A modern Prométheusz bemutató a Vígszínházban

„Itt ezen a különleges helyen lehetségesnek tűnhet az is,
amit máshol el sem tudnánk képzelni”

Több mint kétszáz évvel Mary Shelley regényének első kiadása után Hegymegi Máté
rendező és alkotócsapata a Vígszínház társulatával állítja színpadra Victor Frankenstein, a
teremtő és Teremtménye történetét. Az új változat a szeretet és ragaszkodás, a
beilleszkedés és kitaszítottság, a teremtő és teremtmény viszonyát, valamint az ember
mindenhatóságának illúzióját és az alkotás morális felelősségének kérdését gondolja újra.

Az előadás látványvilágának meghatározó eleme egy monumentális vitorláshajó, ami a
Vígszínház 130 éves történetének egyik legkomplexebb díszlete. A Frankenstein – A
modern Prométheusz február 21-től látható a Vígszínházban, a főbb szerepekben többek
között Orosz Ákos, ifj. Vidnyánszky Attila, Medveczky Balázs és Nagy-Kálózy Eszter lép
színpadra.

Victor Frankenstein a lehetetlent kísérli meg: élővé teszi az élettelent. Évek megszállott
munkájának eredményeképpen életre kelt egy mesterséges lényt, de a kísérlet
végeredménye elborzasztja. Ebben a pillanatban bevégeztetett: neki is és teremtményének
is. Frankenstein menekül a lény elől, akinek életet adott. Az elhagyatottság, a kitaszítottság,
a társadalomból való kirekesztettség kétségbeejtő helyzetének felismerése pedig arra
ösztönzi a Teremtményt, hogy felkutassa teremtőjét, és feltegye neki kérdéseit. Meg akarja
érteni, hogy Frankenstein miért fordult el tőle és miért hagyta védtelenül magára őt. A teljes
elmagányosodástól tartva egy társra vágyik csupán, de Frankenstein ezt is megtagadja tőle.
Ebben a pillanatban bevégeztetett teremtőnek és teremtményének is: a bosszú hajtja őket,
az eddig üldözöttből üldöző válik, a teremtő pedig el akarja pusztítani saját alkotását.

Mary Shelley 19 éves korában írta a Frankenstein vagy a modern Prométheusz című
regényét, amelyet azóta számtalan színházi és filmes adaptációban dolgoztak föl, utóbbit
elsősorban a horror műfajában. A Teremtmény embersége és tragédiája, a félelmetes
szörnyeteggé váló filmes átalakulásai során azonban gyakran feledésbe merül. Pedig Mary
Shelley regényének előszavában leszögezi: „Az esemény, amelyből e történet az érdekességét
meríti, mentes a puszta kísértet- és boszorkányhistóriák hátrányaitól. (…) Arra törekedtem
tehát, hogy megőrizzem az emberi természet alkotóelemeinek hitelét, de nem haboztam
megújítani ezek egymáshoz való viszonyát.”

Az empátia és az emberségesség, amely Shelley regényének középpontjában áll, Garai Judit
dramaturg és Hegymegi Máté rendező színpadi adaptációjában is megjelenik. Az új szöveg
elkészítését nagy mértékben befolyásolta és átszövi egy koncepciózus színházi formanyelv: a
szöveg, a zene, a színészi játék és a látvány komplex jelenléte és hatása. „A Frankenstein
története az egyetem óta foglalkoztat. Rengeteg feldolgozás készült már belőle, nem
véletlen, hiszen számtalan rétege van a teremtmény és teremtő viszony gondolatkörének.
Minket elsősorban az érdekelt, hogy mi kell ahhoz, hogy az ember létrehozzon valamit,
mintegy alkotást szignózza, majd hátat fordítson neki és magára hagyja. Körbe akartuk járni
azt is, hogy egy ilyen tett milyen érzéseket vált ki az adott szereplőkből és milyen
következményekkel járhat. Nem véletlenül döntöttünk úgy, hogy az idősíkokat rendhagyó
módon kezeljük, azaz a múlt eseményeit és emlékképeit egymásba folyatjuk a jelen idejű                                            elmeséléssel és a jelen történéseivel. Nálunk a hajó, azon túl, hogy ez a központi díszletelem,
egyfajta allegóriaként is szolgál, mint Prométheusz történetében a szikla, ami egyszerre
szimbolizálja a büntetést és az elhallgatott titkokat, s amihez minden szereplőnek van
valamilyen viszonya” – emeli ki az előadás rendezője, Hegymegi Máté.
„Ez egy újszerű adaptáció, ami másfajta fénytörésbe helyezi ezt a történetet, miközben hű
marad az eredeti regényben olvasható eseményekhez. Frankenstein számomra nagyon-
nagyon emberi, a gőgjével, önhittségével, kételyeivel, félelmeivel és tehetségével együtt.
Űzi, hajszolja valami, és ebből az űzöttségből fakadóan nem jó döntéseket hoz. Nem a
legmegfelelőbb irányba csatornázza be a tehetségét, és nem gondolja át előre mit tesz. Ez a
mű a felelősségvállalásról, az egóról, a céltudatosságról is szól. Olyan dologról, amikkel nap,
mint nap találkozunk. Ezért talán tanmeseként is fel lehet fogni, nem csak
teremtéstörténetként vagy rémtörténetként. Az előadásunk nagyon fontos eleme a hajó,
ami nemcsak azért izgalmas, mert vizuálisan gyönyörű képeket lehet komponálni vele,
hanem attól is, mert nekünk színészeknek rendkívül inspiráló. A tér, amiben játsszunk mindig
alakítja, tereli a játékmódunkat, stílusunkat, gondolkodásunkat egy-egy adott
próbafolyamatban.” – teszi hozzá a Frankensteint alakító Orosz Ákos.
Victor Frankenstein nem pusztán teremt, hanem egy érzékeny és gondolkodó lényt teremt.
„Hegymegi Máté mérnöki pontossággal építette fel a próbafolyamatot: tiszta ívet rajzolt,
mint egy forgatáson, beállításról beállításra vezetett bennünket. A részletes elemzés mellett
erős atmoszférát és vizuálisan markáns formát teremtett – olyan teret, amiben összetett
figurákat, nehéz szövegeket fegyelmezetten, érzékenyen kell átadni. Ez komoly színészi
feladat mindannyiunknak. Máté és Judit értelmezésében a Teremtmény szerencsére nem
szörny. Nem idegen lény, hanem rokona mindazoknak, akiket elhagytak, akiket félredobtak,
akik magukra maradtak. Párhuzamokat találhatunk nagyban is arról, hogy éppen mit vagy kit
teremt a világ, de a mi történetünk mindannyiunk által ismert fájdalmakat nagyít fel. A
Teremtmény is csak ember szeretne lenni, és attól fogva tartja magát embernek, hogy nincs
egyedül. Szerintem ez gyönyörű.” – meséli ifj. Vidnyánszky Attila.

A Frankenstein – A modern Prométheusz február 21-től látható a Vígszínházban. Az
előadásban – melynek díszlettervezője Fekete Anna, jelmeztervezője Kálmán Eszter –, Orosz
Ákos, ifj. Vidnyánszky Attila, Medveczky Balázs, Radnay Csilla, Méhes László, Horváth
Szabolcs, Varga-Járó Sára, Gál Réka Ágota, Nagy-Kálózy Eszter, Zoltán Áron, Szántó Balázs,
Bölkény Balázs, Molnár András, Laczkó Bálint és Steenhuis Raul lép színpadra.

Frankenstein olvasópróba: https://www.youtube.com/watch?v=Vd8Vf93knhY
Hajóépítés: https://www.facebook.com/reel/2342827042895976
További információ:
https://vigszinhaz.hu/hu/produkciok/frankenstein_a_modern_prometheusz
Frankenstein – A modern Prométheusz teremtéstörténet

Mary Shelley regénye alapján a darabot írta:
Garai Judit, Hegymegi Máté
Victor Frankenstein: Orosz Ákos
Teremtmény: ifj. Vidnyánszky Attila
Robert Walton kapitány: Medveczky Balázs
Elizabeth Lavenza: Radnay Csilla
Alphonse Frankenstein: Méhes László
Henry Clerval: Horváth Szabolcs
Justine Moritz: Varga-Járó Sára
William Frankenstein: Gál Réka Ágota m.v.
Waldman professzor | Bíró: Nagy-Kálózy Eszter
Walton legénysége
Percy – Elsőtiszt: Zoltán Áron
Doki – Fedélzetmester: Szántó Balázs
Atya – Navigátor: Bölkény Balázs
Csendes – Dokus: Molnár András m.v.
Toby – Rádiós: Laczkó Bálint e.h.
Rookie – Hajósinas: Steenhuis Raul e.h.
Díszlettervező: Fekete Anna
Jelmeztervező: Kálmán Eszter
Dramaturg: Garai Judit
Sound designer: Keresztes Gábor
Kórusmű: Tarr Bernadett
Videótervező: Ujvári Bors
Videótervező-asszisztens: Guzmics Gergely
Világítástervező: Friedrich Gergely
Jelnyelvi koordinátor: Widder Kristóf
Operatőr: Molnár András
Díszlettervező-hospitáns: Lonkai Lilla
Dramaturg konzulens: Róbert Júlia
Szobrász-prosthetic: Gergely-Farnos Lilla
Jelmezkivitelező: Bati Nikoletta
Ügyelő: Wiesmeyer Erik, Röthler Balázs
Súgó: Szarvas Éva
Rendezőasszisztens: Molnár Kata
Rendező: Hegymegi Máté

Az előadást 16 éven felüli nézőknek ajánljuk!