Mindig azt teszem, amit mond, nem ellenkezem. Igazodom hozzá, mert elég kényeskedő, néha agresszív. Sokszor a legváratlanabb pillanatokban lep meg. Kedvére van, ha idegeskedem, vagy ha olyat eszem, ami felélénkíti. Sőt, akkor a nyomomban jár folyton folyvást. De elmondhatom, hogy győztem, illetve mindig legyőzöm, amikor felbukkan. Miért? Mert nem fog tágítani mellőlem. Bármikor lecsaphat. Évek óta mégis együtt élek vele, mert muszáj. Hogy kivel, mivel? A refluxommal.

Arra gondoltam megosztom a világgal, hogy ilyen fiatalon mi vezetett el ehhez a betegséghez, illetve hogyan küzdök meg vele. Népbetegségnek mondható, sokak életét megkeseríti a reflux. Számtalan praktika, tanács olvasható az interneten, a patikák polcai roskadoznak a savlekötő, protonpumpa-gátló tablettákkal. Ha elhanyagoljuk, komoly következményekkel számolhatunk.

20 évesen voltak az első tüneteim. Sőt, nem is. Már tizenévesen is éreztem néha émelygést, gyomorégést, puffadást. Mivel nem mindennapos volt, így nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. 20 évesen komoly válságba került az életem. Elvesztettem a szeretteimet, csak Édesanyám maradt, anyagi gondok… Azt sem tudtam merre tovább. A gyomrom sokszor fájt, nem ettem, nem ittam, nem aludtam eleget. A patikában vény nélkül kapható készítményekkel próbálkoztam. Ideig- óráig segítettek. Aztán érkezett a kínzó hányinger reggelente és a savas, keserű hányás. Miután a 10. kilómat fogytam le, orvoshoz fordultam. Itt követtem el az első komoly hibát… Sokkal korábban kellett volna szakember segítségét kérnem. Komoly kivizsgálás vette kezdetét. Komoly életmódváltásra is szükség volt. Számtalan étel, ital lekerült a menüről. Oda kellett figyelnem a napi többszöri étkezésre.. Persze attól, hogy gyógyszert kaptam, még nem változott meg egy csapásra minden. 2017. decemberében a tünetek újra súlyosbodtak és kórházba kerültem. Sajnos a szabályokat sem igazán tartottam be, ahogy kellett volna, elblicceltem azokat. Negatív következményei is lehetnek ennek a betegségnek.

A reflux betegségről, szövődményeiről, megoldásairól Dr. Sümeghi László belgyógyász szakorvost kérdeztem, akinek elsők között volt magánrendelője Budapest szívében 1992-től. Rendelőjében több tízezer páciens fordult már meg.

“Hallottam egy kifejezést nemrégiben ezzel a betegséggel kapcsolatban: “néma reflux”. Mit jelent ez pontosan?

A reflux betegség nagyon gyakori és sokszor nem típusos tünetekkel jelentkezik. Ez a gyomorégés, savas felböfögés, amelyet mindenki az élete folyamán egyszer biztosan megtapasztal. A reflux viszont nem ezeket az általános tüneteket takarhatja, hanem olyanokat, amelyekből nem is gondolnánk, hogy ez áll a háttérben. Ezek az úgynevezett atípusos tünetek, például fogászati, fülészeti probléma, olyan mellkasi fájdalom, ami szívbetegség gyanúját kelti, köhögés. A “néma” szó ez esetben azt jelenti, amikor ezek a panaszok sincsenek, viszont ha elvégzünk szűrő jelleggel egy gyomor-nyelőcső vizsgálatot, akkor kiderülne, hogy akár előrehaladott, nyálkahártya-elváltozásokat okozó reflux betegsége van.

Mitől alakulhat ki a reflux?

Az általános tényezőkön kívül (stressz, helytelen életmód, dohányzás, alkoholfogyasztás stb.), sokan nem is gondolnák, de az intenzív sport, például a testépítés, súlyzózás a nagy hasüregi nyomás miatt okozhat reflux betegséget. Terhesség esetén is gyakori szintén a megnövekedett hasűri nyomás hatására kialakulhat, azonban a terhesség első trimeszterét követően általában megszűnnek a panaszok. A helytelen civilizációs szokások miatt kialakult túlsúly is nagyban hozzájárul ezen betegség kialakulásához.

Ha valaki tapasztalja saját magán a tüneteket és belgyógyászhoz, gasztroenterológushoz fordul, akkor milyen kivizsgálásokon fog átesni, milyen kezelésre lehet számítani?

Legfontosabb- ha jó szakemberhez kerül a páciens- a nagyon pontos kórelőzmény felvétel, ami azt jelenti, hogy meg kell hallgatni a beteg panaszait. Ha nem mond el mindent, bizonyos dolgokra rá kell kérdezni. Így az anamnézis betegvizsgálat alapján sokszor már valószínűsíthető, hogy refluxbetegséggel állunk szemben. Amennyiben nincsen úgynevezett további alarmírozó tünet (fogyás, vérszegénység, hányás során véres váladék), akkor tulajdonképpen műszeres, képalkotó, invazív vizsgálatra nincs szükség. Abban az esetben, ha mégis ilyen tünetekkel találkozunk, akkor nem szabad megelégedni, hogy ez egy reflux, hanem tovább kell lépni és konkrétan gyomor-nyelőcső tükrözésre van szükség.

A következő diagnosztikus teszt az, hogy elkezdjük a betegséget kezelni. Van egy adekvát, ajánlott kezelési séma erre, ami ma már egyértelműen protokollba le van írva. Elég kevés egyéni szabadságot kap az orvos. Ezek az úgynevezett evidence-based gyógyítás. Van egy ajánlás, hogyan kell csökkenteni ennek dózisát. Ha ezzel a beteg életminősége elfogadható, akkor további lépésekre nincs szükség a rendszeres felülvizsgálatokon kívül.

Mennyi ideig tart a kezelés?

Reflux esetén 2-3 hetes kezelés nem elég, ha hirtelen abbahagyjuk szedését az sem jó, mert még több sav fog termelődni, ez az úgynevezett rebound (visszacsapás). Kezdetben terápiás dózist kell alkalmazni, ez viszonylag nagy, azért hogy a tüneteket gyorsan enyhítsük, utána egy fenntartó dózis, ami a terápiás dózis fele. Ezután on demand (szükség szerinti) terápia következik, vagyis rábízzuk a betegre, hogy mikor szedje. Ha fokozódnak a panaszai, nyugodtan lehet alkalmazni. Vannak ritkán olyan esetek, hogy nem tudunk átmenni az előbb említett fenntartó dózisra sem. Ilyen esetben ki kell egészíteni másik terápiás eszközzel, például prokinetikumokkal, amely a gyomor-nyelőcső perisztaltikáját fokozzák, ezáltal a tüneteket csökkenthetjük. Amennyiben ez sem segít, felmerül a diagnózis revíziója, hogy más betegség áll a háttérben. Hogyha mégis helyes a kórkép, akkor lehet morfológiai elváltozás van a háttérben, amely már műtétre szorul.

Jelenleg én is protonpumpa-gátló gyógyszert szedek. Erről már bővebben olvastam korábban. Van sok érv mellette, viszont sok ellenérvet is hallottam. Ön hogyan vélekedik erről?

Mindkét véleményben van igazság. A protonpumpa-gátló nagyon hatékony gyógyszer, talán az elmúlt évtizedek legforradalmibb gyógyszere. Hosszú évtizedekig nem volt módszer a fekélybetegség, hiperacid kórkép kezelésére, csak tüneti szerek voltak, bázikus vegyületek (szódabikarbóna, Salvus víz, stb.). Először felfedezték a H2-receptor-blokkolókat, amelyek csak csökkentik a savtermelést, utána pedig a protonpumpa-gátlókat, amely teljes mértékben gátolja a savtermelést. A gyógyszernek vannak veszélyei is persze. Terhesség esetén csak indokolt esetben kaphatják, illetve savhiányos állapotot idézhet elő, ami pedig atrófiához (gyomornyálkahártya-sorvadás) vezethet, amely a gyomorrák kockázatát növeli. A felszívódási problémák, bakteriális fertőzések gyakorisága is megnő. nem könnyű megtalálni a helyes utat tehát. Ez a mai gasztroenterológia nagy kérdése. 

Étkezésben mire kell figyelni?

Fűszeres, csípős ételek kerülése, alkohol, kávé, szénsavas italok fogyasztásának csökkentése. Rendszeres, napi ötszöri kis volumenű étkezés az alap. Ezek közhelyek, mégsem tartják be sokan.

Elhanyagolt reflux esetén milyen szövődmények alakulhatnak ki?

Életminőséget megkeseríti a reflux, hiszen rossz érzés a savas hányás, gyomorégés. Okozhat garat, gége gyulladást, a fogak romlását. Felmaródhat a nyelőcső, amelyek eróziók, de lehetnek fekélyek is. Ez tulajdonképpen észrevétlenül vérzést produkálhat, amelynek tartós fennállása jelentős vérszegénységet okoz. A vashiányos vérszegénység leggyakoribb oka nőgyógyászati eredetű, a második oka a reflux. Fertőzésekre való hajlam megnő. Legnagyobb szövődmény ezeken túlmenően, hogy a nyelőcső nyálkahártyáján fekélyek jelennek meg a sav hatására, amely szintén a rákra hajlamosító állapot. Van egy nyelőcsőrákot megelőző állapot, ez a barrett oesophagus. A gyomor nyálkahártya felkúszik a nyelőcső-nyálkahártya felső szakaszára, az alsó 1-2 cm-es szakaszon egy kóros gyomor-nyálkahártya szigetek vannak.

A nyelőcsőrák mennyire gyakori? Mennyire gyógyítható?

A reflux-betegség hajlamosít, illetve a helytelen életmódot sem szabad kihagyni. nyelőcsőrákot. Európában 100 000 férfi közül hatnál diagnosztizálják évente, a nőknél az előfordulás ritkább. Leginkább az 50-70 év közötti férfiakra jellemzőbb. A kezelés alapja a műtét. Egyes esetekben, mikor a tumor műtéttel nem távolítható el, sugár- vagy kemoterápia hatására a daganat operációra alkalmas állapotba kerül. A kórjóslat a késői felismerés miatt nem jó, ám a korszerű terápiás lehetőségek a túlélést javítják. Korán felismert esetekben a teljes gyógyulás is elérhető.”

Jelenleg a protonpumpa-gátlók és további vizsgálatok árnyékában vagyok. Hogy miként alakul, még nem tudom. Keresem én is a megoldást és remélem mihamarabb megtalálom, hogy én és a refluxom együtt élhessünk végre úgy, ahogy én szeretném... Természetesen folytatom történetem...

További orvosi segítségért mindenképpen keresse fel http://sumeghi.hu/ oldalt. Szívből ajánljuk Dr. Sümeghi Lászlót!