Világkörüli versennyel a nézőpontváltásért, a villanyautók mindennapi közlekedésbe illesztése érdekében
Az elektromos autózás története
MÚLT
Az első elektromos autó 1884-ben jelent meg a világon.
Előbb, mint az általunk ma ismert és használt benzinmotoros társa.
A XIX. század végén, a XX. elején versenyt futott egymással három technológia: az elektromos-, a belső égésű motoros- és a gőzautó.
Két dolog miatt győzött a benzinnel hajtott jármű: egyrészt feltalálták az önindítót, ezért nem kellett többé kurblizni, másrészt a benzin üzemanyag esetében kis térfogaton nagy mennyiségű energiát lehet tárolni.
A tömeg-, a térfogat-, és az energiamennyiség nagysága meghatározó szempontok egy autó esetében, ezért a kisebb kapacitású villanyautó időlegesen kihalt a forgalomból.
Azonban a mobiltelefon fejlesztésének köszönhetően az akkumulátortechnológia is óriásit fejlődött, ezért ma már kicsi helyre lehet bezsúfolni nagy mennyiségű energiát, tehát a közlekedés evolúciójából a XXI. század elejére az elektromos autó főnixként éledt újjá, és úgy tűnik, ismét a mezőny élére került.
JELEN
A magyarok márkahűek, ami arra vezethető vissza, hogy szeretik, ha valaki előbb kipróbálja az újdonságokat, ők pedig az úttörők tapasztalatait leszűrve kezdik el azokat használni.
Az utóbbi évek megnövekedett igénye alapján napjainkban Magyarországon megközelítőleg ezerötszáz elektromos autó jár-kel az utakon, és egyre több villamos energia töltőállomás is létesül, sőt, aki nyitott szemmel és az új technológiákra éhesen jár-kel Budapesten, az észrevehette, hogy egy kizárólag elektromos autóval fuvarozó taxistársaság is létrejött már a fővárosban.
A töltőállomásokból kétféle létezik: van a drágábban létesíthető, megközelítőleg tucatnyi gyorstöltő, és a kisebb költségből építhető, országszerte párszázra tehető normál, több órán keresztül töltő állomás.
Az ezzel foglalkozó világcégek a villámtöltő állomások létesítésének viszont még nem látják elérkezettnek az idejét Magyarországon.
JÖVŐ
Az elektromos autó használatánál a fékezés metódusa is jelzi a XXI. századi nézőpontváltást, mert nem úgy fékezünk, mint a benzinessel, hiszen a féktárcsát nem is érinti a fékbetét, csak visszatöltjük a lassulás energiáját az akkumulátorba, ezért egy idő után óhatatlanul ráállunk arra, hogy minél több áramot visszatöltsünk, tehát spóroljunk az energiával.
A villanyautóval hangtalanul, szinte a természettel eggyé olvadva lehet suhanni, nincsenek bonyolult szerkezetek, sebességváltó, kuplung, indítómotor.
Egyszerűen csak abban kell dönteni, hogy az autó megy, vagy nem megy előre. Ezek után kifejezetten zavaró visszaülni a bonyolult mechanikájú, hangos, büdös benzines autóba.
Aki viszont még nem próbálta ki az újra felfedezett, a XIX. századból átmentett, XXI. századi technikát, az csak azt látja, hogy ezek a járművek sokkal drágábbak és egy tankolással rövidebb hatótávúak a klasszikus technológiájúnál, pedig a városi, mindennapi közlekedési harcban kifejezetten izgalmas vezetési élmény elektromos autóval közlekedni.
Mondhatni, hogy áramvonalas gondolkodásmód is, hiszen környezetvédelmi és gazdasági megfontolásokból egyre kevesebb a tamáskodó, egyre kisebb a közlekedési közegnek az ellenállása ezzel a múltból átmentett, a fenntartható fejlődést szolgáló, jövő felé ívelő jelenbeli technológiának.
A Földkerülő verseny
2012-ben a spanyol Rafael de Mestre volt az első, aki tisztán elektromos autóval, egy Tesla Roadsterrel megkerülte a Földet.
2016. júniusában az ő útvonalát követve rajtolt el Barcelonából a 80eDays-nek keresztelt futam.
A versenyre nevezett csapatok elektromos autóikkal 80 nap alatt kerülték meg a Földet három kontinensen keresztül: Európán, Észak-Amerikán és Ázsián keresztül tettek meg 25.000 kilométert.
A Földkerülő verseny olyan nagy sikert aratott, hogy a szervezők elhatározták, hogy az - olimpiai játékokhoz hasonlóan - ezután minden negyedik évben megrendezik azt.
A következő, Barcelonából induló és oda visszaérkező 80eDays futam 2020. júniusában indul, amelyen kizárólag elektromos meghajtású gépjárművel lehet indulni.
A 33 000 km-nél is hosszabb útvonal a következő huszonegy országot érinti: Spanyolország, Portugália, Franciaország, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Kanada, Egyesült Államok, Kína, Kazahsztán, Oroszország, Ukrajna, Románia, Magyarország, Ausztria, Csehország, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, valamint Andorra.
A huszonegy országból induló csapatoknak nem kis fejtörést okoz az útvonal, csak a legtapasztaltabb pilóták képesek teljesíteni a feladatot az elérhető legjobb technológiával.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy naponta sokszor 500 kilométernél is többet kell megtennie a csapatoknak az elektromos autójukkal. A követelményekből adódóan szinte kizárólag a 30 millió forinttól induló, Tesla gyártmányú autókkal állnak rajthoz a csapatok.
A magyar csapat
A háromfős magyar csapat - Tukora András, Fischer András és Büki Csaba - három évvel a start előtt, 2017. elején döntött úgy, hogy indulnak Magyarország képviselete érdekében.
Arról is döntöttek, hogy szakítva a tradícióval, nem állnak be a sorba, hanem bízva a saját szakértelmükben, tapasztalataikban és gyakorlatukban, nem TESLA gyártmányú elektromos autóval indulnak, hanem megmutatva a világnak a magyarokban rejlő tudást, saját fejlesztésű és építésű autóval indulnak.
A magyar versenycsapat kuriózuma az, hogy a futamon résztvevő saját fejlesztésű versenyautójukon kívül egy, a versenyre speciálisan felkészített, szintén saját maguk által átalakított „safety car”-t, úgynevezett segítő, biztonsági személygépjárművet is indítanak.
A versenyautó egy átépített, 2004-es évjáratú Porsche 911-es elektromos sportautó 6-700 km hatótávval, a másik jármű egy ugyancsak a versenyre finomhangolt, saját maguk ízlésére tervezett és átalakított, a céljukat legjobban szolgáló elektromos szervizautó, amely a saját versenyautójuk karbantartásán, töltésén kívül a verseny során bajbajutott, lemerült autókat képes feltölteni, szervizelni.
Fontos tény, hogy ők lesznek az első magyar csapat, akik teljesítik a kitűzött útvonalat.
Az előző futamon, 2016-ban indult az Evopro a Modulo elektromos buszával, ám a busz méretéből adódóan nem tudták teljesíteni a teljes távot.
A magyar csapat egyedi járműve viszont mindenhol felhívta magára a figyelmet, ezzel szerezve meghívást és esélyt a 2020-as verseny kvalifikációjára.
A magyarok célkitűzése
A háromfős magyar csapatnak három fő célja van a 80eDays versenyen való indulással és a táv teljesítésével.
Az első a szemléletváltozás előidézése a természetes és épített környezet védelmének érdekében.
Az emberiség a XX. század végére környezetszennyezéssel teljesen elfertőzte a Földet.
A Föld szinte minden országára jellemző a nemtörődömség, a felelőtlenség, a rövid távú és rövidlátó kalmárszellem helyi és globális következményei:
- az, hogy az elmúlt 50 évben az emberiség több erőforrást fogyasztott el, mint korábban a történelem során.
- az, hogy minden fogadkozás, összefogás és deklaráció ellenére nem egészen fél évszázad alatt megállíthatatlanul nőtt a légkörben az üvegházhatású gázok mennyisége.
- az, hogy ugyanezen idő alatt egy Európa területét meghaladó nagyságú erdő tűnt el a Földön.
- az, hogy a Kárpát-medencének – a klímaváltozás szempontjából – Európában egyedülálló a sérülékenysége.
Az elmúlt ötven évben az emberiség olyan mértékben rombolta a környezetét, mint összességében az azt megelőző kétezer év alatt.
Egyre nagyobb mértékű a károsanyag-kibocsátás, a fosszilis energia-függőség már-már kritikussá, a klímaváltozás megállítása pedig égető szükségszerűséggé vált.
A járműtechnológia fejlődésével viszont az emberek új esélyt kapnak arra, hogy sokkal versenyképesebb és energiahatékonyabb közlekedést alakítsanak ki, ezzel élhetőbbé tegye a környezetét, és egyedei életfeltételeit a Földön.
A második cél az elektromos autók praktikus, napi használatának elterjesztése, azoknak a (nagy)városi közlekedésbe illesztése.
A magyar csapat a versennyel és a táv teljes hosszának elektromos autóval való teljesítésével világszerte ráirányítja az emberek figyelmét arra, hogy a villanyautók már ma is képesek megfelelni a legextrémebb kihívásoknak is, tehát érdemes arra úgy tekinteni, mint a környezetvédelem egyik leghatékonyabb védelmezőjére.
A harmadik célkitűzés, hogy a nem ipari nagyhatalomként nyilvántartott Magyarország rákerüljön az elektromos autózás térképére abban bízva, hogy az nemzetgazdasági előnyöket is biztosíthat a közeljövőben.
A magyarság fennmaradása az elmúlt kétezer évben nagyban függött alkalmazkodási képességétől, rugalmas gondolkodásmódától, találékonyságától és nem utolsó sorban szakmai felkészültségétől.
A három versenyző a futamon feltételezett jó eredménnyel kívánja bebizonyítani a világnak, hogy a magyarok az innováció területén ismét kirobbanó formában vannak, zseniális megoldásokra és fejlesztésekre képesek, nemhiába származik annyi egyedülálló világszabadalom és találmány, ami magyar feltalálók és tudósok agyából pattant ki a hosszú évszázadok során.
Írta és összeállította: Sári Edina
https://www.facebook.com/80edayshungary
