Tovább olvasom

PÁLYÁZAT! Az én változókorom - az én változásom

„Egy erős és egységes kapcsolat az elme, a test és a szellem között eredményezi a boldogságot és az egészséget.”   A Nézőpon...

Tovább olvasom

"... nemcsak a szellemet szórakoztatja, de felüdíti a lelket is..."

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar napjaink egyik legjelentősebb oboaművészét, François Leleux-t látja vendégül karmesterként és szól...

Tovább olvasom

A táplálkozás egyik kulcsa – amiről mégis kevesen tudnak

Számos táplálkozási módszer és diéta ismeretes, melyek alapelveikben kisebb-nagyobb mértékben eltérőek. Mindegyik mögött komoly ...

Tovább olvasom

A képmutogató

A KÉPMUTOGATÓ Zenés, táncos játék Arany János verseiből A téma: Arany János balladái. Ez a dobbantó, az elrugaszkodási pont, a...

Tovább olvasom

Egy valódi Naptárlány

 sándorerzsi írása A Naptárlányok előadásban van egy pillanat, amikor az égből (zsinórpadlás) hullanak alá azok a levelek, amelye...

Tovább olvasom

Az életért harcolni kell

Amikor Tari Katalinról kiderült, hogy rákos, senki nem hitt a gyógyulásában. A tüdődaganat következtében ugyanis a szervezete már ...

Tovább olvasom

Raffaello, a festőfejedelem az Urániában

December 14-től országszerte mozikba kerül „A művészet templomai” című, idén ötödik évadjába lépő ismeretterjesztő mozifilm soroza...

Tovább olvasom

Mindennapi (pszicho)drámáink

A Nézőpontváltó Egyesület, amely az egészségmegőrzés alapjának tekinti a gondolatok megújítását is magában foglaló betegségmegelőz...

Tovább olvasom

Mi a jó, a rossz, és a csúf MOVEMBER-ben?

A kétségtelen jó az, hogy Aranyosi Péter, a méltán egyik legelfoglaltabb stand up-os humorista, első hívó szóra elfogadta a felkér...

Tovább olvasom

MOVEMBER - nem szőrszálhasogatás: a férfi egészségvédelem hónapja

Magyarországon évente átlagosan 4500 férfit diagnosztizálnak prosztatarákkal, közülük körülbelül 1500-an életüket is vesztik ebben...

Nézőpontváltó® köszöntők

"A Nézőpontváltó® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

 

Tovább olvasom

"... nemcsak a szellemet szórakoztatja, de felüdíti a lelket is..."

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar napjaink egyik legjelentősebb oboaművészét, François Leleux-t látja vendégül karmesterként és szólistaként. Január 17-én és 18-án a Salzburgi Fesztivál egyik legimpozánsabb helyszínén, a Großes Festspielhausban lépnek fel, ezt követően január 20-án Budapesten a Zeneakadémia gyönyörű hangversenytermében adnak hangversenyt. Ezen az estén Beethoven Coriolan nyitánya, Mozart C-dúr oboaversenye, végül Schubert IV. „Tragikus” szimfóniája hangzik el.

 

François Leleux oboaművész tizennyolc évesen lett a párizsi Bastille Opéra első oboistája, négy évvel később pedig már a Lorin Maazel, majd Mariss Jansons vezette világhírű együttes, a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarának tagja volt. A francia művész több mint két évtizede vezényel is, azóta szólistaként és karmesterként lép színpadra a világ vezető zenekarai és fesztiváljai meghívására, repertoárja a barokk zenétől a kortárs művekig terjed, legújabb lemezén az Esterházy-udvar számára komponált 18. századi oboaversenyek szerepelnek.

Salzburgban, január 17-én Mozart egy salzburgi udvari oboista számára készült, rendkívül virtuóz kompozíciója, a versenymű-repertoár egyik ékköve, az 1777-ben írott C-dúr oboaversenye a hangzik el, ezt követően Liszt Les Préludes műve, majd a tizenkilenc éves Schubert remekműve a IV. szimfónia csendül fel, amelynek érdekessége, hogy maga a „tragikus” cím magától a zeneszerzőtől származik. Január 18-án elsőként Beethoven 1807-ben komponált Coriolan-nyitánya hangzik el, amely a hősi halált halt római szabadsághőst ábrázolja. Ezt követi Lebrun legtöbbet játszott és legismertebb műve, a d-moll oboaverseny, majd az estet ismét Schubert IV. szimfóniájával zárják.

Budapesti, január 20-i koncertjük műsora Beethoven Coriolan nyitánya, Mozart C-dúr oboaversenye és Schubert IV. „Tragikus” szimfóniája csendül fel.

 

Beethoven : Coriolan-nyitány, op. 62

Beethoven (1770-1827) nyitánya 1807-ben keletkezett, Heinrich Joseph von Collin Coriolan c. drámája nyomán. Coriolanus alakja több római történetíró elbeszélésben is fennmaradt és a nevezetes hős figurája Shakespeare-t is megihlette. Beethoven feltehetőleg Plutarkhosz életrajzai között találkozott történetével. Coriolanus bátorságáról, kivételes hadvezéri és szónoki képességeiről legendák keringtek. Ám a nép nem szerette, mivel gőgös volt és lenézte az egyszerű embereket. Sikerrel védte Rómát ellenségeitől, ám a konzuli választáson mégsem szavaztak neki bizalmat. A sértett Coriolanust még azzal is büntették, hogy elűzték Rómából. A bosszúval nem várt sokáig, Corilanus szövetkezett egykori ellenségeivel és Róma ellen vezette őket. A körbezárt város követeket küldött egykori hadvezérükhöz, de Coriolanus hajthatatlannak mutatkozott: Rómának el kell pusztulnia. Ám amikor felesége és édesanyja kérlelte, hogy kímélje meg szülőhazáját, Coriolanus kötélnek állt. Ám a visszalépés Coriolanus életébe került, a Róma ellen vezetett népárulónak bélyegezte és haragjában megölte. Collin tragédiája egyetlen figurára, a főhősre koncentrál, a cselekmény teljesen másodlagos. A szöveg lényegében Coriolanus tépelődő monológjainak sorozatából áll. Sajátos a történet befejezése, Coriolanus önkezével vet véget életének, hiszen úgy érzi, pillanatnyi megingása az önmagával vívott csata elvesztése. Nincs megváltás, nincs szabadító trombitafanfár. A hős bukását vizionáló Beethoven-partitúrák közül a Coriolanus-nyitány a legpesszimistább.

 

Mozart : Oboaverseny C-dúr, K. 314

Wolfgang Amadeus Mozart (1756‒1791) teljes zenekari komponista-munkássága során különleges érzékenységgel kezelte a fúvósok csoportját. Szíves-örömest komponált számukra versenyműveket is: fagottra, oboára, kürtre, majd élete végén klarinétra, valamint ‒ csekély lelkesedéssel téve ugyan eleget a megrendelésnek ‒ fuvolára. Jellemző ebből a szempontból, hogy D-dúr fuvolaversenye (K. 314 / K. 285d) az azonos jegyzékszámú C-dúr oboaverseny átirataként látott napvilágot (mannheimi tartózkodása során, 1778 elején). Az eredeti oboaverseny az előző év terméséhez tartozik: Salzburgban keletkezett az udvari együttes új tagja, a Bergamóból odaérkezett Giuseppe Ferlendis számára. Később viszont elkallódott, s kéziratára csak 1920-ban találták rá; azóta az oboa szólórepertoárjának egyik legfontosabb darabja lett. A zenekar összeállítása is a kor általános mintái szerinti ‒ a szólóhangszer mellett további két oboát, két kürtöt, valamint vonósokat magában foglalóan ‒, s a hangszerelés könnyed és áttetsző.  Mozart egyetlen elkészült oboaversenyének zenei világa még sok tekintetben az 1775 körüli hegedűversenyekéhez áll közel, így a gáláns stílus könnyed és választékos kifejezésmódja uralja. (Ránk maradt egy másik, tervezett Mozart-oboaverseny töredéke is: F-dúr nyitótétel-kezdemény, K. 293 / K. 416f.)

 

Schubert : IV. szimfónia c-moll “Tragikus”, D. 417

A már hét-nyolc éves korától komponáló Franz Schubert életében meghatározó szerepet játszott, hogy 11 évesen felvételt nyert a bécsi udvari kápolna kórusába, s emellett a város egyik legjobb iskolájába, a Császári és Királyi Városi Konviktusba, ahol öt évig tanult.  Ebben a kiváló oktatást biztosító intézményben a zenének is fontos szerep jutott: az iskola elsőrangú zenekarában Schubert hegedűsként már korán megismerkedhetett Haydn, Mozart és a fiatal Beethoven szimfonikus zenéjével. (Egy iskolatársának visszaemlékezése szerint különösen Mozart „nagy” g-moll szimfóniája és Beethoven 2. szimfóniája tett rá nagy hatást.) Minden Schubertről szóló könyv hangsúlyozza, hogy a komponista első hat szimfóniája milyen sok szállal kötődik a bécsi klasszika nagymestereinek stílusához – s hogy ezzel együtt már a legelső darabban megszólal az ekkor még csak 16 éves szerző egyéni hangja is. „Schubert ugyanazt a nyelvet beszélte (méghozzá nagyon meggyőzően), mint ők, de annyira mást mondott ezen a nyelven, hogy ez a hat mű mégis a fiatal zeneszerzőre, és csakis rá jellemző.” – írja egyik méltatója.

Az 1816 áprilisában, 19 évesen befejezett 4. szimfónia sajátkezű partitúrájába Schubert csak később írta be a „Tragikus” melléknevet. Ez a melléknév meglehetősen félrevezető: míg a mű kétségtelenül komolyabb, s helyenként szenvedélyesebb hangvételű, mint elődei, tragikusnak mégsem nevezhető. Ez a szenvedély nem Beethoven 5. szimfóniáját, hanem sokkal inkább az 1770-es évek első felének „viharos” irodalmi és zenei áramlatát, a „Sturm und Drang”-ot, Joseph Haydnnak és kortársainak ekkor keletkezett szimfóniáit idézi fel.

 

  1. január 17. 19.30 óra Grosses Festspielhaus, Salzburg

Mozart C-dúr oboaverseny K. 314

Liszt Les Préludes

Schubert IV. szimfónia c-moll “Tragikus”, D. 417

Km.: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Szólista és karmester: Francois Leleux

 

  1. január 18 19.30 óra Grosses Festspielhaus, Salzburg

Beethoven Coriolan-nyitány, op. 62

Lebrun d-moll oboaverseny

Schubert IV. szimfónia c-moll “Tragikus”, D. 417

Km.: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Szólista és karmester: Francois Leleux

 

  1. január 20. 19.30 Zeneakadémia

Beethoven Coriolan-nyitány, op. 62

Mozart C-dúr oboaverseny K. 314

Schubert IV. szimfónia c-moll “Tragikus”, D. 417

Km.: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Szólista és karmester: Francois Leleux

 

Következő hangversenyünk:

 

BANDA ÁDÁM ÉS HAMAR ZSOLT

  1. január 25. 19.30 óra Pesti Vigadó

 

Dohnányi Szimfonikus percek, op. 36

Durkó Zsolt Hegedűverseny

Liszt Dante-szimfónia

Km.: Banda Ádám hegedű, a Nemzeti Énekkar Nőikara (karigazgató: Somos Csaba) és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Hamar Zsolt 

 

„Csupa harmónia, csupa formásság és könnyedség; ahol csintalankodik vagy szeszélyeskedik, ott is csupa dalolás; szellemessége mindig egyúttal lelkesség is, azaz olyan divertimento, mely nemcsak a szellemet szórakoztatja, de felüdíti a lelket is. Lebilincsel és felszabadít” – írta Tóth Aladár a Szimfonikus percekről, Dohnányi „névjegy”-kompozíciójáról, lenyűgöző mesterségbeli tudásának, hangszerelési virtuozitásának, áradó muzikalitásának eme ékes bizonyítékáról. Durkó Zsolt az 1960-as évek végétől az egyik legismertebb és legtöbbet játszott kortárs magyar zeneszerző volt, akitől számos világhírű külföldi előadóművész és együttes rendelt műveket; zenéje egyszerre európai és tudatosan magyar, amely a kor új törekvéseit képviseli, ugyanakkor a zenei tradícióból is merít. Hegedűversenyét a 2007-es budapesti Szigeti–Hubay Nemzetközi Hegedűverseny első helyezettje és Hubay-különdíjasa szólaltatja meg. A koncert második részében egy ritkán hallható, nagyszabású remekmű szólal meg, a szimfónia műfaj izgalmas változata Liszt folyamatosan újító-kísérletező műhelyéből. Az 1857-ben bemutatott alkotás félelmetes látomás Dante pokolbéli útjáról és a Purgatóriumról – a Paradicsom csak jelzésszerűen van jelen, de szó szerint mennyei muzsika, angyalok karával.

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!