátszó Találkozón A MI KIS TÁNCDALFESZTIVÁLUNK című zenés játékkal, a melynek rendező-tanára: Koltai Judit, koreográfusa: Hermál Henriett, zenei vezetője Varga Zoltán volt.

 

2018-ban is nagyra értékelte a XIII. Kerületi Önkormányzat a kerületért kifejtett előző évi művészi munkát, melyet a Magyar Kultúra Napján dicsérő oklevéllel honorált.

Márciusban a Pogácsa az Arénában Stúdió vett részt a derecskei Kótsi Patkó János Diákszínjátszó Fesztiválon, ahol II. helyezést és Ezüst Minősítést ért el A TAVASZ ÉBREDÉSE című előadással, Lukács Ádám a férfiak között a Legkiemelkedőbb Alakítás Díját érdemelte ki. Rendező-tanár: Koltai Judit

Májusban A NAGY GÓRKY című groteszk road-movie aratott megérdemelt sikert a Magyar Művek Fesztiválján. Rendező: Kókai János

 

A 2018-as év felnőttbemutatója a GÁZEMBER

Kókai János:  GÁZEMBER -  groteszk vízió egyszuszra

Korhatár: 14+

 

Homolya Huba, sikeresnek mondható festőművész, a kiállítás-megnyitó után a MÜPÁ-ban kissé sokat iszik. Másnap fejfájással ébred, és gyengébb látással. Hipochonder lévén rögtön az orvosi ügyeletre siet, ám ott nincs senki, se orvos, se nővér. Egy ismeretlen az alagsorba irányítja, ahol egy furcsa doktor megvizsgálja, és szemcseppet ad neki.  Elkezdi használni, és a látása napról-napra élesebb, olyan dolgokat lát meg, amit eddig soha. Szinte látja a körülötte levők jövőbeni cselekedeteit, viszont ezzel arányosan kezd egyre inkább elhomályosul a teste. Elsőként közvetlen rokonai veszik észre, mintha kicsit halványabb lenne az embertársainál. Először a fényhatás miatt gondolják, később egyre világosabb lesz, hogy Huba mind homályosabb. Elkezdődik a tortúra, meg kell állítani a teljes elhomályosodást, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy végképp "kirajzolódik a világból". Ahogy testileg halványul, úgy csappan meg az érdeklődés a személye iránt is. Gyakran elfelejtik, hogy ott van a társaságban, hogy mi a neve, hogy ki is ő. Hubának sokszor a közvetlen ismerőseinek is fel kell idéznie a közös dolgaikat, hogy emlékeztesse őket önmagára. Ilyenkor jót nevetnek, és úgy tűnik minden rendben, de lassan már senki sem vesz róla tudomást, és nem is nagyon emlékeznek, hogy volt valaha egy ilyen ember. Amíg csak Huba teljesen el nem tűnik, GÁZZÁ válik, ám itt még várat magára egy meglepő csavar.

 

A darab azt boncolgatja, hogy manapság a Figyelem mennyire hanyatlóban van. Felteszi a kérdést számunkra, hogy valóban érdekel-e minket a másik ember, vagy csak önmagunk szempontjából fontos, akár egy-egy létrafok. Hogy van-e időnk ebben a taposómalomban valóságos kapcsolatokat építeni, vagy minden érintkezés csak egy illékony GÁZANYAG. És nem gázemberek vagyunk-e mindnyájan? Megfoghatatlanok, mások és talán leginkább önmagunk számára. Hisz a figyelemnek elsősorban önmagunkra kellene irányulnia, természetesen nem egoizmus formájában, hanem az önmegismerésben, hiszen ebből indulhat ki mások szeretete, ami egyrészt: a Figyelem. Persze előkerül a virtuális tér, ami bizonyos helyzetben lehet pozitív, máshol meg a figyelem feketepiaca. Ahogy Weöres Sándor mondta, mikor megszületett a televízió: "Lehet jóra és rosszra is használni". Ezzel a groteszk terminológiával szeretne a rendező nagyon is reális, és égető sürgősség kérdést feltenni, mint Munch Sikoly c. képe. Az előadás küzd a figyelemért.

Író, rendező: Kókai János

Zene, dalok: Kókai János és a társulat

Díszlet, jelmez: a társulat

Szereplők: Regős János, Koltai Judit, Geltz Péter, Koncz Eszter, Kovács Andrea, Molnár-Kovács Éva, Kalocsay Mercedes, Kókai János

 

Bemutató 2018. november 28-án 19.30 órától a Nézőpontváltó rákellenes színházi staféta program meghívásával!

 

Novemberben indul a Holdvilág-évad!

 

MÁR KÉT JÁTSZÓHELYEN A HOLDVILÁG KAMARASZÍNHÁZ ELŐADÁSAI!

 

ANGYALFÖLDI JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

1131 Budapest, József Attila tér 4.Tel: 06/1 320-3842

Holdvilág-pénztár: Előadás előtt egy órával illetve minden szerdán 15.30 és 19.30 óra között

Megközelíthető: 105-ös autóbusz, 3-as metró Gyöngyösi utcai megállójától 5-10 perces sétával.

 

Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház

1138 Budapest,  Dagály u. 15/a

Holdvilág-pénztár: Előadás előtt 1 órával!

Megközelíthető: 1-17 villamos Róbert Károly körút felől és a 115-ös busszal

 

Elérhetőségünk: http://holdvilag.hu;

AJAMK - Iroda: 1131 Budapest, József Attila tér 4. III. em. Tel: 06/1 401-0070, 405-8759 (fax is) e-mail: szinhaz@holdvilag.hu;

 

A Herner Ferike faterja a Pinceszínházban

Börcsök Enikő első rendezésére készül a Pinceszínházban

 

A Ferencvárosi teátrum harmadik évada nagy sikerrel futó előadásának, A Gézagyereknek a színésznő maga is szereplője, az autista főszereplő, Géza édesanyját alakítja.

Háy János folytatásdarabjának, A Herner Ferike faterjának színpadra állításakor Börcsök Enikő pályafutása új szerepét próbálja ki: a rendezői székbe ül.

Mi lesz egy év múlva? Mi az élet értelme? Előre meg van írva a létezésünk, vagy van lehetőségünk beleszólni?

Ezekről a kérdésekről moralizál nap, mint nap lapátjaikra támaszkodva – szikrázó éles látással és humorral – három közmunkás az árok partján. Azért dolgoznak, hogy megkapják az állami segélyt. Tulajdonképpen bármelyik vidéki településen járhatnánk ma Magyarországon.

A főszereplők A Gézagyerekben megismert Krekács Béla, Herda Pityu és Banda Lajos lesznek, a több generációs történetben az apákat és a fiúkat egyaránt Kaszás Gergő, Borbiczki Ferenc és Lázár Balázs alakításában ismerhetjük majd meg.

Börcsök Enikő első rendezésében Jánosi Ferenc, Molnár Csaba, Búza Tímea, Gerő Soma/Tóth Viktor, Juhász Réka és Tallián Mariann szintén színpadra lépnek majd.

A produkció a szeptember 21-ei bemutató után folyamatosan a Pinceszínház műsorán szerepel majd, ahogy Háy János előző darabja, A Gézagyerek is.

 

 

Sally Bowles és Zita királyné a Kálvária téren

John Kander - Fred Ebb:  CABARET

musical

 

1930-as évek, Berlin. A város izgalmas, szabad, a mulatókban repkednek a harisnyatartók, a

táncos lányok szexisek és olcsón kapható gyönyörökkel csábítanak mindenkit, aki ebbe a

világba téved.

Ide érkezik Amerikából Cliff, a lelkes de még kezdő író, hogy megírja élete nagy regényét.

Ehelyett azonban, már az első nap beleszeret egy angol énekesnőbe (Sally), aki a politikához

nem ért, de annál többet gondol a férfiakról és magáról. S ha már első éjszaka egymás

karjaiban kötnek ki, Schneider kisasszony panziójában elkezdik közös életüket, abban a

korban, amikor már annyira nem lehet hinni semmiben, hogy szinte mindent elhisznek amire csak vágynak.

A nagy kérdés: ellen tud-e állni a szerelem a hatalom, a pénz, a politika befolyásának?

Megmaradhat-e a tisztesség a nehéz időkben?

 

Sally Bowles                                                   KISFALUDY ZSÓFIA

Konferanszié                                                   CSERVENÁK VILMOS

Clifford Bradshaw                                           BARSI MÁRTON

Ernst Ludwig                                                   PÁSZTOR MÁTÉ

Schneider kisasszony                                       HŰVÖSVÖLGYI ILDIKÓ

Kossuth-díjas, Magyar Érdemrend lovagkeresztje

Schultz úr                                                        MIKÓ ISTVÁN

Érdemes művész, Jászai Mari-díjas

Kost kisasszony                                              DÉTÁR ENIKŐ

További szereplők:

BODOR SZABINA, KEREKI ANNA, LOVAS EMÍLIA, MERK LÁSZLÓ, TÓTH ALEX, VALÁZSIK PÉTER, VASS JÁNOS PÁL

 

Díszlet: DARVASI ILONA

Jelmez: VESZTERGOMBI ANIKÓ

Koreográfus: BORBÉLY KRISZTINA

Rendezőasszisztens: VASS JÁNOS PÁL

 

Rendező:

KOLTAY GÁBOR

Balázs Béla-díjas, Érdemes művész

 

Bemutató: 2018. október 06.

 

 

Topolcsányi Laura: ZITA - "MAGYAR KIRÁLYNÉK" sorozat

történelmi játék 80 percben

 

Egy svájci falucska kolostorának régi lakójához, a titokzatos, meggyötört de megtörhetetlen asszonyhoz látogató érkezik: egy fiatal rebellis lány. A Habsburg dinasztiáról írja szakdolgozatát, és azért jött ebbe az eldugott faluba, mert itt él a leghitelesebb ember, akitől mindent megtudhat: Zita asszony, az utolsó magyar királyné. Aki egyébként a nagyanyja…

Múlt és jelen, hagyomány és változás, két – szinte végletekig eltérő – világnézet ütközik meg, hogy végül valami egészen különös kapcsolat szülessen a két nő között.

Jöjjenek velünk egy elképesztően izgalmas, időn és tereken átívelő utazásra.

Nem tart sokáig. Mindössze száz év – hetvenhét percben.

 

Tervezett szereposztás:

BENCZE ILONA Érdemes művész, Jászai Mari-díjas

PÁNICS LILLA, FEHÉRVÁRI PÉTER

 

Rendező: SZEREDNYEY BÉLA

Érdemes művész, Jászai Mari-díjas

 

Bemutató: 2018. október 20.

 

 A változtatás jogát fenntartjuk!                                  

 

 

 

 

http://turayidaszinhaz.hu/online-jegyvasarlas/

Iratkozzon fel hírlevelünkre!