Miközben folyamatosan halljuk, hogy rosszul tesszük, ha nem járunk szűrésekre, a kutatók időnként egyre meglepőbb eredményeket közölnek. A mammográfia során "szerzett" sugárdózis is növelheti a mellrák kockázatát azoknál a fiatal nőknél, akik a betegségre való genetikai hajlammal születtek - közölték a napokban holland kutatók.  Nem ez az első tanulmány, amely a mellrákszűrés ezen formájának hatékonyságát kérdőjelezi meg.

Jansen-van der Weide munkatársaival hat tanulmány adatait elemezte, amelyekben összesen 12 ezer nagy kockázatú nő vett részt Európában és az Egyesült Államokban. A kutatók 8,5 ezer olyan nőt találtak, akik már 20 éves koruk előtt részt vettek mammográfián vagy mellkasröntgenen, illetve legalább ötször voltak kis dózisú sugárzásnak kitéve szűrővizsgálatok során.
   
A tengerentúlon a múlt hónapban javasolta egy kormányzati tanácsadó testület, hogy a negyvenes éveikben járó nőknél ne végezzenek rutinszerűen mammográfiát. Az állásfoglalás ellentmond az évtizedek óta tartó kampánynak, amely 40 éves kor után emlőszűrésre buzdítja a nőket. „Bizonyítékok vannak arra, hogy kevés előnnyel jár a rendszeres mammográfiai szűrővizsgálat a 40 és 49 év közötti nők esetében” - közölte a testület, azt javasolva, hogy a rendszeres mammográfiai vizsgálatot a jelenlegi 40 éves kor helyett 50 évesen kezdjék, és az éves rendszeresség helyett elég kétévente végezni. A javaslatot az orvosok azonnal elutasították, mondván, ha követnék az irányelveket, még több nő halna meg emlőrákban, amely már így is 40 ezer emberéletet követel évente.

Mégis mi az igazság?

MAMMOGRÁFIA:
Az emlő belső, finom szerkezetének vizsgálata úgynevezett lágy röntgensugárral történik, mind a két emlőt teljes egészében ábrázoló, összesen négy darab felvétel készítésével. A vizsgálat közben az emlőket két sugáráteresztő lemez közé szorítják - ami kissé kényelmetlen -, így tiszta, világos képet kapnak róluk, amit mammogramnak neveznek. A vizsgálathoz derékig le kell vetkőzni. Ne használjunk a vizsgálat előtt parfümöt, púdert, dezodort, mivel ezek zavarhatják a vizsgálatot.

Előnye abban áll, hogy segítségével a néhány mm-es, tumoros elváltozásra utaló jel is felismerhetővé válhat, még azt megelőzően, hogy kitapintható nagyságúvá növekedne, vagy nyirokcsomóba, esetleg távolabbi szervbe adna áttétet.

A felvétel elkészítéséhez szükséges, hogy az emlőt kb. 3-4 cm vastagságúra összenyomják, ami - ha a vizsgálat nem a menstruáció alatt ill. nem előtte vagy utána egy héttel történik - nem jár fájdalommal, legfeljebb kisebb kellemetlen érzéssel.

A sugárterhelés nem veszélyes, a leadott dózis kevesebb, mint egy mellkas röntgenfelvétel esetén.

• a modern képalkotó emlődiagnosztika alapmódszere a röntgen mammográfia, amelynek során a női emlőről natív röntgenképek készülnek. Panaszokkal és tünetekkel rendelkező páciensek vizsgálata a klinikai mammográfia. Tünet és panaszmentes nők vizsgálata a szűrő mammográfia

• A mammográfia előnyei: magas diagnosztikus pontosság (klinikai gyakorlatban 90%-os, szűrővizsgálatban 80%-os valódi pozitív arány), az emlőrák a klinikai tünetek megjelenése előtt átlagosan 2 évvel korábban diagnosztizálható, tudományos bizonyítékok alapján a rendszeres ismételt mammográfiás szűrés az emlőrák halálos kockázatát felére csökkenti

• a módszer bizonyos hibákat rejthet, úgymint: minden ötödik emlőrák rejtve maradhat (oka rendszerint a tömör emlőállomány, a tünetmentes vagy tünetszegény daganat – leggyakrabban invazív lobularis carcinoma, nem meszesedő DCIS), daganatgyanús röntgentünetek mögött néha nem bizonyítható valódi rák, az egyszeri mammográfiás szűrés nem véd meg egy esetleges későbbi daganattól (ezért szükséges a vizsgálat rendszeres ismétlése), a mammográfiás szűrés sugárkockázata csekély, de fennáll. A mammográfia legfontosabb feladata az emlőrák felfedezése.

• ajánlás a veszélyeztetett nők szűrésére (familiáris emlő vagy petefészekrák, BRCA 1,2 mutáció hordozás, korábbi mellkas besugárzás, askenázi zsidó származás, Li-Fraumeni vagy Cowden szindróma, kórelőzményben szereplő emlőrák): 30 éves kor felett évente javasolt a mammográfiás szűrés, szükség esetén (pl. denz emlőállomány) ultrahanggal, esetleg MRI-vel kiegészítve

• a 40-49 éves korosztály szűrését a tanulmányok többsége évek óta támogatja – bár a mammográfia fiatal korban ismert alacsonyabb teljesítőképessége a magasabb parenchyma denzitás miatt – és a kisebb emlőrák incidencia okán a halálozás csökkenése is alacsonyabb. Ebben az életkorban azonban a daganatok lényegesen agresszívebbek

• az idősebb nők szűrését (65 év felett) tovább javasolt folytatni, ha nem áll fenn az életkilátásokat rontó (várhatóan 3-5 éven belüli halálhoz vezető) egyéb súlyos betegség. Ez azért fontos, mert az összes új emlőrákos eset 45%-át a 65 éves vagy idősebb nők carcinomái adják, és az emlőrák miatti halálozás 45%-a is e korcsoportban tapasztalható

• több, az utóbbi években napvilágot látott nemzetközi állásfoglalás szerint a javasolt szűrési intervallum 1 év. Főként fiatalabb korban magasabb az intervallum-rák aránya. A kisebb tumorméret szoros összefüggésben van a hosszabb túléléssel.

• itthon a nemzeti népegészségügyi program keretében a 45-65 év közötti nőket kétévente hívják be szűrésre, az más kérdés, hogy nagyon alacsony a részvételi arány, pedig ezzel jó eséllyel lehetne megelőzni az évenkénti 2 ezer halálozást

• nem árt óvatosan kezelni a kutatási eredményeket, mivel óriási a konkurenacia a vizsgálómódszerek között (lsd. pl. CTLM)

• az emlő MR vizsgálata segítséget nyújthat az orvosoknak abban, hogy tisztázzák a mammográfiával nem egyértelmű véleményt adó elváltozások eredetét, azonban óvatosnak kell lenni a fals pozitív esetek lehetősége miatt

• A legfrisebb európai adatok szerint amúgy 13 százalékkal csökkent valamennyi korosztályban a mellrák okozta halandóság; 17 százalékkal a 35-65 év közötti, 25 százalékkal a 35-44 év  közötti korosztályban, de csak 6 százalékkal a 65 vagy annál idősebb nőknél

dr. Bágyi Péter - radiologia.blog@gmail.com