Repertoárdarabok és felfedezések, visszatérő vendégek és fiatal tehetségek
a Nemzeti Filharmonikusok 2025/2026-os évadjának műsorán

Örömmel tárjuk a közönség és a sajtó képviselői elé a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a
vele alkotói közösségben működő Nemzeti Énekkar 2025/2026-os évadjának műsorát. A
Nemzeti Filharmonikusok művészi munkáját 2022 ősze óta irányítja új főzeneigazgatónk,
Vashegyi György. Első közös évadunk programterve még nem formálódhatott elképzelései
mentén, 2023 tavaszán azonban már együtt ünnepeltük a zenekar centenáriumát, és az
azóta lezajlott évadok a Kossuth-díjas karmester koncepciójának szellemében valósultak
meg.

Ezt tükrözi a 2025/2026-os koncertek programterve is. Kulcsfogalmakkal érzékeltetve
a gondolkodásmódot, amely a kiválasztott kompozíciókat közös nevezőre hozza,
megemlíthetjük a hagyományok őrzését és a felfedező kíváncsiságot, a kiegyensúlyozott
sokszínűség igényét és az újat kereső szellemnek azt az elfogulatlanságát, amelynek számára
az új sokszor akár felfedezésre váró régi érték is lehet.
Hangversenyeinken a közönség rendszeresen találkozhat az alaprepertoár
maradandó romantikus és 20. századi értékeivel, de megismerkedhet ugyanezen korszakok
eddig kevesebb figyelemre méltatott értékeivel is. Továbbra is kínálunk hangversenyszerű
operaelőadásokat a zenés színpadi műfajok rajongói számára, folytatjuk expedíciónkat a
bécsi klasszika területén, és elkötelezetten fordulunk a magyar zene régebbi és újabb
remekei felé. Mint minden évadban, a 2025/2026-os szezon során is megmerítkezünk az
oratorikus műfajok erőteljes hullámaiban, a próbatermi bérlet koncertjein a hangszeres és
vokális kamaraműfajok kiemelkedő alkotásaiból válogatunk, és a Nemzeti Énekkar
hangversenyein természetesen az a cappella műfajokat sem hanyagoljuk el.

Az ősszel kezdődő új évad huszonnégy bérleti és három bérleten kívüli
hangversenyén zeneszerzők sokaságának seregnyi műve szólal meg négy évszázad
terméséből: magyar, német, osztrák, francia, olasz, angol, holland, észt cseh, orosz, norvég,
svéd, amerikai komponisták muzsikája. Hatalmas zeneáradat ez, amelyben nem könnyű
eligazodni. A tájékozódásban segíti közönségünket hat jól bevált bérletünk, amelyek közül
négy, a Kocsis, a Ferencsik, a Lukács és a Pászti bérlet elnevezésével a zenekar és a kórus
történetében meghatározó szerepet játszó, nagy művészek emlékét őrzi, kettő, az Opera és
a Próbatermi bérlet pedig a sorozat műfajára, illetve a hangversenyek atmoszférájának
közvetlenségét megteremtő helyszínre utal. Mint minden évadban, ezúttal is arra
törekedtünk, hogy bérleteinkben a művek csoportosítása ízlés-, stílus- és műfaji
preferenciákat követve úgy rajzoljon ki markáns profilt, hogy ugyanakkor egyetlen bérlet
hangversenyeinek látogatóját se fenyegesse az egyhangúság veszélye.

Az évad műsorán, mint mindig, ezúttal is megtalálhatók a törzsrepertoár
legkedveltebb darabjai. Megszólalnak jelentős szimfóniák: Beethoventől a II., az V., a VI. és a
VII., Schubert V. szimfóniája, Mendelssohn ritkán hallható remeke, a Lobgesang (Dicsőítő
ének) alcímet viselő II. szimfónia, Brahms III. szimfóniája, Saint-Saënstól a mindig lenyűgöző
hatást keltő III., c-moll („Orgona”-) szimfónia. Hallhatunk olyan szimfonikus alkotásokat, mint

Schubert költői Rosamunde-nyitánya vagy Smetana lendületes és folklorisztikus Eladott
menyasszony-nyitánya, Liszt Orpheusz és Richard Strauss Hősi élet című szimfonikus
költeménye. Antikvitást megidéző, kifinomult színvilágával csábít Debussy szimfonikus
prelűdje, az Egy faun délutánja, karaktergazdagságával és üdeségével hódít Bizet
L’Arlésienne (Az arles-i lány) szvitje. Az érzelmekben és indulatokban gazdag, bámulatra
méltón virtuóz romantikus versenyművek kedvelőinek sem kell hiába várniuk: az évad
folyamán felhangzik két vérbeli közönségkedvenc, Csajkovszkij b-moll és Grieg a-moll
zongoraversenye. Szintén a versenymű műfaji területén ígér emlékezetes élményt Saint-
Saëns a-moll gordonkaversenye. És ha már a közönség kedvenceit említettük, a 2025/2026-
os évad programján minden idők egyik legnépszerűbb szimfonikus sikerdarabja, az eredeti
zongorasorozat alkotója, Muszorgszkij, és a hangszerelő, Ravel Egy kiállítás képei című
ciklusa is szerepel. Aki pedig a színes képeskönyvek lapozgatása helyett spirituális
elmélyülésre vágyik, hallgassa meg a 20. század egyik legátszellemültebb vallásos művét,
Stravinsky Zsoltárszimfóniáját.

Az alaprepertoár nagy népszerűségnek örvendő, nagyszabású műveit főként a Kocsis
és a Lukács bérlet koncertprogramjaiban találja meg az érdeklődő, míg a Ferencsik bérlet
elsősorban a 18. századi barangolások terrénuma. A bécsi klasszika nagyjai közül Haydnt a
87-es számú A-dúr és a 101-es D-dúr szimfónia („Az óra”) mellett a C-dúr notturno és a G-dúr
hegedűverseny képviseli. A bőséges Mozart-kínálatból nemcsak a második és az ötödik
estére jut egy-egy mű (4., Esz-dúr kürtverseny, C-dúr, „Linzi” szimfónia), de az öt koncertből
álló bérlet teljes negyedik hangversenye Wolfgang Amadeus kompozícióiból áll, és nem is
akármilyenekből. Csupa nevezetes remekmű hangzik fel:
a Don Giovanni-nyitány, a c-moll zongoraverseny és a „nagy” g-moll szimfónia – vagyis
komoly alkotásokból válogatott, sok részletében drámai „moll műsort” hallunk.
Vashegyi György koncepciója szerint a Nemzeti Filharmonikusok nemcsak a bécsi
klasszika Haydn és Mozart munkásságával fémjelzett fejezetét hódítja vissza (Beethoven
műveit sohasem mellőzte), de fontosak a stiláris környezetet megteremtő egyéb mesterek is.
Ennek megfelelően a Ferencsik bérlet ebben az évadban kínál Albrechtsberger-, Hummel-,
Boyce- és Kraus-darabokat is – e műsorszámokat akár egy későbbi bekezdésben, a
ritkaságok, különlegességek felsorolásakor is bátran említhetnénk. Sőt, a záró koncerten a
19. században született Pasculli és Schubert muzsikájával ki is tekintünk a bérlet „hazai tájait”
jelképező bécsi klasszika területéről.

Sokszor, sokan elmondták és leírták már, de nem lehet elégszer ismételni: Kocsis
Zoltán meghatározó jelentőségű főzeneigazgatói munkássága tette hangsúlyossá –
mindenekelőtt az emlékezetes Richard Strauss-sorozattal – az operaműfaj jelenlétét a
Nemzeti Filharmonikusok repertoárjában. Vashegyi György számára kézenfekvő, sőt,
legszemélyesebb művészi törekvéseivel egybevágó e hagyomány folytatása, így a
2025/2026-os évad műsorában is teljes önálló bérlet foglalja magába a hangversenyszerű
operaelőadásokat. Egy olasz, egy orosz és egy francia művel találkozhatunk, valamennyi
eredeti nyelven hangzik fel. A háromból Verdi Nabuccója és Csajkovszkij Anyeginje a műfaj
legnagyobb és legnépszerűbb 19. századi remekei közé tartozik, egy opera, Léo Delibes Jean
de Nivelle című alkotása pedig igazi ritkaság. A Coppélia és a Lakmé szerzőjének 1880-ban

bemutatott háromfelvonásosa a francia történelem egy ténylegesen élt (15. századi)
szereplőjének történetét dolgozza fel. A premier idején nagy sikert aratott, mára azonban
elfeledték és felfedezésre vár. Fontos megemlítenünk, hogy a kizárólag nemzetközi hírű
külföldi énekesek közreműködésével megvalósuló, hanglemezfelvétellel is egybekötött
produkció, mint több más korábbi bemutató, a francia zenekultúra sok kallódó értékét új
életre keltő Palazzetto Bru Zane és a Nemzeti Filharmonikusok együttműködéseként valósul
meg – természetesen Vashegyi György vezényletével.
A Jean de Nivelle említése vezet el az évad egyik legfontosabb jellemzőjéhez, amelyet
jószerével valamennyi bérlet műsorával kapcsolatban indokolt szóba hoznunk: a ritkaságok,
különlegességek, Magyarországon eddig nem vagy kevéssé játszott művek bemutatásához –
és ezzel értelemszerűen a repertoár bővítéséhez. A 2025/2026-os hangversenyeken
hallhatjuk (időrendi sorrendben) Édouard Lalo Le Roi d’Ys (Ys királya) című operájának
nyitányát – amely persze már nem abszolút újdonság, inkább örömteli visszatekintés a
francia romantikus opera 2024 januárjában lezajlott (természetesen a Nemzeti
Filharmonikusok által abszolvált) sikeres bemutatójára. A Ferencsik bérlet október 15-i első
hangversenyén elhangzó két Albrechtsberger-szonáta (a Sei sonate sorozat harmadik és
negyedik darabja), valamint Hummel d-moll miséje is hézagpótló újdonság. Másnap, október
16-án, a Ferencsik bérlet második estje folytatja az ismerkedések sorát Hummel B-dúr
nyitányával, Haydn C-dúr notturnójával és a Philipp Emanuel Bach-kortárs angol William
Boyce D-dúr szimfóniájával. A repertoár frissítésének fontos törekvésével hozhatjuk
összefüggésbe a november 15-i Próbatermi vendégség teljes (!) műsorát is, amely a 90 éves
Arvo Pärt és Észak zeneszerzőinek műveiből ígér válogatást. Az évad egyik legnagyobb
eseményeként várjuk a bérleten kívüli karácsonyi koncertet, amelyen eredeti nyelven,
világhírű francia előadók közreműködésével csendül fel Berlioz Magyarországon ismeretlen
oratóriuma, a L’enfance du Christ (Krisztus gyermekkora), Vashegyi György vezényletével. A
Nemzeti Énekkar január 29-i, Pesti Vigadó-beli tematikus hangversenye, a Viaggio Italiano
(Itáliai utazás) a koncerten felhangzó Bruno Bettinelli-, Pietro Clausetti-, Morten Lauridsen-,
Jonathan Dove- és Willem Jeths-művek jóvoltából ugyanúgy teljes egészében „ismerkedési
est”-ként fogyasztható, mint az Arvo Pärt-jubileumhoz kapcsolódó korábbi, próbatermi
esemény.

Február 4-én a Pesti Vigadóban Robert Volkmann III. Richárd-nyitánya a magyar
romantikus zene ismeretlen fejezetét idézi, hiszen a német szerző évtizedeken át a
budapesti Zeneakadémia tanára volt, munkássága a mi zenetörténetünk része. Február 18-
án, a Zeneakadémia Nagytermében Joseph Martin Kraus c-moll szimfóniáját hallgatva
megtudhatjuk, milyen egy Mozart-kortárs svéd zeneszerző zenéje. Különlegesnek ígérkezik a
19. századi születésű, ám már a 20. század húszas éveiben meghalt Antonio Pasculli
Oboaversenye, amelyet Donizetti La Favorita (A kegyencnő) című operájának témáira írt – a
művet március 4-én, a Zeneakadémián hallgathatjuk meg világklasszis előadó, François
Leleux tolmácsolásában. Azt, hogy még Mozart életművében is találhatunk ritkán játszott
műveket, meggyőzően bizonyítja a Kocsis bérlet negyedik estje április 1-jén a Müpában,
ennek műsorán ugyanis egyfelől a d-moll Kyrie, másfelől a Thamos, Egyiptom királya című
kísérőzenéből készült hangszeres szvit számít raritásnak. Ráadásul ugyanezen a

hangversenyen a szünet után az első kettőt egy harmadik ritkaság, Rossini Stabat Matere
követi. A Lukács bérlet kínálata az első koncert már említett Volkmann-különlegessége után
a második és a harmadik esten is meglepi még egy-egy ritka csemegének számító nyitánnyal
a közönséget: április 10-én Csajkovszkij A vihar című nyitányfantáziája kínál újabb példát a
zeneszerző Shakespeare iránti rajongására, május 7-én pedig Schumann kései Julius Caesar-
nyitánya vezeti be a Pesti Vigadó-beli koncertet, sőt Korngold Sok hűhó semmiért-szvitje is
terítékre kerül. (Bizonyára feltűnt: a Lukács bérletnek nemcsak mindhárom estje indul egy-
egy romantikus nyitánnyal, de valamennyi ritkaság hátterében Shakespeare egy-egy
színdarabja áll. A bérlet estjeinek többi műsorszáma is egymásra utal, hiszen másodikként
mindhárom alkalommal egy-egy közelmúltbeli magyar művet hallunk, a szünet után pedig
ugyancsak mindháromszor egy-egy Beethoven-szimfónia teszi fel a koronát a programra.)
Oratorikus szenzációként nem egyedül Berlioz műve, a Krisztus gyermekkora kívánkozik
említésre az évad műsorából, de Massenet La Vierge (A Szűz) című alkotása is, amelyet négy
jelenetben, egy szünettel, francia nyelven, magyarországi bemutatóként hallanak az
érdeklődők a Pászti bérlet negyedik estjén, április 29-én, a Pesti Vigadóban, Vashegyi György
vezényletével. Felfedeznivalót tehát bőségesen kínál a Nemzeti Filharmonikusok 2025/2026-
os évadja.

A kórusmuzsikára összpontosító Pászti bérlet izgalmasnak ígérkező magyarországi
bemutatóját az imént említettük. A négy alkalomból álló hangversenysorozat előző három
estje közül kettő ünnepi hangverseny. Október 31-én a 80 éves Antal Mátyást köszöntjük: a
kiváló kóruskarnagy negyedszázadon át állt a Nemzeti Énekkar élén; ezen a koncerten
Haydn, Bartók és Stravinsky egy-egy művét vezényli. Március 10-én pedig maga a kórus az
ünnepelt, a Nemzeti Énekkar, amely éppen feleannyi idős, mint egykori karigazgatója. A
negyvenéves együttes jelenlegi vezetője, Somos Csaba irányításával szólaltatja meg Brahms
és Mendelssohn zenéjét. Csupa ritkán hallható remekmű követi egymást ezen a különleges
estén: felhangzik a Schicksalslied (A Sors dala), a Hör’ mein Bitten himnusz és a „Dicsőítő
ének”-ként is ismert 2., B-dúr szimfónia.

A Próbatermi bérlet estjei közül az Arvo Pärt kilencvenedik születésnapja előtt
tisztelgő hangversenyről már szó esett, a további három eseménynek elég a címét
említenünk annak érzékeltetéseképpen, milyen izgalmas zenei tartalmakra számíthatunk:
január 17-én Viva Mozart! címmel adnak kamarakoncertet a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
és a Nemzeti Énekkar művészei, a február 14-i alkalom a Filharmonikus farsang címet viseli,
végül március 14-én női komponisták mesterművei szólalnak meg. A szezon három bérleten
kívüli hangversenye közül az első a hagyományos évadnyitó koncert, amelyen szeptember
25-én Lalo-, Dohnányi- és Bartók-művek szólamai kerülnek a kottapultokra, s az estet
természetesen a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényli. A második bérleten kívüli
esemény a karácsonyi hangverseny, amelyen a Berlioz-oratórium hangzik fel, végül a
harmadik bérleten kívüli est A magyar klasszikus zene napján, Kocsis Zoltán születésének
évfordulóján, május 30-án válogat a múlt és a jelen hazai zenei termésének klasszikus és új
értékeiből.
Az utóbbi programhoz kapcsolódva érdemes szót ejtenünk arról, hogy a Nemzeti
Filharmonikusok, mint a korábbi évadokban, 2025/2026-ban is elsőrendű hivatásának tartja a magyar zenei értékek népszerűsítését. Az évad során hallhatjuk a zenekar és a kórus
koncertjein Dohnányi zenéjét (Ruralia Hungarica, Hangversenydarab csellóra és zenekarra),
megszólalnak Bartók művei (A kékszakállú herceg vára, Cantata profana), felcsendül Liszt
muzsikája (Orpheusz), megismerkedhetünk Beischer-Matyó Tamás kompozíciójával
(Zsoltársorok), a százéves zeneszerzőt köszönti Kurtág Brácsaversenye, újra találkozhatunk
Petrovics Emil 5. kantátájával és Orbán György Sopra canti diversi című vonószenekari
darabjával, A magyar klasszikus zene napján Dohnányi Hangversenydarabja előtt Liszt és
Kodály művei szólalnak meg Kocsis Zoltán átiratában (Ave Maria, Magyar népzene), a
koncert második felében pedig Gyöngyösi Levente Missa „Vanitas vanitatum” című alkotása
képviseli a kortárs magyar muzsikát.

A nyári martonvásári kastélykoncerteken a IV., a VI. és a VIII. szimfóniát, a Kismartoni
misét, a Coriolan-nyitányt, a G-dúr zongoraversenyt és a két hegedűrománcot hallhatja a
közönség, a három júliusi est karmestere Somos Csaba, Vashegyi György, illetve Farkas
Róbert, a misében közreműködik a Nemzeti Énekkar, valamint Kristófi Ágnes, Busa Gabriella,
Körmendy Flórián és Cserményi Zsombor, a zongoraverseny magánszólamát Kovács Gergely
játssza, a két románcban a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertmestere, Falvay Attila lép
szólistaként közönség elé. A Beethovennel a szabadban hagyományos koncertsorozatát
szokás szerint esőnapokkal hirdeti meg a Nemzeti Filharmonikusok menedzsmentje.

A közönségre, amióta világ a világ, nemcsak a művek gyakorolnak vonzerőt, legalább
annyira az előadók is. A 2025/2026-os évadban Carlo Montanaro, Benjamin Bayl, Andrea
Battistoni, Lawrence Foster, Andrea Marcon, Jean-Claude Casadesus, François Leleux, Pier
Giorgio Morandi személyében nagyszerű külföldi karmesterek állnak a pulpitusra. Akadnak
közöttük idősek és fiatalabbak, akadnak olyanok, akik elsősorban a szimfonikus repertoárt
vezénylik, mások „mindenevők”, megint mások az operaműfaj specialistái, akadnak
hagyományos gondolkodásúak és olyanok is, akik kifejezetten a historikus előadásmódban
jeleskednek. Vagyis a lista nemcsak az életkor és a nemzeti hovatartozás, de az előadói
felfogás tekintetében is sokszínű. Csupán egyetlen téren egységes a vendégdirigensek
gárdája: valamennyien nagy tudású, igényes, jelentős tapasztalattal bíró művészek. A hazai
karmesterek társadalmát Héja Domonkos, Hontvári Gábor, Erdélyi Dániel és Kovács János
képviseli a Nemzeti Filharmonikusok 2025/2026-os évadjának hangversenyein – és persze a
főzeneigazgató, Vashegyi György, a Nemzeti Énekkar karigazgatója, Somos Csaba, valamint a
születésnapi hangverseny nyolcvanéves ünnepeltje, Antal Mátyás.

Nagyszerű külföldi és hazai hangszeres szólistákban sem szűkölködik az évad.
Hallhatjuk Magyar Valentin, Balog József, Bizják Dóra, Berecz Mihály és a rendkívüli
tehetségű fiatal Alexander Malofeev zongorázását, világklasszis brácsást üdvözölhet a
közönség Szűcs Máté, és élő legendát a gordonkaművész Perényi Miklós személyében.
Gyönyörködhetünk a trombitás Boldoczki Gábor és a kürtös ifj. Gál László telt hangjának
fényében. Izgalmas lesz megismerkedni az örmény származású, francia illetőségű hegedűs,
Chouchane Siranossian érzékeny játékával és a szintén Franciaországból érkező csellista,
Aurélien Pascal szuggesztív és virtuóz előadásmódjával. Különleges öröm lesz újra látni és
hallani egy régi kedvencünket: François Leleux egy személyben a világ egyik legjobb oboása és kiváló karmester – régi jó szokása, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közönségét
mindkét tevékenységének eredményeivel megörvendezteti.

A legnehezebb feladathoz legvégül érkezünk, amikor a Nemzeti Filharmonikus
Zenekar és a Nemzeti Énekkar koncertjeinek énekművész vendégeiről kell szólni. Nem azért,
mert olyan kevesen vannak, hanem éppen ellenkezőleg: mert olyan impozáns a lista, és mert
a felsoroláskor nehéz volna eldönteni, kit is hagyjunk ki, hiszen mindenki fontos. Az
évadnyitó koncerten Bartók Kékszakállújában Judit és a Herceg szólamát két külföldön is
ünnepelt magyar énekes, Láng Dorottya és Bretz Gábor formálja meg. Antal Mátyás
születésnapi estjén Bartók Cantata profanájában az apának Sebestyén Miklós, a fiúnak László
Boldizsár kölcsönzi orgánumát. A Nabucco előadásán a címszerepet kiváló mongol bariton,
Amartüvshin Enkhbat alakítja, Abigélként az uruguayi szoprán, Maria José Siri lép színpadra,
a produkció Zakariás főpapja az orosz basszus, Evgeny Stavinsky, mellettük Vörös Szilvia,
Horváth István, Szalai Ágnes, Varga Donát és Gáspár István énekli az opera további szerepeit.
A Krisztus gyermekkora teljes vokális szólistagárdája francia énekes-kiválóságokból áll: Cyrille
Dubois, Antoinette Dennefeld, Lysandre Châlon és Thomas Dolié szavatol az előadás stiláris
és nyelvi hitelességéért. Érdekesség, hogy egy hónappal később Cyrille Dubois-val ismét
találkozhatunk: ezúttal a Jean de Nivelle-ként, Delibes operájában. Partnerei: Mélissa Petit,
Marie-Andrée Bouchard-Lesieur, Judith van Wanroij, Tassis Christoyannis, François Rougier,
Jean-Philippe McClish, Juliette Mey és Adrien Fournaison.

A Nemzeti Énekkar jubileumi koncertjének három szólistája Pasztircsák Polina, Horti
Lilla és Brickner Szabolcs, a Mozart–Rossini esten Selene Zanetti,
Francesco Demuro, Schöck Atala és Bretz Gábor alkotja az olasz–magyar szólistakvartettet. A
Lukács bérlet második estjén Petrovics Emil V. kantátájának basszusszólistája Cserményi
Zsombor. Az Anyegin néhány fontos szerepére kiváló orosz művészeket sikerült szerződtetni:
Tatjana Anna Shapovalova, Anyegin Alexey Markov, Gremin herceg Konstantin Fedotov.
Mellettük Busa Gabriella, Brickner Szabolcs, Varga-Szathmáry Judit, Körmendy Flórián,
Labant Árpád Bence és Lehőcz Andrea képviseli a magyar énekestársadalom értékeit.
Massenet La Vierge (A Szűz) című oratóriumának egyetlen szólistája, Mária megjelenítője a
kiemelkedő francia mezzoszoprán, Aude Extrémo. Végül A magyar klasszikus zene napján a
Kodály–Kocsis produkció (Magyar népzene) és Gyöngyösi Levente miséje sikerét Nagy Anna
Sára, Dékán Jenő, Gáspár István, Zemlényi Eszter és Cser Krisztián tudása-tehetsége szolgálja.