Nézőpontváltó® köszöntők

"A Nézőpontváltó® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

 

Tovább olvasom

Két jubileumi előadás márciusban a Pinceszínházban

SZÉKELY CSABA: BÁNYAVIRÁG

5 éves jubileumi előadás: 2017. március 14. kedd 19.00

 

Mitől ilyen meggyőző a Bányavirág című darab? Vagy talán komédia? Lehet-e egyáltalán
komédiát írni arról, ha egy erdélyi kis faluban bezárják a bányát és a férfiak többsége az
alkoholizmusba és az öngyilkosságba menekül?

Székely Csaba tudja ezt a titkot. Csehovtól, McDonagh-tól, Tamási Árontól tanult. Hősei ismerőseink, helyzeteit szinte magunk is megéltük.

Viszonzatlan szerelem, önpusztítás látható a színpadon, és közben a nézők fennhangon nevetnek.

 

Szereplők:

Kaszás Gergő

Epres Attila

Bozó Andrea

Tóth József

Vándor Éva

 

Rendező:

Csizmadia Tibor

 

Díjak:

- Színikritikusok Díja: legjobb új magyar dráma 2012

- VIDOR Fesztivál:

- Pantalone-díj: A legjobb kamaraszínházi előadás (2012)

- Arlecchino-díj: A legjobb férfialakítás – Kaszás Gergő (2012)

A trilógia 2. része, a Bányavakság és 3. része, a Bányavíz a Szkéné Színházban látható!

 

 

VAJDA ISTVÁN: PEDIG ÉN JÓ ANYA VOLTAM

10 éves jubileumi előadás: 2017. március 23. csütörtök 19.00

 

Pogány Judit a magyar színjátszás egyik legsokoldalúbb és leghitelesebb színésznője.
Számtalanszor megformált már anya szerepeket, ahogyan azonban a Pinceszínházban alakítja az utolsó magyar halálra ítélt édesanyját, az finoman szólva is sokkoló. A döbbenetes őszinteséggel kitárulkozó anya figura megformálása hatalmas lelkierőt, koncentrációt és eszköztelen színpadi jelenlétet igényel.

1979-ben egy brutális kettős gyerekgyilkosság rázta meg Budapestet. Az újságokban az idő tájt a bűnügyi hírek közt vezető helyen szerepelt a budapesti levélkihordóból színházi munkássá lett fiatalember tragikus története.

Az újsághírek alapján indult el a férfi családjához Vajda István, és készített tényfeltáró
riportsorozatot a férfi édesanyjával. A beszélgetésekből évekkel később megrázó erejű

monodrámát írt „A gyilkos anyja” címmel.

A vallomások füzéréből álló darab, a Pedig én jó anya voltam 10 éve folyamatosan a
Pinceszínház műsorán szerepel, már a 100. előadást is túllépve.

Az Örkény Színházzal közös produkciót az ország több büntetés végrehajtási intézetében is eljátszottuk rabok előtt, azt tovább gondolva készítették el a tököli fogvatartottak a fiú szemszögéből a „Süket halál, avagy matt az életnek” című előadásukat.

 

A Pedig én jó anya voltam című produkciót pontosan a 10 évvel ezelőtti bemutató napján tűzzük ünnepi alkalomból műsorra márciusban.

Szereplő: Pogány Judit

Rendező: Anger Zsolt

 

 

A két produkció több alkalommal szerepelt közös estén, egymást követően a Pinceszínház
színpadán.

 

 

 

2017/18-ban is világsztárok a Müpa-ban!

Joyce DiDonato, Eötvös Péter, Juan Diego Flórez, Jonas Kaufmann, Leonidasz Kavakosz és a Lipcsei Gewandhaus Zenekara, Zubin Mehta és a Bécsi Filharmonikusok, Rolando Villazón, Pinchas Zukerman és a Camerata Salzburg – világsztárok, kiváló hazai és nemzetközi alkotók, folytatódó nagy sikerű sorozatok és újdonságok a Müpa 2017/2018-as programjában. A következő évad koncertjeire március 10-től vásárolhatók meg a bérletek.

 

„Rendkívül fontos az a kitüntető figyelem és bizalom, amit a Müpa – Magyarország egyik legismertebb kulturális márkája és legmodernebb kulturális központja – a közönségtől, a szakmától és a művészektől kap immár 12 éve. Ennek egyik legszebb eredménye, hogy az intézmény hűségprogramjához csatlakozók száma átlépte a tízezret. A bizalom meghatározó abban is, hogy a nemzetközi művészeti szcéna legjobbjai érkeznek Budapestre a Müpa kedvéért” – mondja Káel Csaba vezérigazgató, kiemelve, hogy az európai kulturális és kreatív szektorban fontos szerepet betöltő intézmény a 2017/18-as évadra is világsztárokkal, nagyszabású együttműködésekkel és produkciókkal készül.

 

Jonas Kaufmann igazi zenei csemegével tér vissza a Müpába: Wolf Olasz daloskönyvét a kiváló német bel canto szopránnal, Diana Damrauval énekli 2018 februárjában. Juan Diego Flórez Mozart-áriákkal érkezik, Eötvös Péter a bosszú és megbocsátás témáját boncolgató, Senza sangue című operája pedig A kékszakállú herceg várával egy estén kerül színre. Színpadra lép Leonidasz Kavakosz és a Lipcsei Gewandhaus Zenekara, Pinchas Zukerman és a Camerata Salzburg, itt lesz Lars Vogt és a Royal Northern Sinfonia, valamint Piotr Anderszewski és a Skót Kamarazenekar is. Osztrák és magyar művek csendülnek fel Zubin Mehta és a Bécsi Filharmonikusok októberi koncertjén, a német romantika gyöngyszemeivel lép színpadra Kent Nagano és a Hamburgi Filharmónia Zenekara, többek között Sosztakovics és Csajkovszkij műveit szólaltatja meg Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala, a Sanghaji Filharmonikus Zenekar és Muhai Tang pedig Grieg, Beethoven, Tan Dun és Guan Xia kompozícióival érkezik. A régizene műfajában 2018-ban a Müpa olyan kiváló művészeket sorakoztat fel, mint Rolando Villazón, Joyce DiDonato és az Il Pomo d’Oro Zenekar, a Freiburgi Barokk Zenekar, és felcsendül Rameau A gáláns indiák című operája Vashegyi György vezényletével, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar közreműködésével.

 

A Müpa fontosnak tartja, hogy minden szezonban kiemelt figyelmet szenteljen a hazai kulturális szcéna egy-egy kiváló alkotójának: 2017/18-ban az évad művésze Szakcsi Lakatos Béla, míg az évad együttese a Nyíregyházi Cantemus Kórus lesz.

 

Az új évadban is folytatódik a Müpa és a Budapesti Fesztiválzenekar szoros együttműködése, az Európai Hidak sorozat vendége 2017-ben Spanyolország lesz. Az intézmény missziójának fontos része a fiatal tehetségek felfedezése-bemutatása is. Az Európai Hangversenytermek Szervezetével (ECHO) közösen megvalósított Rising Stars program keretében a Müpa jövőre is egy teljes hétvégét szentel a nemzetközi zenei élet legújabb csillagainak.

 

2017/18-ban is különleges könnyűzenei és világzenei koncertek, újcirkusz-produkciók, irodalmi programok, táncelőadások, ifjúsági és gyerekprogramok színesítik majd a kínálatot. A jazz rajongóinak – mások mellett – Branford Marsalis, Dianne Reeves, Szakcsi Lakatos Béla és Chris Potter koncertjével készül a Müpa, ismét lesz New Orleans Swingfesztivál, Jazz Showcase, Jazztavasz, majd visszatér a hazai könnyűzene krémjét felvonultató Hey, June! Továbbra is repertoáron lesznek a Recirquel Újcirkusz Társulat lenyűgöző produkciói, a Müpa világhírű orgonájának rajongói pedig a klasszikus orgonahangversenyek mellett számtalan különleges, műfaji határokat feszegető koncerten hallhatják „a hangszerek királynőjét”. Az opera szerelmeseit – immár 10 éve – Metropolitan-közvetítésekkel várja az intézmény, míg a népszerű irodalmi sorozat, a Literárium – többek között – Závada Péter, Nyáry Krisztián és Kornis Mihály estjeivel folytatódik majd.

 

A Müpa kiemelten fontos küldetésének tekinti, hogy folyamatosan bővítse a gyermekeknek, családoknak és fiataloknak szóló programjai körét. A Matinékoncertek – Szenvedélyek sorozatának részeként az új évadban Fülei Balázs zongoraművész, Kelemen Barnabás hegedűművész, a Talamba Ütőegyüttes és Szabó Dénes karnagy vezetik be az ifjúságot egy-egy hangszer és műfaj varázslatos világába, a Műhelykoncerteken pedig a gyerekek bepillantást nyerhetnek egy mű születésének különleges folyamatába, kulisszatitkaiba.

A zenebarátok idősebb korosztályának idén is műfajilag változatos összeállítással, a Seniorok évada bérlettel kedveskedik az intézmény.

 

A Budapesti Wagner-napok egy évtizedes sikere mára kitüntetett rangú Wagner-kultuszhellyé avatta a Müpát. A New York Times cikke egyenesen a Bayreuthi Ünnepi Játékok mellé emelte a Fischer Ádám művészeti vezetésével megvalósuló Budapesti Wagner-napokat. Évről-évre egyre több néző érkezik Magyarországra kifejezetten azért, hogy a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem páratlan akusztikájú és atmoszférájú terében hallhassa Wagner lenyűgöző műveit. 2018-ban a Budapesti Wagner-napokon debütál a Trisztán és Izoldaa milánói rendező-dramaturg, Cesare Lievi rendezésében, a művet Fischer Ádám vezényli, akárcsak a már nagy sikert aratott, Matthias Oldag-jegyezte Tannhäusert. Ismét látható Kovalik Balázs nagy sikerű rendezése, A bolygó hollandi, az operát ezúttal Marc Albrecht, a Holland Nemzeti Opera karmestere dirigálja.

 

A sajtó képviselői a sajtótájékoztatón a Hello Wood design csoport látványos, fénydobozokból épült installációján tekinthették meg a jövő évad világsztárjainak neveit és megismerkedhettek a Müpa izgalmas fejlesztéseivel: speciális VR-készülékek és 360 fokos videók segítségével nézhettek körbe A kékszakállú herceg vára előadáson és pillanthattak be a Recirquel Újcirkusz Társulat életébe. Káel Csaba vezérigazgató kiemelte: a Müpa számára, ahogy a program összeállításában, úgy a kommunikáció és a marketing területén is rendkívül fontos az új formák felfedezése, az innováció. Ennek elismerése az elmúlt évben kapott több megtisztelő reklámszakmai díj is. "A cél természetesen az, hogy a különleges eszközökkel és digitális tartalmakkal arra inspiráljuk az embereket, hogy koncerteken, előadásokon, hangversenyeken tapasztalják meg, hogy mi is a Müpa. Olyan hely, ahol a művész és a néző is azt érzik: szeretek itt lenni. Ahol a jelenlét és az élmény igazán fontos."  - foglalta össze a vezérigazgató.

 

A Müpa a 2017/18-as évadra 14 különböző sorozattal és bérlettípussal készül. Március 8-tól a Müpa+ hűségprogram ezüst, arany és platina szintű tagjainak biztosít elővásárlási lehetőséget az intézmény, a nagyközönség számára március 10-től lesznek elérhetők a bérletek a Müpa jegypénztáraiban és online, a mupa.hu weboldalon keresztül.

 

Müpa

 

A Müpa Magyarország egyik legismertebb kulturális márkája és egyik legmodernebb kulturális intézménye, mely egyedülálló módon fogja össze a különböző művészeti ágakat: helyet ad komoly‑, kortárs, könnyű-, világzenének és jazznek, operának, újcirkusznak, táncnak, irodalomnak, filmnek egyaránt.

 

A Müpát 2005-ben azért hívták életre, hogy a fenti műfajok széles és igen változatos közönsége számára magas színvonalú, minőségi kulturális eseményeket nyújtson. Az intézmény alapvető feladata – a hazai és európai művészeti hagyományok tiszteletben tartásával – az új irányok és irányzatok bemutatása és közérthetővé tétele, úgy az ínyenc, mint a szélesebb közönség számára is befogadható, magas szintű élmény megteremtése.

 

A Müpa a hazai és nemzetközi élvonalba tartozó művészek előadásain túl új művek létrehozását kezdeményezi és támogatja. Kiemelt szerepet játszik a nemzetközi kulturális kapcsolatok ápolásában, a hazai kulturális célok megvalósításában, illetve a magyar előadóművészek nemzetközi megismertetésében. Tevékenysége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a jövő nemzedékének fiataljai is egyre szélesebb körben váljanak tudatos kultúrafogyasztó felnőttekké. Mindezt inspiráló, párbeszédet generáló, kérdéseket felvető művészeti eseményekkel és szolgáltatásokkal, az élményre, kreativitásra és interakcióra építő újszerű programok bemutatásával teszi.

 

 

 

További információ: sajto@mupa.hu

Régizene új hullámon Vácott

A váci születésű kiváló hegedűművész, a zeneakadémiai tanár Ábrahám Márta 2017. február 25-én 19 órakor a Váci Dunakanyar Színházban ad komolyzenei koncertet kamarazenekarával, az Ábrahám Consorttal.

A zenekar művészi hitvallása egy olyan régizene-felfogást körvonalaz, mely a mai, historikusnak nevezett előadói szokásokat alapjaiban kérdőjelezi meg. Kizárólag a szubjektív megéléssel elsajátított tradíciók ápolását tekintik feladatuknak, megközelítésük sok esetben szokatlan interpretációkat és különleges, egyéni hangzásvilágot eredményez, mely sok szempontból túlmutat a régizene jelenlegi előadói gyakorlatán.

A zenekar a XVIII. századi kis udvari zenekarokhoz hasonló létszámban és összeállításban – természetesen az előadandó mű hangszereléséhez igazodva vendégmuzsikusok bevonásával – játszik. De nem egy letűnt, a kosztümös filmekben szépelegve megidézett világ hangzó kulisszáit szeretnék újraépíteni, az Ábrahám Consort a mai zeneszerzők számára is inspiráló formációvá szeretne válni.

Műsorukba a barokk zene legszebb műveiből válogattak, koncertjükön a népszerű zenekari darabok mellett két versenymű is elhangzik, Vivaldi ritkán játszott, rendkívül virtuóz Esz-dúr ” La tempesta di mare” és J. S. Bach g-moll hegedűversenye.

 

Műsor:


1. rész

J.S.Bach: C-dúr zenekari szvit BWV 1066

A. Vivaldi: Esz-dúr hegedűverseny (La tempesta di mare)

H. Purcell: Pavane és Chachonne


2. rész

J.S.Bach: g-moll hegedűverseny BWV 1056

G.F.Handel: g-moll Concerto grosso  Op.6 no.6

 

 

 

Jegyvásárlás: online jegyfoglalás

Szerelmünk, Shakespeare! - főhajtás a zseniális drámaíró előtt

Szirtes Tamás ajánlója:

"A Madách Színház rendkívüli rendezvénysorozatra készül.

Fesztivált rendezünk, amely főhajtás William Shakespeare előtt. Az előtt a szerző előtt, aki talán a legnagyobb hatást gyakorolta a világ színjátszására, és a magyar színházművészetre.

Színészek, rendezők és színházi alkotók pályájának csúcspontjai kapcsolódnak
Shakespeare műveihez. Egy ország színjátszásának színvonala pontosan lemérhető darabjainak előadásain.

Hatalmas inspirációt gyakorol a társművészetekre, a zenére, táncra, képzőművészetre.

A mi fesztiválunkat a közös szenvedély hozta létre.

A rendezvénysorozatban szereplő kiváló előadók és alkotók örömmel és az első szóra vállalták, hogy bemutatják műveiket, vagy mesélnek arról a különleges kapcsolatról, ami William Shakespeare-hez köti őket.
Sok nagyszerű, eredeti gondolkodású művész, sok érdekes, sajátos előadás.
Színes tükör, amiben egyetemi hallgatók és alternatív színházi alkotók művei ugyanúgy helyet kapnak, mint a zene és a tánc, vagy Shakespeare-tudósok előadásai.

Kérjük, fogadják szeretettel és tekintsenek a rendezvénysorozatra úgy, mint a Madách Színház másik arcára, amit ugyanolyan elkötelezettséggel nyújtunk át Önöknek, mint a zenés programunkat.

Barátsággal:


Szirtes Tamás"

 

PROGRAMOK

 

Legendás színészek – legendás szerepek” – Fotókiállítás

Shakespeare a Madách Színházban 1962-1988 között


  1. június 9-én kiállítás nyílik a Tolnay Szalon kiállítótermében Keleti Éva fotóiból, amelyeket a Madách Színház legendás Shakespeare- előadásairól készített.

A Madách Színház évtizedeken át Budapest vezető prózai színháza volt. Ádám Ottó, Vámos László, Kerényi Imre, Szirtes Tamás rendezői teljesítményei és csodálatos színészek alakításai jelentették a ’60-70-80-as évek Madách Színházát. Gábor Miklós és Huszti Péter Hamlet-je, Bessenyei Ferenc Othello-ja, Huszti Péter Jago-ja és Lear-je, vagy Sztankay István, Schütz Ila, Gyabronka József a Lóvátett lovagokban, és még sok jeles művész alakításai, művészi pályák fénypontjai.

A tárlat tisztelgés az alkotók és Shakespeare zsenije előtt.

A kiállítás 2017. június 9.- július 16. között tekinthető meg,

 

 

Az én Shakespeare-em

Mit jelent nekünk Shakespeare? A csoda, a mérce, az örök kihívás. Mióta színház szól magyar nyelven, nem élhetünk nélküle. Varázslatos drámák írója és minden idők talán legnagyszerűbb színházcsinálója. Nagy művész és sikeres üzletember.

Neves színházművészek, műfordítók és gondolkodók mesélnek saját Shakespeare-jükről csak egy-egy estén: Bocsárdi László, Cserhalmi György, Gálffi László, Hegedűs D. Géza, Kállay Géza, Kerényi Imre, László Zsolt, Nádasdy Ádám, Stohl András, Szikora János, Szirtes Tamás, Takács Ferenc, Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor. A Tolnay Szalonban zajló beszélgetéseket Bálint András, Bárdos András,

Krizsó Szilvia és Veiszer Alinda vezeti.

A beszélgetéseket követően egy-egy világhírű Shakespeare-film kerül vetítésre.

Időpontok: június 14., 15., 16., 17., 19., 20., 21., 22., 25., 28., 29. július 4., 5., 6.

Helyszín: Tolnay Szalon

 

 

Június 14. – Nádasdy Ádám

Nyelvészprofesszor, költő, műfordító, nagyritkán magyarnóta énekes, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Műfordítóként Shakespeare mellett fordított többek között G. B. Shaw-t, Oscar Wilde-ot és Dante Isteni Színjátékát. Több verseskötete jelent meg, a legújabb ("Nyírj a hajamba") 2017 februárjában. A Magyar Narancsban Modern Talking címmel nyelvi ismeretterjesztő cikksorozatot írt. Shakespeare-fordításait jelenleg is több magyar nyelvű színház játssza.

Szeretem, ha a néző egy Shakespeare-darab közben, a színházban ülve érzi, hogy az most egy Shakespeare-darab. Persze az is fontos, hogy átjöjjön, hogy mit akarnak a szereplők, hogy mikor komikus, fanyar vagy ironikus a szöveg, ahhoz meg - hiába minden - mai nyelv kell.” (N. Á.)

A műfordítás valahogy romlékonyabb anyagból van, mint az eredeti – idézi Somlyó Györgyöt egy nyilatkozatában. Erről a romlékony anyagról és változatairól mesél nekünk: Shakespeare fordítás történet a Lear példáján.

 

Film: Peter Brook: Hamlet (2001)

 

 

Június 15. – Kállay Géza

Irodalomtörténész, nyelvész, nyelvfilozófus,
író, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének professzora, a Kaliforniai Egyetem volt vendég-oktatója, Shakespeare korának, színházának és műveinek kutatója és tanára.

Korábban az ELTE Angol-Amerikai Intézetének igazgatója volt, jelenleg az ELTE Irodalom-tudományi Doktori Iskola Tanácsának tagja. 1996 óta a Liget Irodalmi Műhely munkatársa; a Liget folyóiratban közel száz cikket publikált, és 11 könyve jelent már meg a Műhely gondozásában.

Legutóbbi hosszabb munkája Shakespeare Macbethjének fordítása jegyzetekkel.

 

Előadásának címe: Shakespeare és az Idegen: a zsidó, a mór és a vadember

Ha Shakespeare munkásságát a korabeli mércével mérjük, minden jel arra mutat, hogy nem mindenki fölé magasodó szerzőről van szó. Inkább arról, hogy Shakespeare remekül beleillett a csapatába; egy volt a nagyon jók között.” (K. G.)

 

Film: Peter Greenaway: Prospero könyvei (1991)

 

 

Június 16. – Kerényi Imre

Rendező, színigazgató, egyetemi tanár, politikus, publicista. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a Madách Színházhoz szerződött. Néhány év szolnoki színigazgatás után a Nemzeti Színház tagja, majd visszatért a Madách Színházba, amelynek másfél évtizedig igazgató-művészeti vezetője volt.

1968-tól tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán / Egyetemen. Shakespeare egész pálya-futásán végigkíséri rendezőként éppúgy, mint tanárként. Máig emlékezetesek a Várszínház királydráma-ciklusának produkciói, illetve ezek

előjátékaként a János király Dürrenmatt-féle átiratának főiskolai vizsgaelőadása, ami ugyancsak a Várszínház repertoárjára került.

Ezért az V. Henrik számunkra a Jan Kott-i értelmezés felől közelíthető meg:
a hatalom »nagymechanizmusáról« szól. A hatalomért való marakodás modellje teátrumban játszódik. Ezért kell teátrális eszközökkel megvalósítani. Ez indokolja az előadás stílusát.
” (K. I.)

 

Film: K. Branagh: V. Henrik (1989)

 

 

Június 17. – Cserhalmi György

Színész, rendező, a Nemzet Színésze. Pályája első felében több vidéki színházban játszott. A Katona József Színház, majd az Új Színház alapító tagja. 2010-ben Székesfehérvárra, a Vörösmarty Színházba szerződött. Több mint kétszáz filmben játszott. A Színházi adattárban 14 Shakespeare-bemutatónál találjuk a nevét. Két – a színházi legendáriumban máig élő – Hamlet címszereplője. A Sándor János által rendezett produkcióban (Debrecen, 1976.) látványosan szakított az általa „lefúrt lábú színészetnek” nevezett játékstílussal. A második, a Bódy–Szikora páros rendezte győri előadás (1981.). Ő játszotta a Katona József Színház Székely Gábor rendezte Coriolanusának címszerepét.

Shakespeare furcsa szerző volt. Petőfi azt mondta róla, hogy ő a Teremtés fele. Én meg, mint színész eltáthatom a szám, és az jön belőle, amit megírt. Hazudós szerző. […] Minden sorában ott érzem a nagy ravaszt. Tévedhetetlen életösztön mozgatta, és engem is megtanít, hogyan kell gondolkodni a világban.” (Cs. Gy.)

 

Film: L. Olivier: Hamlet (1948)

 

 

Június 19. – Hegedűs D. Géza

Színész, rendező, egyetemi docens, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese.

1975-től tagja a Vígszínháznak, ez a színház, ez a társulat színészi otthona. Itt játszotta Buckingham herceget a III. Richárdban, Prosperót A viharban, Kentet a Lear királyban és Julius Caesart is. Ez utóbbiért 2013-ban övé lett az év legjobb Shakespeare-alakításáért járó Gábor Miklós-díj.

Címszereplő diákjai Athéni Timon előadásában, és három szerepet játszik a Nemzeti Színház III. Richárdjában, amelyet tanítványa, ifj. Vidnyánszky Attila rendezett. Nemcsak színész, de – néha úgy tűnik – aggályosan pontos és figyelmes filológus és dramaturg is. Ki venné észre akár nézőként, akár olvasóként, hogy Julius Caesar esetére a Hamletben kétszer is hivatkoznak?

Ezek a művek a humanitás létformáinak gazdagságát rejtik magukban. Olyan élmény számomra Shakespeare-rel foglalkozni, mintha kortárs szerzőről lenne szó. Valami olyasmit képes megragadni, ami nem süllyed bele a hétköznapiságba, hanem sokkal alapvetőbb emberi kérdéseket vet föl.” (H. D. G.)

 

Film: J. L. Mankiewicz: Julius Caesar (1953)

 

 

Június 20. Zsótér Sándor

Rendező, színész, végzettsége szerint dramaturg, a Színház- és Filmművészeti Egyetem docense. Első Shakespeare-rendezése a Titus Andronicus (1991) volt, a második (átirat a Lamb testvérek meséje alapján) a Zalaszentivánéji álom, 1993-ban.

Ahogy azóta sok dráma színpadra állításakor, e kísérletező kedvű előadásban is merész szabadsággal kezelte a szöveget, alakította át és értelmezte az eredeti művet. 1993 óta rendezte többek között a Hamletet, a Lear királyt (háromszor is), A velencei kalmárt, a III. Richárdot, a IV. Henriket (Falstaff) és a kevésbé népszerű Periclest és Athéni Timont.

Britten Szentivánéji álom című operája az első POSzT nagy sikere volt. Egyetemi diákjainak 2013-as Hamletje vizsgaprodukcióból önálló életre kelt, számos előadást és fesztiválmeghívást megért.

Azt tapasztalom, hogy a sokadik Shakespeare-rendezésem után konzervatívabb lettem, megpróbálok ahhoz ragaszkodni, abból kiindulni, ami le van írva. Korábban nem annyira hittem a szövegben, inkább a képekre koncentráltam…” (Zs. S.)

 

Film: Fehér György: III. Richárd (1973)

 

 

Június 21. – Stohl András

 

Színész, televíziós műsorvezető. A főiskola elvégzése után pályáját a Katona József színházban kezdte, 2003 és 2013 között a Nemzeti Színház meghatározó színésze, 2013-tól a Vígszínház tagja.

Mintha ő hívná a Shakespeare-szerepeket, pedig úgy véli: „…nem mi határozzuk el a dolgokat, hanem az, aki hív minket.”

Legutóbbi Shakespeare-szerepe (a 2016-ban bemutatott produkciót műsoron tartja a Pesti Színház) A velencei kalmár Antonioja; a legelső, Sebastian, Viola ikertestvére, 1989-ben, a Katona József Színház Vízkereszt-előadásában.

Igazán sokszínű Shakespeare-repertoárt tudhat magáénak: Petruchiótól (A makrancos hölgy) Titus Andronicuson és Macbethen át a Julius Caesar Marcus Antoniusáig. Jelenleg a Vígszínházban próbálja a drámairodalom leghíresebb átváltozását: a mesteremberből szamárrá változó Alapot (Arany János fordításában Zuboly) a Szentivánéji álomban.

 

Illeszd a szót a cselekvéshez, mondja Shakespeare, és ez sokat segít. A jó darab adja magát.”  (S. A.)

 Film: Michael Radford: A velencei kalmár (2006)

 

 

Június 22. – Szirtes Tamás

Szirtes Tamás Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színházi rendező, színigazgató, egyetemi tanár, 2004-től a Madách Színház igazgatója. Elköteleződése Shakespeare iránt több évtizedes, jó néhány művét rendezte (Hamlet, Lóvátett lovagok, Sok hűhó semmiért, A makrancos hölgy, Vízkereszt, vagy amit akartok, Szeget szeggel, Tévedések vígjátéka, Ahogy tetszik).

Nagyon szeretem azt a Dumas idézetet, hogy „Isten után Shakespeare teremtette a legtöbbet”. Az én rendezői pályámnak legnagyobb hatású szerzője vitathatatlanul Ő. Benne találtam meg mindazt, ami a színházban számomra varázslatos. Csodálatos történetek, dinamikus, filmszerű cselekményvezetés, mély tudás az emberi természetről, és természetesen a katarzis.” (Sz. T.)

Film: K. Branagh: Lóvá tett lovagok (2000)

 

 

Június 25.László Zsolt

Színész. A főiskola után a Radnóti Színházban kezdett, az Új Színház alapító tagja, később egy szabadúszó időszak után a Nemzeti Színház, a székesfehérvári Vörösmarty Színház, azután ismét a Radnóti Színház következett.

Hamletet kétszer játszotta: 1996-ban, az Új Színházban, majd 2015-ben Székesfehérváron ismét övé volt a szerep. 2016-ban a Radnóti színházbeli Lear királyáért elnyerte a POSZT legjobb férfi főszereplőnek járó díját. Huszonnyolc év alatt ez az alakítás volt tizenharmadik Shakespeare-szerepe.

 

A darabbal régi a kapcsolatom, mert a főiskolán másodévben egy félévig foglalkoztunk több Shakespeare-művel, köztük a Learrel. Az órákon jeleneteket készítettünk belőle, és már akkor éreztem, hogy egyszer el kéne játszanom a címszerepet. Egy másik meghatározó élmény is ért ekkoriban a Lear királlyal kapcsolatban: az osztályfőnökünkkel megnéztük a főiskolán Peter Brook Lear-filmjét…”  (L. Zs.)

Film: Brook: Lear király (1971)

 

 

Június 28. – Takács Ferenc

Irodalomtörténész, műfordító, kritikus, író, az ELTE Anglisztikai Tanszékének docense, a Magyarországi James Joyce Társaság elnöke, és – többek között – James Joyce és T. S. Eliot műveinek kutatója, ismerője és megismertetője.

Itt és most azonban nem Joyce vagy Eliot, hanem Shakespeare és színház, Shakespeare, akiről jó néhány esszét és tanulmányt írt, és a színház, amivel kapcsolatban ezt nyilatkozta egyszer: „Valószínűleg pályatévesztett színész vagyok igazából”. 1994-ben a Katona József Színház Stoppard-előadásában övé volt a Hamletből idézett mondat: „Rosencrantz and Guildenstern are dead.”

 

Amíg Shakespeare élt, színésztársai, üzleti partnerei, nyomdászai, arisztokrata patrónusai, közrendű ivócimborái, ismerősei és barátai, szállásadói, suszterei és szabói közül egyetlenegy sem akadt, aki akárcsak gyanút fogott volna, hogy valami nem stimmel, hogy Shakespeare nem a maga színdarabjait, […] állítja színpadra a sajátjaként.” (T. F.)


Film: Loncraine: III. Richard (1995)

 

 

Június 29. – Szikora János

Rendező, színházigazgató, drámaíró, díszlet-tervező, filmszínész. Joghallgatóként avantgárd színházi alkotócsoportot szervezett. A legendák ködébe vész a díszlet elégése miatt (?) kevesek által látott, Bódy Gáborral közösen rendezett Hamletje, melyben a címszereplő Cserhalmi György volt. A tragédiát 2 éve ismét színpadra állította Székesfehérváron, ezúttal László Zsolttal a címszerepben.

További fontosabb Shakespeare rendezései: a Romeo és Júlia Miskolcon, Debrecenben – Bertók Lajossal – a Magyarországon ritkán játszott Pericles és a szolnoki Szentivánéji álom.

 

A színház vajon nem az egyik legősibb wellness? Ezt tudták már az ősi görögök, akik a tragédiák közé szatírjátékokat csempésztek, és tudta Shakespeare is, akinek volt gondja rá, hogy drámái közben a nézők egy kicsit lazíthassanak: ha igazán meg akarta ríkatni őket, előbb megengedte nekik, hogy nevessenek.” (Sz. J.)

 

Film: Zeffirelli: Romeo és Júlia (1968)

 

 

Július 4. – Zsámbéki Gábor

Rendező, a kaposvári Csiky Gergely Színház és a budapesti Katona József Színház volt igazgatója, a Színház- és Filmművészeti Egyetem emeritus professzora, a Katona József Színház alapító tagja, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, az Európai Színházi Unió volt elnöke, a színházi kritikusok életműdíjasa. Megkerülhetetlen alkotó és tanár, színészek és rendezők visszatérő hivatkozási alapja:
így tanulták a Főiskolán / Egyetemen Zsámbéki Gábortól.

A Színházi adattárban 13 Shakespeare bemutatója szerepel Kaposvártól a Nemzeti Színházon át a Katonáig.

 

A színházban mindig van elég gyúanyag. Ha nem butítják el mesterségesen, kellemetlen, szókimondó bírája tud lenni a társadalom minden torz jelenségének. Mindennapjaikban nem túl bátor színházi emberek vakmerő igazsághirdetőkké tudnak válni a színház levegőjétől.” (Zs. G.)

 

Film: Akira Kuroszava: Véres trón /Macbeth/ (1957)

 

 

Július 5.Gálffi László

Színész, rendező, egyetemi docens. 1975-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd Várkonyi Zoltán hívására a Vígszínházhoz szerződött. 1999-ben vált meg első színházától, 2004-től az Örkény Színház tagja. Érdekes, igényes színházi vállalkozások létrehozója, résztvevője, izgalmas, ellent-mondásos figurák életre keltője Arthur Rimbaud-tól és a – korának legnagyobb angol Shakespeare színésze – Edmund Keantől, a Shakespeare-kortárs Christopher Marlowe II. Edwardján át Shakespeare alakjaiig: II. Richárdig, az Othello Jagójáig, A vihar Prosperójáig.

 

Ez utóbbiról így beszélt 2012-ben:

„[…] a végén tényleg nem a halál közelít, hanem Prospero visszaveszi a trónt, és nyilván megint ugyanúgy elszúrja a dolgot, hiszen rossz uralkodó volt,
»az államügyek«  nem érdekelték soha. És szerintem már az első héten legszívesebben visszatérne a szigetre
.” (G. L.)

 

Film: Franco Zeffirelli: A makrancos hölgy (1967)

 

 

Július 6. – Bocsárdi László

Rendező, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a Reflex Nemzetközi Színházi Fesztivál igazgatója, többszörös UNITER-díjas (a Román Színházi Szövetség nagy nemzetközi tekintélyű szakmai díja). Sepsiszentgyörgyi Shakespeare-ciklusával, román nyelvű, magyarországi és külföldi rendezéseivel a magyar Shakespeare színjátszás egyik meghatározó rendezője.

Mindig szembesülnöm kell azzal is, hogy a magyar nyelv például a némethez viszonyítva kevésbé alkalmas a drámai szöveg visszaadására. A román nyelv nyersebb, közelebb áll a színházhoz. A magyar rendkívül gazdag, sokszor úgy érzem, túl gazdag nyelv a színpadon történő fogalmazáshoz. Azt a divatos megoldást, hogy az érthetőség, a könnyebben mondhatóság érdekében az újonnan létrehozott szöveg a mai hétköznapi beszédhez túlzottan legyen hasonlatos, Shakespeare esetében tévedésnek tartom.” (B. L.)

 

Film: Globe Színház / T. Sharrock: Ahogy tetszik (2010)

 

 

Az én Shakespeare-em - Beszélgetőtársak

 

Bálint András

Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, 1985-2016 között a Radnóti Miklós Színház igazgatója volt. 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1985 óta tanít is ott. Színészként számos szerepet játszott Shakespeare-művekben, mint a III. Richárd, Athéni Timon, Julius Ceasar, Sok hűhó semmiért, Vízkereszt vagy amit akartok, Szeget szeggel, Lear király, Ahogy tetszik. Az én Shakespeare-em sorozatban saját színpadi élményeiből is merítve kérdezi vendégeit.

 

Bárdos András

Bárdos Pál író, dramaturg és Fenákel Judit író gyermekeként született. Egyetemi tanulmányait az ELTE magyar-történelem szakán végzett 1988-ban, majd a MÚOSZ újságíró-iskolájában tanult. A Magyar Rádió sportosztályán kezdte pályafutását, majd dolgozott a MTV, az RTL Klub és a TV2 hírműsoraiban is. 1995 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 2003-ban szerezte meg a doktori fokozatát (DLA). Szakterülete a film- és videoművészet, kutatási témái: a magyar nyelv a médiában - új magyar médianyelv, a valóság képi megjelenítése a faktuális médiában és az elektronikus kommunikáció.

 

Krizsó Szilvia

Újságíró, riporter, televíziós műsorvezető. Színésznő szeretett volna lenni, de a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen szerzett diplomát, és banktisztviselő lett. 1998-ban megnyerte az MTV Riporter kerestetik! vetélkedőjét, és pályát módosított. A nevéhez fűződik a MTV Az Este című műsorának legnézettebb időszaka, amikor a műsor a Pulitzer-emlékdíjat is elnyerte. Februártól az ATV-n lesz látható Krizshow című, a Centrál Színházban felvett műsora.

 

Veiszer Alinda

Televíziós műsorvezető, újságíró. A MTV Záróra című műsorát az ő interjúi tették népszerűvé és idősávjában igen nézetté. Jelenleg a Hír TV-n Alinda címmel készít műsort, amelyben minden nap rendkívül érdekes témákat és személyeket mutat be. A szakmai hívnevét elsősorban annak köszönheti, hogy újra divatba hozta az alaposan felkészülő műsorvezető típusát.

 

 

Shakespeare, ahogy nekünk tetszik - táncfantázia

Az alkotók szerint Shakespeare műveit táncművészetben megjeleníteni eddig talán csak Seregi Lászlónak sikerült igazán. A drámaíró örök érvényű gondolataiból merítve a fiatal koreográfusok mégis úgy döntöttek, hogy három Shakespeare-dráma esszenciáját álmodják színpadra modern táncban elmesélve, a Madách Színház tánckarának előadásában. Hiszen a Szerelem, a Létezés összetettségének, 400 éves igazságaira ma is rátalálhatunk magunkban, csakúgy, mint a Szentivánéji álom, a Rómeó és Júlia, valamint a Csókolj meg, Katám! halhatatlan szereplői…

 

Koreográfus: Molnár Ferenc, Tihanyi Ákos és Velekei László

Szólót énekel: Ekanem Bálint

 

Időpontok: 2017. június 12, 13, 24.

Helyszín: Madách Stúdió.

 

 

Shakespeare mesék gyerekeknek

Charles és Mary Lamb a XIX. század elején gyermekeknek szóló mesékké szelídítették Shakespeare 20 színművét. Ezek közül kettőt kelt életre a Nagyszínpadon a SZFE két tehetséges rendező-szakos hallgatója, Szilágyi Bálint és Markó Róbert, a Madách Színház fiatal színészeivel.

Osztályvezető tanár: Csizmadia Tibor

Az előadást 8 éves kortól ajánljuk. A két mese két egyfelvonásosként kerül színre.

 

Időpontjai: 2017. június 17, 18.

Helyszín: Madách Színház Nagyszínpad

 

 

Szentivánéji álom

Egy őrült éjszaka. Ahol az álom valósággá, pontosabban a valóság álommá válik. Egy szerelmespár megszökik a király udvarából. Nyomukban egy másik pár. Két tündér összeveszik. Egy bohóc szamárrá változik. A pipacs nedvétől mindenki szerelembe esik. Csak nem abba, akibe kéne. Kergetőzés az erdőben. Kifulladásig. Tündérek, állatok, emberek és bábok különös találkozása a színpadon.

Rendező: Szilágyi Bálint

 

 

Makrancos Kata

Kata, a makrancos hölgy egy gazdag olasz úr legnagyobb lánya volt. Olyan fékezhetetlen szellemű, olyan vad és indulatos, kotnyeles és csípős nyelvű lány volt, hogy az egész városban nem ismerték más néven, csak Makrancos Katának. Lehetetlennek látszott, hogy valaha is akadjon olyan ember, aki feleségül merje venni ezt a lányt. Mígnem egy napon bekopogtatott Katáék házába egy rejtélyes idegen…

Rendező: Markó Róbert

 

 

Shakespeare szonettek 

„Minden kezdet merész”

A fiatal Shakespeare! - A SZFE hallgatóinak előadása.

 

A klasszikus szonett lírai forma. Hajdanában megpendültek a húrok a lanton, és a költő énekelte a verseket. Shakespeare szonettjei lírába rejtett drámák. A nagy drámaköltő több mint három tucat megvalósult drámát írt, s e művekben elrejtve, ott zeng összetéveszthetetlen lírája is. Míg legnagyobb lírai vállalkozása, a "Szonettek könyve" szüntelen drámai magasfeszültségben izzik. Ki mondhatná meg, hogy a Szabó T. Anna által fordított, magyarul felragyogó költeményekben Shakespeare hány meg nem valósult drámát temetett el? Talán a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói választ találnak erre.

 

Shakespeare Szonettjeinek az utóbbi hetven évben nem készült új, teljes fordítása. Ez részben a klasszikussá érett Szabó Lőrinc fordításnak köszönhető, részben pedig az anyag nagyságának, nehézségének tulajdonítható.

Nagy örömünkre, Szabó T. Anna, a kortárs költészet egyik jelentős alakja, a Shakespeare Szonettek újrafordításán dolgozik. Ez igazi szerencse számunkra, hiszen minden fordítás, az adott mű sajátos értelmezését is adja anya-nyelvünkön: a fordító - akár a színész a szerepnek - eleven, friss hangot ad a költőnek, azonosul a személyiségével, a gondolataival, a fantáziájával, és új meg új rétegeit fedezi fel és mutatja meg Shakespeare Szonettjeinek. Ezt a nyelvi, szellemi, költői gazdagságot teszik élővé, avatják maivá a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves hallgatói.”


Szerkesztette és rendezte: Hegedűs D. Géza

 

Időpont: 2017. június 26.

Helyszín: Madách Stúdió

 

 

Ahogy tetszik

„Minden kezdet merész”

A fiatal Shakespeare! - A SZFE hallgatóinak előadása.

Meneküljünk innen! Miért? Hova? Maradjunk itt! Miért? Minek? Szerelmes vagyok, bolond vagyok, kiábrándult vagyok, játékra vágyom, a természetre vágyom, őszinteségre vágyom, félek egyedül, félek, hogy egyedül maradok, nem szeretem, ha hazudnak nekem, nem szeretem, ahogy a világ működni látszik, ki akarok szállni a mókuskerékből, szeretném, ha velem jönnél.

Ha velem jönnél az ardennesi erdőbe.

 

Ezt, vagy legalábbis ehhez hasonló életérzést próbál színpadra fogalmazni a fiatal alkotócsapat és Színművészeti Egyetem harmadéves színészosztálya.  

 

Szabó Lőrinc fordítása alapján a szövegkönyvet készítette: Vecsei H. Miklós

Rendező: ifj. Vidnyánszky Attila.

 

Időpont: 2017. július 1.

Helyszín: Madách Stúdió

 

 

Költő- és dalverseny
Megzenésített szonettek, amiket Shakespeare nem írt meg

 

Shakespeare szonettjei olyan témákról szólnak, mint szépség, szerelem, az idő múlása és költészet.

 

Jordán Tamás, az egykori Merlin színházi Dalnokverseny házigazdája a meghívott költőktől és zeneszerzőktől ezúttal ebben a szigorúan kötött formában kér jól ismert Shakespeare dráma hőseinek gondolatait és érzelmeit megéneklő, a helyszínen megírandó és megzenésítendő műveket.

 

Közben szó fordul versről, zenéről, rímekről és

jambusokról – és Shakespeare-ről.

A versenyben résztvevő költők: Nádasdy Ádám, Szabó T. Anna és Várady Szabolcs.

Zeneszerzők: Darvas Ferenc, Kocsák Tibor és Sebő Ferenc.

Vezeti: Jordán Tamás, beszélgetőtárs: Spiró György.

 

Időpont: 2017. június 18.

Helyszín: Madách Stúdió

 

 

hamlet.ws

William Shakespeare Hamletje Nádasdy Ádám fordításában, vendégszövegekkel.

 

Az idő kificamodott. Hamlet konzervatív fiatal, hisz a család egységében, a szó igazságában, a barátságban, a szerelemben és Istenben. Nem ismeri a veszteség érzését, a reménytelenséget és az önállóság felelősségét sem.

A színház megszokott körülményei hiányoznak – nincs díszlet, jelmez, színpad, függöny. A csupasz játéktérben három színész adja elő a Művet, a szerepeket váltogatják – mindenki játszik mindenkit és játszótársnak tekintik az őket körbeülő nézőket.

 

A legtöbb jelenetben legföljebb három szereplő között alakul ki drámai szituáció, ez volna a praktikus, s íme a filozófiai magyarázat: a lélek, a szellem és a szív hármas egysége.” (az Alkotók)

 

Az idén 10 éves előadást sokfelé játszották már itthon és külföldön, mindenfajta terekben: kultúrházban és színházban, iskolai tanteremben és szecessziós díszteremben – nem a téren múlik, ha az előadás üzenete világos…

 

Előadják: Gyabronka József, Nagy Zsolt, Rába Roland

Rendezte: Schilling Árpád

 

Időpont: 2017. június 23., és július 12.

Helyszín: Madách Stúdió

 

 

 

Ónodi Eszter és a WH zenekar koncertje

 

WH formáció a mai zenei világba emeli Shakespeare szonettjeit és dalait.

A megnevezés egy monogramot takar: Shakespeare nyomta-tásban megjelent szo-nettjeit egy titokzatos Mr. W. H.-nak ajánlotta, kinek kiléte – akárcsak a szonettek tartalma – mindmáig viták tárgyát képezi.

 

Ami biztos, hogy a versekből izgalmas és friss zenei feldolgozások születtek, ezúttal újra Ónodi Eszter vendég-szereplésével.

 

Dagadu Veronika Sena – ének, Ónodi Eszter – ének, Márkos Albert – cselló, Gryllus Samu – basszusgitár, G. Szabó Hunor – dobok, basszusgitár és Varga Vince – mozgókép.

 

Időpont: 2017. június 27.

Helyszín: Madách Stúdió

 

 

#Shakespeare LIVE 

Hajdu István és Magyar Attila az elmúlt 20 év alatt számos egyedi előadást hoztak létre és játszották nagy sikerrel. Feldolgozták már Katona József Bánk Bánját, Csokonai Karnyó-néját, Shakespeare Szeget szeggel című művét. Jel-lemzően modern, inter-aktív, improvizatív, néha már performansz jellegű produkciók ezek, amiket a nézők az előadás alatt is formálnak. A közönségnek beavatott és megismételhetetlen élményben van része. Ha kolbász lenne, azt mondhatnánk: Hajdusági Magyaros ízek. De ha nem kolbász, akkor is mondhatjuk.

A páros most egy újabb dobásra készül: a produkcióban Shakespeare művei kerülnek színpadra, rázva, nem keverve, hátulról előre, szolgálva és védve, mihez Kocsák Tibor választja, szerzi vagy szedi - szét a Zenét.

Talányosnak tűnhetnek a fenti sorok, de egy biztos: 80 percnyi önfeledt komédiázás vár a nézőkre. Mondhatjuk úgy is: Shakespeare mentése másként. Vagy mondjuk azt: Nézzük meg a két delete!

 

Időpont: 2017. július 3, 10, 11.

Helyszín: Madách Stúdió

 

 

„Ó, semmiből fogantatott valóság!” – I és II.

Shakespeare monológok a férfiakról                       Shakespeare monológok a nőkről

       Előadja: Fekete Ernő                                          Előadja: Kerekes Éva

      Időpont: 2017. július 8.                                            Időpont: 2017. július 9.

 

Shakespeare korában a színdarabok női szerepeit fiatal fiúk alakították, mert a közvélemény jóval kevesebb különbséget feltételezett, különösen serdülő korban, a két nem között. Shakespeare darabjaiban például előfordul, hogy egy fiú, aki női szereplőt formál meg, férfiruhát ölt, de azt kéri egy fiatalembertől, úgy udvaroljon neki, mintha ő, a férfiruhás, nő volna.  Ugyanakkor a kisebb és nagyobb közösségben betöltött szerep tekintetében már egy kislány vagy kisfiú születési pillanatában eldőlt, hogyan kell majd viselkednie, mit engedhet meg magának, milyen ruhákat hordhat, mivel foglalkozhat. Kinek-kinek a Nő vagy a Férfi nagy szerepeiben kellett élnie, szeretnie, dolgoznia, Shakespeare azonban igen sokféle történeteiben szüntelenül játszik ezzel: férfiak és nők szerepeinek határaira kíváncsi, miközben számtalanszor körüljárja és megszólaltatja, hogyan érez, gondolkodik, lobban szenvedélyre, vagy éppen szenved egy nő és egy férfi, hogyan néz szembe élettel és halállal. Az elhangzó monológok részben egymással is társalognak, ugyanakkor magukért beszélnek és persze leginkább azokhoz szólnak, akik Shakespeare-nek is a legfontosabbak voltak: a Közönség minden alkalommal más és más tagjaihoz.


Bevezető: Müller Péter: Ezotéria és profán Shakespeare világában – Peter Brook nyomán.

Dramaturg: Kállay Géza


Helyszín: Madách Stúdió

 

 

Reneszánsz romkocsma a Madách Színház csillagfényes tetőteraszán

Különleges program, melyben reneszánsz ételeket és italokat kínálunk, korabeli dalok és dallamok csendülnek föl, valamint reneszánsz táncházat tartunk azoknak a szerencsés nézőinknek, akik részt vesznek ezen a késő esti programon, amely a Szerelmes Shakespeare előadása után kerül megrendezésre. (Rossz idő esetén az eseményt a Művész büfében és a Madách Stúdióban tartjuk meg.)

 

Időpontok: június 11., 16., 17, 23., 24., 30., július 1. 14., és 15.

 

 

Tűzmadarak

A Shakespeare Fesztivál nyitó- és zárónapján, a Szerelmes Shakespeare című előadás előtt különleges utcaszínházi előadással várjuk nézőinket. A Tűzmadarak cirkusz-csoporttal itthon és külföldön sokfelé találkozhatunk. Megjelennek klasszikus vásári mutatványos előadásokkal, csinálnak gyermek játszóházat, felléptek krikett világbajnokság gáláján, részt vesznek újcirkuszi és cirkuszszínházi előadásokban. Műsoraikban ötvözik az akrobatikát és a tűztáncot; meglepő, új megoldásokkal, látványos effektusokkal kápráztatják el a közönséget.

Időpontok: 2017. június 9., 10. és július 16.

Helyszín: a Madách Színház előtt

 

 

Az utolsó Kocsikázás a Városháza Dísztermében

Juhász Előd Kocsis Zoltánnal való utolsó beszégetéseinek gyűjteményéből a Nap Kiadó könyvet szerkesztett, amiért az utókor sosem lehet elég hálás.

A Juhász Előd-Kocsis Zoltán Utolsó beszélgetés című könyv bemutatója 2017. 02. 02-án 16.00 órától lesz a városháza Dísztermében házimuzsikával körítve.

Kísér a Nemzeti Filharmonikusok, az eseményt megnyitja Tarlós István főpolgármester.

 

 

 

www.napkiado.hu

Alexandra Soumm a Nemzeti Filharmonikusok hangversenyein

Pályája elején, világhír küszöbén álló ifjú hegedűst üdvözölhetünk a Nemzeti Filharmonikusok január 25-i hangversenyén a Müpában. Alexandra Soumm  Mendelssohn és Mozart egy-egy hegedűversenyét fogja játszani az együttessel, Kovács János vezényletével. „A zene, a koncertezés az életem” – mondta a Moszkvában született, Bécsben és Grazban tanult, de Párizsban felnőtt Alexandra Soumm 2014-ben, amikor Kocsis Zoltán meghívását elfogadva Sibelius d-moll hegedűversenyét adta elő a Nemzeti Filharmonikusokkal.  

Tovább olvasom

Abszolút kikapcsolódás: Abszolút zene éjjel-nappal - Maratoni futam Brahmsszal, a Müpával és a BFZ-vel

Már csak öt nap, és Johannes Brahms zenéjével telik meg a Müpa.

Hallotta már egymás után a romantikus zeneszerzőgigász mind a négy szimfóniáját? Szereti a meglepetéseket?

Képes maratoni mennyiségben fogyasztani zenét, akár reggeltől estig?

Január 22-én, a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös szervezésű Brahms-maratonján most mindezt egy helyen és egy időben kapja meg az ország legjobb együtteseitől.

Tizedik alkalommal rendezi meg nagyszabású közös maratonját a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa január 22-én, a magyar kultúra napján. Az egész napos rendezvény programja Johannes Brahms négy szimfóniája mellett zongoradarabjaiból, kamarazenekari, kamara- és kórusműveiből áll össze. A darabokat a magyar zenei élet legjelesebb képviselőinek előadásában hallhatjuk.

Annak, aki ellátogat a Müpába, valóban egyedülálló élményben lehet része, hiszen egymás után hallgathatja meg Brahms mind a négy szimfóniáját. A drámai és sötét, mégis lendületes és finom első a Concerto Budapest (vezényel: Keller András) előadásában szólal meg. A másodikat, amely Brahms szerint olyan kedves és vidám, mintha egy fiatal házaspárnak szólna, a Győri Filharmonikusok (vezényel: Berkes Kálmán) keltik életre. A választás nem véletlen: a darab ősbemutatóját a győri születésű Richter János, Brahms barátja vezényelte, édesapjának, Richter Antalnak pedig kulcsszerepe volt a Győri Filharmonikus Zenekar megszületésében. A heroikus és rejtélyes harmadik, melyet a szerző barátja, Eduard Hanslick zenekritikus a legtökéletesebb Brahms-szimfóniának tartott, a MÁV Szimfonikus Zenekar (vezényel: Csaba Péter) értelmezésében hallható. Ez a darab több filmből is ismerős lehet, de Frank Sinatra és Carlos Santana is felhasználták a dallamait. A súlyos és komoly negyediket, amely mások mellett egy progresszív rockzenekart (Yes) is megihletett, a Nemzeti Filharmonikusok (vezényel: Kovács János) játsszák.

A Brahms-maratonon kamaramuzsikálásból sem lesz hiány.

A B-dúr szextettet a Kelemen Kvartett, Maxim Rysanov és Kokas Dóra, az I. (D-dúr) szerenádot a Budapesti Vonósok adják elő. Különleges zenei csemegének ígérkeznek Brahms kórusművei, azaz a Három motetta, az Öt ének vegyeskarra, valamint a Szerelmi dalkeringők hármasa, amelyeket a Cantemus Vegyeskar, és a négykezes zeneirodalom elismert előadói, Zentai Károly és Bizják Dóra szólaltatnak meg zongorán. A BFZ kamaraegyüttese Brahms h-moll klarinétötösét hozza a maratonra, Rados Ferenc pedig zongorán idézi meg a nagy német zeneszerző és zongoraművész életművét a Nyolc zongoradarabbal és a Változatokkal egy Schumann-témára.

A Bachtrack kritikusa egyszer azt írta a Fesztiválzenekar BBC Promson adott koncertje után, hogy „ha Brahmsról van szó, Fischer Ivánnak nagyon pontos elképzelései vannak, tudja, mit akar”. Ezért nincs abban semmi rizikó, hogy a BFZ ezúttal meglepetéskoncerttel zárja a napot.

Mindezek mellett az Üvegteremben a nap során a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói adnak ingyenes koncerteket.

A Müpa Előadótermében vetítések, az előcsarnokban kiállítás várja a maratonra
érkezőket.

 

 A Brahms-maraton teljes programja megtalálható a Müpa és a BFZ honlapján.

 


 

Idén is élőben lehet követni a maratont az interneten: a koncertek HD-minőségű, online közvetítése a www.mupa.hu és a www.bfz.hu  oldalakon érhető el.

 

Johannes Brahms

Ezer év dalban elbeszélve - a Magyar Kultúra Napja alkalmából

Kell- e ismerni a múltat? És ha igen, miért? Bár mi a jelenben élünk, taníthat-e minket a múlt több- kevesebb sikerrel járó megértése?

Keresztes Nagy Árpád kobzos, regös énekmondó válasza ezekre a kérdésekre egyértelmű igen.

Négy- ötszáz éves szövegeket és dallamokat, énekeket szólaltat meg előadásában minden nemű változtatás nélkül.

Ezen énekek a magyar nyelv jellegéből és törvényszerűségeiből adódóan mégis teljesen érthetőek a mai kor emberének is. A dalok közötti összekötő, történelmi hátteret érintő magyarázó szövegek továbbgondolásra ösztönzik a hallgatóságot, miközben a dalok segítségével a magyar történelem messzi múltja elevenedik.

Mi magunk vagyunk a híd múlt és jövő között, hiszen a teremtett világot mi emberek minden pillanatban továbbteremtjük.

Az előadás hetven perce alatt többek között Balassi Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén, Csáti Demeter, Nagybárcsai Mátyás énekei, nép- és betyárdalok, kuruc- és negyvennyolcas énekek csendülnek.

Az előadás időtartama kb. 70 perc.

 

 

 

A BELÉPÉS INGYENES, DE REGISZTRÁCIÓHOZ KÖTÖTT!

Részvételi szándékukat az alábbi elérhetőségeken jelezhetik:

+36-30/975-5448

jegypenztar@vacidunakanyarszinhaz.hu

 

Gerendás Péter-koncert ajánló 2017-re

Gerendás Péter Liszt-díjas, eMeRTon díjas (Év énekese), Huszka Jenő díjas (Év zeneszerzője) énekes, gitáros előadóművész, zeneszerző, szövegíró. Zenéjét leginkább a latin, rock és lírai dallamok jellemzik, de közel áll hozzá a jazz
is.

40 éves pályafutása alatt 16 saját lemeze jelent meg, több színházi zene is az ő nevéhez fűződik. Rendszeresen közreműködik szerzőként és vendégként Koncz Zsuzsa és Zorán lemezein és koncertjein.

A hazai koncertek mellett gyakran fellép külföldön is. Az elmúlt évtizedek alatt rengeteg nagyszerű hazai és külföldi művésszel, zenésszel dolgozott együtt dalszerzőként, szövegíróként vagy vendégként (Koncz Zsuzsa, Bródy János, Dusán Sztevanovity, Zorán, Presser Gábor, Dés László, Somló Tamás, Demjén Ferenc, Wolf Péter, Wolf Kati, Katona Klári, Joan Faulkner, Moran Magal…).

Zenekari koncertjei mellett egyedül is gyakran áll színpadra, ahol akusztikus gitárral ad egész estés koncertet. Nemcsak saját szerzeményei, hanem külföldi dalok is szerepelnek repertoárjában: Frank Sinatra, Michael Bublé, Louis Prima, Beatles, Louis Armstrong, Sting, Eric Clapton, Elton John, Rolling Stones, Billy Joel, Ed Sheeran, Oasis, Santana, Buena Vista Social, Tom Jobim, Simon and Garfunkel.

A művész sajátos humora -lírával vegyítve - különleges hangulatba hozza a közönséget.

Gerendás Péter szerzői est - az eddig megjelent 16 album legszebb dalai: Szép Júlia,
Eső előtt eső után, Két hónap a Nagy Folyón, Másképp szeretnél, 100 éves
pályaudvar, Átölel a múlt, Kegyetlen játék, Kicsi lány, 908…

Gerendás Péter és Gerendás Dani latin project - Péter 18 évesen került a Los Pachungos dél-amerikaiakból álló zenekarba, azóta tart a latin zene iránti vonzalma.
Ennek a műfajnak autentikus képviselőjeként elkalauzol minket a karibi dallamok világába. Gerendás Dani 3 éves kora óta dobol, 18 évesen egy rangos nemzetközi dobverseny győztese, 19 éves korára az egyik legtöbbet foglalkoztatott hazai dobos.

Egy különleges koncert a hazai zenei élet kiemelkedő zenészeivel pezsdítő latin ritmusokkal: Árral szemben, Tirikitakata, Elkésett karnevál, Elszállnék a széllel, Copacabana, Rio Rio, Vékony a jég …

Gerendás Beatles est - John Lennon, Paul Mc Cartney és George Harrison legszebb dalai szólalnak meg érzékeny zenekari hangzásban. (Imagine, Lady Madonna, Here comes the sun, Day tripper, I saw her standing there,When I’m 64, Taxman,Yesterday...)

Gerendás swing - Frank Sinatra, Michael Bublé, Louis Prima, Louis Armstrong legszebb dalai az 1900-as évek elejének hangulatát idézik. (New York New York, Foggy day in London town, Bouna sera Signorina, What a wonderful World... )

Egy szál gitár - Régi idők énekes-gitáros legendáit kelti életre ezen a koncerten:
Gerendás Péter. Bob Dylan, Máté Péter, Donovan, Ihász Gábor, Joan Baez, Cseh Tamás, Scott Mc Kenzie, Jose Feliciano és Leonard Cohen legismertebb dalait hallhatjuk ezen a különleges és meghitt esten.

 

 

 

 

http://gerendaspeter.hu/

Iratkozzon fel hírlevelünkre!