"A Nézőpontváltó^® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

RONALD HARWOOD: SZEMBESÍTÉS

Dráma 2 részben

1936. Berlin. A város az olimpia lázában ég.  A játékokon horogkeresztes zászlók lengenek.

Wilhelm Furtwangler, a világhírű karmester vezényel, a náci vezérkar lelkesen ünnepli. Hívják a New York- Filharmonikusok élére, de ő marad. Így nyilatkozik: " A politikai vita számomra kellemetlen. Nem vagyok politikus, de képviselem a német zenét, amely az egész emberiségé..."

Thomas Mann, a legnagyobb német írók egyike az emigrációból lakájnak nevezi. Toscanini így nyilatkozik: "Aki a Harmadik Birodalomban vezényel, az náci."
Vajon osztoznia kell-e a náci hatalom bűnös felelősségében Wilhelm Furtwangler, a karmesternek?

Marlene Dietrich, a Kék angyal, az imádott díva elutasítja Goebbels ajánlatait és elhagyja Németországot. A háború alatt a frontokon amerikai katonáknak énekel.

1946. Berlin. A győztesek által felosztott, romokban heverő város amerikai szekciójában egy kihallgatótiszt, Steve Arnold őrnagy előtt kell a viághírű karmesternek, Wilhelm Furtwangler-nek számot adnia a náci hatalommal való kapcsolatáról. A kihallgatások során egy zene iránt közömbös amerikai átlagembernek kell ítélkeznie  a zene mágusáról. Az amerikai tiszt számára a döntés egyszerűnek látszik: aki a náciknak muzsikál, az náci. Hitler és Goebbels kedvence, náci.

A kihallgatások egy krimi izgalmával feszegetik a kérdést: mi a kötelessége a művésznek, s meddig köteles ellenállni a hatalom csábításának? Vajon a karmester  a "senki földjén" emeli fel karmesteri pálcáját?

2016. Budapest. A kérdésekkel ma is viaskodunk...

Szereposztás:

Steve Arnold őrnagy - Szilágyi Tibor

Wilhelm Furtwängler - Papp zoltán

Emmi Straube - Györgyi Anna

Helmuth Rode - Balázsovits Lajos

David Wills hadnagy - Baronits Gábor

Tamara Sachs - Olasz Ági

Marlene Dietrich - Dobra Mara

Fordította: Vajda Miklós 

Rendező Szántó Erika

Produkciós vezető: Ridzi Gábor

Művészeti vezető: Karinthy Márton

 Szembesítés - interjúk próba közben

József Attila versszínházzal, Minden rendű emberi dolgok címmel emlékeznek meg József Attila halálának 80. évfordulójáról az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban.

Tizenhét év óta nem mutatták be a Valahol Európában-t Budapesten.

Mostantól egyszerre látható három Dés-musical a fővárosban. Két klasszikus, és egy klasszikusnak ígérkező. Mindazok, akik már látták a Dzsungel könyvét, sőt fel is nőttek rajta, és mostanában állnak sorba a Pál utcai fiúkért, azok végre megnézhetik a legendás

VALAHOL EURÓPÁBAN-t a Magyar Színházban!

Dés László-Nemes István-Böhm György-Korcsmáros György-Horváth Péter:

Valahol Európában

Rendező: Nagy Viktor

Musical két részben

"Ez egy sötét történet, hisz mindkét felvonása halállal végződik, mégis ott van benne a jó, a katarzis felemelő érzése, mert a zene feloldja a konfliktusokat, és enyhíti a fájdalmat – mondja Nagy Viktor, a darab rendezője. „Az én olvasatomban Simon Péter, a karmester Don Quijote-szerű figura, aki önfeláldozó tettével hívja fel a figyelmet az elembertelenedő, kizökkent világra, és hozza el a megváltást védencei számára. Rendezői ars poeticám szerint nem a történelem átírt és újraértelmezett lapjai az érdekesek, hanem az, hogyan képesek az emberek átélni mindezt. Az emberséget keresem a történetekben."

Az előadásról

A II. világháború végén járunk, a béke első pillanataiban. Amikor a túlélési háborús reflexek működnek és még senki sem tudja hogyan lesz majd béke a lelkekben is. Egy árva kisfiú, Kuksi édesapja utolsó mondatát mormogja maga elé: „Nem szabad félni!” és közben retteg.

Az Állami Javítóintézetet szétbombázták. A találatot túlélt fiatal fiúk magukra hagyottan, csapatba rendeződve próbálják túlélni a háború viszontagságait és a béke első napjait. A fiúk befogadják Kuksit.

Időközben találkoznak egy másik gyereksereggel. Az eleinte nehézkes elfogadást követően rájönnek, hogy csak együtt vészelhetik át ezt az időszakot. Közben a szerveződő új hadsereg és a statáriális bíróság hajszolni kezdi az árvává vált gyerekeket, akiket egyszerűen csavargónak neveznek. Hiszen a béke sem tudja elképzelni magát hadsereg nélkül.

A két gyerekcsapat vezetője között meglepő kapcsolat alakul ki.

Vándorlásuk közben találnak egy elhagyatottnak tűnő kastélyt. Ott Simon Péter, egykori karmester és zeneszerző lakik. Bizalmatlanságból végül bizalom lesz a gyerekek és a ház ura között. Simon Péter megtanítja őket a zene fontosságára és szeretetére („A zene, az kell”).

Azonban a háborút a felnőttek sem képesek abbahagyni. Üldözni kezdik a gyerekeket és fegyverrel indulnak ellenük. A gyerekek ellenállnak, a harc sikeres mégis tragikus véget ér.

Az előadásnak különös jelentőséget ad a jelen, amikor Kelet és Nyugat Európa útjain megannyi árvagyerek keres menedéket a hazájukat sújtó háború elől. Családjukat vesztve keresnek új otthont, biztonságot, békét.

A musical finálé dala Kuksit siratja, aki már nem éli meg az áhított holnapot.

Főbb szereplők:

Simon Péter:         Reviczky Gábor

Éva:                      Mahó Andrea

Hosszú:                Pavletits Béla

Ficsúr:                  Ágoston Péter

Kuksi:                   Vida Bálint, Bősz Mirkó

Egyenruhás:          Bede-Fazekas Szabolcs

Leventeoktató:      Gémes Antos

 fotó: Zsigmond László

http://pestimagyarszinhaz.hu/valahol-europaban/

Az Imádok férjhez menni című vígjátékot az 1960-as években Bodrogi Gyula, Voith Ági és Darvas Iván főszereplésével tűzték műsorra a József Attila Színházban.

2016-ban Bodrogi Gyula rendezésében kerül színre az Imádok férjhez menni című vígjáték a Turay ida színházban.

A történet örök és megunhatatlan: Victoria férje, Bill, hősi halált halt a háborúban. A fiatalon megözvegyült Victoria újra férjhez megy, mégpedig első férje legjobb barátjához, Freddie-hez. De mi történik akkor, ha az “elhunyt” férj egyszer csak hazaállít? Mi lesz ha kiderül, Victoria már Freddie felesége? Kié lesz az asszony? Hogyan oldják meg ezt a nem mindennapi problémát? Ezekre a kérdésekre kapunk választ Maugham humorban, bájban, fordulatokban gazdag zenés vígjátékában.

Bemutató: 2016. november 19.

http://turayidaszinhaz.hu/online-jegyvasarlas/

Billy van Zandt – Jane Milmore: Bocs, félrement!
Vígjáték

Egy nagy lebukás szimfóniája, e-mailekben, telefonokon és csevegő-programokon előadva. Stephanie boldogan éli a hű feleségek életét: gondoskodik a háztartásról, neveli a gyerekeket - aztán egy napon kap saját számítógépet.

Be is csap a mennykő. Érkezik egy furcsa üzenet a férjétől, talán nem is neki szánta? Csatlakozik Peg, a legjobb barátnő, hogy bosszút álljon az aljas férfinemen, és George, a legjobb barát, hogy mentse a menthetőt. De ki az a Wanda? Itt valami visszavonhatatlanul félrement. A nagy sikerű off-Broadway komédia valós történet, valós e-mailekből. Sokan játszhattuk már valamelyik szerepét.

"Kinek ne ment volna már félre valamije? Levele? Házassága? Élete? Vagy más egyebe? Szmájli. Aztán annyit sem tud mondani, hogy BOCS, FÉLREMENT? Azt mondják, aki a görcsöket nem nevetéssel oldja, az előbb-utóbb pszichológusnál köt ki. Mi várjunk még a pszichológussal, inkább röhögjünk együtt magunkon, mert lefogadom, hogy akárcsak én, mindenki kívánta már kollégáját, kolléganőjét. Akárcsak én, mindenki volt már szerelmes, féltékeny, meggondolatlan, elővigyázatlan, sőt hülye... Én tuti voltam! És olyankor mit mondhat az ember… BOCS, FÉLREMENT!" Anger Zsolt

Szereplők:

Richard: Schruff Milán
Stephanie: Kovács Patrícia
Peg: Járó Zsuzsa
George: Mészáros Máté
Wanda: Péter Kata

Fordította: Zöldi Gergely

Jelmez: Fekete Györgyi

Díszlet: Khell Zsolt

Világítás: Szondi György

Rendező munkatársa: Skrabán Judit

Rendező: Paczolay Béla

Producer: Orlai Tibor

Musical két részben, Magyarock Dalszínház előadása

Doctor Herz Nobel-díjas tudós, híresség alig múlt harmincéves, és már mindent elért, amit a szakmájában lehetséges.

Az elismert tudós régóta kísérletezik az álmokkal, a valósággal és a gondolatok határainak kiszélesítésével. Lenyűgöző találmánya megeleveníti az emlékezetünkben, sőt a képzeletünkben létező személyeket.

Mindezek ellenére egy padlásszoba az otthona, és nem adja a tudását a hatalomnak.

A nagy kérdés, hogy hogyan tud ellenállni a mi jó doktorunk a nyomásnak, és meddig? A hadsereg ugyanis szeretné megkaparintani új találmányát, és ezért semmitől sem riad vissza. Először csak kérik, aztán már fenyegetik, végül körbeveszik és megpróbálják megsemmisíteni. Hiszen a tudás is hatalom, jóra és rosszra egyaránt használható.

A címszereplőnk neve beszélő név: doktorként az ész embere, ugyanakkor Herzként a szív embere is – csak jóra akarja használni (és használtatni) legújabb felfedezését.

Azonban nemcsak saját magát kell megvédenie, hanem szeretteit is. Padlásszobája megtelik sorstársakkal. Vele van Mutter, a Mutter férje, Olivér, aki egy munkanélküli színész, Herz szerelme, Beryll és a lány édesapja, Mezzabotta, aki a lányát szeretné hazavinni. Beryll azonban nem fogad szót: a végsőkig szerelmével marad…

A Madách Színház 1988-ban mutatta be a musicalt, amely nagy sikert aratott; humora és csodálatos zenéje mellett a nézők nagyra értékelték a mondanivalóját is. A mostani előadás külön érdekessége, hogy a rendező, Laklóth Aladár az ősbemutatón Panchot alakította.

Szereposztás:

Jan Herz: SZÜCS JÓZSEF
Mutter, virágárus: VÉGH EDINA
Olivér, segédszínész: LAKLÓTH ALADÁR
Alfred Mezzabotta: GERDESITS FERENC
Beryll, a lánya: KUCZMANN ÁGNES
Strasserezredes: BALOGH ATTILA
Gustavson, rádiófizikus: SZAKÁCS TIBOR
Winnettou, azapacsokfőnöke: GANXSTA ZOLEE
Pancho de Weinberger: TIHANYI DÁNIEL
SzentPéter: BÁNFI CSABA
Sally Mezzabotta: TAR GABRIELLA
Albert Einstein: MAKRAI PÁL
Hamlet, dánkirályfi: PETHŐ MARCELL
Mahatma Gandhi: GOMBÁS ÁDÁM
Frau Albert Einstein: VIZELI ÁGOTA

Közreműködik:

KOLLÁRIK PÉTER, TAKÁCS EMIL

díszlet: Siklósi József

jelmez: Másikné Vizeli Anita

rendező: Laklóth Aladár

A Szegedi Nemzeti Színház ÜNNEPI HANGVERSENY-t rendez az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából, a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Magyar Művészeti Akadémia közös rendezésében.

Műsor:

Nógrádi Péter: Őszi zsoltárok – két szólóhangra és zenekarra

Kocsár Miklós: Emlékképek a XX. század 50-es éveiből – vázlatok szimfonikus zenekarra

Tóth Péter: Elégia – I.M. 1956

Balassa Sándor: Október virágai op.77
közreműködik: Laczák Boglárka - mezzoszoprán, Szélpál Szilveszter - bariton és a Vaszy Viktor Kórus

Vezényel: Gyüdi Sándor