Nézőpontváltó® köszöntők

"A Nézőpontváltó® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

 

Tovább olvasom

Alexandra Soumm a Nemzeti Filharmonikusok hangversenyein

Pályája elején, világhír küszöbén álló ifjú hegedűst üdvözölhetünk a Nemzeti Filharmonikusok január 25-i hangversenyén a Müpában. Alexandra Soumm  Mendelssohn és Mozart egy-egy hegedűversenyét fogja játszani az együttessel, Kovács János vezényletével. „A zene, a koncertezés az életem” – mondta a Moszkvában született, Bécsben és Grazban tanult, de Párizsban felnőtt Alexandra Soumm 2014-ben, amikor Kocsis Zoltán meghívását elfogadva Sibelius d-moll hegedűversenyét adta elő a Nemzeti Filharmonikusokkal.  

Tovább olvasom

Abszolút kikapcsolódás: Abszolút zene éjjel-nappal - Maratoni futam Brahmsszal, a Müpával és a BFZ-vel

Már csak öt nap, és Johannes Brahms zenéjével telik meg a Müpa.

Hallotta már egymás után a romantikus zeneszerzőgigász mind a négy szimfóniáját? Szereti a meglepetéseket?

Képes maratoni mennyiségben fogyasztani zenét, akár reggeltől estig?

Január 22-én, a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös szervezésű Brahms-maratonján most mindezt egy helyen és egy időben kapja meg az ország legjobb együtteseitől.

Tizedik alkalommal rendezi meg nagyszabású közös maratonját a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa január 22-én, a magyar kultúra napján. Az egész napos rendezvény programja Johannes Brahms négy szimfóniája mellett zongoradarabjaiból, kamarazenekari, kamara- és kórusműveiből áll össze. A darabokat a magyar zenei élet legjelesebb képviselőinek előadásában hallhatjuk.

Annak, aki ellátogat a Müpába, valóban egyedülálló élményben lehet része, hiszen egymás után hallgathatja meg Brahms mind a négy szimfóniáját. A drámai és sötét, mégis lendületes és finom első a Concerto Budapest (vezényel: Keller András) előadásában szólal meg. A másodikat, amely Brahms szerint olyan kedves és vidám, mintha egy fiatal házaspárnak szólna, a Győri Filharmonikusok (vezényel: Berkes Kálmán) keltik életre. A választás nem véletlen: a darab ősbemutatóját a győri születésű Richter János, Brahms barátja vezényelte, édesapjának, Richter Antalnak pedig kulcsszerepe volt a Győri Filharmonikus Zenekar megszületésében. A heroikus és rejtélyes harmadik, melyet a szerző barátja, Eduard Hanslick zenekritikus a legtökéletesebb Brahms-szimfóniának tartott, a MÁV Szimfonikus Zenekar (vezényel: Csaba Péter) értelmezésében hallható. Ez a darab több filmből is ismerős lehet, de Frank Sinatra és Carlos Santana is felhasználták a dallamait. A súlyos és komoly negyediket, amely mások mellett egy progresszív rockzenekart (Yes) is megihletett, a Nemzeti Filharmonikusok (vezényel: Kovács János) játsszák.

A Brahms-maratonon kamaramuzsikálásból sem lesz hiány.

A B-dúr szextettet a Kelemen Kvartett, Maxim Rysanov és Kokas Dóra, az I. (D-dúr) szerenádot a Budapesti Vonósok adják elő. Különleges zenei csemegének ígérkeznek Brahms kórusművei, azaz a Három motetta, az Öt ének vegyeskarra, valamint a Szerelmi dalkeringők hármasa, amelyeket a Cantemus Vegyeskar, és a négykezes zeneirodalom elismert előadói, Zentai Károly és Bizják Dóra szólaltatnak meg zongorán. A BFZ kamaraegyüttese Brahms h-moll klarinétötösét hozza a maratonra, Rados Ferenc pedig zongorán idézi meg a nagy német zeneszerző és zongoraművész életművét a Nyolc zongoradarabbal és a Változatokkal egy Schumann-témára.

A Bachtrack kritikusa egyszer azt írta a Fesztiválzenekar BBC Promson adott koncertje után, hogy „ha Brahmsról van szó, Fischer Ivánnak nagyon pontos elképzelései vannak, tudja, mit akar”. Ezért nincs abban semmi rizikó, hogy a BFZ ezúttal meglepetéskoncerttel zárja a napot.

Mindezek mellett az Üvegteremben a nap során a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói adnak ingyenes koncerteket.

A Müpa Előadótermében vetítések, az előcsarnokban kiállítás várja a maratonra
érkezőket.

 

 A Brahms-maraton teljes programja megtalálható a Müpa és a BFZ honlapján.

 


 

Idén is élőben lehet követni a maratont az interneten: a koncertek HD-minőségű, online közvetítése a www.mupa.hu és a www.bfz.hu  oldalakon érhető el.

 

Johannes Brahms

Ezer év dalban elbeszélve - a Magyar Kultúra Napja alkalmából

Kell- e ismerni a múltat? És ha igen, miért? Bár mi a jelenben élünk, taníthat-e minket a múlt több- kevesebb sikerrel járó megértése?

Keresztes Nagy Árpád kobzos, regös énekmondó válasza ezekre a kérdésekre egyértelmű igen.

Négy- ötszáz éves szövegeket és dallamokat, énekeket szólaltat meg előadásában minden nemű változtatás nélkül.

Ezen énekek a magyar nyelv jellegéből és törvényszerűségeiből adódóan mégis teljesen érthetőek a mai kor emberének is. A dalok közötti összekötő, történelmi hátteret érintő magyarázó szövegek továbbgondolásra ösztönzik a hallgatóságot, miközben a dalok segítségével a magyar történelem messzi múltja elevenedik.

Mi magunk vagyunk a híd múlt és jövő között, hiszen a teremtett világot mi emberek minden pillanatban továbbteremtjük.

Az előadás hetven perce alatt többek között Balassi Bálint, Tinódi Lantos Sebestyén, Csáti Demeter, Nagybárcsai Mátyás énekei, nép- és betyárdalok, kuruc- és negyvennyolcas énekek csendülnek.

Az előadás időtartama kb. 70 perc.

 

 

 

A BELÉPÉS INGYENES, DE REGISZTRÁCIÓHOZ KÖTÖTT!

Részvételi szándékukat az alábbi elérhetőségeken jelezhetik:

+36-30/975-5448

jegypenztar@vacidunakanyarszinhaz.hu

 

Gerendás Péter-koncert ajánló 2017-re

Gerendás Péter Liszt-díjas, eMeRTon díjas (Év énekese), Huszka Jenő díjas (Év zeneszerzője) énekes, gitáros előadóművész, zeneszerző, szövegíró. Zenéjét leginkább a latin, rock és lírai dallamok jellemzik, de közel áll hozzá a jazz
is.

40 éves pályafutása alatt 16 saját lemeze jelent meg, több színházi zene is az ő nevéhez fűződik. Rendszeresen közreműködik szerzőként és vendégként Koncz Zsuzsa és Zorán lemezein és koncertjein.

A hazai koncertek mellett gyakran fellép külföldön is. Az elmúlt évtizedek alatt rengeteg nagyszerű hazai és külföldi művésszel, zenésszel dolgozott együtt dalszerzőként, szövegíróként vagy vendégként (Koncz Zsuzsa, Bródy János, Dusán Sztevanovity, Zorán, Presser Gábor, Dés László, Somló Tamás, Demjén Ferenc, Wolf Péter, Wolf Kati, Katona Klári, Joan Faulkner, Moran Magal…).

Zenekari koncertjei mellett egyedül is gyakran áll színpadra, ahol akusztikus gitárral ad egész estés koncertet. Nemcsak saját szerzeményei, hanem külföldi dalok is szerepelnek repertoárjában: Frank Sinatra, Michael Bublé, Louis Prima, Beatles, Louis Armstrong, Sting, Eric Clapton, Elton John, Rolling Stones, Billy Joel, Ed Sheeran, Oasis, Santana, Buena Vista Social, Tom Jobim, Simon and Garfunkel.

A művész sajátos humora -lírával vegyítve - különleges hangulatba hozza a közönséget.

Gerendás Péter szerzői est - az eddig megjelent 16 album legszebb dalai: Szép Júlia,
Eső előtt eső után, Két hónap a Nagy Folyón, Másképp szeretnél, 100 éves
pályaudvar, Átölel a múlt, Kegyetlen játék, Kicsi lány, 908…

Gerendás Péter és Gerendás Dani latin project - Péter 18 évesen került a Los Pachungos dél-amerikaiakból álló zenekarba, azóta tart a latin zene iránti vonzalma.
Ennek a műfajnak autentikus képviselőjeként elkalauzol minket a karibi dallamok világába. Gerendás Dani 3 éves kora óta dobol, 18 évesen egy rangos nemzetközi dobverseny győztese, 19 éves korára az egyik legtöbbet foglalkoztatott hazai dobos.

Egy különleges koncert a hazai zenei élet kiemelkedő zenészeivel pezsdítő latin ritmusokkal: Árral szemben, Tirikitakata, Elkésett karnevál, Elszállnék a széllel, Copacabana, Rio Rio, Vékony a jég …

Gerendás Beatles est - John Lennon, Paul Mc Cartney és George Harrison legszebb dalai szólalnak meg érzékeny zenekari hangzásban. (Imagine, Lady Madonna, Here comes the sun, Day tripper, I saw her standing there,When I’m 64, Taxman,Yesterday...)

Gerendás swing - Frank Sinatra, Michael Bublé, Louis Prima, Louis Armstrong legszebb dalai az 1900-as évek elejének hangulatát idézik. (New York New York, Foggy day in London town, Bouna sera Signorina, What a wonderful World... )

Egy szál gitár - Régi idők énekes-gitáros legendáit kelti életre ezen a koncerten:
Gerendás Péter. Bob Dylan, Máté Péter, Donovan, Ihász Gábor, Joan Baez, Cseh Tamás, Scott Mc Kenzie, Jose Feliciano és Leonard Cohen legismertebb dalait hallhatjuk ezen a különleges és meghitt esten.

 

 

 

 

http://gerendaspeter.hu/

Júlia - Premier a Pesti Magyar Színházban

JANUÁR 10-én, KEDD este 19:30-kor, a Sinkovits Színpadon

 

Visky András:  Júlia - Párbeszéd a szerelemről

 című drámáját adja elő Ráckevei Anna

.

 Az előadás rendezője: 

Szabó K. István

 

 

A színdarabról:

A párbeszéd ez esetben monodráma.  A színésznőre írt szövegnek Ráckevei Anna ad hangot, testet és lelket.  

A történelem és az élet elől az egyetlen kiút a szerelem.

Az elmúlt másfél évtized egyik legnagyobb sikere és legerősebb szövege Visky András monodrámája.

Júlia a szerző édesanyja, akit hét gyerekével együtt kitelepítenek a román hatóságok a Duna-deltába. A család szétszakad, hiszen a férjet, az apát ugyanezek a hatóságok 22 év börtönre ítélik.

 

A józan ésszel felfoghatatlan helyzetben az anya hite, szerelme tartja meg a szétesett és szinte a halálba lökött családot és az, hogy még ebben a képtelen helyzetben is képes a humorra és az öniróniára. A diktatúrák tehetetlenek az őszinteséggel és a humorral szemben, bár szeretik elpusztítani őket. Kivételes szerencse, hogy ezúttal nem sikerül.

A politikai akarattal szemben Júlia megtalálja a rámért sorsban azt a kiutat, ahol a diktatúra nem férhet hozzá. A fájdalom ellen az érzelem és a belső erő szabadságát. 

 

Ráckevei Anna színészi és emberi ereje ad hitelt ehhez a szerephez. Saját megélt fájdalmait, érzelmeit, anyaságát állítja támaszul Júliának. Hiszen Júlia nem szerep, hanem valóságos ember, aki Visky András édesanyja volt és most Ráckevei zavarba ejtően őszinte hangján szólal meg, néha meglepően fanyarul.

 

Egyszerre két nőről tudunk meg megrendítően sokat. Szerelemről, gyerekekről, anyaságról, mindenféle álca és porhintés nélkül.

 A Júlia valódi történet egy valódi nőről egy semmit sem titkoló színésznő előadásában. 

 

 

 

Bővebb információ, jegyvásárlás: http://magyarszinhaz.hu/julia/

 

 

 

 

Brother Louie és Katona Klári házibulija a Belvárosiban, avagy Pesti Barokk

A tegnapi újbóli kapcsolatfelvétel után már annyira akartam Lui bátyóval találkozni, hogy rohantam haza a ma hajnali futásból, és már zuhanyozás előtt elkezdtem ordíttatni a Modern Talking bráderlui-ját, ami a nyolcvanas évek házibulijainak meghatározó zenéje volt serilédi, meg a jumáhartjumászól mellett.

Jó-jó, szólt a Boney’M Raszputyinja, meg a Dádádá, meg még az ABBA dalok is, és persze, értelmiségi gyerekekként hallgattunk mi kemény rockot, meg értékes, szövegcentrikus zenét is, de ha bulizásról volt szó, jöhettek ezek a burzsoá, nyugatiasan laza, semmitmondó szövegű (nyál)zenék, amiknek a lényegi mondanivalóját az „én szeretlek, te szeretsz” adta, és mi ezekre jóleső elégedettséggel ráztuk magunkat.

 

Tegnap délután óta dúdolom ezeket a diszkó slágereket, plusz a Házibuli I. zenéjét, amit csak fonetikusan énekeltünk akkoriban, hiszen mi kisgyerekkorunktól oroszt tanultunk, és az angolórák az óbudai gimiben még nem a hasznosságot, praktikumot szolgálták, sőt életrevalóságot! jelentették számunkra, hanem a felesleges csesztetést, a még egy tantárgyat, ami elvont minket a kedvenc időtöltéseinktől. Miktől is?

Hát, a koncertekre járástól, a házibuliktól, a világmegváltástól, a randizástól, amikhez minden péntek és szombat este a Moszkván, az óra alatt, vagy a Négy Szürkében a Mártírtok útján gyülekeztünk, és addig iszogattuk ott a kétdekásokat bemelegítésként, amíg valaki kiadta jelszót, hogy buli van Budán, Pesten.

Vagy például szűkebb pátriánkban volt a találkozó, a Fekete Medvében, Óbudán, ahonnan csak nagy ritkán mozdultunk ki, hiszen koncerthelyszínnek ott volt a Meggyfa utcai, vagy akármelyik művház, bulihelyszínnek meg az egész harmadik kerület lakótelepi lakásai és bérházai.

Szerencsére a szüleink generációja a hétvégén telekre járós fajta volt, így Óbuda szerte üres lakások hevertek a lábaink alatt szombat reggeltől vasárnap délutánig. Budapest szombatonként egy oldalra billent, mert mindenki azt az „egy” HB-t kereste és találta meg, ahova érdemes volt elmenni, és ahol bizonyos szint felett kötelező is volt megjelenni.  

 

Abban az időben minden valamirevaló család tartott otthon minimum egy darab nagymamát talonban, aki isteni palacsintát sütött, mire hazaértünk az iskolából, akinek mindent el lehetett mesélni, mert ránkért, és a barátunk szívfájdalmát is meghallgatva még egy kis porcukrot hintett a mákos nudlinkra, és plusz lekvárt pöttyentett a fánkunkra. De a nagyi préselődött be a Zsigába is, amikor Bécsbe mentünk - görény (Gorenje) mélyhűtőért, rádiósmagnóért, videóért, és minden tini álmáért, egy igazi, fülhallgatós vókmenért - mert ő plusz egy főnek számított a valutaigényléskor, meg a merverstejer elszámoláskor, szóval a nagymamák stabil intézményei voltak a nyolcvanas éveknek (is), amikor már kicsit szabadabb volt a légkör, ahogy az akkor félillegális Bikini is megénekelte dalaiban.  

 

Az én nagymamám szürke selyemkendőjét egy kisfiókban őrzöm a többi emlékemmel együtt, és ma reggel hozzáképzeltem az egérszínű, egyenes vonalú, szigorúan semmi domborulatot ki nem hangsúlyozó szövetszoknyáját, a szintén egyenes vonalú, bár oldalt azért kacéran svejfolt karamellszínű blúzával - amit a Bécsbe férjhez ment nővére küldött neki egyik karácsonyra még a hatvanas évek elején -, a homokszínű selyemkesztyűjével, amit kötelezően felhúzott, ha kilépett az utcára, és aminek a semleges anyagún kívül volt nyári csipke és téli, bélelt bőr változata is.

Minderre, évszaktól függően drapp ballon- vagy teveszőrkabátot öltött, fejébe kalapot tett, lábára csináltatott, fekete, fűzős, kissarkas bőr félcipőt húzott, majd egy szinte láthatatlan, a háború előttről származó, soha ki nem fogyó, kissé avas - de nem kellemetlen - szagú, aranykupakos rúzzsal alig-piros szájat varázsolt magának, mert hát mégis!, elégedetten belenézett a tükörbe és csak ezután lépett ki a budavári lakás ajtaján, hogy megtegye szokásos körét a Bécsi kapu tértől a Szentháromság téren át a Dísz térig bezárólag, illetve néha útba ejtette a Fény utcai piacot is, ami mellett a tejboltja volt, amíg nem államosították azt.

 

Jogos a kérdés, hogy jött össze nekem ma reggelre Brother Louie a nagymamámmal?

 

Hát úgy, hogy tegnap végre megnéztem a Dés Mihály regényének Kern András által átírt színpadi változatát, a Pesti Barokk című színdarabot a Belvárosi Színházban.

 

A krisztusi korba érő Koszta János - Szabó Kimmel Tamás – író, forgatókönyvíró, aki kilencvenhárom éves nagyanyjával – Kern András - él együtt egy öreg, pesti bérházban, amiben folyamatos ottlétet biztosít az éppen aktuális, de örökösen örökszerelem barátnőinek, akik szinte második unokaként működnek közre a csonka család életében. Néha megjelenik még egy élősködő nagybáty is – Mészáros Máté -, a család örökpróbálkozó balekjának szerepében, aki mindig éppen akkor van jelen és jó helyen, ha leesik neki valami, egy-egy falat étel, vagy akár egy főbérlet joga.

Ők hárman a konstansok az egyenletben és ehhez a trióhoz jönnek még a változók, a János körüli barátok, barátnők, akikről esetenként az is kiderülhet, hogy szerelmük, hűségük ellenére besúgók, vagy disszidensek, tehát így vagy úgy, de elhagyják őt. Csak a nagymama a biztos pont, „Szívem” - így szólítja őt János, az unoka kedveskedve, vagy türelmetlenül, de mindig mindent felülíró szeretettel.

 

Nehéz, meghasonlott világ ez Jánosnak, stabil tájékozódási- és viszonyítási pontok nélkül, ahol magára marad. Amikor már a nagyi sem terelheti mederbe őt élete örökérvényű mondásaival, tanításaival, János a Buddha által megvilágosodik, és mi csak remélni tudjuk, hogy amennyire lehet, fájdalommentesen siklik át a kilencvenes évekbe, hogy beidomuljon az új rendszerbe és felépítse a saját, szép új világát.

Szabó Kimmel Tamás a ballonkabátos, útkereső, nyelveket beszélő, szamizdatot is olvasó értelmiségi, aki kihasználva külső adottságait és szövegelő készségét, egy nyolcvanas évekbeli csajozógép, aki látszólag véletlenül keveredik mindenbe, ide-oda tévelyeg hivatások, emberek, eszmék között, de az előadás végére tudatára ébred, felnőtté válik. 

 

Kern András - a darab társszerzője - zseniális a nagymama szerepben, aki nemcsak külsőségében, hanem mentalitásában is hozza az emlékeinkben élő személyt. Nem változtatja el a hangját, végig kernes marad az intonációja, mégis egy igazi, vérbeli nagyi csetlik-botlik, fekszik, él-hal a színpadon.

A karakter az ondolált hajától az öltözékén, a szemüvegének igazításán, a botjának markolatán nyugvó kezének tartásán át, a kivikszolt cipője hegyéig hozza a szeretett nagymamánk figuráját az életigazságok kimondásával, a meséivel a régi békeidőkről, a gondoskodásával, a türelmetlenné tevő, kissé amnéziás erőszakosságával. Olyan, aki a miénk is lehetne, és ezért zárjuk őt a szívünkbe az első pillanattól.

 

A díszlet olyan, mintha a szereplők Liliputban játszanának. Díszlet a díszletben. Egy lakás központi helyét látjuk, amiből vállig érő, alacsony ajtókon keresztül különböző helyiségek nyílnak. Mintha a szereplők egy babaház díszletében élnének játék életet, ott bolyonganának egymást néha az őrületbe kergetve a kételyeikkel, útkereséseikkel, nagyszerű kisszerűségükkel.

 

Sok retrotárgyat is behoz az előadás kellékként, hangulati elemként, mint például tárcsázós, piros telefon, Melódia- és Sport szelet, Traubisoda, Trabant – amit Frédibéni-módra lábbal hajtanak a színészek és ettől nagyon mókás a mozgás -, diszkógömb világítás, diszkózene, és a „háromperhármas”, ügynöki, beszervezési jelenetnél láthatjuk a búzakalászos, régi címerünket is.

 

Ahogy halad előre a meseszövés, a sok humoros és nosztalgikus jelenet közben már nem is tudja a néző, hogy a karakterek megírt történetén hahotázik-e, lábad könnybe a szeme,  vagy a saját emlékeiben felbukkanó önmaga most már megmosolyogtató múltbeli történéseit, cselekedeteit neveti ki utólag is.

Nagyon jólesik visszaemlékezni az azóta már nem létező, de akkor óriásinak tűnő tévedésekre, a lassanként feledésbe merülő múltban végzetesnek gondolt hibákra, amikből sokat tanultunk, vagy egyszerűen csak boldogság visszaemlékezni a fiatalság minden percére, amit a Pesti Barokk felidéz nekünk a múltból.

 

Az Orlai Produkciós Iroda ismét egy remek színdarabbal kedveskedett a (nemcsak) tősgyökeres (nemcsak) pestieknek.

 

Sári Edina

 

Ui.: Már a Boney’M Rivers of Babylon-ja ordít a szomszédok legnagyobb örömére, de a történeti hűség kedvéért: Brother Louie

 

 

Év Eleji Találkozások a Bethlen Téri Színházban

2017. januárjában és februárjában már mind a 4 Találkozások előadás látható a Bethlen Téri Színházban!

Vedd meg jegyedet online, 1800 forintos, kedvezményes áron 2017. január 17-ig és nézd meg a színpadon

Tordai Terit

Horváth Lilit

Grisnik Petrát

Gőz Lászlót

Botos Évát

Jászberényi Gábort 

Eke Angélát 

Zsótér Sándort!

 

 

Előadások:
Mary és Max
Peter Handke: Az aranjuezi szép napok
Egy fiú Boszniából
Nőből is megárt…

A Bethlen Téri Színház és a Manna Egyesület tehetséggondozó programja.


Jegyek: www.bethlenszinhaz.hu

Csajkovszkij: A DIÓTÖRŐ - Klasszikus karácsonyi program a Nemzeti Filharmonikusokkal

CSAJKOVSZKIJ A DIÓTÖRŐ – SZÍNJÁTÉK BÁBOKKAL

Karácsonyi klasszikus a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben

Évek óta hagyomány, hogy a Müpa és a Nemzeti Filharmonikusok Csajkovszkij egyik legnépszerűbb balettjével köszöntik a karácsonyt, gyerekek és felnőttek, szülők és nagyszülők, barátok és rokonok egyaránt pompás kikapcsolódásban részesülhetnek. Így lesz ez december 23-án és 27-én, mindkét napon 11.00 órakor és 18.00 órakor a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.

Az összhatás evidenciaként tükrözi a balett hagyomány megkerülésének jótékony és frissítő szándékát – írta a produkcióról Csengery Kristóf zenekritikus. –

E szándék az utat a bábszínházzal társított speciális mozgásszínház keretei között keresi, bábot és embert egymás egyenrangú társaként kezelve, egyes eszközökkel a vásári színjátékok harsányabb világát hozva be zárt terembe, máskor a cirkusztól kölcsönzött szolid akrobatikával kötve le a figyelmet, megint máskor pantomimként működve, egészében véve heterogén összhatással, ám kitűnő eredménnyel.

Naiv humor, üde játékosság, sok ötlet, vonzó képi világ, mely soha nem mond ellent a zene szellemének. A díszletek egyszerűen, de találékonyan használják ki (horizontális és vertikális dimenzióban egyaránt) a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiumának hatalmas belső terét, a tarka jelmezek a mesevilágot varázsolják elénk.

A diótörő színpadi mű, melynek persze története van, s mint ilyen, konfliktust, drámai fordulatokat is megjelenít. Mégis úgy éreztem, ennek az előadásnak nem Diótörő és Egérkirály »mítoszi összecsapása« alkotta a magvát (bár természetesen ez is lezajlott), hanem a mindenfajta narráción túlmutató, időtlen összhang, az öröm, a szépség, az egymást követő táncok dallami és harmóniai leleménye és kecsessége.”

 

T. A. Hoffmann, a német irodalmi romantika egyik vezéralakja (aki mellesleg zeneszerzőként és zenekritikusként is működött) 1816-17-ben írta A diótörő és Egérkirály c. elbeszélését, amelyet saját illusztrációival adott közre.

 

Az elbeszélés sokrétűbb, mint első pillantásra látszik: gyermekek is élvezhetik, de igazán csak felnőttek értik meg. Főként az elbeszélés iróniája az, ami a későbbi feldolgozások során elveszett.

 

A balettszínpadra id. Alexandre Dumas némileg felhígított verziójában jutott el A diótörő; ezt adaptálta tovább Ivan Vszevolozsszkij, a szentpétervári udvari színház igazgatója, Marius Petipával, a színház hírneves, francia származású balettmesterével együttműködve. Amikor Csajkovszkijt felkérték, hogy írjon zenét az új produkcióhoz, kezdetben mérsékelt lelkesedést mutatott, és csak fokozatosan kapott kedvet a projekthez.

Komoly fenntartásai voltak a librettóval kapcsolatban; ezenkívül a küszöbön álló, 1891 tavaszi amerikai útja sem engedte meg, hogy azonnal munkához lásson, így a mű csak a következő évre készült el.

A bemutató (1892. december 18-án) csak közepes sikert aratott. A kritikusok a drámai cselekményt hiányolták, míg a koreográfia színvonalának határt szabott, hogy a főszereplők gyerekek voltak. Az egyetlen felnőtt balerinát a kritikusok túl kövérnek és kevéssé vonzónak tartották, és azt írták, hogy az egyetlen, ami szép volt rajta, elegáns külföldi neve volt: Antonietta Dell’Era. A produkciónak mindössze egy része aratott osztatlan sikert: a zene, és természetesen ez biztosítja a Diótörő helyét a repertoárban immár 115 éve.

 

Szövegkönyvét E. T. A. HOFFMANN meséje nyomán írta: Szilágyi Dezső

Teszárek Csaba Stahlbaum tanácsos
Blasek Gyöngyi Stahlbaum tanácsosné
Sz. Nagy Mária Marika
Ellinger Edina Frici
Papp Orsolya Nagymama
Kemény István Drosselmeyer nagybácsi
Tatai Zsolt Unokaöcs, Diótörő herceg
Ács Norbert Egérkirály
Bánky Eszter, Bercsényi Péter, Juhász Ibolya, Radics Rita árny- és tárgyjátékok

Koós Iván díszlettervező
Bródy Vera báb- és maszktervező
Miklósi Gabriella zenei munkatárs

Szőnyi Kató rendezését felhasználva színpadra állította: Meczner János

 

Karmester: Madaras Gergely 

 

Közreműködik: a Budapest Bábszínház, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgató: ifj. Sapszon Ferenc), valamint a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

 

Előadások:

  • 2016. december 23. 11.00 és 18.00 óra
  • 2016. december 27. 11.00 és 18.00 óra

 

A Müpa és a Nemzeti Filharmonikusok közös produkciója.

 

A Diótörő

 

 

Akadálymentesített vetítések az Uránia Nemzeti Filmszínházben

Szabó István filmrendező találkozik a közönséggel Az ajtó című filmjének felirattal akadálymentesített vetítésén vasárnap délután 14.30-kor az Urániában. Az alkotás az Összhang című sorozat idei utolsó darabja lesz.

A filmszínház szeptemberben indított kezdeményezése a siket és nagyothalló nézők számára könnyíti meg a mozizást.

Idén hét mű szerepelt a válogatásban, amely jövőre folytatódik.

A vetítések akadálymentesítetése ebben az esetben azt jelenti, hogy a filmszínház olyan feliratokat készíttet a filmek alá, amelyekben nemcsak azt lehet olvasni, hogy a képen látható beszélő mit mond, hanem jelzik a zörejeket, a narrációt és a nem látható szereplők elhangzó mondatait is.

Szeptember óta eddig hat filmet, köztük több premiert mutattak be az Összhang keretében ezekkel a segédletekkel, így a Tiszta szívvel, az Ernelláék Farkaséknál, a Vizsga, a Kút, a Cop Mortem és a Lúdas Matyi című darabokat.

Egyes vetítéseken maguk az alkotók is jelen voltak. A Tiszta szívvel stábjából Gothár Márton vágó, az Ernelláék Farkaséknál című filmből két szereplő, Tankó Erika és Hajdú Lujza, a Lúdas Matyi alkotói közül pedig Henrik Irén operatőr, Dargay Attila rendező özvegye mesélt jelnyelvi tolmács segítségével a filmekről.

“Jó érzés, hogy a zenéknél odaírják, hogy milyen zene, pl. Magyar Rapszódia. Ilyet még sose hallottam” – mondta egy nagyothalló anyuka.

„Felirattal sokkal tisztábban értem meg a mese történetét, mint eddig, bár nagyjából ismerem” – nyilatkozta egy siket anyuka, aki a gyerekeivel látta Lúdas Matyi című rajzfilmet.

Az akadálymentesített vetítések egyébként nemcsak halláskárosultaknak segít a megértésben, hanem például a magyart mint idegen nyelvet tanulóknak is.

 

Vasárnap Az Ajtó című film szerepel a sorozatban, amely Szabó Magda világhírű regényéből készült Szabó István rendezésében. Az Oscar-díjas mozgókép-mester jelen lesz az előadáson és válaszol a nézők kérdéseire.

Az ajtó két keményjellemű nő, az írónő és idős bejárónője, Emerenc különös lélektani meséje, akiket a filmben két világsztár, Martina Gedeck és Helen Mirren alakít. A történet szerint furcsa rivalizálás zajlik köztük, és ez végül mély belső kapcsolattá edződik.

Az ajtó vasárnapi, felirattal akadálymentesített bemutatójának apropója a most kezdődő Szabó Magda-centenárium és emlékév. A vetítés kapcsán az irodalmi mű megfilmesítésének kihívásairól is kérdezzük a rendezőt.

A vetítéssorozat januárban folytatódik, a tervek szerint Bodzsár Márk isteni műszak című filmjének feliratos vetítésével.

 

Az ajtó vetítésének időpontja: 2016. december 18. 14.30 óra

 

 

Ajándékozzon színházi élményt!

 

 

A VÁCI DUNAKANYAR SZíNHÁZ DECEMBERI MŰSORA

December 9. 19:00
Georges Feydeau: Bolha a fülbe

bohózat két részben

December 10. 19:00
Paul Portner: Hajmeresztő
kétrészes bűnügyi társasjáték

December 18. 11:00
A betlehemi csillag
zenés karácsonyi játék

December 21. 19:00
Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül?
karácsonyi történet egy felvonásban

December 30. 19:00
Előszilveszter
gálaműsor és pezsgős koccintás

ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS

AJÁNDÉKUTALVÁNY

Nincs ötlete mivel lepje meg szeretteit karácsonykor? A Váci Dunakanyar Színház ajándékutalványa a legjobb választás!

A színház szervezésében megrendezett előadások bármelyikére beváltható, így nem lehet vele mellélőni. Ha akarja péntek esti szórakozás, ha akarja családi vasárnap, vagy éppen első randevú… Praktikus megoldás azért is, mert szabadon meghatározható az értéke, nincs konkrét időponthoz kötve (egész évadban felhasználható), ráadásul egyszerűen és gyorsan beszerezhető.

Ajándékozzon élményt szeretteinek! Keresse ajándékutalványunkat a színház jegypénztárában!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!