Színházi Világnap 2022. március 27.

A mindenkori háborúk és az azt kísérő tragédiák ellen a művészet, a barátság, és a szerelem csak ideig-óráig tud védelmet nyújtani. A vesztébe rohanó világ végül azokat is magával ránthatja, akik semlegesként megpróbálnak kívül maradni a borzalomból vagy segítőként igyekeznek tompítani a harcok vétlen és szenvedő áldozataira rótt ártalmait.

De ne csüggedjünk! Azzal a kis idővel, amivel még szabadon rendelkezünk, kezdjünk valami számunkra értelmeset, testet-lelket felüdítőt, például menjünk színházba! Toppantsunk egyet, nézzünk szembe dacosan a félelmünkkel, és bátorításul hangosan mondjuk ki: Csakazértis színház!

A Holdvilág Kamaraszínház alkotógárdája és a Nézőpontváltó Egyesület civiljei az Egy szerelem három éjszakája musical bemutatásával tesznek hitet a béke mellett, egyben kiállnak mindennemű hatalmi agresszió ellen – legyen az világméretű, országszintű, illetve családon belüli.

Sokat töprengtünk azon, hogy az önkéntes, segítő munkán,  tartós élelmiszereken, babaápolási- és tisztítószereken kívül mivel tudjuk a háború elől a hazánkba kényszerülő menekülteket támogatni, amíg végül rájöttünk, hogy azzal, amihez a legjobban értünk.

A művészetet és a tehetségünk erejét hívtuk segítségül, hogy pár órára feledtessük velük az átélt borzalmakat. 

A Holdvilág Kamaraszínház – amely tizedik éve a XIII. kerületben működő szintén civilszervezet – március 27-én, a Színházi Világnapon Hubay Miklós – Ránki György – Vas István: EGY SZERELEM HÁROM ÉJSZAKÁJA című előadását tűzi műsorra. A Nézőpontváltó Egyesület az esemény sajtókommunikációját és egyéb szervezési munkáját végzi a színházzal szoros együttműködésben. 

Az előadás helyszíne a színház székhelye, az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ, a kezdés időpontja 15.00 óra.

Szándékunkban áll meghívni Ukrajnából menekült, magyar családokat az előadásra, ezért már felvettük a kapcsolatot a két egyesület székhelyét jelentő kerületek önkormányzataival, segítőszervezeteivel.  

Történet: A második világháború idején a fiatal költő a frontra tartó vonaton a szerelmével töltött utolsó napjaira emlékezik. Bálint nem akart elszakadni a lánytól, ezért elszöktek a behívó parancs elől. Barátjuk, a Szentendrén élő, idős festőművész menedéket kínált, ahol a költészet és a szerelem pillanatnyi boldogságot, egérutat jelentett számukra. Egyik reggel a lány váratlanul eltűnt. Bálint először azt gondolta, talán elhagyta, hamarosan azonban egy nyomozó jelent meg a házban. A költő nem menekülhetett el a háború szörnyűségei elől. A háborús éveket idéző színmű mozgatórugója a mély szerelem, főhőseiket az ifjúságuktól igyekszik megfosztani a történelemtermelő gépezet. A mű születésekor frissen élt még a társadalomban a világháborús vészkorszak emléke, ezért lehetett volna egyszerű mementó is, de a darab története, jelenre áthallásos jelenetei túlmutatnak azon. 

Amikor a színház alkotói tervezték a bemutatót, nem töprengtek túl sokat azon, hogy miért kell feltétlenül műsorra tűzniük az 1961-ben bemutatott, első magyar musicalt, mert akkor még fel sem merült, hogy ismét háború robbanhat ki Európa közepén! Arra jutottak, hogy nemcsak azért fontos mű, mert érdekfeszítő a szerkezete és mert csodálatosak a dalok, hanem mert bár az elmúlt század derekán játszódik, nem  nehéz felfedezni benne, hogy ez bizony nekünk, a XXI. század emberének is szól, nekünk is tesz fel kérdéseket.

Képesek vagyunk-e figyelni az intő jelekre, tudunk-e okulni a történelemből, vagy újra és újra elkövetjük ugyanazokat a bűnöket és hibákat? Most, 2022. márciusának elejétől már biztosan tudjuk, hogy igen. 

A zenés mű egyszerre szól arról, hogy milyen könnyen lehet az ember ordas eszmék szószólója, válhat maga is gyilkossá. Ugyanakkor szól az Emberről is, aki az embertelen körülmények között – sőt, azok ellenére is – hitet tesz a valódi szeretet, az emberi tisztesség csodája mellett, és egyúttal – minden látszat ellenére – a döntés egyetlen lehetőségéről.

„Oly korban éltem én e földön…” kezdi egyik versét Radnóti, akinek tiszteletére született a színdarab. Ő oly’ korban élt, amelynek több százezer honfitársával együtt, akik akár lehettek volna szüleink, nagyszüleink, maga is áldozatává vált.

Íme a válaszunk arra, hogy miért gondoltuk hát fontosnak az előadást: Nem szeretnénk, hogy a mi XXI. századunk „oly’ kor” legyen.

Az előadás  alkotói

Szereplők: Benkő Bence, Facskó Marica, Petyi János, Szinovál Gyula, Koltai Judit, Pintér Gábor, Koleszár Bazil Péter, Kókai János, Albert Gábor, Babják Annamária, Balatoni Dóra, Kovács Andrea

A zongoránál: Ligeti Éva

Koreográfus: Nemcsók Nóra

Látvány: Kókai János

Jelmez: Zsigár Cecília

Rendező: Kókai János

Koltai Judit színművész, Holdvilág Kamaraszínház Kulturális Egyesület elnök

Sári Edina író, Nézőpontváltó Egyesület elnök