"A Nézőpontváltó^® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

130 éves a Vígszínház - Ünnepi műsor, könyvbemutató és kiállítás május 1-jén

Százharminc éve, 1896. május 1-jén Jókai Mór A Barangok, vagy a peoniai vojvoda című
darabjának díszbemutatójával nyitotta meg kapuit Magyarország legnagyobb kőszínháza, a
Vígszínház. Az épület az osztrák Fellner és Helmer cég fényűző neobarokk tervei alapján
épült az éppen világvárossá váló Budapesten. 

A 130 éves évfordulót május 1-jén a teátrum
első drámakötetének bemutatójával, az elmúlt 130 év plakátjait és műsorfüzeteit
bemutató kiállítással és egy különleges műsorral ünneplik. Az Így írtunk mi, 130 év
vígszínházi levelei című előadásban az egész társulat színpadra lép, és Presser Gáborral
közösen, leveleken és néhány dalon keresztül mesélik el, hogy mit jelentett, és mit jelent
ma is a Vígszínházhoz tartozni.

A Vígszínház egy akkor még külterületnek számító, malmokkal, ipari létesítményekkel
szegélyezett mocsaras területen épült. Az 1895. április 1-i alapkőletétel után egy évvel, 1896.
április 2-án már megkezdődhetett a bemutató előadás olvasópróbája, május elsején pedig
megnyitotta kapuit a közönség előtt Magyarország első magánszínháza. A Vígszínház
történetét legendás színészek, írók és alkotók munkája tette feledhetetlenné. Az Így írtunk
mi, 130 év vígszínházi levelei című műsorban színészek, rendezők, igazgatók és egykori
társulati tagok személyes sorain és dalokon keresztül rajzolódik ki az elmúlt 130 év. A
Bölkény Balázs rendezte ünnepi produkció nem a Víg hivatalos történetét mutatja be, hanem
azt, ami a színfalak mögött történik: egy alkotó közösség hétköznapjait, konfliktusait,
barátságait, szerelmeit, és azt a nehezen körülírható köteléket, amely generációkon át a
Vígszínházhoz fűzte művészeit.

Az esten hallható lesz Varsányi Irén, Fedák Sári, Darvas Lili,
Ruttkai Éva, Mezey Mária, Karády Katalin, Molnár Ferenc, Jávor Pál, Magyar Bálint, Darvas
Iván, Latinovits Zoltán, Várkonyi Zoltán, Örkény István és Balázsovits Lajos levele a társulat
tagjainak tolmácsolásában. Személyes, esendő és meglepően ismerős hangok szólalnak meg.
A múlt nagy alakjai életre kelnek és újra benépesítik a színpadot. Az esti előadás előtt
délután a bérletesek számára exkluzív zártkörű előadást tartanak, ahol Rudolf Péter, a
Vígszínház igazgatója bejelenti a 2026/27-es évad bemutatóit. Az évadbejelentést online is
közvetítik a teátrum közösség média felületein.

A 130 éves Vígszínház jubileuma alkalmából megjelenő Az öröklét peremén című
drámakötetben azok a színdarabok szerepelnek, amelyeket az elmúlt 5 évben mutattak be a
Házi Színpadon. A művek – egy kivételével – a színház felkérésére születtek, és a társulat
tagjaira íródtak. A kötet tehát a Vígszínházban folyó alkotói műhelymunka lenyomata is, és a
színház kortárs magyar drámák iránti elköteleződését tükrözi. A május 1-jén 11 órakor
kezdődő könyvbemutatón részt vesznek a kötetben szereplő drámák szerzői közül Durica
Katarina, Komán Attila, Pass Andrea, Tasnádi István és Vinnai András. A beszélgetést Boros
Kinga dramaturg, teatrológus vezeti.

A könyvbemutatóval párhuzamosan az Alagsori büfében megnyílik az elmúlt 130 év
plakátjait és műsorfüzeteit bemutató kiállítás. Először lesz egy helyen látható az 1896-os és a
2026-os Az államtitkár úr című előadáshoz készült plakát, valamint az Országos Széchényi
Könyvtár és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből is számos
ritkaság, köztük art deco plakátok is a tárlat részét képezik. A kiállításon így
végigkövethetővé válik a színház vizuális arculatának változása.

A könyvbemutatóra a korlátozott férőhely miatt regisztrálni szükséges a
szervezes@vigszinhaz.hu e-mail címen.
További információ: https://vigszinhaz.hu/hu/produkciok/igy-irtunk-mi

70 éves a Gyengénlátók Általános Iskolája – a jubileumot egy olyan esttel ünneplik, ahol a színpadon azok állnak, akik nap mint nap tanulnak eligazodni a világban.

Magyarországon több mint 80 000 ember él látássérüléssel. A legtöbben nem sötétséget látnak, hanem foltokat, árnyakat, töredékeket. Mégis teljes életet élnek: dolgoznak, szeretnek, küzdenek. Ezeknek a mindennapoknak ad most látható formát a Gyengénlátók Általános Iskolája, EGYMI és Kollégiuma, amely fennállásának 70. évfordulóját jótékonysági gálaesttel ünnepli 2026. április 27-én a Magyar Színházban.

Az esemény nem hagyományos értelemben vett színházi előadás. A színpadon diákok és pedagógusok állnak majd – olyan fiatalok, akik nap mint nap tanulják meg, hogyan lehet eligazodni a világban. És akik ezen az estén megmutatják, kik ők valójában. A gálaest célja túlmutat az ünneplésen. Az est teljes bevételét egy konkrét és közös cél megvalósítására fordítják: egy olyan jubileumi kirándulás megszervezésére, amelyen közel 170 gyengénlátó gyermek és segítőik vehetnek részt. Egy napra, amikor nem külön-külön, hanem együtt fedezhetik fel a világot.

A helyszínválasztás nem véletlen. A Magyar Színház évek óta kiemelt figyelmet fordít az akadálymentesítésre: infokommunikációs fejlesztésekkel és speciális szolgáltatásokkal dolgozik azon, hogy a színházi élmény a gyengénlátó és hallássérült nézők számára is elérhető legyen. Az intézmény számára az akadálymentesítés nem egyszeri gesztus, hanem folyamatos munka és alapelv.
A színház és a Gyengénlátók Általános Iskolája között több mint egy évtizedes együttműködés áll fenn. A jubileumi gálaest ennek a kapcsolatnak a természetes folytatása: egy közös ügy, ahol a figyelem a gyerekeken van – az ő útjukon, fejlődésükön és bátorságukon.

A Gyengénlátók Általános Iskolája országos felvételi körzetű intézmény, amely jelenleg mintegy 90 tanuló oktatását és nevelését végzi. Az itt folyó munka jóval túlmutat a tananyagon: a pedagógusok a mindennapokban segítik a gyerekeket az önálló közlekedésben, a speciális eszközök használatában, valamint abban, hogy magabiztosan és önállóan élhessenek. 
A gálaest különlegessége éppen ebben rejlik: nem a tökéletesség a fontos, hanem az a bátorság, amellyel ezek a gyerekek kiállnak a közönség elé.

A szervezők szerint ez az este nem egy „szokásos” előadás. Sokkal inkább egy döntéshelyzet: lehetőség arra, hogy a nézők egy jegyvásárlással konkrétan hozzájáruljanak egy közösségi élmény megvalósulásához.

Időpont: 2026. április 27. (hétfő) 17:00
Helyszín: Magyar Színház (1077 Budapest, Hevesi Sándor tér 4.)
Jegyvásárlás:
https://magyarszinhaz.jegy.hu/program/gyengenlatok-altalanos-iskolaja-70-eves-jubileumi-galaest-189767/

A szervezők célja, hogy a gála minél szélesebb médiamegjelenést kapjon, ezzel is erősítve a gyűjtést és a társadalmi figyelmet az ügy iránt.

Facsimile kiadás, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (MTA
KIK) 

A MTA KIK Keleti Gyűjteményének, azon belül is a Kaufmann-gyűjteménynek egyik
legértékesebb darabja a Kaufmann A 422-es jelzetű pészahi szertartáskönyv, a Haggáda.
A 14. századi katalán eredetet támasztja alá a szefárd írásmód, a díszítőelemek között is
könnyen felismerhető Kasztília és Aragónia címere, illetve a több oldalon megjelenő korabeli
viselet, fegyverek, a szöveg és az illusztrációk elrendezése és az ábrázolásmód. Mindemellett
azonban a kéziraton jelentős olasz és némi francia hatás is kimutatható.
A kézirat 60 pergamenlapból (120 oldal) áll, 14 füzet alkotja, melyek a kódex elején és végén
is tartalmaznak bibliai képeket, azonban nem az eredeti történet sorrendjében. A kézirat
kutatói hamar felismerték, hogy eredeti állapotában feltehetően az összes bibliai történet a mű
elején szerepelt, a történetek bibliai sorrendjének megfelelő rendben.

Az MTA KIK tulajdonában levő kézirat családi használatban lehetett, sok helyen igencsak
megviselt lapjait többször körbevágták, újrakötötték, az aranyozás és a festék is számos
helyen leesett, lekopott. Mindennek ellenére különlegesen gazdag díszítettségével a
Kaufmann-haggáda az egyik leghíresebb a világon a hasonló kéziratok sorában. Az
illusztrációk, az imák és a szertartásrend mellett, számos olyan elemet is tartalmaznak, melyek
ablakot nyitnak a korabeli zsidó társadalom mindennapjaira.

A most bemutatott kötet a Kaufmann-haggáda harmadik facsimile-kiadása. 1957 után 1990-
ben jelent meg korábban hasonmása. A kivitelen kívül a legfontosabb különbség az új kiadás
és a korábbiak között a fent említett oldalsorrendben rejlik, ugyanis a harmadik facsimile a
kutatás által rekonstruált, feltételezett eredeti oldalsorrendet állította helyre, így a képek a
bibliai történet sorrendjének megfelelően nyitják a szertartáskönyvet.
A jelen példány mind a digitalizálást tekintve, mind pedig nyomdatechnikában jóval fejlettebb
és pontosabb, mint a korábbiak. Nyomtatásához a legmodernebb coldfoil technológiát
használták, ez azt jelenti, hogy a 4 szín color nyomtatás mellett az arany festéket ötödik
színként vitték fel a nyomatokra, ugyanolyan nagy felbontásban, mint a színes nyomatot.
Ezzel lehetett a lehető leghűbben visszaadni az arany réteg repedezettségét, finomságát.
Minden ívet egyenként lézerrel vágtak körbe. Mivel az oldalak nem szabályos négyszögek,
ezért a köteteket kézzel fűzték. A kiadás technikai vezetője Schöck Gyula könyvművész
(Schöck ArtPrint Kft.).
Az facsimile impozáns kinézetű, egyedi kötet. Korhű díszítésű kötése teljes bőr, gazdag
aranyozással. A kísérőkötettel egy díszített kartondobozban kerül forgalomba, melyen Prof.
Dr. Freund Tamás, az MTA elnökének ajánló gondolatai olvashatóak.
A gazdagon illusztrált kézirat-hasonmást tanulmánykötet kíséri, melynek szerzői Prof. dr.
Sarit Shalev-Eyni, a jeruzsálemi Héber Egyetem művészettörténet-professzora és dr. Dávid Nóra                                          a Kaufmann-gyűjtemény kurátora, a Szegedi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszékének adjunktusa.

A Kaufmann-haggáda új, digitalizált példánya elérhető ezen a linken:
https://real-ms.mtak.hu/16030/

Általános információ a könyvtárról, a Keleti Gyűjteményről és a Kaufmann-
gyűjteményről 
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ:
A közel 200 éves Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának megalapítása gróf Teleki
József, az MTA első elnöke nevéhez fűződik, aki 1826-ban 30 ezer kötetes családi
könyvtárának felajánlásával vetette meg a Tudós Társaság első tudományos intézményének
alapjait. A Könyvtár 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését.
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ országos
szakkönyvtárként, a magyar tudomány és nemzeti-, illetve nemzetközi kulturális örökség
őrzőjeként – hagyományos értékeit megtartva – a kor követelményeinek megfelelő
informatikai háttérrel egyre szélesebb körben bocsátja rendelkezésre gyűjteményét és
szolgáltatásait.
A Könyvtár az országos kutatástámogatási rendszer egyik meghatározó központja,
hozzáférést biztosít a külföldi elektronikus tudományos tartalmakhoz nemzeti licenc
vásárlásával, a hazai nyílt hozzáféréssel megjelenő publikációk technikai támogatója,
valamint fenntartja és hozzáférhetővé teszi a hazai tudományos kutatást számba vevő nemzeti
bibliográfiai adatbázist.

https://konyvtar.mta.hu/
Keleti Gyűjtemény:
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárán belül önálló keleti gyűjtemény létrehozásának
igényét a magyar tudósok már régen megfogalmazták. Megvalósulására azonban csak a
Magyar Tudományos Akadémia 1949-es átszervezése után került sor. Ebben kiemelkedő
szerepe volt Ligeti Lajos (1902–1987) akadémikusnak, az MTA orientalista alelnökének.
1951-ben nyílt meg az Akadémia palotájának földszintjén a Keleti Könyvtár, amely ettől
kezdve az orientalisztika alapkönyvtára Magyarországon. Megformálása, beleértve az
olvasóterem keleties hangulatú kialakítását is, elsődlegesen Rásonyi László turkológus
érdeme, aki 1951–1961 között állt a Gyűjtemény élén. Ő állította össze az 1826-ban alapított
Akadémiai Könyvtár régi szakjaiból az orientalisztika tárgykörébe tartozó anyagot. Ily módon
a modern könyvek mellett a Gyűjteménybe kerültek azok az antikvák és 17–18. századi régi
könyvek is, amelyek keleti témájúak, illetve nyelvűek. A könyveken kívül itt található az
ország legteljesebb, sok esetben unikális keleti folyóirat-állománya és kéziratgyűjteménye. A
folyóiratok közül számos az alapítása óta jár. A kéziratok közül kiemelkednek a tibeti, a török
és a héber kéziratok, melyek többsége hagyaték, illetve ajándékozás révén került a
Gyűjteménybe, de az alább részletesen ismertetett egységeken kívül kisebb számban
megtalálhatóak itt etióp, indiai és távol-keleti kéziratok is.
https://konyvtar.mta.hu/index.php?name=v_3_2

Kaufmann-gyűjtemény:
Az Országos Rabbiképző Intézet tanára, Kaufmann Dávid (1852–1899) hebraica- és judaica
gyűjteménye nemzetközi hírnévnek örvend. Kaufmann kiváló tudósa volt a középkori zsidó
filozófiának, történelemnek és kultúrtörténetnek, aki szakemberként gyűjtötte a héber
kéziratokat és régi könyveket. Halála, majd felesége halála után anyósa, Gomperz Róza
akaratából a gyűjtemény Kaufmann Dávid és neje, szül. Gomperz Irma alapítványa néven az
Akadémia Könyvtárának tulajdonába került. A könyvtár katalógusát Kaufmann tanítványa,
Weisz Miksa jelentette meg a tudós özvegyének kívánságára 1906-ban, s ugyanabban az
évben a Magyar Tudományos Akadémia április 23-i ülésén Goldziher Ignác adott róla
tájékoztatást.
A gyűjtemény három részre tagolódik: (a) kódexek és kéziratok, (b) geniza-töredékek, (c)
nyomtatott könyvek. "Kéziratok 594 számmal, melyek a héber irodalom összes ágaira és
korszakaira terjednek" – mondja Goldziher, köztük számos egészen ritka értékű darab. Ilyen
az A. 280 jelzetű filozófiai munka héberbetűs arab nyelven, Kitáb al-muhtavi címmel, Júszuf
al-Baszír műve a XI. századból, vagy az A. 50 jelzetű Misna-kódex. Goldziher a kéziratok
között egy hungaricumra hívja fel a figyelmet (A. 349), "melyet már maga Kaufmann e
kézirata alapján 1895-ben kiadott..., Buda visszavételének (1686) egy szemtanútól héber
nyelven írt elbeszélését".  Külön méltatja azokat a gazdagon díszített, festményes kéziratokat,
amelyek a zsidó könyvművészet legszebb alkotásai közé tartoznak: "e gyűjtemény
inkább műtörténeti, semmint irodalmi szempontból bír nagy értékkel: 25 darab héber nyelvű,

gazdagon illusztrált, többnyire Olaszországból származó leginkább hártya-codex". Az
illusztrált kéziratok többsége Kaufmann Dávid anyósa, Gomperz Róza tulajdona volt.
https://ujkaufmann.mtak.hu

Wildhorn ősbemutató: Wonderland a Margitszigeten és a Magyar Színházban

A képzelet új dimenziója nyílik meg a WONDERLAND musicalben, amely az Alice Csodaországban világát álmodja újra a 21. század szemével a Margitszigeti Színház és a Magyar Színház és a közös produkciójaként, július 31-én és augusztus 1-jén a Margitszigeten. Nagy Viktor, a Magyar Színház igazgatója, a darab rendezője arról beszélt, hogy a darab különleges zenei világa és aktuális története miatt esett a választás erre a műre, amely nagyszabású formában, ideális környezetben valósulhat meg nyáron a Margitszigeten, majd ősztől a Magyar Színház nagyszínpadán.

Az ősbemutató igazi musicalsztárokat vonultat majd fel, főbb szerepekben látható lesz Sándor Péter, Jenes Kitti, Janza Kata, Vágó Zsuzsi, Szemenyei János és Mészáros Árpád Zsolt. A díszletért és a jelmezekért Kentaur felel, a darab rendezője Nagy Viktor. A rendezvényen Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház igazgatója kiemelte, hogy a darab egy olyan kortárs musical, amely elsősorban a mai fiatalok világát tükrözi, miközben megőrzi a mesélés varázsát.

Modern zenei hangzás, lenyűgöző látványvilág és ikonikus karakterek találkoznak ebben a különleges előadásban, ahol Csodaország a mai valóság tükröződése. A WONDERLAND nemcsak nosztalgikus utazás, hanem egy sodró lendületű, vizuálisan gazdag élmény, amely minden korosztályt magával ragad. A sajtótájékoztató különleges zenei részletekkel adott ízelítőt az előadás világából: élőben hangzottak el a musical meghatározó dalai, többek között a Hernyó dala, a Sodródni kell (El Gato), a Fehér lovag, Az Őrült kalapos, valamint a Csodaország bennünk van. A dalok között az alkotók betekintést adtak a produkció koncepciójába, történeti világába és vizuális megoldásaiba, különös tekintettel a látványra, amely a klasszikus történetet egy mai, vizuálisan gazdag színpadi univerzumba helyezi.

Közös bemutatóra készül a két színház

Az eseményen köszöntőt mondott Bán Teodóra, a Margitszigeti Szabadtéri Színház igazgatója, valamint Nagy Viktor, a Magyar Színház igazgatója, a produkció rendezője és Kentaur díszlet- és látványtervező. Bán Teodóra elmondta, nagyon örül annak, hogy a két színház egy ilyen nagyszabású előadást fog közösen létrehozni.

„Egy hosszú nyári szezont kell feltöltenünk tartalommal, izgalommal. Olyan repertoárt állítunk össze, mellyel minden korosztályt meg szeretnénk szólítani. A nagy zászlóshajóink a nagy bemutatók, a dramatikus előadások, elsősorban az operák, operettelőadások és természetesen a musicalek. A Wonderland egy kortárs musical, a fiatalok életét dolgozza fel, tükröt állít a hétköznapjainknak, ugyanakkor mesél is. Mindannyian meséken növünk fel és a színház feladata a mese fontosságát megőrizni, hogy fontos része legyen a felnőttkoruknak is. A történet Frank Wildhorn varázslatos zenéjén keresztül egy olyan világba repít majd minket, melyben a szépség és a jóság fog győzni. Örülök, hogy ez a premier a Margitszigeti Színházban fog megvalósulni, ilyen kiváló művészekkel és alkotókkal karöltve, akik itt vannak mellett a színpadon.” – mondta el az igazgatónő.

Nagy Viktor, a Magyar Színház igazgatója és a darab rendezője elmondta, hogy a Magyar Színház repertoárján leginkább ifjúsági darabok és családi előadások kapnak helyet. Ebbe a repertoárba keresett egy olyan művet a nemzetközi kínálatból, mely remek zenével és történettel rendelkezik.

„Ami leginkább megfogott engem ebben az, hogy a darabnak őrült jó zenéje van. Wildhorn neve eleve garancia a jó minőségre, de ez a darab egy más zenei világ, mint amit eddig megszokhattunk.”

Nagy Viktor hangsúlyozta, hogy a WONDERLAND nem egyszerű adaptáció, hanem egy tudatosan újragondolt történet: „Ez egy mai világban játszódó történet, amely ugyan ismerős elemekből építkezik, mégis egy teljesen új, kortárs szituációsorozatba helyezi Alice útját. Egy olyan univerzumot hozunk létre, ahol minden állomás egy-egy felismerés, egy-egy tanítás a főhős számára.” Vágyálmunk volt, hogy a projekthez keressünk egy partnert, ahol nagyszabású formában tud megvalósulni ez az előadás. Ez a partner a Margitszigeti Színház. Az ősbemutatót ott fogjuk megtartani fantasztikus szereposztással. Nagy munka előtt állunk! Nagyszerű embereket hozunk össze ezzel az előadással, egy ilyen csapat összekovácsolása jó feladat, nagy lelkesedéssel veszek részt ebben.” – mondta el gondolatait a rendező.

JEGYVÁSÁRLÁS - MARGITSZIGET 

Fotók: Tarnavölgyi Zoltán

A Cirko Film legalább öt filmet mutat be az idei cannes-i filmfesztivál versenyprogramjából. Az öt alkotás között található Pedro Almodóvar, Andrej Zvjagincev, Marie Kreutzer, Asghar Farhadi és Koreeda Hirokazu új filmje is.

Napjaink egyik legjelentősebb európai rendezője, Pedro Almodóvar az angol nyelven, Amerikában forgatott Szomszéd szoba után ismét spanyol történettel jelentkezik. A több idősíkon játszódó Keserű karácsony Madridban és Lanzarotén játszódik. 2024. Édesanyja halála után a filmrendező, Elsa a munkába temetkezik, így próbálja feldolgozni a gyászt. Amikor azonban súlyos migrénje pihenésre kényszeríti, barátnőjével, Patriciával Lanzarotéra utazik, miközben barátja – a sztriptíztáncosként és tűzoltóként dolgozó Bonifacio – Madridban marad. Az alkotói lendület visszaszerzéséhez Elsa egyre inkább barátai személyes nehézségeiből merít ihletet, és kisajátítja történeteiket. A szintén alkotói válsággal küzdő rendező, Raúl új forgatókönyvén dolgozik, amelyről fokozatosan kiderül, hogy valójában Elsa története. A filmet nem sokkal a cannes-i filmfesztivál után a magyar mozikban is meg lehet majd nézni. Premier: 2026. július 2.

A humanista ábrázolásmódról és az emberek közötti kapcsolatok törékenységét bemutató érzékeny alkotásairól ismert japán rendező, Koreeda Hirokazu filmjei (például az Oscar-jelölt, Arany Pálmát nyert Bolti tolvajok, a két díjat is elnyerő Broker vagy a Szörnyeteg) rendszerint a cannes-i versenyben mutatkoznak be. Az idei versenyprogramban helyet kapó Sheep in the Box (még nincs magyar címe) a közeljövőben játszódik. A gyászoló házaspár, Otone és Kenszuke befogadnak otthonukba egy humanoidot, amely külsőre és viselkedésében is elhunyt gyermekükre hasonlít. A mesterséges jelenlét fokozatosan átrendezi a család mindennapjait.

Andrej Zvjagincev Minotaurusz című új filmjének főszereplője egy vállalatvezető, aki tömeges elbocsátások végrehajtására kényszerül. Miközben a munkahelyi nyomás egyre fokozódik, magánélete is válságba kerül: rájön, hogy a felesége megcsalja. A film egy olyan ember portréját rajzolja meg, aki egyszerre próbál megfelelni a rá nehezedő külső elvárásoknak és megbirkózni személyes életének összeomlásával. A forgatás Rigában zajlott, azonban a film Oroszországban játszódik. Zvjagincev – akinek utolsó filmje a 2017-es Szeretet nélkül volt – néhány éve Franciaországban él, és az orosz–ukrán háború kitörése óta nem tért vissza Oroszországba.

Marie Kreutzer (Fűző) Gentle Monster című, osztrák–német–francia koprodukcióban készített filmjének főbb szerepeiben Léa Seydoux és Catherine Deneuve láthatók. Lucy, a sikeres zongoraművész Münchenből vidékre költözik családjával, hogy támogassa a kiégéstől szenvedő partnerét, Philipet – ezzel azonban saját pályáját is háttérbe szorítja. Elsa, a különleges ügyekkel foglalkozó nyomozó demenciával élő apjáról gondoskodik, miközben a munkájában is próbál helytállni. Mindkét nő szembesülni kényszerül a nyugtalanító kérdésekkel, amelyeket a hozzájuk közel álló férfiakhoz fűződő kapcsolatuk vet fel. A film érzékenyen vizsgálja az önfeladás, a felelősség és a személyes határok témáit, valamint azt, hogy néha milyen árat kell fizetni a mások iránti lojalitásért.

Asghar Farhadi Histoires parallèles című (még nincs hivatalos magyar címe), francia nyelvű filmjének főszereplői olyan szupersztárok, mint Vincent Cassel, Virginie Efira, Isabelle Huppert, Catherine Deneuve és Pierre Niney. A film több egymással összefonódó történeten keresztül dolgozza fel a 2015. novemberi párizsi terrortámadások utóhatásait. A film középpontjában a támadások következményei állnak: az egyéni traumák, a veszteség feldolgozása és az a finom háló, amely látszólag különálló életeket köt össze egy közös történelmi tapasztalaton keresztül. Az iráni származású Farhadi pályafutása során több nemzetközi produkciót is készített, köztük A múlt és a Mindenki tudja című filmeket. Legutóbbi filmjét, a Cannes-ban nagydíjat nyert A hőst szintén a Cirko Film forgalmazta. Az Histoires parallèles a rendező tizedik nagyjátékfilmje, egyben második francia nyelvű munkája, amelyet Párizsban forgatott. 

A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Versenyfilmje

Az algíri francia hivatalnok, Meursault (Benjamin Voisin –’85 nyara, Elveszett illúziók)hétköznapjait anyja halála sem kavarja fel. A teljesen közönyös Meursault nem sokkal atemetés után a tengerparton lelő egy arabot, akivel korábban összetűzésbe került. Aközvéleményt megosztja, melyik a nagyobb bűn: a gyilkosság, vagy az, hogy a férfi nemgyászolta el látványosan az édesanyját.

Albert Camus 1942-ben megjelent,Közönycímű kisregénye a francia irodalom egyikalapműve, a camus-i filozófiai abszurd első darabja. A huszadik század egyik legnagyobbhatású regényéből készült adaptációt ezúttal a francia mozi egyik legjelentősebb kortársrendezője, François Ozon(8 nő, Fiatal és gyönyörű, Dupla szerető) jegyzi. Az alapműhöz hű,vizuálisan lenyűgöző film a világ nagy filmfesztiváljain – köztük Velencében – is nagy sikertaratott.

Rendezte: François Ozon

Írta:Albert Camus kisregénye nyomán François Ozon és Philippe Piazzo

Fényképezte: Manu Dacosse

Producer: François Ozon

Vágó: Clément Selitzki

Zene: Fatima Al Qadiri

Szereplők: Benjamin Voisin, Rebecca Marder, Pierre Lottin és Denis Lavant

Eredeti cím: L'étranger Nemzetközi cím: The Stranger Gyártó: Gaumont, Hossz: 122 perc, fekete-fehér, francia film, (16)

Országos bemutató: 2026. április 30.

Magyarországon forgalmazza a Mozinet

Korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott.

A Mozinet hivatalos felületei: Facebook:https://www.facebook.com/mozinetInstagram:https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok:https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube:https://www.youtube.com/@mozinetLetterboxd:https://letterboxd.com/mozinetWeboldal:https://mozinet.hu