A Nézőpontváltó Egyesület, amely az egészségmegőrzés alapjának tekinti a gondolatok megújítását is magában foglaló betegségmegelőzést, új területre merészkedik a figyelemfelhívás, és az ismeretterjesztés eszközeit segítségül hívva.

Az új tárgykör ugyanolyan óriási, társadalmi tabutémának számít, mint a daganatos- és egyéb krónikus betegségekkel, a haldoklással, vagy a halállal kapcsolatos kérdések.

Ez a terület az élet közepi válság gyűjtőfogalomba tartozó fizikai-, szellemi-, és főként mentális öregedés, a menopauza, klimax.

A célunk erről a tabutémáról egy nyílt, közösségi párbeszéd kialakítása, amelyben fontossága szerint nem különböztetjük meg az eltérő tünetekben megmutatkozó férfi- és női változókort, hanem egységesen, és holisztikus szemléletben mutatjuk be azokat a szemléletváltás elősegítése érdekében.

Az előítélet hatalmas gátja annak a megismerésnek, ami viszont önfelszabadító lehet, mert a tudatlanság az előidézője az előítéletnek – fogalmaztuk meg közösen a gender-szemléletű, egyéni- és csoportterápiás módszerekkel gyógyító Molnár Erika pszichodráma vezetővel, akivel a Nézőpontváltó Egyesület szakmai partnerségre lépve, közösen kíván tenni az öregedéssel kapcsolatos előítéletek felszámolásáért.

Molnár Erika, a gendertudatos* pszichodráma vezető, coach és tréner már egészen kicsi korában figyelte a felnőtteket, és azon gondolkodott, hogy miért mondják sajnálkozva csendes, szelíd, visszahúzódó nagypapájára, hogy nem férfias, ugyanakkor karakán, vagány, az élet legelképesztőbb helyzeteire is megoldást találó nagymamájára, hogy nem eléggé nő.

Neki ők emberek voltak, sokfélék, ezért nem értette, miért és minek ez a sok ítélkezős skatulya?

Ezekre az első benyomásokra épültek később, Svédországban töltött éveinek tapasztalatai, ahol megdöbbent azon, hogy mekkora felszabadultságot hoz férfinak és nőnek egyaránt a nemi sztereotípiák lebontása, egyedi személyiségük elvárások nélküli megélése. Saját bőrén is megtapasztalta, hogy milyen sokat jelent a mélyre temetett berögződések tudatosítása és átdolgozása.

Erika őszintén hisz abban, hogy bizonyos  társadalmi elvárások, és a korlátozó hiedelmek megfosztják a férfiakat és a nőket egyaránt attól, hogy kiteljesedjenek. 2014-ben kezdett el gender-szemlélettel önismereti csoportokat vezetni Borsfay Krisztina pszichológus, egyetemi oktató vezetőtársával.

Csoportjaik ma már ismertek és keresettek az önismeretre nyitott és egyre tudatosabb érdeklődők között. A csapat nemrégiben Molnár Judit közgazdász-coach-pszichodráma vezetővel bővült. Judit több mint két évtizedes, üzleti területen szerzett szakmai és vezetői tapasztalat után döntött úgy, hogy a személyes fejlesztés felé kötelezi el magát, és erős negyvenesként kezd el egy új pályát.

Hisz abban, hogy sosem késő tanulni, változni, cselekedni, ezért nagy lendülettel kezdte építeni újra magát, juniorként egy szenior életkorban. Közvetlen és tágabb környezetének visszajelzései döbbentették rá, hogy mennyire nem könnyű egy ilyen váltást elindítani, milyen lehetetlennek tűnhet lépni, változtatni, új utakat keresni, és hinni benne, hogy nem zárultak még be a kapuk.

Mindig csodálattal nézte és hallgatta a körülötte élő időseket, ahogy egy-egy kis történetből kibontakozik egy egész életút, sok bölcsességgel és tapasztalattal, és nehezen fogadja el, hogy a generációk eltávolodásával az idősek perifériára kerülnek, és így tanulni is nehezebb egymástól.

Úgy látja, kevés mintánk van arra, hogy hogyan kell szépen, elfogadással, természetességgel öregedni, és arra is, hogy hogyan tud minden generáció értékes részese maradni a családnak, a munkának, valamely közösségnek, és úgy általában az életnek.

Erikáék munkájuk során arra figyeltek fel, hogy az önismereti berkekben méltánytalanul kevesen foglalkoznak fókuszáltan a 40-60 közötti korosztály jellegzetes kérdéseivel, problémáival. Pedig az ebben az életkorban bekövetkező testi-lelki változások, a normatív krízisként leírt élethelyzet pszichés terheivel való megküzdés egy komoly önismereti folyamat is egyben.

A többség nem szívesen gondolkodik az úgynevezett B oldalról, tabusítás, szégyen, és kilátástalanság övezi sokszor a 40-50-60+ évesek életét, pedig lehetne újrakezdésről, új távlatokról, új célokról is beszélni. Ennek az újfajta gondolkodásnak az elősegítésére hívják most életre Judittal az első Életközép csoportot, amely olyan közösségben való önismereti munka és játék, ahol tabumentes környezetben keretezhetik újra a csoporttagok a gondolkodásukat, és állíthatják új pályára a következő ötven évüket.

Erika és Judit gender-szemlélete kiemelt fontosságú egy olyan csoport vezetésénél, ahol a csoporttagok egyéni témája nem függetleníthető a minket körülvevő társadalmi környezettől, hiszen az egyéni döntéseket nagyban befolyásolja, hogy a társadalom milyen lehetőségeket kínál fel a 40-60 közöttiek számára, illetve milyen társadalmi szintű válaszokat és reakciókat ad a személyes forgatókönyvekre, életutakra.

A csoportról további információk valamint jelentkezés az alábbi linken: https://www.gendertrainer.com/eletkoezep

*A gender-elmélet szerint a női és férfi sztereotípiák nem alapozhatók meg a biológiával, ahogyan a nemi szerepekre való determináció sem igazolható a testi felépítés által: ha empirikusan, azaz a tapasztalat szintjén adott esetben beigazolódik közülük néhány, annak hátterében nem biológiai meghatározottság, hanem a nemiséggel kapcsolatos normák elsajátítása, internalizálása áll.

Eszerint tehát a társadalmi nem (gender) a társadalom által elvárt szereprepertoár. Ezt a szereprepertoárt a nevelődés során sajátítjuk el. (Jó példa erre az, amikor a kisgyermekekre születésük után nemük szerint rózsaszín vagy világoskék szalagocskákat kötnek vagy amikor gyermekként a lányoknak babát, a fiúknak pedig játék katonákat ajándékoznak vagy a szülői, rokoni figyelmeztetések, melyek a lányokat kedvességre, a fiúkat határozott érdekérvényesítésre intik.) Ezek a jelenségek mind azt szolgálják, hogy a gyerekek beletanuljanak az életük végéig játszandó nemi szerepekbe s világosan utalnak a nemi szerep tartalmára és egymáshoz való viszonyukra.

Természetesen a társadalmi nemhez kapcsolódó szereprepertoár erőteljes különbözéseket mutat a különféle társadalmakban, valamint ugyanazon társadalmon belül is sokat változhat a gazdasági, történelmi vagy politikai folyamatok következtében. (Wikipédia)