Nézőpontváltó® köszöntők

"A Nézőpontváltó® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

 

Tovább olvasom

Eltávozott Láma Ole Nydahl, a Találkozás a Buddhával főszereplője

Létrehozva: 2026.05.23 02:44

Szomorú aktualitást kapott a június 25-én mozikba kerülő Találkozás a Buddhával. Láma Ole Nydahl még dán hippiként 1969-ben találkozott a buddhizmussal, és egészen néhány nappal ezelőtt bekövetkezett haláláig meghatározó szerepet játszott abban, hogy a tibeti buddhizmus a nyugati világban is ismertté és elérhetővé váljon. György-Kessler Márta dokumentumfilmje az ő életútját mutatja be.

Találkozás a Buddhával nemcsak egy különleges spirituális utazást mutat be, hanem egy olyan ember életét is, aki hidat épített Kelet és Nyugat között. A dokumentumfilm méltó lenyomata Láma Ole Nyhdalnak, aki emberek ezreinek szemléletét formálta át. A Gyémánt Út Buddhista Közösség közleménye szerint "Láma Ole 2026. május 18-án hunyt el családja körében a Nemzetközi Gyémánt Út Buddhista Központban (Immenstadt, Németország), ahol az elmúlt hetekben számos tanítványa és barátja gyűlt össze a világ minden tájáról, hogy együtt meditáljanak. (...) Láma Ole 1972 óta több mint 650 Gyémánt Út Buddhista Központot alapított szerte a világon, amelyeket rendszeresen látogatott, és megszámlálhatatlan tanítványáról határtalan odaadással gondoskodott. Magyarországon 1988-ban járt először, jelenleg 20 általa alapított Gyémánt Út Buddhista Központ működik az országban."

Ole Nydahl és felesége, Hannah élete 1969-ben gyökeresen megváltozott. A dán hippik a tibeti buddhizmus nyugati terjesztésének kulcsszereplőjévé váltak egy sorsfordító nepáli találkozásnak köszönhetően a Karmapával. Az évtizedeken át tartó munkájuk eredményeként több száz meditációs központot hoztak létre világszerte, Mexikóvárostól Vlagyivosztokig, és rendíthetetlen odaadással vitték tovább tanítójuk vízióját.

A független filmként megvalósult Találkozás a Buddhával rendezője és producere György-Kessler Márta, forgatókönyvírói a rendező mellett Tobias Doerr és Adam Penny, co-producerei Adam Penny és Ferenczy Julianne, vágója Ash Jenkins, zeneszerzője pedig Simon Ravn. Az animációs betéteket a budapesti CUB Animation stúdió készítette, a film gyártója The Beautiful Truth. 

Találkozás Buddhával

A film 2026. június 25-től látható a mozikban, forgalmazója a Mozinet. 



MET a MŰPA-ban!

Létrehozva: 2026.05.23 02:38

Ismét a Müpába költözik a Metropolitan Opera varázsa: örök érvényű művek, újdonságok és közönségkedvenc világsztárok a vásznon

A New York-i Met új produkciói és az operairodalom időtlen mesterművei a 2026/27-es évadban is a Müpa vásznán: Mozart sziporkázó vígoperája, Wagner utolsó zenedrámája, Verdi shakespeare-i ihletésű tragédiái, Puccini grandiózus alkotása, sőt egy Pulitzer-díjas kortárs darab is helyet kap a sorozatban. A közvetítések során többek között olyan ünnepelt énekeseket is láthatunk, mint Lise Davidsen, Elīna Garanča, Piotr Beczała, Sondra Radvanovsky és Nadine Sierra.

A sorozat Mozart szatirikus Così fan tuttéjával indul, Phelim McDermott fantáziadús rendezése az 1950-es évek Coney Islandjének színes forgatagába, egy vidámparkba helyezi a szerelmi játszmákkal átszőtt cselekményt. A produkcióban a világ egyik legkeresettebb basszbaritonja, a Müpa közönségét 20 évvel ezelőtt Don Giovanniként elkápráztató Gerald Finley, valamint Federica Lombardi, Samantha Hankey és Ana María Martínez fellépésének is örülhetnek a nézők.

Fotó: Jonathan Tichler, Metropolitan Opera

Saint-Saëns Sámson és Delilája érzéki atmoszférával, monumentális kórusjelenetekkel és ellenállhatatlan dallamokkal nyúl vissza a bibliai történethez, amelynek kiemelkedő tolmácsolója a bársonyos hangú mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina és a Wagner-operák hőseiként gyakran látott Clay Hilley.

A tavasszal sorra kerülő Massenet-mű, a Manon főszereplője Nadine Sierra lesz, akinek elbűvölő előadásmódja már számtalan Met-közvetítésen igézte meg a közönséget, partnere pedig nem más, mint a kifinomult énekstílusáról azonnal felismerhető lírai tenor, Matthew Polenzani, aki legutóbb Anna Netrebko oldalán, Verdi Requiemjében nyújtott bravúros teljesítményt a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadán.

Verdi Otellója – sokak szerint az olasz operairodalom csúcsa – Bartlett Sher interpretációjában lesz látható a Metropolitan repertoárjának részeként. A címszerepben az Amerikai Egyesült Államok egyik vezető tenorja, Brian Jagde, Jagóként pedig a lengyel bariton, Artur Ruciński nyűgözi le a hallgatókat, míg Desdemonát a lírai szopránok kiemelkedő képviselője, Ailyn Pérez kelti életre.

A közvetítéssorozat meglepetéseket is tartogat, hiszen a program több bemutatóval bővül. Az évad nagy várakozással övezett premierjei közé tartozik Verdi egy további ikonikus alkotása, a Macbeth, amely Louisa Proske modern átdolgozásában kerül színre. Shakespeare hátborzongató tragédiájában cselszövő feleségként a kifogástalan technikájú, a Metropolitan idén tavaszi produkciójában Izoldát alakító Lise Davidsen, míg könyörtelen párjaként Quinn Kelsey játékát élvezhetjük.

Fotó: Marty Sohl, Metropolitan Opera

A Nyugat lánya szintén izgalmas bemutatónak ígérkezik, hiszen Puccini műve több mint harminc év után kap új rendezést a Met színpadán. A Vadnyugat világába kalauzoló, újragondolt alkotás fő attrakciója Sondra Radvanovsky debütálása Minnie-ként: a közönség először hallhatja a sztárszopránt ebben a szerepben.

A szezon új gyöngyszemei közé tartozik Kevin Puts Pulitzer-díjas első operája, a Csendes éj (Silent Night) is. Az első világháború idején, 1914-ben kötött karácsonyi fegyverszünet valós eseményei alapján született megrendítő darab – amelyet a The Guardian kritikusa „elementáris erejű érzelmi élményként” írt le – ezúttal James Robinson rendezésében lesz látható olyan művészekkel, mint a tavaly a Salome címszerepében brillírozó Elza van den Heever, illetve Rolando Villazón.

Az évad adásainak sorát Wagner utolsó zenedrámája, a könyörület és a megbékélés témáját boncolgató Parsifal zárja. François Girard merész színrevitelében a lengyel tenorkirály, Piotr Beczała formálja meg a főhőst, Kundry alakját a leghíresebb lett mezzoszoprán, Elīna Garanča kelti életre, a Met főzeneigazgatója, Yannick Nézet-Séguin pedig karmesterként csatlakozik a produkcióhoz.

A részletes program és a jegyvásárlással kapcsolatos információk az alábbi linken érhetők el:
https://mupa.hu/programok/metropolitan-kozvetitesek/metropolitan-kozvetitesek-2026-27

A MAGYAR KLASSZIKUS ZENE NAPJA

Létrehozva: 2026.05.21 04:05

 – IN MEMORIAM KOCSIS ZOLTÁN

A magyar klasszikus zene napja, mint minden évben, ezúttal is a hazai muzsika ünnepe
Kocsis Zoltán születésének évfordulóján. A klasszikus értékeket Liszt és Kodály, az Ave
Maria és a Magyar népzene sorozata képviseli, mindkettő Kocsis átiratában, de Perényi
Miklós hangszerén felhangzik Dohnányi ritkán hallható remeke, a Hangversenydarab
csellóra és zenekarra is, kortárs opusként pedig Gyöngyösi Levente műve, a Missa „Vanitas
vanitatum” zárja a műsort. A Nemzeti Filharmonikus Zenekart és a Nemzeti Énekkart
Vashegyi György vezényli, a vokális alkotásokban Nagy Anna Sára, Dékán Jenő, Gáspár
István, Csővári Csilla és Cserményi Zsombor énekel.

A magyar klasszikus zene napjának lassan hagyományossá váló hangversenye egyszerre ad
alkalmat arra, hogy születésének évfordulóján felidézzük a Nemzeti Filharmonikusok egykori
főzeneigazgatója, Kocsis Zoltán emlékét, műveket adjunk elő zeneszerzésünk maradandó
értékei közül, és felhívjuk a figyelmet az új magyar muzsika egy-egy kiemelkedő alkotására.
Idén Liszt Ave Mariája és Kodály Magyar népzene sorozata egyszerre kínál lehetőséget a
múlt egy-egy becses darabjának felelevenítésére és a főhajtásra Kocsis előtt, hiszen mindkét
mű a nagy zongoraművész-karmester átiratában hangzik fel. A magyar zene fájának friss
hajtásait képviselve Gyöngyösi Levente Missa „Vanitas vanitatum” című kompozíciója zárja
az estet.

A Vashegyi György vezényletével megvalósuló koncerten Nagy Anna Sára, Dékán Jenő,
Gáspár István, Csővári Csilla és Cserményi Zsombor énekét hallhatjuk, Dohnányi ritkán
felbukkanó remeke, a Hangversenydarab csellóra és zenekarra megszólalásakor pedig az
egyik legnagyobb magyar zenei előadóművész, Perényi Miklós játékában gyönyörködhetünk.
A koncerten a Nemzeti Filharmonikus Zenekar vokális testvére, a Nemzeti Énekkar is
szerepet kap.

LISZT Ferenc–KOCSIS Zoltán: Ave Maria (Római harangok)
KODÁLY Zoltán–KOCSIS Zoltán: Magyar népzene (Négy népdal: Puciné, Akkor szép az
erdő, Arról alúl, Ludaim, ludaim)
DOHNÁNYI Ernő: Hangversenydarab csellóra és zenekarra, op. 12
***
GYÖNGYÖSI Levente: Missa „Vanitas vanitatum”
Nagy Anna Sára szoprán
Dékán Jenő tenor
Gáspár István basszus
Perényi Miklós cselló
Csővári Csilla szoprán
Cserményi Zsombor basszus
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Vashegyi György

2026. május 30. szombat 19.30 - Zeneakadémia

Felvétel! – Pillanatok a 125 éves magyar film történetéből

Létrehozva: 2026.05.20 13:47

A kiállítás megtekinthető: 2026. május 29. – augusztus 23.
Kurátorok: Baki László / Mai Manó Ház – Magyar Fotográfusok Háza  (1. emelet)
Kurutz Márton, Sipőcz Mariann, Szállás Gabriella / A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum munkatársai (2. emelet)

Megnyitó: 2026. május 28. csütörtök  18:00
A kiállítást Prokopp Dóra, a Filmmúzeum alapítója nyitja meg.

A filmforgatások egyik legizgalmasabb pillanata, amikor elhangzik a rendező szava: Felvétel! Ez a felszólítás egyszerre jelzi a mozgóképek világának kezdetét és a fényképezőgép exponálását is. A cím így kettős jelentést hordoz: egyszerre utal a filmgyártásra és a fotográfiára, amelyek a magyar kultúrtörténetben az elmúlt 125 évben szorosan összefonódtak. A stand- és werkfotózás a filmtörténet láthatatlan, mégis nélkülözhetetlen kísérői, amelyek egyszerre szolgálták a film reklámját, dokumentálták a forgatás folyamatát, és gyakran önálló művészi értékkel is bírtak. Ezek a felvételek a forgatások hangulatát, a színészek játékát és a filmkészítés folyamatát őrzik meg, akár olyan pillanatokat is, amelyek a vásznon soha nem látszódtak, mégis elválaszthatatlanul hozzátartoznak a magyar film történetéhez.

A standfotók eredetileg a közönség csalogatására készültek, de mára a filmtörténet és a fotóművészet közös kincseivé váltak. Egy jól komponált felvétel képes a film hangulatát sűríteni, egyetlen képbe foglalva drámát, érzelmet és történetet. A werkfotók pedig nemcsak a jelenetekbe, hanem a teljes forgatási folyamatba is bepillantást engednek: a színészek koncentrált figyelmébe, a stáb életébe és a díszletépítés és filmkészítés fizikai és szellemi munkájába. E képek megmutatják a mozgókép születésének láthatatlan, mégis esszenciális pillanatait, amelyekben a fotográfus érzékeny tekintete gyakran művészi erővel ragadta meg a valóságot.

Felvétel!

Felvétel! című kiállítás két részből áll. Az első emeleten hét ikonikus magyar film stand- és werkfotói idézik meg a mozi emlékezetes korszakait: Schandl Teréz képei a Körhintáról (1955), Inkey Tibor munkái az Egri csillagok (1968) forgatásáról, Domonkos Sándor fotói A tanú (1969) forgatásáról, Markovics Ferenc érzékeny képei a Szerelem (1970) világáról, Inkey Alice felvételei az Égigérő fű (1979) és A Pogány Madonna (1980) kulisszái mögül, valamint Gáspár Miklós fotói az Egészséges erotikáról (1985). Ezek a felvételek nem csupán dokumentumok: hiszen önálló képi világukkal, beállításaikkal, fény-árnyék viszonyaikkal és kompozíciós megoldásaikkal a magyar fotográfia történetének fontos fejezeteit is gazdagítják.

A második emeleten látható tárlat tágabb panorámát kínál: a magyar standfotós szakma előtt tiszteleg, mely egyidős a magyar filmmel. A kezdetektől napjainkig ívelő válogatás közel kilencven, a nagyközönség által eddig nem látott stand- és werkfotón keresztül villantja fel a magyar filmfotósok páratlanul gazdag életművét.

A kiállított képek között egyszerre találhatók ritkán látott dokumentumok és ismert vizuális toposzok, amelyek máig generációk kollektív emlékezetében élnek. A Felvétel! című tárlat így egyszerre ünnepli a film indulását, valamint a stand- és werkfotográfia születését, e két médium találkozását, amelyek 125 éve formálják a magyar vizuális kultúrát, és amelyek közös története – az NFI Filmarchívum gyűjteményéből – most először rajzolódik ki ilyen átfogóan a Mai Manó Ház termeiben.

‍A kiállítás megtekintésére tervezett idő: 45–60 perc
A Mai Manó Ház nem akadálymentes.

Tájékoztatjuk, hogy eseményeinken hang- és képfelvétel készülhet, amelyből a Mai Manó Ház részleteket használhat fel az intézmény programjainak népszerűsítése céljából.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar májusi programja

Létrehozva: 2026.05.05 04:13
A Lukács Ervinről elnevezett bérlet utolsó estje 2026. május 7-én a Pesti Vigadó Dísztermében ugyanolyan következetesen valósítja meg a sorozat koncepcióját, mint az előző két hangverseny. Ismét hallunk olyan muzsikát, amelyet Shakespeare inspirált – ezúttal kettőt is: Robert Schumann kései Julius Caesar-nyitányát és Erich Wolfgang Korngold Sok hűhó semmiért-szvitjét. Az is a koncepció szerves része, hogy ezek a művek a hangverseny repertoár ritkán játszott fejezetébe tartoznak, tehát a közönség legnagyobb része számára az izgalmas felfedezés élményét ígérik. Schumann nyitánya 1851-ben keletkezett, ekkor a zeneszerző negyvenegy esztendős volt, és már csak három év volt hátra mentális összeomlásáig és öngyilkossági kísérletéig. Ezzel szemben Korngold szvitje egy huszonegy-huszonkét éves fiatalember műve, amelyen a zeneszerző 1918-19-ben dolgozott.

A kontrasztok jegyében a két Shakespeare-ihletésű mű között hallhatjuk a koncert magyar műsorszámát, amely ezúttal a 21. század termését képviseli: Sopra canti diversi (Különféle énekekre) című háromtételes vonószenekari alkotását Orbán György 2014-ben írta az Erdődy Kamarazenekar számára. Végül a szünet után a második részt minden idők egyik legnépszerűbb zenekari műve tölti ki: Beethoven V. (c-moll) szimfóniája, amelyet „Sors”-szimfóniának is szokás nevezni, hozzátéve persze, hogy egyrészt az alcím nem a zeneszerzőtől származik, másrészt, hogy nem lehetünk biztosak a történetben, amely szerint a zeneszerző a bevezető hangokra azt mondta: „így kopog a Sors az ajtón”. Mondta vagy nem mondta: a mű dramaturgiája tökéletesen jeleníti meg – akarva-akaratlanul – az embert, aki ádáz küzdelmet vív sorsával, és végül diadalmaskodik.

Ennek a koncertnek nincs szólistája, annál több figyelem fordulhat a karmester felé, aki meg is érdemli ezt, hiszen a pécsi születésű, Junior Prima-díjas Erdélyi Dániel korosztályának kiemelkedő tehetségű, sokoldalú tagja, aki a vezénylés mellett zongorán és orgonán is játszik, és kórust is vezet.
 
2026. május 7., csütörtök, 19:30 - Pesti Vigadó
BEETHOVEN + ORBÁN


Robert SCHUMANN: Julius Caesar – nyitány, op. 128
ORBÁN György: Sopra canti diversi vonószenekarra
Erich Wolfgang KORNGOLD: Sok hűhó semmiért – szvit, op. 11
Ludwig van BEETHOVEN: 5. (c-moll, „Sors”) szimfónia, op. 67
Km.: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Erdélyi Dániel

 

A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének ötödik hangversenyét a
főzeneigazgató, Vashegyi György vezényli.Kecsesség, változatosság, színgazdagság – ezt kínálja Bizet L’Arlésienne (Az arles-i lány) 
című színpadi kísérőzenéjének 1. szvitje. Camille Saint-Saëns 2. (g-moll) zongoraversenye
stiláris sokszínűséggel kápráztatja el hallgatóját, Brahms 3. (F-dúr) szimfóniája viszont éppen
ellenkezőleg: rendkívül egységes muzsika, amely híven képviseli a zeneszerző jellegzetes,
egyéni nyelvét. 

Izgalmas perceket várhatunk a zongoraversenytől,
amelynek szólistájaként az átütő tehetségű, mindössze huszonhárom éves orosz virtuóz,
Alexander Malofeev tér vissza a korábbi sikeres vendégszereplése után a Nemzeti
Filharmonikus Zenekarhoz.

Nem elég, hogy Georges Bizet mindössze harminchat évet kapott a sorstól, az utókor még
egyműves szerzővé is lefokozta, terméséből csak a zseniális Carment méltatva figyelemre,
pedig a különleges ízlésű francia romantikus sok más értéket is teremtett. Most
meghallgathatjuk Az arles-i lány (L’Arlésienne) című, Alphonse Daudet színdarabjához írt
kísérőzenéjének 1. szvitjét, amely csupa invenció, választékosan kikevert szín, markáns
karakter. A sokszínűség Saint-Saëns 2. (g-moll) zongoraversenyére is jellemző – talán a
műnek éppen ezt a tulajdonságát közelítette meg az irónia felől a jeles lengyel zongoraművész
és zeneszerző, Zygmunt Stojowski, amikor tréfásan azt mondta, a kompozíció Bachhal
kezdődik és Offenbachhal végződik. Nem jellemzi viszont a stiláris heterogenitás Brahms
egyik legnépszerűbb művét, a 3. (F-dúr) szimfóniát, amely az első hangjától az utolsóig a
zeneszerző legsajátabb nyelvén szólal meg, markánsan képviselve a brahmsi hangot.

Kocsis bérlet ötödik koncertjén a Nemzeti Filharmonikus Zenekart Kossuth-díjas
főzeneigazgatója, Vashegyi György vezényli, a zongoraverseny szólistájaként pedig átütő
tehetségű fiatal orosz művész, a mindössze huszonhárom éves Alexander Malofeev tér vissza
korábbi sikeres vendégszereplése után az együtteshez.

Georges BIZET: L’Arlésienne (Az arles-i lány) – 1. szvit 
Camille SAINT-SAËNS: 2. (g-moll) zongoraverseny, op. 22
***
Johannes BRAHMS: 3. (F-dúr) szimfónia, op. 90
Előadja Alexander Malofeev zongorán és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vashegyi György

2026. május 13. szerda 19.30 - MÜPA

 

A Magyar Klasszikus Zene Napja - In memoriam Kocsis Zoltán

Kocsis Zoltán születésnapján a magyar zene legjavával ünnepel a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar, Liszt, Kodály és Dohnányi remekművei mellett Gyöngyösi Levente kortárs miséjét is műsorra tűzve. A Vashegyi György vezényletével zajló koncerten olyan kiválóságok lépnek színpadra, mint a gordonkaművész Perényi Miklós, valamint a hazai énekművészet jeles képviselői.
2026. május 30., szombat, 19:30 - Zeneakadémia

A tudomány szolgálatában

Létrehozva: 2026.05.03 03:32

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
200 éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ című kiállítása

A Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulója alkalmából meghirdetett
Sokszínű tudomány című ünnepi rendezvénysorozat részeként 2026 májusában a Magyar
Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ mutatkozik be gazdag
programkínálattal. Ennek egyik kiemelt eseménye az MTA Székház oszlopcsarnokában
megrendezett kiállítás, amely a kétszáz éves intézmény történetét tárja a látogatók elé.
A tudomány szolgálatában: 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és
Információs Központ című tárlat az alapító Teleki-könyvtár létrejöttétől követi végig az
Akadémiai Könyvtár gyarapodását. Bemutatja az intézmény elhelyezésének történetét is, kiemelve
két meghatározó állomást: az MTA 1865-ben elkészült palotájába való beköltözést, valamint az
1988-as átköltözést a mai, egykori MTA bérházból kialakított épületbe.

Az intézmény kétszáz éves történetét a kiállításon egy hosszú idővonal jeleníti meg, amelyen
gazdagon illusztrálva megtalálhatók a legfőbb események. Ezek jól mutatják a könyvtár
fennmaradásért való küzdelmeit a nehéz történelmi időkben, valamint azokat legfontosabb
fejlődési pontokat, amelyek által az Akadémiai Könyvtár mindvégig az ország meghatározó
tudományos szakkönyvtára maradhatott.

A kiállítás tablói a jelenkori könyvtár működésébe is betekintést adnak. Az állomány legnagyobb
részét a törzsgyűjtemény alkotja, amely Magyarországon 1850 után, külföldön 1800 után
megjelent könyveket foglal magában. A gyűjtőkör hagyományosan elsősorban humán
tudományterületekre terjed ki, ugyanakkor már a kezdetektől jelentős természettudományos
szakirodalmat is tartalmaz, részben a külföldi akadémiákkal kialakított cserekapcsolatoknak
köszönhetően.

A tárlat bemutatja a könyvtár két kiemelkedő különgyűjteményét is. A Kézirattár és Régi
Könyvek Gyűjteménye számos egyedülálló értéket őriz – köztük kódexeket, antikvákat és régi
könyveket –, és itt található az ország második legnagyobb ősnyomtatvány-állománya. Itt őrzik a
magyar irodalom kiemelkedő alakjainak kéziratait is, például Arany János Kapcsos könyvét
vagy Radnóti Miklós Bori noteszét. A Keleti Gyűjtemény mára a hazai orientalisztika
alapkönyvtárává vált nemzetközi szinten is egyedülálló kéziratos hagyatékaival és értékes
ajándékgyűjteményeivel.

A kiállítás betekintést nyújt a Levéltár anyagába is, amely az 1949 után keletkezett akadémiai
dokumentumokat gyűjti, őrzi és dolgozza fel.
A 20. század utolsó évtizedeinek technikai fejlődése új megközelítéseket hozott a könyvtári
munkában, így az intézmény tevékenysége a 21. században számos új feladattal bővült. A
látogatók megismerhetik az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program és a Magyar
Tudományos Művek Tára működésének alapjait, valamint betekintést kapnak a tudománymetriai
tevékenységekbe és a digitális könyvtár fejlesztésébe.

A tárlat az Akadémiai Könyvtár igazgatóit és főbb mecénásait is bemutatja. A tárlókban számos
különleges dokumentum látható, például az első könyvtárnok esküje, korai cserekapcsolatok
iratai, kölcsönzési cédulák, levelezések, valamint a vissza nem szolgáltatott könyvek miatt küldött
felszólító levelek. Emellett híres adománylevelek, könyvtári pecsétek, a Keleti Gyűjtemény
válogatott kincsei és a könyvtár saját gyűjteményét tudományosan feldolgozó kiadványsorozatai is
megtekinthetők itt.

Külön érdekességként szerepel a kiállításon Victor Vasarely „VEGA GYURU” című, 1980-ban
készült faliszőnyege, amelyet az alkotó 1987-ben adományozott az új épületbe költöző
könyvtárnak. A mű a róla elnevezett Vasarely-teremben kapott helyet. A bicentenáriumát ünneplő
intézmény ezzel a bemutatással a 120 éve született művész előtt is tiszteleg, valamint a pécsi
Vasarely Múzeum megnyitásának 50. évfordulójáról is megemlékezik.

A kiállítás május 29-ig látogatható. A belépés ingyenes.

A kiállítás az MTA200 és MTAK200 program keretében valósult meg.
Kiállításszervező intézmény: MTA Könyvtár és Információs Központ
Kurátor: Molnár Andrea
Szakmai közreműködő: Babus Antal, Hay Diana, Rottár Máté
Szöveggondozás: Budai-Király Tímea, Vas Viktória
Térkiosztás és grafikai tervezés: Fodor Eszter, Kalocsai László FoKa Art

Boldog 130. születésnapot, Vígszínház!

Létrehozva: 2026.04.28 08:54

Ünnepi műsor, könyvbemutató és kiállítás, valamint évadbejelntés

Százharminc éve, 1896. május 1-jén Jókai Mór A Barangok, vagy a peoniai vojvoda című
darabjának díszbemutatójával nyitotta meg kapuit Magyarország legnagyobb kőszínháza, a
Vígszínház. Az épület az osztrák Fellner és Helmer cég fényűző neobarokk tervei alapján
épült az éppen világvárossá váló Budapesten. 

  

A 130 éves évfordulót május 1-jén a teátrum
első drámakötetének bemutatójával, az elmúlt 130 év plakátjait és műsorfüzeteit
bemutató kiállítással és egy különleges műsorral ünneplik. Az Így írtunk mi, 130 év
vígszínházi levelei című előadásban az egész társulat színpadra lép, és Presser Gáborral
közösen, leveleken és néhány dalon keresztül mesélik el, hogy mit jelentett, és mit jelent
ma is a Vígszínházhoz tartozni.

A Vígszínház rejtett zugai

A Vígszínház egy akkor még külterületnek számító, malmokkal, ipari létesítményekkel
szegélyezett mocsaras területen épült. Az 1895. április 1-i alapkőletétel után egy évvel, 1896.
április 2-án már megkezdődhetett a bemutató előadás olvasópróbája, május elsején pedig
megnyitotta kapuit a közönség előtt Magyarország első magánszínháza. A Vígszínház
történetét legendás színészek, írók és alkotók munkája tette feledhetetlenné. Az Így írtunk
mi, 130 év vígszínházi levelei című műsorban színészek, rendezők, igazgatók és egykori
társulati tagok személyes sorain és dalokon keresztül rajzolódik ki az elmúlt 130 év. A
Bölkény Balázs rendezte ünnepi produkció nem a Víg hivatalos történetét mutatja be, hanem
azt, ami a színfalak mögött történik: egy alkotó közösség hétköznapjait, konfliktusait,
barátságait, szerelmeit, és azt a nehezen körülírható köteléket, amely generációkon át a
Vígszínházhoz fűzte művészeit.

Az esten hallható lesz Varsányi Irén, Fedák Sári, Darvas Lili,
Ruttkai Éva, Mezey Mária, Karády Katalin, Molnár Ferenc, Jávor Pál, Magyar Bálint, Darvas
Iván, Latinovits Zoltán, Várkonyi Zoltán, Örkény István és Balázsovits Lajos levele a társulat
tagjainak tolmácsolásában. Személyes, esendő és meglepően ismerős hangok szólalnak meg.
A múlt nagy alakjai életre kelnek és újra benépesítik a színpadot. Az esti előadás előtt
délután a bérletesek számára exkluzív zártkörű előadást tartanak, ahol Rudolf Péter, a
Vígszínház igazgatója bejelenti a 2026/27-es évad bemutatóit. Az évadbejelentést online is
közvetítik a teátrum közösség média felületein.

A 130 éves Vígszínház jubileuma alkalmából megjelenő Az öröklét peremén című
drámakötetben azok a színdarabok szerepelnek, amelyeket az elmúlt 5 évben mutattak be a
Házi Színpadon. A művek – egy kivételével – a színház felkérésére születtek, és a társulat
tagjaira íródtak. A kötet tehát a Vígszínházban folyó alkotói műhelymunka lenyomata is, és a
színház kortárs magyar drámák iránti elköteleződését tükrözi. A május 1-jén 11 órakor
kezdődő könyvbemutatón részt vesznek a kötetben szereplő drámák szerzői közül Durica
Katarina, Komán Attila, Pass Andrea, Tasnádi István és Vinnai András. A beszélgetést Boros
Kinga dramaturg, teatrológus vezeti.

A könyvbemutatóval párhuzamosan az Alagsori büfében megnyílik az elmúlt 130 év
plakátjait és műsorfüzeteit bemutató kiállítás. Először lesz egy helyen látható az 1896-os és a
2026-os Az államtitkár úr című előadáshoz készült plakát, valamint az Országos Széchényi
Könyvtár és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből is számos
ritkaság, köztük art deco plakátok is a tárlat részét képezik. A kiállításon így
végigkövethetővé válik a színház vizuális arculatának változása.

A könyvbemutatóra a korlátozott férőhely miatt regisztrálni szükséges a
szervezes@vigszinhaz.hu e-mail címen.
További információ: https://vigszinhaz.hu/hu/produkciok/igy-irtunk-mi 

Elindult a VígSTREAMház és bejelentették a 2026/27-es évad bemutatóit

A 4-6 ifj. Vidnyánszky Attila, a Cseresznyéskert Alekszandr Bargman, A csárdáskirálynő Mohácsi
János rendezésében lesz látható a Vígszínházban a 2026/27-es évadban. A Pesti Színházban Fehér
Balázs Benő a Két hétfő emlékét, Valló Péter a Bohéméletet, míg Hegedűs D. Géza a Kék Jázmint
rendezi. Elindult a VígSTREAMház, melynek folyamatosan bővülő tartalomkínálatában olyan
ikonikus előadások váltak elérhetővé, mint A revizor, a Mikve, a Hamlet, A nyugat császára és a
Monokli, a 130. születésnap alkalmából pedig ingyenesen tekinthető meg a Víg125 négyrészes
fikciós dokumentumfilm-sorozat. A jubileum alkalmából drámakötetet jelentetett meg a színház,
melyben a Házi Színpadon bemutatott kortárs magyar drámák szerepelnek. A hagyományokat
folytatva idén a társulat tagjai 130 facsemetét ültettek el a Víg-Erdőben a 10 millió Fa Alapítvány
szakmai támogatásával.

A Vígszínház 130. születésnapján tartott ünnepi előadáson Rudolf Péter bejelentette az új évad
tervezett bemutatóit. A @LL3t4rgIA alkotóinak új előadása, a 4-6 a mai magyar fiatalok kilátásait
vizsgálja az érettségi utáni időszakban. A produkció nemzeti és polgári ünnepeinken keresztül bontja
ki kérdésfelvetéseit, és arra tesz kísérletet, hogy egy mai fiatal felnőtt nézőpontjából értelmezze: mit
jelent ma magyarnak lenni. A helyszín a budapesti Nagykörút ikonikus pontja, a 4es6os kocsma,
amely egyszerre kiindulópont és érkezési hely – akárcsak a várost átszelő villamos. A 2026
szeptemberi bemutató rendezője ifj. Vidnyánszky Attila, szereplői Kovács Patrícia, Borbiczki Ferenc,
Gál Réka Ágota, Kovács Tamás, Majsai-Nyilas Tünde, Medveczky Balázs, Horváth Szabolcs, Telekes
Péter, Ertl Zsombor, Zoltán Áron, Márkus Luca, Csapó Attila, László Rebeka, Laczkó Bálint, Pupics
Levente, Szabó Sebestyén László, Ötvös András és Szirmai Marcell.

A cseresznyéskert – vagyis eredetileg meggyes – nemcsak egy gyönyörű gyümölcsliget, hanem egy
letűnő életforma szimbóluma is, amelyhez gazdái minden erejükkel ragaszkodnak. A birtok azonban
eladósodott, és hamarosan árverésre kerül – a megmentés lehetősége adott, de a döntést mindenki
halogatja. Közben egy új rend formálódik körülöttük: más gondolkodással, más törvényekkel. Van, aki
még hisz a múlt megőrizhetőségében, és van, aki már a jövőt építené... Csehov klasszikusát 2026
decemberében Alekszadr Bargman állítja színpadra Nagy-Kálózy Eszter, Gál Réka Ágota, Varga-Járó
Sára, Seress Zoltán, ifj. Vidnyánszky Attila, Horváth Szabolcs, Kőszegi Ákos, Hegyi Barbara, Telekes
Péter, Márkus Luca, Lukács Sándor, Kovács Tamás és Csapó Attila szereplésével.

Kálmán Imre zeneszerző a Vígszínházból indult világhódító útjára, első operettjét itt mutatták be. A
csárdáskirálynő vígszínházi bemutatója azonban mostanáig váratott magára... A történet kezdetén az
orfeum csillaga, Szilvia búcsúelőadását tartja: Amerikába indul. Két férfi is epekedik érte – a bohó,
nőfaló Bóni gróf és Edvin, aki herceg lévén nem vehet el egy sanzonettet. 1916-ot írunk: a háttérben
háború dúl, miközben a hátországban még mulatnak. A csillogás mögött azonban ott húzódik egy
széteső világ bizonytalansága. A nagyoperett Mohácsi János rendezésében, Radnay Csilla, Wunderlich
József, Varga-Járó Sára, Márkus Luca, ifj. Vidnyánszky Attila, Rudolf Péter, Fesztbaum Béla, Horváth
Szabolcs, Medveczky Balázs, Gados Béla, Zoltán Áron, Ertl Zsombor és Bölkény Balázs előadásban
2027 márciusától lesz látható.

A Pesti Színház első bemutatója 2026 szeptemberében Fehér Balázs Benő rendezésében Arthur
Miller Két hétfő emléke című tragikomédiája lesz. A nagy gazdasági világválság idején a fiatal Arthur
Miller egy autóalkatrész-raktárban dolgozott – ott, ahol az álmok könnyen elkoszolódnak, de nem
tűnnek el. Az itt szerzett élményeiből született a Két hétfő emléke, amelynek fiatal hőse ugyanúgy a
kitörés lehetőségét keresi, ahogy korábban maga a szerző. A műhelyben dolgozók álmai, titkos
reményei átszövik a szürke hétköznapokat, és a piszkos raktárablakon át néha besüt a nap... Az
előadásban Nyomárkay Zsigmond, Rudolf Péter, Wunderlich József, Kern András, Orosz Ákos, Fesztbaum Béla, Karácsonyi Zoltán, Sághy Tamás, Hullan Zsuzsa, Bölkény Balázs, Szántó Balázs és
Gados Béla lép színpadra.

Első pillantásra nincs vonzóbb a fiatal művészek, bohémok életénél, de közelebbről megnézve, ennek
a világnak is a megvannak a maga árnyoldalai: a szabad élet sokszor együtt jár a nélkülözéssel. A
Bohémélet alakjai szeretetreméltó, érzelmes, peches figurák, romlottak és romlatlanok egyszerre,
akik az örökös pénztelenség, a mindennapi gondok között is tudnak könnyedek és veszélyesen
felelőtlenek lenni. Henry Murger fanyar humorú, személyes hangú írásai – köztük is a legismertebb,
Rodolphe, a költő és Mimi esendő szerelmének története – később színpadon, operában, musicalben
és filmen is továbbéltek. A Bohémélet Valló Péter rendezésében, Medveczky Balázs, Szász Júlia, Ötvös
András, Kovács Patrícia, Halász Judit, Ertl Zsombor, Bölkény Balázs, Hirtling István és Méhes László
szereplésével 2026 decemberétől lesz látható.
Jasmine, az elegáns, New York-i társasági hölgy irigylésre méltó élete egyik napról a másikra
darabokra hullik. Elveszít mindent: a férjét, a vagyonát, a barátait, még az otthonát is. Hogy a nagy
összeomlás után kicsit összeszedje magát, Jasmine San Franciscóba költözik a húgához, aki mindig
mindenben az ő ellentéte volt: jelenleg árufeltöltőként dolgozik valami szupermarketben, egy zsúfolt
kis lakásban egyedül neveli a két fiát, és kivétel nélkül lúzerekbe szeret bele... Woody Allen
nagysikerű filmjéből, a Blue Jasmine-ből készült színpadi változat ősbemutatóját, Kék Jázmin címmel
2027 márciusában Hegedűs D. Géza állítja színpadra, Nagy-Kálózy Eszter, Petrik Andrea, Sághy Tamás,
Orosz Ákos, Ötvös András, Karácsonyi Zoltán, Kőszegi Ákos, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Hirtling
István, Szántó Balázs, Telekes Péter, Igó Éva, Hullan Zsuzsa és Borbiczki Ferenc előadásában.

Egy nagy volumenű honlapfejlesztés eredményeként elindult a VígSTREAMház, amely új dimenziót
nyit a színház online jelenlétében. A felületen a Vígszínház páratlan archívumából tesznek közzé
felvételeket, így bárki számára – határon túl és külföldön is – elérhetővé válnak az ikonikus
előadások. A folyamatosan bővülő fizetős tartalomkínálatban május 1-jétől A revizor, a Mikve, a
Hamlet, a Monokli és A Nyugat császára érhető el, míg a Víg125 négyrészes fikciós dokumentumfilm-
sorozat ingyenesen tekinthető meg.

A 130 éves Vígszínház jubileuma alkalmából megjelenő Az öröklét peremén című drámakötetben
azok a színdarabok szerepelnek, melyek az elmúlt 5 évben kerültek bemutatásra a Házi Színpadon. A
művek – egy kivételével – a színház felkérésére születtek, és a társulat tagjaira íródtak. A kötet tehát
a Vígszínházban folyó alkotói műhelymunka lenyomata is, és a színház kortárs magyar drámák iránti
elköteleződését tükrözi.

A 2026/27-es évadban is elérhetőek lesznek az általános és középiskolásoknak szóló ifjúsági bérletek,
melyekkel olyan nagy sikerű előadásokat nézhetnek meg a fiatalok, mint A Pál utcai fiúk, a Pinokkió, a
Liliomfi, a @LL3t4rgIA, az Igazából komédia, valamint a Frankenstein – A modern Prométheusz. A
bérletes előadások mellett a Víg+ színházi nevelési foglalkozásokon is részt vehetnek a diákok. A
Vígszínház, a Pesti Színház és a Kombinált bérletesek elővásárlási jogot és különleges
kedvezményeket kapnak, ezen felül részt vehetnek exkluzív rendezvényeken és a kulisszák mögé
betekintést nyújtó programokon is.

VígSTREAMház: https://video.vigszinhaz.hu/hu 
A 130 éves Vígszínház titkai: https://youtu.be/b635ObvdqIM?si=xm_YvUYXw36J9HXu 
További információk: https://www.vigszinhaz.hu/jegy/berletek.php 

Az idegen

Létrehozva: 2026.04.28 05:45

 

Csütörtöktől mozikban François Ozon új filmje, Az idegen  (16)

Az érzékeny és provokatív hangvételéről ismert François Ozon ezúttal irodalmi klasszikushoz nyúlt: legújabb filmjében Albert Camus ikonikus művét, a Közönyt adaptálta vászonra. A film a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon debütált.

Az algíri francia hivatalnok, Meursault (Benjamin Voisin – ’85 nyara, Elveszett illúziók) hétköznapjait anyja halála sem kavarja fel. A teljesen közönyös Meursault nem sokkal a temetés után a tengerparton lelő egy arabot, akivel korábban összetűzésbe került. A közvéleményt megosztja, melyik a nagyobb bűn: a gyilkosság, vagy az, hogy a férfi nem gyászolta el látványosan az édesanyját.

 

Albert Camus 1942-ben megjelent, Közöny című kisregénye a francia irodalom egyik alapműve, a camus-i filozófiai abszurd első darabja. A huszadik század egyik legnagyobb hatású regényéből készült adaptációt ezúttal a francia mozi egyik legjelentősebb kortárs rendezője, François Ozon (8 nő, Fiatal és gyönyörű, Dupla szerető) jegyzi. Az alapműhöz hű, vizuálisan lenyűgöző film a világ nagy filmfesztiváljain – köztük Velencében – is nagy sikert aratott.

 

Az idegen április 30-tól látható országosan a mozikban, forgalmazója a Mozinet.

 

Mozinet együttműködés a POKETtel

 Közöny 2016-os Ádám Péter és Kiss Kornélia-féle fordítása Az idegen címen fellelhető a POKET automatákban. Egyes automaták a mozipremierhez igazodva a film arculatához illeszkednek, és kizárólag a Camus kötetet tartalmazzák.

Az Ozon rendezéséhez kapcsolódó, kiemelt POKET automaták Budapesten a Károlyi-kertben, a Móricz Zsigmond körtéren, a Déli Pályaudvarnál, az Allee bevásárlóközpontban és a Madách Imre téren találhatók, Szombathelyen pedig az Agora Savaria Filmszínház bejáratánál (Mártírok tere 1.).

 A POKET a Vecsei H. Miklós ötlete alapján létrehívott zsebkönyv projekt. A Magyarország forgalmas helyein elhelyezett automatákból okostelefonméretű és minőségű zsebkönyvek vásárolhatók meg 2500 forintos áron.

 

­
 

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar 2026/27-es bérletei

Létrehozva: 2026.04.28 05:41
 
 

Kedves Közönségünk!

Szeretettel ajánljuk következő évadunk kiemelt sorozatát, a Kocsis-bérletet a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem falai között.
 

LAPOZHATÓ BÉRLETFÜZET
 


A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének hat hangversenye a 2026/2027-es évadban a 19. és 20. századi zenetörténet nagy alkotásaival várja a zenehallgatót a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermébe. Hallhatunk romantikus, késő romantikus és utóromantikus remekműveket: megszólal Csajkovszkij Patetikus szimfóniája, találkozhatunk Brahms Változatok egy Haydn-témára című opusával, felhangzik Mahler ritkán terítékre kerülő 6. szimfóniája és az 5. szimfónia méltán népszerű Adagiettója, gyönyörködhetünk Dvořák Szláv táncaiban, Schumann Genovéva-nyitányában és a-moll zongoraversenyében, átélhetjük a megrendülést, amelyet Richard Strauss Négy utolsó éneke, és a derűt, amelyet a német komponista virtuózan hangszerelt zenei kalandregénye, a Don Quixote okoz. Wagner remeke, A nürnbergi mesterdalnokok nyitánya délceg életörömével, Korngold D-dúr hegedűversenye és Bartók fiatalkori 1. hegedűversenye harmóniáinak utóromantikus telítettségével és dallamainak érzelmi fűtöttségével varázsol el. Sosztakovics 1. (a-moll) hegedűversenye komoly mondanivalót rejt karakterdaraboknak álcázott tételeibe. 20. századi magyar ritkaságok is szerepelnek a bérlet programján: Kósa György „Mohács” alcímű 7. szimfóniája ősbemutatóként hangzik fel, Sugár Rezső oratóriuma, a Hunyadi – Hősi ének pedig az újbóli találkozás örömét ígéri. Szintén a ritkaságok közé sorolhatjuk Brahms g-moll zongoranégyesét Schönberg szimfonikus zenekari hangszerelésében. A karmesteri pulpitusra olyan művészek lépnek, mint Kovács János, Lawrence Foster, Vashegyi György, Alevtina Ioffe és Gabriel  Bebeșelea, nagyszerű énekeseket látunk vendégül Brassói-Jőrös Andrea, Schöck Atala, Kovácsházi István, Sándor Csaba és Szutrély Katalin személyében, hallhatjuk a világhírű Várjon Dénes zongorajátékát, és a bérlet hangversenyein három nagyszerű hegedűvirtuóz: Pusker Júlia, Timothy Chooi és Alina Baeva tudását is megcsodálhatjuk.


BÉRLETÁRAK
 
KOCSIS BÉRLET (6 KONCERT)
MÜPA | BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM
53.000 Ft, 47.000 Ft, 38.000 Ft, 32.000 Ft, 25.000 Ft

2026. 09. 25. P, 19:30
KÓSA, BARTÓK, SUGÁR – KOVÁCS JÁNOS Évadnyitó hangverseny Kocsis/1

2026. 12. 10. Cs, 19:30
MAHLER – KOVÁCS JÁNOS 75 Kocsis/2

2027. 03. 1. H, 19:30
STRAUSS, DVOŘÁK – LAWRENCE FOSTER Kocsis/3

2027. 03. 18. Cs, 19:30
WAGNER, MAHLER, STRAUSS, SCHUMANN – VASHEGYI GYÖRGY Kocsis/4

2027. 04. 19. H, 19:30
SOSZTAKOVICS, CSAJKOVSZKIJ – ALEVTINA IOFFE Kocsis/5

2027. 05. 12. Sze, 19:30
KORNGOLD, BRAHMS - SCHÖNBERG – GABRIEL BEBESELEA Kocsis/6
 
 
JEGYEK ÉS BÉRLETEK VÁSÁROLHATÓK
online a www.filharmonikusok.hu weboldalon



Külső Jegypénztárunkban
Allee Bevásárlóközpont, II. emelet – a Mozi mellett
(1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 8-10.)
NYITVATARTÁS:
keddtől-szombatig 12-18 óráig

 

A MÜPA jegypénztárában:
Budapest, IX. kerület, Komor Marcell utca 1.
Tel.: (1) 555-3300, (1) 555-3301

A Zeneakadémia jegypénztárában:
Budapest, VI. kerület, Liszt Ferenc tér 8.
Tel.: (1) 321-0690

A Pesti Vigadó jegypénztárában
Budapest, V. kerület, Vigadó tér 2.
Tel.: (1) 328-3340

Az InterTicket országos hálózatában: Jegypontok
Jegy.hu és a Jegymester oldalakon.

Duma Akadémia

Létrehozva: 2026.04.24 03:04
Két új előadással bővül a Duma Akadémia kínálata
A szórakozást és ismeretterjesztést egyedülálló módon ötvöző Duma Akadémia két új, izgalmas előadással gazdagítja repertoárját 2026 tavaszán. Az Akadémia célja, hogy közérthető és szórakoztató módon hozzon közelebb fontos társadalmi és kulturális témákat a közönséghez – azaz ismeretterjesztést könnyedebb formában nyújtson.
A már eddig is sokszínű kínálatban olyan népszerű estek szerepelnek, mint Neszmélyi Emil inspiráló előadásai (Everest – Szélvakság; Déli-sark – Pokoli lecke a halálzónában; Everest – Ha minden kötél szakad), Litkai Gergely „Változás” című estje, Nyáry Krisztián és Tóth Edu „Így nevettek ők” című produkciója, valamint Dézsi Réka és Sevcsik M. Anna „Mezítláb az életben” című előadása.
Májusban két új bemutatóval bővül a programkínálat:
Koniorczyk Borbála: Női szörnyetegek - Retro feminista valóságshow
Bemutató: 2026. május 23.
A különleges hangvételű előadás a 20. század elejének lázadó nőalakjait idézi meg, akik a kor társadalmi normáival szembeszállva próbálták kivívni szabadságukat – jóval a szavazati jog vagy a modern párkapcsolati kultúra megjelenése előtt.
A produkció betekintést nyújt azoknak a nőknek az életébe, akik mertek kilépni a hagyományos szerepekből: eldobták a fűzőt, új életformákkal kísérleteztek, és saját szabályaik szerint éltek. Történeteik egyszerre váltottak ki rajongást és megütközést, miközben egy visszafordíthatatlan társadalmi változás részévé váltak.
Az előadás kérdéseket is felvet: mit üzennek ezek a történetek a jelenkor számára? Mitől váltak „szörnyeteggé” a férfiak szemében? És kik voltak azok, akik már akkor is partnerként tekintettek rájuk?
 
Simonyi Balázs: Hosszútáv
Bemutató: 2026. június 11.
Simonyi Balázs, az ULTRA és a Kékkör című filmek rendezője személyes és szakmai tapasztalatait ötvözve mesél a hosszútávfutás világáról – és azon túl az emberi kitartásról, identitásról és határhelyzetekről.
Az előadás ironikus és önreflexív hangon vizsgálja, hogyan válhat a futás egyszerre meneküléssé, önismereti eszközzé és életformává. Történeteken keresztül mutat rá, hogy az ultrafutás nem hősies mítosz, hanem nagyon is emberi küzdelem: egy folyamat, amelyben újra és újra rendezhetjük viszonyunkat az időhöz, a teljesítményhez és önmagunkhoz.
A Duma Akadémia új előadásai tovább erősítik küldetését: gondolatébresztő, mégis szórakoztató módon reflektálni a világra és önmagunkra.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!