Nézőpontváltó® köszöntők

 „Lassan húsz éve élem mindennapjaimat rákbetegek között.

 Részese vagyok küzdelmeiknek, enyhítem szenvedéseiket, osztozom sikereikben - többedmagammal társként mellettük állok nehéz és szép pillanataikban egyaránt.

 A kezdetektől kristálytisztán látszott, mennyivel egyszerűbb lenne megelőzni. Mennyivel egyszerűbb lenne korrekt ismeretekkel egészségtudatosan kivédeni, ami kivédhető, és szelídíteni, ami szelídíthető, és megharcolni azt, ami megharcolható. És igenis szerepünk van a saját egészségünk megőrzésében, és ha kell a gyógyulásunkban is.

 Én hiszek a tudatosságban, és a tudásban, hiszek a művészet formáló erejében, hiszek a meditatív elmélyülés, a teljes belefeledkezés örömének harmonizáló és gyógyító erejében.

 Hiszek abban, hogy egy jó színházi előadás képes arra, hogy elgondolkoztasson, sorsfordító önvizsgálatra késztessen, ezért pont egy megfelelő fórum arra, hogy váltsunk, kilépjünk a megszokottból, és másként gondolkozzunk.

 És hiszek abban is, hogy mi mindannyiunk tehetünk valamit, hogy visszaszorítsuk ezt a nehéz, sok szenvedést okozó betegséget.”

 

Dr. Borbényi Erika
általános szakorvos, onkológus,  palliatív orvos
klinikai főorvos,
SE Onkológiai Központ, Onkológiai Gondozó

Nézőpontváltó Egyesület alelnök, szakmai vezető

KorKontroll Társaság alelnök

 

„Egész életükben mindig a jövőnkért cselekszünk.

Nem éljük meg a jelent, nem gondolunk arra, milyen jó élni, együtt lenni a barátainkkal, családunkkal, beszélgetni. Amit teszünk, azt ugyan a jelenben tesszük, de ezt nem érezzük, mert csak a jövő idő lebeg előttünk.

A holnapért aggódunk, és mindenen csak aggódunk. Elégedetlenek vagyunk mindazzal, amink van, azt mérlegeljük, mit kellene még elérnünk, s ezzel mindennapjainkba, jó perceinkbe beemeljük a negatívumot.

A betegség fordított helyzetet teremt, a jelenbe kerülünk, jelen időben kezdünk élni, a jelenben kell meggyógyulnunk, örülnünk a pillanatnak.

A Nézőpontváltó rákellenes színházi staféta program éppen azt a pillanatot választja ki az életünkből, amikor a jelenre figyelünk, mert színházba megyünk, a szeretteinkkel, azokkal akikkel jól érezzük magunkat. Nyitottá válunk, befogadóvá.

Nekem a mindennapok megélésére a legjobb példa Áprily Lajos versei jelentik, aki a természetnek, a tájnak, a családja örömének úgy tudott örülni és úgy tudott az életre figyelni.

Köszönöm a szél jóízét, aromáját a barka szagnak, köszönöm, hogy hegyoldalon ibolyászó lányok kacagnak.”

Gratulálok ehhez a kiváló ötlethez, a program meghirdetéséhez és működtetéséhez!

Kívánom, hogy sok évig lehessünk együtt ebben a programban!”

 

Szedlacsek Emília

főosztályvezető

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Művelődési és Művészeti Főosztálya

 

„A Nézőpontváltó® portál az a hely, ahol megtudható, a rekreációs tevékenységek révén, hogyan lehet megelőzni a betegségek, kiváltképp a krónikus - mint például a daganatos betegségek – kialakulását. Itt megtalálható, melyek azok a kritikus pontok a mindennapokban, amelyekkel foglalkozni kell ahhoz, hogy tudatosan élve kiküszöbölhetők legyenek a felgyorsult élet okozta csapdahelyzetek, és az is, hogy azok mivel kerülhetők el.

A Nézőpontváltó® program célja a figyelemfelhívás az egészségtudatos életvezetésre - ezen belül a mentális rekreációra, mint a rákbetegség kockázatának csökkentésére irányuló megelőzés egyik lehetséges eszközére -, ezen kívül a rákszűréseken való részvétel fontosságára, amely a betegségmegelőzés egyik legfontosabb eleme.

A Nézőpontváltó® program új csatornán, a színházon és a világhálón keresztül a férfiakhoz és nőkhöz szól, az összes ráktípus elleni küzdelmet képviseli - aminek a jelképe a levendula színű szalag - és az október első vasárnapi, színházakban történő rákellenes figyelemfelhíváson túl egész évben folyamatosan jelen van a www.nezopontvalto.hu portállal, és praktikus segítséget nyújt a XXI. század digitális csatornáin, az azokon használható eszközök igénybevételével.

A Nézőpontváltó® portál gyűjtőhelyként szolgál az alapvetően rákellenes egészségfejlesztés és a színházművészet területén prioritást élvező információknak.

Tartalmazza a programban résztvevő színházak kisfilmjeit, fotógalériáját az októberi Nézőpontváltó-estről, interjúkat, riportokat, tudósításokat közöl színdarabokról, színészekről, rendezőkről - a színház világából az egészségmegtartás tükrében.

A Nézőpontváltó® az egészségfejlesztés területén külön kínál edukációs felületet a szakmának akkreditált képzések formájában, és külön a laikusoknak a daganatos betegségek testi, lelki és szellemi megelőzéséről.

A Nézőpontváltó® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

 

Sári Edina

Nézőpontváltó Egyesület elnök,

programvezető

Áltudomány

Hogyan ismerhetjük fel a megtévesztő információkat, az áltudományos hivatkozásokat?

Például ezek alapján a kritériumok alapján. Gyanakvásra ad okot, ha a következőket látjuk, olvassuk:

  1. Szenzációhajász, kattintásvadász szalagcímek:
    A cikkek címsorait általában úgy tervezik, hogy mindenképpen rávegyék az embereket a cikkre való kattintásra és olvasásra. Időnként túlságosan leegyszerűsíthetik a tudományos kutatás eredményeit. Rosszabb esetben szenzációhajhászok és hamisan ábrázolják a témát.
  2. Félreértelmezett eredmények:
    A hírcikkek torzíthatják vagy félreértelmezhetik a kutatások eredményeit egy jó sztori érdekében, akár szándékosan, akár más módon. Ha lehetséges, próbálja meg elolvasni az eredeti kutatást, ahelyett, hogy egy cikk alapján tájékozódna. Komolyan vehető beszámolóknál szükséges, hogy ellenőrizhető forrást jelöljenek meg. Valamint nem elég a forrás látszólagos megjelölése, annak elérhetőnek és relevánsnak kell lennie.
  3. Összeférhetetlenség:
    Sok vállalat tudományos munkatársakat alkalmaz kutatások elvégzésére és publikálására – bár ez nem feltétlenül teszi érvénytelenné a kutatást, de ennek tudatában kell azt értelmezni. A kutatás személyes vagy anyagi haszonszerzés miatt is félrevezethető lehet.
  4. Ok-okozati összefüggés:
    Óvakodjon a korreláció és az ok-okozati összefüggés összetévesztésétől. A változók, az egyes összetevők közötti korreláció nem mindig jelenti azt, hogy az egyik okozza a másikat! (Pl.:  Növekedett a globális felmelegedés: az 1800-as évek óta a kalózok száma csökkent, de a kalózok hiánya nem okoz globális felmelegedést.)
  5. Nem megfelelően alátámasztott következtetések:
    A spekulációs elméletek gyakran segíthetik előre vinni a tudományos kutatások irányát. Azonban a tanulmányoknak világosnak kell lenniük arról, hogy mit bizonyítanak, és hogy melyek a még nem alátámasztott következtetések. A spekulatív nyelvezettel megfogalmazott kijelentések megerősítéséhez további bizonyítékokra van szükség.
  6. Túl kicsi mintaméret egy kutatásnál:
    A vizsgálatoknál minél kisebb a mintaméret, annál kisebb a megbízhatóság az adott mintából származó eredményekben. A levont következtetések továbbra is érvényesek lehetnek, és bizonyos esetekben a kis minták elkerülhetetlenek, de a nagyobb minták gyakran reprezentatívabb eredményeket adnak.
  7. Nem reprezentatív minták:
    Azoknál a tudományos kísérleteknél, amelyeket embereken végeznek, úgy választják ki az alanyokat, hogy egy nagyobb populációt képviseljenek. Ha a minta eltér a populáció egészétől, akkor a vizsgálatból származó következtetések elfogultak lehetnek az előre elvárt eredmény irányában.
  8. Nem használtak kontrollcsoportot egy kutatásnál:
    A klinikai vizsgálatoknál a kísérleti alanyok eredményeit össze kell hasonlítani egy „kontrollcsoporttal”, amely nem része a vizsgált anyagnak. A csoportokat is véletlenszerűen kell kiosztani. Az általános kísérletekben kontrolltesztet kell alkalmazni, ahol minden változót ellenőriznek.
  9. Nem alkalmaztak vaktesztet:
    Az elfogultság megakadályozásáért az alanyoknak nem szabad tudniuk, hogy a tesztben vagy a kontrollcsoportban vannak-e. A „kettős vak” tesztelés során még a kutatók sem tudják, hogy az alanyok melyik csoportba tartoznak, ez csak a tesztelés után derülhet ki. Megjegyzendő, hogy a vakteszt nem mindig kivitelezhető vagy etikus.
  10. Szelektív beszámoló az adatokról:
    “Cseresznyézésnek” (cherry-picking) is nevezik, ez azt jelenti, hogy az eredményekből olyan adatokat választanak ki, amelyek alátámasztják a kutatás által elvárt következtetéseit, miközben figyelmen kívül hagyják azokat, amik nem. Ha egy kutatásról szóló cikk az eredményeknek csak egy részéből von le következtetéseket, nem az összesből, akkor az hibás lehet.
  11. Megismételhetetlen eredmények:
    Az eredményeknek független kutatással megismételhetőnek kell lenniük, és (ahol lehetséges) a feltételek széles skáláján tesztelni kell, hogy biztos legyen a levont következtetés. A rendkívüli állításokhoz rendkívüli bizonyítékra van szükség – vagyis sokkal többre, mint egy független tanulmányra.
  12. Nem lektorált anyagok:
    A szakértői értékelés a tudományos folyamat fontos része. Más tudósok értékelik és bírálják a tanulmányokat, mielőtt folyóiratban publikálnák. Azok a kutatások, amelyek nem mentek keresztül a fenti folyamaton, nem annyira megismételhetők, és hibásak lehetnek. Forrás: compoundchem.com, Egészség Hídja Összefogás  

Égetően fontos: az otthonápolás

Richter Anna-díjra jelölték otthonápolási projektjével az orosházi szakápolót, Széni Dégi Fannit.

Nem szükségszerű, hogy az emberek szeretteik otthoni ápolását nyűgként, félelmekkel és bizonytalansággal teli, nehéz időszaknak éljék meg. Széni-Dégi Fanni célja egy olyan egységesített, szakma által hitelesített internetes oldal létrehozása, amely oktatóvideókkal, listákkal, tanácsokkal segíti az otthonápolást. Egy-egy szavazattal hozzásegíthetjük.

Széni-Dégi Fanni, az orosházi Dr. László Elek Kórház szakápolója mindössze 13 éves volt, amikor eldöntötte, olyan hivatást választ, amivel embereken segíthet. Elhatározásában nagy szerepet játszott, hogy beteg édesanyja az ő gondoskodására is szorult.

  

Fanni nap mint nap tapasztalja, hogy az elöregedő társadalom, a szociális otthonok túlterheltsége, a családok számára anyagilag nehezen kigazdálkodható privát házi ápolás egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi rendszerre, a kórházi osztályok „telt házzal” működnek. Így az otthonápolás talán még soha nem került ennyire reflektorfénybe.

Az apoljonotthon.hu oldal segítséget nyújt majd többek között a betegek mozgatásával, fürdetésével, pelenkázásával, táplálásával, otthoni injekciók beadásával kapcsolatban. Ennek a tudásnak a birtokában a beteg életminősége nagymértékben javítható, otthonában, szerettei közelében, méltóságát megőrizve töltheti napjait, a család pedig támogatást kap, hogy szakszerű támogatóvá váljon.

Fannit az egészségügyi szakdolgozó kategóriában felterjesztették a Richter Anna-díjra, aminek a célja, hogy felhívja a figyelmet az egészségtudatosság, a társadalmi jólét fontosságára, inspirálja az egészségügy, kutatás, gyógyszerészet területein dolgozó szakembereket és a legjobb ötleteik – melyek munkakörülményeiket javítják – kivitelezéséhez anyagi támogatást nyújtson, megmutassa azokat a nagyközönségnek, segítse megvalósulásukat.

Az orvos, pedagógus, egészségügyi szakdolgozó, gyógyszerész és junior kategória zsűridíjasai mellett az online szavazás nyertese is Richter Anna-díjban és a projekt megvalósítására fordítható 4 millió forint támogatásban részesül.

A Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet honlapján mindenki megtalálhatja a szavazás menetét, a határidő március 12. vagy megteheti itt és most!

SZAVAZOK FANNIRA!

A mi "bajuszos" MOVEMBER MANünk: Barabás Kiss Zoltán színművész

A Nézőpontváltó Egyesület 2021. évi prosztatarákszűrésre való figyelemfelhívója Barabás Kiss Zoltán színművész, aki - rengeteg nagyszínházi és filmes szerepe, szinkronmunkája mellett - egyben a Barkochba című dráma Férj-e is. Elsőként az ő szavait idézzük, majd a Férj imája olvasható, amit a Feleség, Editke műtétje előtt mond.

BKZ: "Szeretek együtt lenni a családommal, hajókázni a barátaimmal, imádom a szerepeimet, de ahhoz, hogy ezeket meg tudjam tenni, néha a nemszeretem dolgokra is kell időt szakítanom. Ilyen például a prosztatarák szűrés, ami valljuk be, elég kellemetlen dolog, de negyven felett, évente minden férfinak kötelező az egészsége érdekében. Éppen azért, hogy sokáig igazi férfiak maradjunk a szeretett nő mellett, ezen kívül sokáig tudjuk élvezni a családunk, a barátaink, és a közönség körében eltöltött időt."

Férj: "Szervusz, én vagyok a Kende Márton, a Marci, Jakabszállásról, tudod, az a vézna, örökké szorongó kisgyerek, aki anno szeretett veled beszélgetni lefekvés után, mert félt, hogy a diskurzus nélkül éjszaka elrabolnák a lelkét a gonosz erők, amit a vajákos Mari néni mesélt be neki, és ő elhitte, már mért ne hitte volna, hiszen a nénjének az orra hasonlatos volt a mesekönyve vasorrúihoz, tehát én vagyok, és remélem, emlékszel még rám, bár rég nem beszéltünk, pontosan azóta, hogy a harmadikunkat elvetted tőlünk, nemcsak a lelkét, hanem testestül mind az egész, apró gyereket, aki még csak akkorka volt, mint egy nagyobb csibe, és azt az Editke azóta sem tudja kiheverni, ami persze nem azt jelenti, hogy hibáztatlak, csak magyarázom, hogy mi az oka a némaságomnak irányodban, de most szükségem van a te mindenható segítségedre, mert az én Editkém ott fekszik egyedül, fent a nagy Budapesten, az onkológiai központban a negyediken, a negyvenkettes szobában, balra a középső ágy, ha keresnéd, és nagyon beteg és holnap műtik, és ő biztos nem fog tőled kérni semmit, de én igen, mert nem tudom, hogy és mint lesz, de ha neki valami baja lesz, azt én sem élem túl, és nem tudom eldönteni, hivatalosnak vehető-e ima nélkül ez a kérés, de most csak az énistenemjóistenemlecsukódikmáraszemem jut eszembe, mert olyan kimerült vagyok és annyira rettegek, tehát így, összetett kézzel kérlek szépen, hogy segíts rajta, légy szíves, mert nagyon jó asszony, tudod, ő itt az alsós tanítónő, szeretik és megbecsülik és várják vissza iskolakezdésre, ami, úgy érzem, rajtad is múlik, és megígérem, hogy ismét jó fiú leszek és imádkozni fogok hozzád és a papot sem kergetem ki a haldokló mellől, és néha még meg is látogatlak téged a templomban, bár ezt, beláthatod, befolyásolja, hogy folyton úton vagyok egyik betegtől a másikig, persze ezzel nem akarok máris kihátrálni az egyezségből, megyek én, ha akarod, csak ne vedd el őt is tőlem, mert azt már nem bírnám ki és tiéd az ország és a hatalom, meg a dicsőség is, ámen!"

Sári Edina: Barkochba

Erőforráskeresés a szürke napokra

A Simonton Klub megújult! A kéthetente megrendezésre kerülő Simonton Klub a korábbi szellemiséget viszi tovább, de formájában megújult. Dr. Prezenszki Zsuzsanna sok szeretettel várja a „törzstagokat” és az új érdeklődőket egyaránt.

20 éve rendszeresen zajlanak a havi Simonton Klub találkozók. Van olyan résztvevő, aki az első csoportól kezdve máig rendszeres látogatója a klubtalálkozóknak. Az eltelt évek alatt az egyre terebélyesedő kis csapat találkozóinak volt már színtere több alapítvány (A Rák ellen, az emberért, a holnapért!; Tűzmadár Alapítvány; Egészségforrás Alapítvány), de a lelkes törzsgárda tagok Dr. Prezenszki Zsuzsanna pszichoonkológust a Nyírő Gyula OPAI -ba is követték.

A csoportbeszélgetéseken túl visszatérő vendég előadók is voltak: Csóka Judit pszichológus, meseterapeuta, Szabó Kriszta Zumba oktató, Dr. Béres Zsuzsa légzésjóga oktató, és Fórizs Éva főorvosnő is, akivel kézműveskedtünk. Sulyok Miklós pedig zeneértő hallgatóból önkéntes zenei vezetőnkké vált.

 

Különös öröm számunkra, hogy az idén 20. évébe lépő Simonton klub most alapítványunk, az "Összehangolva - Gyógyít a képzeleted!" Alapítvány keretei között új köntösbe öltözik. Várunk minden régi tagot és az új érdeklődőket. Mindazokat, akik vettek már részt az alapítvány programjain, vagy a jövőben tervezik, hogy bekapcsolódnak velünk abba a kalandba, amit az összehangolt testi- lelki működések felfedezése, megteremtése jelent.

A jelenleg kialakult járványhelyzet most az online térbe kényszerít bennünket. S emellett a struktúra is némileg változik, de lelkesedésünk és kötődésünk változatlan.

 

Mi változik?

  • A Simonton Klub ezentúl 2 hetente kerül megrendezésre
  • Online találkozók formájában zajlik
  • Minden alkalommal friss témát hoz Dr. Prezenszki Zsuzsanna pszichoonkológus, a megadott témák köré épülnek a csoportfoglalkozások

Mi változatlan?

  • A légkör, a szellemiség, a könnyedség
  • A közösség megtartó ereje
  • Minden alkalommal olyan témát járunk körbe, ami segít testi - lelki egyensúlyunk      megőrzésében
  • Interaktív csoportfoglalkozás – azaz itt mindenki szóhoz jut
  • Arra is lehetőség van, hogy feleleveníts korábban elsajátított technikákat
  • Várjuk a korábbi résztvevőket, de azokat is, akik még nem vettek részt az Összehangolva – Gyógyít a képzeleted! Alapítvány és Dr. Prezenszki Zsuzsanna programjain, de szívesen megismernék a beszélgetések hangulatát, a segítő közösség erejét.

Aktuális témánk 2020. november 25. 16:30 – 18:00

 

Erőforráskeresés a szürke napokra

Véget ért a ragyogó napsütés, kiürült a nyár oly könnyen adott örömeinek tárháza. Hűvös, nedves az idő, színét vesztett a táj. De vajon milyen apró kincseket rejtenek a november sápadt, színtelen napjai? Hová bújnak, hogy találunk rájuk, és hogyan gazdagítják látszólag szürkébe fordult hétköznapjainkat? Tarts velünk és keress te is muníciót, erőforrásokat a hidegebb napokra. A Simonton Klubon ezúttal nem „csak” beszélgetünk, hanem játszunk is!

Erről beszélgetünk november 25.-ei Simonton Klub találkozónkon Dr. Prezenszki Zsuzsanna vezetésével.

 

Tervezett további témáink 2020-ban:

· Segítség, karácsony…!

 

Részvételi feltételek:

Javasolt támogatási díj: a megújult Simonton Klubon való részvételhez alkalmanként legalább 3000 Ft támogatási díj befizetését kérjük.

A Magyar Rákellenes Liga egyesületi tagjainak 50% engedményt biztosítunk, tehát legalább 1500 Ft támogatási díj befizetését várjuk.

Alapítványunk számára fontos, hogy azok is részt vehessenek ezen a programon, akiknek nehézséget jelent a támogatási díj megfizetése. Köszönhetően adományozóinknak, akik augusztus végi Élménynapunkon támogattak bennünket, most módunk van rá, hogy mi is támogatást nyújthassunk. Ha nehézség számodra a 3000 Ft támogatási díj megfizetése, kérjük, hogy a regisztrációt követően a szervezes@drprezenszki.hu email címre küldj egy levelet és ebben írd meg, hogy mennyit tudnál fizetni és mi miatt szeretnél kedvezményt. A levél tárgya ez legyen: Támogatás igénylése. (A kapott információt bizalmasan kezeljük.) A kedvezmény elbírálása megtörténik 48 órán belül és értesítünk az eredményről.

A Simonton Klubok során befolyt támogatási díjakkal az „Összehangolva – Gyógyít a képzeleted!” Alapítvány működését segíted.

 

A regisztráció és a fizetési határidő 2020. november 23

A csoport minimum 8, maximum 20fővel indul, a regisztráció 20 főnél lezárul. Felhívjuk figyelmed, hogy az ezen a felületen tett jelentkezésed akkor válik véglegessé, ha a támogatási díj vagy az elbírált díj megérkezett az Alapítványunk számlájára, legkésőbb 2020 november 23.-ig.

Miután regisztrálsz a programra, a rendszer automatikus visszaigazoló e-mailt küld számodra, melyben a befizetéshez szükséges banki adatokat is megtalálod. Ha a regisztrációd követő 10 percben nem kapod meg a visszaigazoló emailt, kérjük jelezd a szervezes@drprezenszki.hu címen.

A program szervezője az "Összehangolva - Gyógyít a képzeleted!" Alapítvány, a klubok vezetője Dr. Prezenszki Zsuzsanna.

 

Amire szükséged lesz:

szélessávú internetkapcsolat, valamilyen "okoseszköz" (számítógép/ laptop /tablet /okostelefon), mely kamerával, mikrofonnal és fülhallgatóval (vagy headsettel) rendelkezik

Amiben segítünk:

Fontos számunkra, hogy a résztvevők az online térben is biztonságban érezhessék magukat és minden elhangzó információ a csoporton belül maradjon. Ezért a csoport a Webex videótalálkozókra fejlesztett felületén zajlik. Minden résztvevő ugyanúgy látja egymást, mintha egy csoportszobában ülnénk körbe. Az eszköz beállításához segítséget nyújtunk felhasználói leírással és szükség esetén telefonon, emailben is. Akik még nem vettek részt webex foglalkozásainkon, azok egy felhasználási útmutatót kapnak és azoknak 2020.11.24.-én tartunk egy próba csatlakozást, amire meghívót kap minden jövendő résztvevő.

 

Ha valamire nem találsz választ a fenti leírásban, kérjük vedd fel velünk a kapcsolatot:szervezes@drprezenszki.hu címen.

A regisztrációkor megadott adataidat az Adatkezelési Tájékoztatónknak megfelelően kezeljük és szolgáltatásunkat az Általános Szerződési Feltételeknek megfelelően nyújtjuk, melyek a honlapunkon olvashatóak. 

Programok részlete

  

 

Változtass, hogy változhass!

Mivel nem tehetsz mást, mint hogy elfogadd a világot úgy, ahogy van, tűzd ki célodul, hogy a gondolkodásod, hozzáállásod napról-napra történő apró változtatásával a megszokásaidból új és életigenlő eredmények szülessenek, amelyek nemcsak elviselhetővé, de szerethetővé, mi több, élvezetessé is tehetik a látszólag beszűkült világot.

Forrás: https://new.sourcememoryhealing.com/ 

Amit MOVEMBERben megtehetsz

A villamosságot (is) felfedező Benjamin Franklin* megosztotta a világgal sikerének titkát: Amit ma megtehetsz, sose halaszd holnapra!

Azt hihetnénk, sokan megfogadják a világhírű tudós bölcs szavait, de ez messze nem így van. Érdekes kérdés, hogy a legtöbben miért halogatják annyira a fontos dolgokat, de ha tippelni kellene, arra juthatnánk, a félelem az oka. Félelem a kudarctól, a fájdalomtól, a visszautasítástól. Vagy néha pusztán a döntéshozataltól. Mert, mi van, ha tévedünk? Mi van, ha helyrehozhatatlan hibát vétünk?

Ezzel a patópálsággal azonban csak annyit érünk el, hogy a ma lehetőségeit besöpörjük a holnap szőnyege alá, amíg egy visszafordíthatatlan esemény rá nem döbbent arra, ez így nem mehet tovább!

És akkor fogjuk fel végre, mire is figyelmeztetett Franklin. Hogy jobb tudni a legrosszabb bármit, mint a bizonytalanságból eredő rettegésben élni.

Hogy jobb a lehetséges baj cselekvő megelőzése, mint annak félelemből fakadó végzetes elodázása.

Franklin elhíresült mondata egyébként pontosan idézve így hangzik: "Egy mai tett felér két holnapival, amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra."

Részéről ez nem holmi üres fecsegés volt, hanem aktív, mindennapi életfilozófia, így lett a világ egyik legsokoldalúbb, legnagyobb becsben tartott tudósa és alkotója.

* ~ amerikai diplomata, feltaláló, író, polgári demokrata politikus, természettudós, filozófus, nyomdász, az első név szerint ismert amerikai sakkozó;

 

A mentális rekreációt az egészségvédelem és a betegségmegelőzés középpontjába állító Nézőpontváltó Egyesület, a rákellenes színházi staféta szervezője, 2020. novemberi kampányában a férfiegészség megőrzésére való figyelemfelhívást tűzte ki célul.

Mottó: Amit Movemberben megtehetsz, ne halogasd tovább!

A szakemberek szerint negyvenéves kor felett minden férfinak érdemes évi rendszerességgel prosztatarák-szűrésre elmenni, mert az időben elvégzett vizsgálat életet menthet. Tapasztalataik szerint minél később derül ki a baj, annál kedvezőtlenebb és bizonytalanabb a kezelés kimenetele, a teljes gyógyulás pedig sokkal nehezebb. 

A szűrésre járó páciensek történetei is alátámasztják, hogy egy mai kisebb kellemetlenség az aktív és alkotó élet, az egészséges jövő záloga lehet.

Nagy Dániel Viktor színművész a 2020-as Nézőpontváltó Movember-kampány vendége, aki a rendszeres orvosi vizsgálatokon való részvételen kívül a testi-lelki megújulásra, az önmagunkkal való törődésre is nagy hangsúlyt fordít.

 

   

 Plakátterv: Csóka Ernő

… és járj rendszeresen színházba, persze a megfelelő elővigyázatosság-triumvir mellett: maszkviselés, megkövetelt távolságtartás, kézfertőtlenítés!

 

 

 

Október 10-e a Lelki Egészség Világnapja

 
A Lelki Egészség Világszövetsége kezdeményezésére 1992 óta emlékeznek meg minden év október 10-én a lelki egészségről. A hangsúly a lelki egészség fejlesztésén van, melyhez fontos segítség lehet az ÍR Mentálhigiénés Szövetség 10 pontos ajánlása a lelki egészség megerősítésére:
1.Merj a „tökéletes” helyett „elég jó” lenni!
2. Szánj időt magadra!
3. Vegyél részt közösségi kezdeményezésekben!
4. Minden nap légy aktív a lehető legtöbb módon!
5. Tölts időt olyan emberekkel, akikkel jól érzed magad!
6. Nevess minden nap!
7. Aludj eleget!
8. Bátran fogadj el segítséget másoktól és kérj te magad is!
9. Jusson eszedbe, hogy a rossz sem tarthat örökké!
10. Beszélj a problémáidról!
 

Két nő, két igaz történet

... akik túlélték a túlélhetetlent és a daganatos betegségük elmesélével másoknak akarnak erőt adni.
 
1.
Engedjétek meg hogy elmeséljem nőként, anyaként vívott harcom a daganat ellen, azzal a segítő szándékkal hogy minden probléma és fájdalom ami velünk történik nem szabad hagynunk hogy a földre terítsen, mert a lelkünk szabad és olyan erővel rendelkezik amit el sem tudunk képzelni. Vajon egy betegség az ami nézőpontváltásra ösztönöz? Az én életemben ez kellett ahhoz hogy merjek cselekedni, más gondolkodásmóddal látni. 
 
Emlékszem arra a napra, mikor az életünk fenekestül felfordult a családunkban. Reggel elvittük a gyerekeket, gyors bevásárlás majd hazaérve úgy gondoltam lepihenek, mert nagyon fájt már a hátam. Feküdtem....de már nem tudtam felállni....Szólok a férjemnek, baj van........nem tudok menni....
Azonnal kórházba indultunk, ahol gyors vizsgálat után irányítottak Nyíregyházára MRI-re. Ahogy visszaértünk a doktor már látta az eredményt. Vártam a kocsinkban, hisz a párom bement egy tolókocsiért. Teltek a percek........hol van már........ennyire nem tévedhet el az épületben........Aztán végre megláttam...........soha nem felejtem azt a tekintetett amivel közelített felém................Riadt volt, próbálta a könnyeit visszatartani........Tudtam, hogy baj van! "Egy daganat 70%ban nyomja a gerincvelőd, azonnal meg kell műteni mert ígymaradhat az állapotod, lebénúlsz!" Micsoda? 
Ez nem lehet igaz!.....Cikázni kezdtek a gondolataim......Miért én? Miért velünk történik ez? Miért most? Meg fogok halni? Mi lesz a gyermekekkel, a férjemmel, anyukámmal, tesvéreimmel? Eszembe jutott édesapám, akinek nem sikerült a harc...........Én nem kaphatom ugyan azt az utat az égiektől! Nem halhatok meg! Élni akarok! Debrecenig végig zokogtam az utat, azon imádkoztam hogy ne egy agresszív betsiával álljak szembe és ne legyenek áttéteim, mert akkor kevés az életesélyem. Aznap este sikeresen meg is műtöttek. Másnap felálltam és kis kapaszkodással de egyedül tudtam egy másik korterembe átsétálni. Pokolian fájt a friss műtét, a kezeimet is alig tudtam emelni.... Másnapra megjött a gyors, elsődleges szövettan..... Áttét..... Pfúúúú...Nagy levegő és akkor pozitívan előre és keressük a kiinduló gócot. CT, Uh vizsgálat: pozitivitás a tüdőn, vesékben, nem egyértelmű kép a hasnyálmirigyben, májnál...........padlóra kerültem..... sok az érintettség.....negatív képek sora jött a gondolataimba, zokogtam és közben néztem a gyerekeket, mi lesz ha nem leszek? Most először éreztem halálfélelmet. Anyukám és a férjem mindig kirángattak ezekből a mélylélektani helyzetekből és igyekeztem nagy levegőt venni, pozitívan indúlni tovább. 
Lassan megjött a szövettan eredménye is: Nagy diffúz b sejtes limfóma.... Örökre megjegyeztem....December végére újra hátfájdalmaim lettek és elkezdett a mozgás is gyengülni, sajnos újra lebénúltam így január 7-én azonnal elkezdték a kezelést. Nagyon jól viseltem az első kemoterápiát, elkerültek a mellékhatások sőt, megszűnt a hátfájdalmam és újra lábra álltam. A kórházban volt időm gondolkodni, kicsit befelé nézni, elcsendesedni. Segítséggel (pránanadi, pszichológus rokon) kezdtem megérteni a "betegséget", válaszokat is találtam a miértekre. Annak ellenére hogy ilyen helyzetbe kerültem, elkezdtem ragyogni...és hogy miért?
 
Amikor az ember egy próbatételt kap, valahogy a kezdeti sokk után megáll... Vesz egy nagy levegőt... Elgondolkodik. Olyan ez, mintha adnának egy tükröt, hogy nézz bele, de most inkább úgy igazán, szívből! Néztem a tükröm.... és lehetőséget láttam, egy feladatot, leckét, amit meg kell oldanom, oldanunk. A feladat nem más, mint saját magam! Nézzek önmagamba! Értsd meg a betegséged, mert ez üzenet! És én elkezdtem dolgozni magamon, mert észre kell venni mi a jó a lelkünknek.... Nem másnak, hanem önmagunknak. Minden ember egy ragyogás, így teremtettek meg bennünket, de az élet mókuskereke, a stressz, a negatív behatások beárnyékolnak minket.... Elmegyünk az élet apró örömei mellett. Nem kell hogy részletezzem, hiszen mindenki tudja, kis apróságok is mekkora boldogsággal tudnak minket feltölteni. A csoda minden nap veled, s velem van. Nyisd ki a szemed! Éld meg, éld át, s ragyogj. Ezt én is elfelejtettem. Hagytam hogy beárnyékoljanak a problémák,amiket ha visszagondolok nem is voltak azok, hisz mindig megoldottunk mindent és eltörpül egy ilyen élethelyzet mellett. Elfelejtettem a pillanatokat megélni, mert a mai világban már minden olyan természetes. Hálásnak lenni mindazért ami vagyok, amim van, amit kapot az élettől. Most pedig, csodákat élek meg! Azt a rengeteg támogatást, kedves szót, féltő érdeklődést, minden fajta segítséget amiért kimondhatatlan hálát érzek! Meg se gondolná az ember mennyien állnak mellette a bajban és ez mennyi erőt ad a harchoz! Ez a SZERETET! 
Teltek a kezelések...és én egyre több fájdalmakon mentem keresztül.... Gondolatban készítettem magam arra, hogy kihúllik a hajam, ezért már jóelőre rövidre vágattam....de amikor eljön az a pillnat, hogy csomókban a kezedben marad és jön a nullás gép.....Megtorpantam....nem mertem tükörbe nézni, féltem a látványtól és úgy éreztem ez egy stigma, már tudják ha rád néznek hogy daganatos vagy..... De sikerült ezen is túljutnom, mert a gyerekek is elég jól fogadták. Ez az út egy óriási hullámvasút és egyre többet voltam lent mint fent. A mellékhatások gyötörtek, fájdalmaim voltak és gyenge voltam. Tartani akartam magam a családom előtt, nem akartam hogy szenvedni lássanak pláne a gyerekek. Mindezek mellé társult a lelki fájdalom.....Megszűntem létezni anyának és feleségnek.... Nem lehettem a beteg gyerekeim mellett a kórház miatt, nem ápolhattam őket, nem nyújthattam biztonságot és támaszt nekik amikor szükségük volt rá. Minden a férjem és anyukám fejére szakadt. Nehéz volt megemészteni és elfogadni ezt a helyzetet, elengedni pedig pláne... Nem csak nekem volt nehéz... Egy-egy gyenge pillanatban amikor édesanyám szorította kezem, láttam tekintetében a fájdalmat és aggódást, amit könny takart el...Tartotta magát úgy ahogy szokta! A nagyobbik fiam dühös volt rám, tele volt félelemmel....vártam a beszélgetésünket mikor megkérdezi, meghalhatok e? És tudtam hogy nem fogok a kérdésére hazugsággal válaszolni, hiszen egy rettentő értelmes gyermek..... Mondtam, hogy erős anyukája van aki harcolni fog a gonosz manók ellen és tudom, hogy az angyalok és sok jó ember fog nekünk segíteni, hogy újra egészséges leszek, és addig fogok mellette maradni amíg szüksége van rám! A kicsi fiam pedig bele betegedett hogy hol vagyok hol nem....
A kezdeti ragyogás hétről hétre fakult...... Ahogy állsz a tükör előtt és látod magad, ahogy kihúllott a hajd, szempillád, a tested pedig egyre jobban aszalódik mint egy alma.... keresed a NŐT.....nem láttam szépnek magam..... a testem pedig hűen tükrözi a harcot.... Felnézek a kiakasztott fényképekre és eszembe jutnak a gyerekekkel az emlékek........Ahogy csiklandozod őket és öblös kacagásuk megtölti lelked.....ahogy szaladsz utánnuk a fogócskában..... ahogy tevékenykedtek a konyhában együtt, nem érdekelvehogy egy csatatérré változik....Ekkor tör rád a DÜH! Mikor kapom vissza a régi életem? Újra tudni szeretnék játszani, főzni, takarítani, biciklizni vagy csak egyszerűen boltba menni, JÁRNI korlátok nélkül!
Nehéz egy ilyen gödörben pozitvnak lenni,de megkell élni ezeket a nehéz pillanatokat is. Megtanúltam hogy minden ELMÚLIK! minden rossz és fájdalom után jó jön! És jött is! Megvolt az összehasonlító PET-CT. Óriási javulást mutatott! Mindenütt kitisztultam, már csak a tüdön maradt egy kis pozitivitás. Éreztem ahogy megcirógatja a fény az arcom az alagút végén. Mindgyárt vége és énmár mindnet kibírok! 
Igen..... de atestem fáradt......nem bírt már regenerálódni.....Pokoli fájdalmak jöttek az utolsó előtti kezelésnél, a faladt tudtam volna kaparni...... Annyira gyenge voltam és akkora csontfájdalmam és görcseim voltak, hogy csak a kórház segíthetett...... újból...... A kezelőorvosom, látva engem, azt mondta nem adja meg a nyolcadik kezelésem, inkább új Pet ct-t ír ki, eredmény után kiveszi a mellkasomba beépített hickman csövet....... Itthon kezdtem erősödni újra, töltődtem lelkileg.... de a szemem nem csillogott eléggé, hiába tudtam hogy vége a kezeléseknek, belülről éreztem a félelmet......megint éreztem a halálfélelmet..... hogy nem akarok több fájdalmat és nem akarok őssejt transzplantációt mert azt nem élném túl lelkileg...... erre az érzésre rátett egy lapáttal az, hogy begyulladt a mellkasomba a csövem és folyamatos magas lázat okozott, kérdéses volt a Pet ct.... kivették a csövet és a gyulladást leküzdötte a szervezetem......Mehettem Pet ctre, aminek már délután meg is lett az eredménye és mosolyogva közölte a kezelő orvosom, hogy teljes remisszióm van, azaz teljesen eltűntek a dögök a szervezetemből!!!!!!
Hihetetlen volt számomra, oly rég óta vártam ezt az eredményt! Boldogság töltött el, hogy megcsináltam........hogy kibírtam és túléltem a megpróbáltatásokat!!!!!!!! Hatalmas teher esett le a lelkemről! Úgy éreztem mintha visszakaptam volna a szárnyaimat és mint a rabságba esett kismadár, mint mikor visszakapja a szabadságát fékezhetetlenül repül a levegőben össze -vissza, boldogan, szabadon!
Eltelt egy pár hét és én napról napra erősebb vagyok,fizikálisan minden képp. Hosszú út áll még előttem (gyógytorna - izom visszaépítés) folyamatos kontroll vizsgálatok, de érzem hogy túl vagyok a nehezén, a fájdalmakon biztosan.
Talán hálás is lehetek a betegségemnek, mert sokmindent megtanított és tanít nekem.
A lassítást mindenképp.... hisz a mai világban folyton csak rohanunk.....nem akarjuk, hogy jusson idő önmagunkra.....valójában a lelkünkre....... nem figyelünk rá..........nem kényeztetjük........pedig mélyen belül igenis vágyunk erre......És ha ragyog a lelkünk, boldogok vagyunk, szárnyakat kapunk. A kisugárzásunkkal nem csak magunkat, hanem másokat is boldoggá tudunk tenni! Merjünk ragyogni! Tanuljuk meg, hogy minden rosszban igenis van valami jó, hogy bánat után igenis jön az öröm! Mosolyogj mert az élet igenis is gyönyörű, csak éld meg minden pillanatát! Mindenkiben ott a belső erő, ami segít minden gondon, csak hinni kell önmagunkban! Amit rengeteg támogatással én is felismertem! Hogy igen is, képes vagyok minden hegyet megmászni mert erős vagyok! Hogy merjek segítséget kérni ha gyenge vagyok, hogy sírjak mikor fáj, ha csak egyszerűen boldog vagyok!
Nem tudom megköszönni elégszer azt a rengeteg támogatást, pozitív üzeneteket, hívásokat amiket kaptam! Nagyon sok erőt adott nekem és segített elhinni hogy egy egyedi, értékes és csodálatos lélek vagyok! Bízok abban, hogy én is tudok segíteni a környezetemnek a csodák megélésében!
Hudákné Tóth Adrienn
 
2.
Nos a történetem onnan indult, hogy sosem éltünk nagy lábon... "Apámnak" 4 éves koromban fontosabb volt egy másik nő, mint Anyu, és én...Sokat sírtam utána nem tagadom... Volt, hogy sírva hívtam fel egy telefon fülkéből, hogy Apu gyere haza kérlek... Majd csak az ígéreteket kaptam, és a csalódást...Volt mikor velünk lakott meg arra riadtam fel, hogy nagy veszekedés, felkeltem az ágyamból, és láttam Anyut egy véres pólóba, még arra is emlékszem, hogy világos sárga volt. Apám eltörte egy régi vas vasalóval Anyum bordáit. Így maradtunk Anyuval ketten,aki megtett mindent, és felnevelt... Inkább Ő nem evett, hogy nekem legyen... Dolgozott, takarított mindenhol akinél csak lehetett... Addig vigyáztak rám a szomszédok... Akkor még nem fogtam fel, hogy Anyum szinte beleroskad abba, hogy legyen mit enni, vagy néha csak ennem... A szomszédoktól mindig kaptunk ezt-azt szerencsére... Akkor segítőkészebbek voltak az emberek. Ugrok egy "picit". Mert nem egyszerű leírni ezeket, hiszen az ember akaratlanul is átéli ezeket, és nem épp kellemes... A családomra nem lehet számítani sosem lehetett... Őszintén nem is szeretnék tudni róluk. Mert nekem ez a jobb, és lehet önzőség, de nekem ez a fontos. 2014.kiderült,hogy sajnos az anyajegy amit leszedettem nincs éppen rendben. Ezért tovább küldtek az Onkológiára. Ott újabb műtét... Kivágták nagyobb, és mélyebb helyen azt a részt ahol az anyajegy volt.
Majd megnézték a nyirokcsomóm a jobb hónaljamban volt minimális áttét, ezért biztonságosabbnak tartották, ha kiszedik a nyirokcsomóim... Megfáradva, de tovább haladva újabb műtét... Majd izgulás mi az eredmény a nyirokcsomóimról... Szerencsére mind a 13 nyirokcsomóm rendben volt hál Istennek! Majd mennem kellett volna immunterápiára, de én azt gondoltam kész minden oké jól vagyok hagyjanak békén... Tehát nem is mentem... Majd 4 évre rá 2018-ban ültem a kocsiban a hátsó ülésen... Olyan görcsösen éreztem magam... Jó jó mondom rohadtul kellemetlen, de biztos szorongok mert az szokott lenni nálam... Nem sokra rá kaptam egy epilepsziás rohamot... Elájultam... Majd a mentő vitt el... Mivel feküdtem korábban pszichiátrián mert ki voltam borulva azt hitték ez biztos pszichés... Órák múlva nagy nehezen csináltak egy CT-t. Majd egy szobában ültünk... Bejött egy hölgy... Láttam az arcán, hogy valami nagyon nem stimmelhet... Közölte, hogy egy 4,és egy 5 cm-es tumor van a fejemben... Én csak annyit kérdeztem valaki mondja meg nekem, hogy akkor ezt most hogyan dolgozzam fel... Rögtön felfektettek az osztályra... 2 hétig próbáltak picit összerakni... Addigra tolószékbe kerültem, lebénult a bal felem...felfordult az életem... Nem tudtam járni, írni, pisilni, fürdeni egyedül... Kiszolgáltatott lettem...2 hét múlva átszállítottak egy másik kórházba. Ott másnap már meg is csinálták az agyműtétem...fantasztikus Orvosom volt... Leültünk megbeszélni a részleteket... Hát eléggé sokkolt... 2 helyen felvágják a fejem átfűrészelik a koponyám... Lehet utána nem jön vissza a járásom és idő kell neki... Mondom rendben... És mi van ha nem vállalom a műtétet? Nemes egyszerűséggel, közölte az igazságot, hogy akkor meg fogok halni... Hát ezt amikor a fejébe mondják az embernek az eléggé tyűbazmeg állapot... Mondtam oké akkor hajrá a műtét... Másnap 2.voltam féltem nagyon... Kaptam szuri koktélt... Picit lazított rajtam... Majd minden ágy tologatós hangra összerezzentem...huuuu úristen itt vannak értem... És egyszer csak így is volt... Meztelenre kellett vetkőzzek... Majd ráfeküdtem az ágyra letakart a pasi... És elindultunk a műtétre... Anyuéknak oda kiabáltam, hogy szeretlek Titeket... És gurultunk tovább... Emlékszem az udvaron épp füvet nyírtak... Tisztán rémlik a frissen nyírt fűnek az illata... Annyira izgultam, féltem, hogy fel kelek-e mi lesz velem, majd kiugrott a szívem... Mondta a tolós pasi próbáljak megnyugodni mert felmegy a pulzusom és aztán nem tudnak megműteni... 3-4 órás volt a műtét... Innentől csak arra emlékszem, hogy az intenzíven ébredtem fel... És a fiatal nővérek épp Rúzsa Magdit hallgattak...nem fájt semmim... Anyuék bent voltak sokat állítólag már dirigáltam, hogy tegyek arrébb a lábam mert nem jól van innen látszott, hogy jól van egész jól vagyok... A Dokim is bejött a műtét után és kérte emeljem fel a lebénult lábam mondom Neki de hát még magamnál sem vagyok de felemeltem, és megnyugtatóan mondta, hogy ez már most sokkal jobb mint volt... Az egy este intenzív nem volt túl kellemes... Több emberrel meztelenül a melegben egy takaróval letakarva... Megfürdettek oldalra fektetve... Hát ez sem egy klassz dolog... A pisivel nem volt gond katéterem volt... Másnap CT-n keresztül kimehettem az osztályra... Másnap már gyógytornáztam... Annyi idő után a saját lábamon állni hihetetlen furcsa érzés volt... 1 hét után varratszedés volt, és végre haza jöhettem 3 hét kórház után... Azóta kontrollokra járok, volt, hogy kaptam egy abroncsot a fejemre amit 4 helyen a koponyámhoz rögzítettek...kissé fájt... Kaptam sugarat eggyet nagy dózisban... Mert voltak gócok a fejemben sajnos... Volt még egy Cyber Knife kezelésem is... Egy ct alkalmával csináltak egy maszkot, és azt a fejemre tették majd egy robot 20 percet ment körülöttem,és csinálta a dolgát... Hihetetlen kedvesek voltak még kérdezték van-e kedvenc zeném én persze esőztetőt kértem és kaptam is meg egy szép kép volt a fejem felettDe ide már úgy mentem, hogy előtte lévő nap jöttem ki a kórházból és már a gyomrom a sok idegtől nagyon ramaty volt... Beérkezünk, picit késve nagyon szeretem azt az orvost, mondom Neki hasmenésem van tegnap jöttem ki a kórházból teljesen kikészült a gyomrom... Azt mondja tartották a helyem, van nálam gyógyszer a hasmenésre? Mondom igen... Aszondja akkor szépen vegyek be abból és nincs mese menjünk kell nekem ez a kezelés minden oké lesz... Itt kaptam az esőztetőt... Szerencsére szépen eltűnt minden góc... Havonta járok kontroll vérvételre, mivel ez után kapom meg a havi adag gyógyszerem 2 féle gyógyszer ez, mert megítelte a bizottság... Sajnos van akivel együtt kezdtem,melanómás volt Ő is tavaly év végén meghalt... Utána hatalmas pánik volt rajtam... Egy részről egy fantasztikus BARÁTOT veszítettem el, aki mindig mellettem volt, más részről féltem, hogy én is meghalok... Közös volt az orvosunk, és mondtam Neki, hogy félek, hogy én is meghalok... Erre Ő : Nincs két egyforma ember, nem kell aggódnom emiatt... Ez azért picit megnyugtatott, bár a fájdalmam nem enyhült... Most is miközben írok az Ilditől kapott párna van a fejem alatt, amit akkor kaptam mikor az agyműtétem után meglátogatott... Én sírtam örömömben, Ő meg ezt a rózsaszín szivecskés párnát lóbálta, és mondta ne bőgjek már minden oké, majd hatalmas ölelés jött, és hosszan dumáltunk... Akkor láttam utoljára... Sokat tanultam...Tőle is és az életemről... Végre amennyire csak tudom megélem az életem... Természet, állatok, élmények... És igen van, hogy a fákat ölelgetem... Kedvenceim a hatalmas platán fák egy meditációba azt választottam... Próbálok nyitottabb lenni, szelektáltam az embereket az életemből, még a családtagokat is. És segítek akinek tudok persze, de mértékkel... Ha én rendben vagyok csak akkor tudok másnak segíteni... És akinek pedig feleslegesen segítek többszörösen már nem foglalkozom vele oldja meg... Nyitottabb lettem...Picit azért bátrabb is... És hiába nem egyszerű az életünk... De pl ingyen menza kaját hoznak házhoz, és nem finnyáskodok megeszem, és nem is rossz... Ha segítség kell kérek, mert ha nem kérek nem tudhatjak, hogy szükségem van rá... Ruhákat se tartottam cikinek kérni a neten, és sokat én hordok belőle, a többit tovább adtam jó helyre... Van egy fotós oldalam ott gyűjtötték össze a szemüvegemre, és a napszemüvegemre a pénzt, mivel romlott a szemem a napi 12 db gyógyszertől, és fényérzékeny a szemem... Sikerült... Van szemüvegem... Ami fájt picit... Vannak akik segíthettek volna, de sosem tették... Persze nem kötelező... A saját rokonaim nem tették meg... Sokan segítenek rászorulókon ami nagyon-nagyon szép...

Hiszen ha tudok én is segítek pedig nekem sincs sok... De kérdezem én mikor tolószék kellett hol voltak a barátok, és miért nem segített senki? Persze sokan segítettek olyanok akik vagy a fotós oldalam tagjai, vagy olyanok akikre szamíthattam... Az, hogy van, hogy jobb ruha van rajtam nem azért van mert vettem feltétlenül... Ne ítélj látszatra... Ezek a ruhák másoktól kapott ruhák amiket átnéztem, és ami jó volt rám megtartottam a többit tovább adtam nem el adtam tovább adtam! Van olyan régi ovis Társam aki külföldről segített, bevásárolt egy ismerőse és idejött vagy 15 szatyor kajával, és 2 hatalmas szatyor ruhával... Amit nem tudok elégszer megköszönni, mert néha kaja sincs úgy... Az Anyukájának is köszönöm a tortát, és a sok nasit, kaját De az emberek olyanok nem panaszkodik biztos minden oké... És igen minden nap küzdelmes... Szédülök, pánikolok... De nem adom fel... Segíteni kell a másikat, nem ítélkezni... És igen úgy lett Kutyám is, hogy a sok segítségből összegyűlt Rá a pénz. És igen Border collie. És azért mert 33 évig fogadott Kutyám volt ez pedig egy iszonyú régi álmom volt. Nem cigizek, nem iszom alkoholt, nem nyaralok, nem bulizok... Küzdök... A betegséggel, sokszor a régi sérelmekkel, a megélhetéssel... Közben veszítettem el embereket akik fontosak voltak számomra... Ilyen volt az Ildi, akit sose felejtek, és nagyon köszönök mindent, Kati néni, aki mindig segített, ha kell kaját adott, a kevés pénzéből adott kölcsön és mentem el leszedetni az anyajegyem...Pót Anyám volt... És a Kutyám Panda is csodás 17 év után elfáradt... De mindig beszélek Nekik, Panda itt van mellettem el lett hamvasztva... Amiben egy Barát segített, hogy itt legyen velem Pandusz, KÖSZÖNÖM!
Nem beszélve arról, hogy januárban megtaláltam egy fantasztikus Pszichoonkológust Zs-t, aki iszonyú sokat segít és mindig mellettem van... Terapiákat csinálok online vagy élőben Velük... Köszönöm Zs, hogy vagy... És azt is, hogy a kórházban mindig oda sodródtak mellém valakik, akik segítettek Kicsi Zsu, Zsu, Anita... És szívből hálás vagyok azoknak akik mellettem vannak, segítenek bárhogyan!!!!Segítsétek egymást!

U. I: A szolárium nem jóóó, mindig szétégettem a bőröm, és persze genetika is amitől ez volt velem, csak mert sokan nem hiszik el, én sem hittem el jártam a szoliba, és a napon is jól megégettem magam, mert huuuu de menő barna csajnak lenni... És sajna megszívtam.. Az agyamban melanóma áttétek voltak... Nem játék...
Sokat tanultam mindenből, bár ne ilyen áron kellett volna... De ahogy mondani szoktam...
NINCS MÁS HÁTRA, MINT ELŐRE!

Ja, és nem azért írtam ki, hogy sajnáljon bárki azt kifejezetten nem kedvelem, csak hátha valakinek tanulság lehet, nyugodtan osztható, nem titok.
Ferenci Detti
 
 
 

Összehangolva a Simonton-módszerrel

Ismét indul Simonton alapú csoport daganatos betegeknek!

Dr. Prezenszki Zsuzsa pszichiáter, pszichoonkológus vezetésével indul egy új, online
tréning, ahol 6+1 csoportfoglalkozás keretében a daganatos betegségben érintettek
megismerhetik a Simonton-féle gyógyító kép technikát és számos más módszert,
melyek támogatás nyújtanak a gyógyuláshoz vezető úton.

A 6+1 alkalmas tréning során elindulunk az úton, ahol felfedezzük és támogatjuk a
belső erőt, amit szervezetünk védelmi rendszerének összehangolt működése
jelent. Gyógyító technikák a meditációtól, relaxációtól, imaginációtól az egészen
egyszerű testgyakorlatokig, támogató sorstársi közösség, önismereti lehetőség, hogy
életed a valódi igényeidhez szabd – többek között ez várja a jelentkezőket. A tréning
alapvető célja, hogy kialakítson egy olyan szemlélet- és életmód váltást, amiben a
betegség passzív elszenvedőjéből az egész-ségünk alakításának cselekvő részeseivé
válunk.

Az „Összehangolva a Simonton-módszerrel” elnevezésű tréning abban
támogat, hogy szervezeted saját belső erőforrásait felfedezd.

A csoport vezetője Dr. Prezenszki Zsuzsanna pszichiáter, aki több mint 20 éve
támogatja pszichoonkológusként daganatos betegek gyógyulását. A program
szervezője az „Összehangolva- Gyógyít a képzeleted!” Alapítvány.

A tréning július 14-én indul, regisztrálni július 10-ig, vagy a létszám beteltéig lehet.
További részletek és jelentkezés: Tréningre jelentkezés

Az Összehangolva Alapítvány módszereiről és Dr. Prezenszki Zsuzsannáról további
információk pedig itt olvashatók: https://www.drprezenszki.hu/

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!