Egy hónapja egy hozzánk közelálló hölgy írt nekünk, hogy csomót talált a bal mellében.

Elment a háziorvoshoz, aki szintén kitapintotta a csomót. Beutalót adott a Rókus Kórházba, ahol egy elég távoli időpontot kapott mammográfiai és ultrahangos képalkotó vizsgálatra.

Kiborult, így előrevették és egy hét múlva megvolt az elsődleges vizsgálat, ahol rá két hétre kapott időpontot biopsziára (mintavétel a csomóból injekciós tűvel - egy vérvételhez hasonlító eljárás).

Most, egy héttel a biopszia után írta, hogy a leletén ez áll: A levett mintában rákos sejteket nem találtak. Fél év múlva kontroll. Egyéb teendő egyelőre nincs."

Azért tettük közzé ezt az érintett számára sokkoló, mások számára talán érdektelen vagy mindennapinak tűnő pozitív kicsnegésű történetet, mert egyrészt reményt szertnénk adni.

Azoknak, akik szintén találnak valamiféle rendellenes csomót, a megszokotthoz képest elváltozott anyajegyet, foltot a testükön, és a rákdiagnózistól való félelmükben nem mernek orvoshoz fordulni. Akik egyre csak halogatják a beutaló kérését, mert jobbnak gondolják a bizonytalan szorongást a biztos rossz hírnél.

Pedig az időhúzással a saját esélyüket csökkentik az elváltozás esetleges rosszindulatúsága esetén történő azonnali kezelésre. A gyógyulásra.

Daganatgyanú esetén az időfaktor döntően fontos tényező. Minél előbb kerül a beteg orvoshoz, annál előbb megkezdhetik a gyógyítását.

Ne a diagnózistól rettegj, hanem a gyógyulás elszalasztott esélyét féltsd!

Az is természetes, hogy az érintett fél a vizsgálattól, a beavatkozástól, a diagnózistól. Nem szabad elbagatellizálni a félelmét, és engedni kell, hogy megossza azt szeretteivel.

Ha lehet, kísérjék el a vizsgálatokra, és támogassák őt a gyógyulás folyamatában..., vagy pedig gratuláljanak a negatív eredmény kézhezvételénél, mint a mi történetünkben!  

"