Klasszikus kedvencek – Amerikai álom

A klasszikus zene kapcsán nem biztos, hogy elsőre Amerika jut eszünkbe iránymutató
országként, holott az amerikaiak nemcsak hamburgerben, cowboykalapokban és sorozatokban
a leggazdagabbak a világon, hanem a klasszikus zenében is ott vannak a topban. Zenei
világukból szemezget a legizgalmasabb szerzőket érintve, egy szép ívet felrajzolva a Danubia
Zenekar.

AZ „AMERIKAI ZENE DÉKÁNJA”: COPLAND
A klasszikus zene amerikai nyelvének egyik megteremtője az Oscar- és Grammy-
díjas amerikai zeneszerző-karmester, harvardi professzor Copland, aki klasszikus amerikai
népdalokra alapozott modern-népszerű zenekari feldolgozásokat komponált, s küldetése volt,
hogy a zenét elérhetőbbé tegye a közönség szélesebb rétegei számára.

Fanfare for the Common Man - az ikonikus amerikai hangzás
A II. világháborúba való belépés az amerikai társadalom szinte minden részének tömeges
mozgósítását igényelte, ebből a művészek, zenészek is kivették a részüket. Eugene Goosens, a
Cincinnati Szimfonikus Zenekar karmestere amerikai zeneszerzők egy csoportját kérte fel,
hogy írjanak hazafias címet viselő fanfárokat rézfúvós és ütőhangszerekre. A művek közül az
1943-ban bemutatott, háromperces Fanfare for the Common Man szerzett tartós hírnevet
elképesztő hazafias érzelmeket kavarva. „Fanfárt az egyszerű embernek ” – emlékezett
később a szerző – végül is az egyszerű ember volt az, aki minden piszkos munkát végzett a
háborúban és a hadseregben. Megérdemelt egy fanfárt.”

Többen hallották Copland e zeneművét, mint bármi mást, amit komponált. Az 1950-es
évektől televíziós műsorokban is folyamatosan használták, széleskörű jazz- és
rockfeldolgozásai Woody Hermantól a Rolling Stones-ig terjednek. Rengeteg hazafias-
politikai témájú amerikai filmben az az összetéveszthetetlenül amerikai hangkép hallható, ami
a Fanfare-é. Copland az amerikai zeneszerzők egész generációjára hatott, barátja és műveinek
legavatottabb tolmácsolója Leonard Bernstein volt.

AZ ELSŐ MAI ÉRTELEMBEN VETT MUSICAL SZERZŐJE: BERNSTEIN
Bernstein a 20. század egyik legnagyobb karmester-egyénisége, színházi és balettzenék,
nagyzenekari és kórusművek, misék és zongoradarabok szerzője, mégis legtöbben a West Side
Story zeneszerzőjeként ismerik. A Musical sikerét egyik alkotásával sem sikerült
megközelítenie. 

A máig népszerű darab, a Rómeó és Júlia  zenés adaptációja teli van híres dalokkal. A
koncerten elhangzó America a közönség egyik legfőbb kedvence. Érdekes, hogy a darab
színpadra állításának kezdetén több támogató vagy a gyártásban résztvevő szereplő a témát túl
sötétnek tartva, a sikerben kétkedve kifarolt a projektből. Mégis a zene, a tánckoreográfia és a
szöveg egysége lehetővé tette, hogy a mű az amerikai musicaltörténet fordulópontjává váljon.
A West Side Story 1957-es Broadway-bemutatója hatalmas siker lett, a produkció 6 Tony-
díjat, majd az 1961-es filmadaptáció 10 Oscar-díjat nyert.

Magyarországra a 60-as években jutott el, az első magyar nyelvű bemutatót Vámos
László rendezte a Fővárosi Operettszínházban 1969-ben.

EGY CSEH NEW YORKBAN, SZIMFÓNIA 300 DOLLÁRÉRT - DVOŘÁK
Az Egy amerikai Párizsban Gershwin-darab címét parafrazálva láthatjuk magunk előtt a cseh
faluból induló, eredetileg hentesnek tanuló Antonín Dvořákot, aki a New York-i Nemzeti
Konzervatórium igazgatói állásáig jutva komponálta meg híres zeneművét, a IX. „Újvilág
szimfóniát. A saját maga által kiírt konzervatóriumi pályázat díját, 300 dollárt - mintegy
véletlenül - maga Dvořák nyerte el csodálatos zeneművével… Az 1893-ban a Carnegie
Hallban rendezett, zajos tetszést arató bemutató óta a darab töretlen népszerűségnek örvend.

A DÍJAK KIRÁLYA, A NAGY MOZIS FANTÁZIAVILÁGOK ZENESZERZŐJE:
JOHN WILLIAMS 
A Spielberggel évtizedek óta együtt dolgozó, ötszörös Oscar-díjas, huszonhat Grammy-díjat,
három Emmy-díjat, négy Golden Globe-díjat elnyert, több olimpia hivatalos zenéjét is
jegyző amerikai zeneszerző-karmester jazz-zongoristaként indult és számos világhírű
filmzene (Csillagok háborúja, Indiana Jones, A cápa,  Jurassic Park , Superman, E. T., a
földönkívüli, Schindler listája, Ryan közlegény megmentése, Harry Potter I-III.  ) szerzője
lett.

A Danubia Zenekar karmestere, Hámori Máté szerint „gyakorlatilag bármit
kompromisszummentesen lehet játszani John Williamstől, nem fog a zenekar a gagyi bűnébe
esni”, mert iszonyú nehezek a zeneszerző művei, mivel azt a zenekari tudást követeli meg,
amit mondjuk Mahler követelt meg. A Harry Potter is egy magas szintű filmzene - nagyon
igényes partitúrákkal, nem könnyű feladatot jelentve.

THE HISTORY OF: YEAH!  - OTT REZSŐ
A zenei időutazás végén, a Danubia állandó zeneszerzője, Ott Rezső The History of:
Yeah! című, „kis amerikai daloskönyve” hangzik el - ikonikus számokkal, nagy
jazzsztenderdekkel, Whitney Houston-nótákkal.

Énekel: Csóka Anita, közreműködik: Oláh Kálmán jazz-zongoraművész.
Műsor: Copland: Fanfare for the Common Man, Hoe-Down a Rodeo-szvitből I Bernstein: West Side
Story – America I Dvořák: IX. „Újvilág” szimfónia - II. tétel I Adams: Short Ride in a Fast Machine
I Rózsa Miklós: Ben Hur – nyitány I John Williams: Harry Potter – részletek I Ott Rezső: The
history of: Yeah! - amerikai daltörténet a jazztől az óceánig

Időpont: 2025.06.01.

Helyszín: Budapest Kongresszusi Központ

Kedvcsináló 

További információk és jegyvásárlás: Jegyek: