Facsimile kiadás, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (MTA
KIK) 

A MTA KIK Keleti Gyűjteményének, azon belül is a Kaufmann-gyűjteménynek egyik
legértékesebb darabja a Kaufmann A 422-es jelzetű pészahi szertartáskönyv, a Haggáda.
A 14. századi katalán eredetet támasztja alá a szefárd írásmód, a díszítőelemek között is
könnyen felismerhető Kasztília és Aragónia címere, illetve a több oldalon megjelenő korabeli
viselet, fegyverek, a szöveg és az illusztrációk elrendezése és az ábrázolásmód. Mindemellett
azonban a kéziraton jelentős olasz és némi francia hatás is kimutatható.
A kézirat 60 pergamenlapból (120 oldal) áll, 14 füzet alkotja, melyek a kódex elején és végén
is tartalmaznak bibliai képeket, azonban nem az eredeti történet sorrendjében. A kézirat
kutatói hamar felismerték, hogy eredeti állapotában feltehetően az összes bibliai történet a mű
elején szerepelt, a történetek bibliai sorrendjének megfelelő rendben.

Az MTA KIK tulajdonában levő kézirat családi használatban lehetett, sok helyen igencsak
megviselt lapjait többször körbevágták, újrakötötték, az aranyozás és a festék is számos
helyen leesett, lekopott. Mindennek ellenére különlegesen gazdag díszítettségével a
Kaufmann-haggáda az egyik leghíresebb a világon a hasonló kéziratok sorában. Az
illusztrációk, az imák és a szertartásrend mellett, számos olyan elemet is tartalmaznak, melyek
ablakot nyitnak a korabeli zsidó társadalom mindennapjaira.

A most bemutatott kötet a Kaufmann-haggáda harmadik facsimile-kiadása. 1957 után 1990-
ben jelent meg korábban hasonmása. A kivitelen kívül a legfontosabb különbség az új kiadás
és a korábbiak között a fent említett oldalsorrendben rejlik, ugyanis a harmadik facsimile a
kutatás által rekonstruált, feltételezett eredeti oldalsorrendet állította helyre, így a képek a
bibliai történet sorrendjének megfelelően nyitják a szertartáskönyvet.
A jelen példány mind a digitalizálást tekintve, mind pedig nyomdatechnikában jóval fejlettebb
és pontosabb, mint a korábbiak. Nyomtatásához a legmodernebb coldfoil technológiát
használták, ez azt jelenti, hogy a 4 szín color nyomtatás mellett az arany festéket ötödik
színként vitték fel a nyomatokra, ugyanolyan nagy felbontásban, mint a színes nyomatot.
Ezzel lehetett a lehető leghűbben visszaadni az arany réteg repedezettségét, finomságát.
Minden ívet egyenként lézerrel vágtak körbe. Mivel az oldalak nem szabályos négyszögek,
ezért a köteteket kézzel fűzték. A kiadás technikai vezetője Schöck Gyula könyvművész
(Schöck ArtPrint Kft.).
Az facsimile impozáns kinézetű, egyedi kötet. Korhű díszítésű kötése teljes bőr, gazdag
aranyozással. A kísérőkötettel egy díszített kartondobozban kerül forgalomba, melyen Prof.
Dr. Freund Tamás, az MTA elnökének ajánló gondolatai olvashatóak.
A gazdagon illusztrált kézirat-hasonmást tanulmánykötet kíséri, melynek szerzői Prof. dr.
Sarit Shalev-Eyni, a jeruzsálemi Héber Egyetem művészettörténet-professzora és dr. Dávid Nóra                                          a Kaufmann-gyűjtemény kurátora, a Szegedi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszékének adjunktusa.

A Kaufmann-haggáda új, digitalizált példánya elérhető ezen a linken:
https://real-ms.mtak.hu/16030/

Általános információ a könyvtárról, a Keleti Gyűjteményről és a Kaufmann-
gyűjteményről 
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ:
A közel 200 éves Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának megalapítása gróf Teleki
József, az MTA első elnöke nevéhez fűződik, aki 1826-ban 30 ezer kötetes családi
könyvtárának felajánlásával vetette meg a Tudós Társaság első tudományos intézményének
alapjait. A Könyvtár 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését.
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ országos
szakkönyvtárként, a magyar tudomány és nemzeti-, illetve nemzetközi kulturális örökség
őrzőjeként – hagyományos értékeit megtartva – a kor követelményeinek megfelelő
informatikai háttérrel egyre szélesebb körben bocsátja rendelkezésre gyűjteményét és
szolgáltatásait.
A Könyvtár az országos kutatástámogatási rendszer egyik meghatározó központja,
hozzáférést biztosít a külföldi elektronikus tudományos tartalmakhoz nemzeti licenc
vásárlásával, a hazai nyílt hozzáféréssel megjelenő publikációk technikai támogatója,
valamint fenntartja és hozzáférhetővé teszi a hazai tudományos kutatást számba vevő nemzeti
bibliográfiai adatbázist.

https://konyvtar.mta.hu/
Keleti Gyűjtemény:
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárán belül önálló keleti gyűjtemény létrehozásának
igényét a magyar tudósok már régen megfogalmazták. Megvalósulására azonban csak a
Magyar Tudományos Akadémia 1949-es átszervezése után került sor. Ebben kiemelkedő
szerepe volt Ligeti Lajos (1902–1987) akadémikusnak, az MTA orientalista alelnökének.
1951-ben nyílt meg az Akadémia palotájának földszintjén a Keleti Könyvtár, amely ettől
kezdve az orientalisztika alapkönyvtára Magyarországon. Megformálása, beleértve az
olvasóterem keleties hangulatú kialakítását is, elsődlegesen Rásonyi László turkológus
érdeme, aki 1951–1961 között állt a Gyűjtemény élén. Ő állította össze az 1826-ban alapított
Akadémiai Könyvtár régi szakjaiból az orientalisztika tárgykörébe tartozó anyagot. Ily módon
a modern könyvek mellett a Gyűjteménybe kerültek azok az antikvák és 17–18. századi régi
könyvek is, amelyek keleti témájúak, illetve nyelvűek. A könyveken kívül itt található az
ország legteljesebb, sok esetben unikális keleti folyóirat-állománya és kéziratgyűjteménye. A
folyóiratok közül számos az alapítása óta jár. A kéziratok közül kiemelkednek a tibeti, a török
és a héber kéziratok, melyek többsége hagyaték, illetve ajándékozás révén került a
Gyűjteménybe, de az alább részletesen ismertetett egységeken kívül kisebb számban
megtalálhatóak itt etióp, indiai és távol-keleti kéziratok is.
https://konyvtar.mta.hu/index.php?name=v_3_2

Kaufmann-gyűjtemény:
Az Országos Rabbiképző Intézet tanára, Kaufmann Dávid (1852–1899) hebraica- és judaica
gyűjteménye nemzetközi hírnévnek örvend. Kaufmann kiváló tudósa volt a középkori zsidó
filozófiának, történelemnek és kultúrtörténetnek, aki szakemberként gyűjtötte a héber
kéziratokat és régi könyveket. Halála, majd felesége halála után anyósa, Gomperz Róza
akaratából a gyűjtemény Kaufmann Dávid és neje, szül. Gomperz Irma alapítványa néven az
Akadémia Könyvtárának tulajdonába került. A könyvtár katalógusát Kaufmann tanítványa,
Weisz Miksa jelentette meg a tudós özvegyének kívánságára 1906-ban, s ugyanabban az
évben a Magyar Tudományos Akadémia április 23-i ülésén Goldziher Ignác adott róla
tájékoztatást.
A gyűjtemény három részre tagolódik: (a) kódexek és kéziratok, (b) geniza-töredékek, (c)
nyomtatott könyvek. "Kéziratok 594 számmal, melyek a héber irodalom összes ágaira és
korszakaira terjednek" – mondja Goldziher, köztük számos egészen ritka értékű darab. Ilyen
az A. 280 jelzetű filozófiai munka héberbetűs arab nyelven, Kitáb al-muhtavi címmel, Júszuf
al-Baszír műve a XI. századból, vagy az A. 50 jelzetű Misna-kódex. Goldziher a kéziratok
között egy hungaricumra hívja fel a figyelmet (A. 349), "melyet már maga Kaufmann e
kézirata alapján 1895-ben kiadott..., Buda visszavételének (1686) egy szemtanútól héber
nyelven írt elbeszélését".  Külön méltatja azokat a gazdagon díszített, festményes kéziratokat,
amelyek a zsidó könyvművészet legszebb alkotásai közé tartoznak: "e gyűjtemény
inkább műtörténeti, semmint irodalmi szempontból bír nagy értékkel: 25 darab héber nyelvű,

gazdagon illusztrált, többnyire Olaszországból származó leginkább hártya-codex". Az
illusztrált kéziratok többsége Kaufmann Dávid anyósa, Gomperz Róza tulajdona volt.
https://ujkaufmann.mtak.hu