A Nemzeti Filharmonikus Zenekar májusi programja
Létrehozva: 2026.05.05 04:13
A Lukács Ervinről elnevezett bérlet utolsó estje 2026. május 7-én a Pesti Vigadó Dísztermében ugyanolyan következetesen valósítja meg a sorozat koncepcióját, mint az előző két hangverseny. Ismét hallunk olyan muzsikát, amelyet Shakespeare inspirált – ezúttal kettőt is: Robert Schumann kései Julius Caesar-nyitányát és Erich Wolfgang Korngold Sok hűhó semmiért-szvitjét. Az is a koncepció szerves része, hogy ezek a művek a hangverseny repertoár ritkán játszott fejezetébe tartoznak, tehát a közönség legnagyobb része számára az izgalmas felfedezés élményét ígérik. Schumann nyitánya 1851-ben keletkezett, ekkor a zeneszerző negyvenegy esztendős volt, és már csak három év volt hátra mentális összeomlásáig és öngyilkossági kísérletéig. Ezzel szemben Korngold szvitje egy huszonegy-huszonkét éves fiatalember műve, amelyen a zeneszerző 1918-19-ben dolgozott.

A kontrasztok jegyében a két Shakespeare-ihletésű mű között hallhatjuk a koncert magyar műsorszámát, amely ezúttal a 21. század termését képviseli: Sopra canti diversi (Különféle énekekre) című háromtételes vonószenekari alkotását Orbán György 2014-ben írta az Erdődy Kamarazenekar számára. Végül a szünet után a második részt minden idők egyik legnépszerűbb zenekari műve tölti ki: Beethoven V. (c-moll) szimfóniája, amelyet „Sors”-szimfóniának is szokás nevezni, hozzátéve persze, hogy egyrészt az alcím nem a zeneszerzőtől származik, másrészt, hogy nem lehetünk biztosak a történetben, amely szerint a zeneszerző a bevezető hangokra azt mondta: „így kopog a Sors az ajtón”. Mondta vagy nem mondta: a mű dramaturgiája tökéletesen jeleníti meg – akarva-akaratlanul – az embert, aki ádáz küzdelmet vív sorsával, és végül diadalmaskodik.

Ennek a koncertnek nincs szólistája, annál több figyelem fordulhat a karmester felé, aki meg is érdemli ezt, hiszen a pécsi születésű, Junior Prima-díjas Erdélyi Dániel korosztályának kiemelkedő tehetségű, sokoldalú tagja, aki a vezénylés mellett zongorán és orgonán is játszik, és kórust is vezet.
 
2026. május 7., csütörtök, 19:30 - Pesti Vigadó
BEETHOVEN + ORBÁN

Robert SCHUMANN: Julius Caesar – nyitány, op. 128
ORBÁN György: Sopra canti diversi vonószenekarra
Erich Wolfgang KORNGOLD: Sok hűhó semmiért – szvit, op. 11
Ludwig van BEETHOVEN: 5. (c-moll, „Sors”) szimfónia, op. 67
Km.: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Erdélyi Dániel

 

A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének ötödik hangversenyét a
főzeneigazgató, Vashegyi György vezényli.Kecsesség, változatosság, színgazdagság – ezt kínálja Bizet L’Arlésienne (Az arles-i lány) című színpadi kísérőzenéjének 1. szvitje. Camille Saint-Saëns 2. (g-moll) zongoraversenye
stiláris sokszínűséggel kápráztatja el hallgatóját, Brahms 3. (F-dúr) szimfóniája viszont éppen
ellenkezőleg: rendkívül egységes muzsika, amely híven képviseli a zeneszerző jellegzetes,
egyéni nyelvét. 

Izgalmas perceket várhatunk a zongoraversenytől,
amelynek szólistájaként az átütő tehetségű, mindössze huszonhárom éves orosz virtuóz,
Alexander Malofeev tér vissza a korábbi sikeres vendégszereplése után a Nemzeti
Filharmonikus Zenekarhoz.

Nem elég, hogy Georges Bizet mindössze harminchat évet kapott a sorstól, az utókor még
egyműves szerzővé is lefokozta, terméséből csak a zseniális Carment méltatva figyelemre,
pedig a különleges ízlésű francia romantikus sok más értéket is teremtett. Most
meghallgathatjuk Az arles-i lány (L’Arlésienne) című, Alphonse Daudet színdarabjához írt
kísérőzenéjének 1. szvitjét, amely csupa invenció, választékosan kikevert szín, markáns
karakter. A sokszínűség Saint-Saëns 2. (g-moll) zongoraversenyére is jellemző – talán a
műnek éppen ezt a tulajdonságát közelítette meg az irónia felől a jeles lengyel zongoraművész
és zeneszerző, Zygmunt Stojowski, amikor tréfásan azt mondta, a kompozíció Bachhal
kezdődik és Offenbachhal végződik. Nem jellemzi viszont a stiláris heterogenitás Brahms
egyik legnépszerűbb művét, a 3. (F-dúr) szimfóniát, amely az első hangjától az utolsóig a
zeneszerző legsajátabb nyelvén szólal meg, markánsan képviselve a brahmsi hangot.

A Kocsis bérlet ötödik koncertjén a Nemzeti Filharmonikus Zenekart Kossuth-díjas
főzeneigazgatója, Vashegyi György vezényli, a zongoraverseny szólistájaként pedig átütő
tehetségű fiatal orosz művész, a mindössze huszonhárom éves Alexander Malofeev tér vissza
korábbi sikeres vendégszereplése után az együtteshez.

Georges BIZET: L’Arlésienne (Az arles-i lány) – 1. szvit 
Camille SAINT-SAËNS: 2. (g-moll) zongoraverseny, op. 22
***
Johannes BRAHMS: 3. (F-dúr) szimfónia, op. 90
Előadja Alexander Malofeev zongorán és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vashegyi György

2026. május 13. szerda 19.30 - MÜPA

 

A Magyar Klasszikus Zene Napja - In memoriam Kocsis Zoltán

Kocsis Zoltán születésnapján a magyar zene legjavával ünnepel a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar, Liszt, Kodály és Dohnányi remekművei mellett Gyöngyösi Levente kortárs miséjét is műsorra tűzve. A Vashegyi György vezényletével zajló koncerten olyan kiválóságok lépnek színpadra, mint a gordonkaművész Perényi Miklós, valamint a hazai énekművészet jeles képviselői.
2026. május 30., szombat, 19:30 - Zeneakadémia

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.

Üdvözlet

A Nézőpontváltó az a hely, ahol a betegségmegelőzéshez és egészségmegőrzéshez kaphatsz olyan rekreációs tudásokat, praktikákat, tippeket, amelyekkel karbantarthatod és fejlesztheted mentális, szellemi és fizika egészségedet.