A Marokbaba egy olyan idegrendszer-fejlesztő játék, amely ötvözi a természetes tanulás elemeit, a kötődő nevelés elveit és a Montessori szemlélet szabadságát, erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot, elősegíti az óvoda- és iskolaérettséget. Célja, hogy anyukák, apukák és a szakemberek is jól tudják használni a gyermekek fejlődésének támogatásában, és az is, hogy a szülők hamarabb és könnyebben felismerjék általa, ha fejlesztőhöz kell fordulniuk egy-egy probléma felbukkanásakor. 

Ötletgazdája és tervezője Kincses-Kádár Lídia, kivitelezője a Red Dot-díjas Bárdi Dorina. Munkájuk fundamentuma Lídia édesanyjának több évtizedes terapeutai, és pedagógiai szakmai tapasztalata, így lett Kincsesné Horváth Katinka a Marokbaba módszer kidolgozója. A csapat a Marokbaba idegrendszer-fejlesztő játékkal megnyerte a Nemzeti Tehetség Program Start fődíját, néhány hét alatt majd’ 30.000 fős online közösséget építettek és célul tűzték ki, hogy Magyarország minden gyermekintézményét fejlesztő játékokkal szerelik fel. Lídia és Dorina két hét alatt építettek egy olyan tizenhétezres közösséget, amelyhez nemcsak szülők, hanem pedagógusok, orvosok, fejlesztő szakemberek csatlakoztak, lefedve az egész ország területét. A magyar fejlesztőpedagógusok közös alkotása, a formatervi innovációnak nevezett Marokbaba a napokban kapott európai mintaoltalmat az EU 27 tagállamában. Az ötlet egy éve pattant ki Lídia fejéből.

Kincsesné Horváth Katinka: „Gyerekkoromban rengeteg időt töltöttem a nagyszüleim kertjében, ahol a porba rajzoltam az első betűimet, kavicsokkal számoltam a nagypapámmal és a fák alatt, a termések között találtam meg azokat az apró csodákat, amelyek később a Marokbabák ötletét is ihlették. A tobozok vitézekké változtak, a gesztenyék manókká, a virágok pedig tündérekké. Akkor még nem tudtam, hogy ezek a játékok fejlesztettek engem is: például a finommotorikámat, a térérzékelésemet, a képzeletemet. Ahogy visszagondoltam ezekre az élményekre, egyre világosabbá vált számomra, mennyire fontosak ezek az egyszerű, természetes formák a gyerekek fejlődésében, hiszen ők ösztönösen játszani kezdenek azzal, amit a kezükbe vesznek – legyen az egy kavics, egy csigaház vagy egy toboz.”

Ezekhez hasonlít a megjelenésük is, amit Dorina designerként fejlesztett tovább.

Dorina: „Megpróbáltuk Katinka néni szakmai tudását egy termékbe beletenni. A dizájn tudatos, ami abban nyilvánul meg, hogy mindegyik baba szenzoros fejlesztő funkciókkal bír, asszimetrikus és így remekül beleillik a gyerek kezébe. Kifejezetten figyeltünk arra, hogy a kezükre álljon a figura, pl. Geremic az írás és az „a” betű formázásában segít azzal, hogy a kicsinek éppen a csigavonalra simul rá a kis keze. A Marokbabák baba- és gyerekbarát anyagokból, 3D nyomtatott fa aljból és étkezési szilikon tetőből álló figurák. Nem törékenyek, a festék is gyermekbarát, a babákat nem lehet elrágni, ha szájba veszi a kicsi.”

Lídia: „A Marokbaba egy olyan eszköz, amely különleges, szenzoros kialakítása révén hatékonyabban segíti a mozgás-, értelmi és érzelmi fejlődést, miközben éppolyan természetes és ösztönös társ a gyermek számára, mint azok a kis kincsek, amelyeket mi is gyűjtöttünk gyerekkorunkban. A mai, rohanó világ is tele van varázslattal, csak észre kell vennünk.”

A feltalálók szerint számos tanulmány kongatja a vészharangot arról, hogy kitolódott a kisgyermekek óvoda és iskolaérettsége és sokan valamilyen lemaradással, tanulási, beilleszkedési nehézséggel küzdenek, amely mögött sokszor idegrendszeri éretlenség áll.

Lídia: „A módszertant mások mellett Dévény-, és TSMT fejlesztők, óvodapedagógusok, logopédusok, hydroterapeuták, gyógypedagógusok és alapozó-terapeuták, hordozási tanácsadók, szoptatási tanácsadók és gyermekpszichológusok közösen hozták létre, alakították ki. A babákhoz tartozik egy szülői segédlet, ami négy korcsoportra osztva három-három területen fejleszt, érzelmi-, értelmi- és mozgásos fejlődést támogat. A szenzoros ingerek hatására az agyi idegsejtek között kapcsolatok (szinapszisok) alakulnak ki. Másodpercenként kétmilliót tud létrehozni a szülő a gyereke agyában, ami a korai fejlesztésben nagyon fontos. A teljesség igénye nélkül: óvodásoknál például lehet azt kérni, hogy rendezze nagyság szerinti tornasorba a babákat, balról-jobbra, ezzel a mennyiség, nagyság fogalmát, az irányokat is megtanulják. A babák fejlesztik a kéz izmait, ez az iskolások helyes ceruzafogását segíti, de mondókákat is tartalmaz a segédlet, a kötődést, a beszédfejlődést, érzelmi érést is elősegíti. A Marokbabáknak nincs mimikája, így a gyermek rá tudja vetíteni az érzését, és kifejezheti azokat általuk.”

Négy korcsoportra osztották a feladatokat: az első év az „összebújva” nevet viseli, az 1-3 év közöttieké a “kapaszkodva”, 3-6 év között “ölelgetve” játszanak, 6-8 éves korúakat már “kézenfogva” fejleszti a Marokbaba. 

Dorina: „Különlegesség, hogy minden figurának saját neve, személyisége és természete van, vagyis a gyermekek belső világának részévé tudnak válni, ezáltal szociális és érzelmi biztonságot is nyújthatnak: Geremic, Stücli, Csuri, Gömböc, Kófic, Pesze, Gaborgya, Tápli. A mai fülnek a nevek talán idegen csengésűek, pedig ezek régi, magyar, személynevek, őshonos szavak. Megszemélyesítettem a mi gyermekkori emlékeinkben szunnyadó csigaházakat, tobozokat, kavicsokat, majd elhelyeztük őket egy szenzoros skálán. A felületük az egészen simától, az egészen érdesig terjed.”

Lídia: „Korcsoportonként 36 ötletfeladatot tartalmaz a segédlet édesanyám módszertana alapján. Bátorítunk mindenkit, hogy építsék bele a saját ötleteiket is a játékos fejlesztésbe, mert fontos attribútum, hogy a Marokbaba felülről nyitott módszertan, tehát nemcsak a szülők, de pedagógusok szabadsága is megmarad, hogy a szakmai tudásukkal bővítsék a feladatokat, újakat találjanak ki és kedvük szerint variálják azokat a fejlesztő foglalkozásokon.”

Dorina: További célunk és társadalmi felelősségvállalásunk is egyben, hogy minden magyar oktatási intézménybe jusson egy-egy Marokbaba-szett mégpedig úgy, hogy minden 50. megvásárolt fejlesztőjáték után egyet ajándékozunk egy-egy óvodának, iskolának. Ezen kívül a profitunk 5 százalékát arra fordítjuk majd, hogy ahol szükséges, az intézmények infrastruktúráját fejlesszük.

A Bojinka Miklós befektető üzletemberrel, 2026-ban kiegészült csapat tavalyi bravúros repülőrajtjának következő állomása, hogy Európa és a világ különböző országaiban a színes, kis kapaszkodóként életrehívott, mesebeli figurák legyenek a következő, nagy, magyar világsiker – hajrá, Marokbaba! 

A Marokbaba-csapat alapító-tulajdonosainak névjegye:

Kincses-Kádár Lídia, a Széchenyi István Egyetem építészmérnök hallgatója 

Bárdi Dorina, a MOME-n végzett Red Dot-díjas formatervező, szeptembertől mesterszakos a MOME-n 

Kincsesné Horváth Katinka, idegrendszer-alapozó fejlesztő mozgásterapeuta, és óvodapedagógus

Kádár Kristóf, PR-szakember

Bojinka Miklós üzletember