Nézőpontváltó® köszöntők

"A Nézőpontváltó® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

 

Tovább olvasom

Orgona20

Létrehozva: 2026.04.16 03:56

Családi kalandokkal bővült a Müpa világpremiert és „dimenzióugrást” is tartogató ünnepi hétvégéje

Mupa2026_Orgona20_c_Posztos_Janos_Mupa.jpg

Húszéves a Müpa orgonája, ezért április 25-én és 26-án az intézmény a hangszer sokszínűségét bemutató ünnepi hétvégével várja a nézőket. A Müpa rezidens orgonistája, Fassang László által megálmodott Orgona20 programsorozat a meghirdetése óta kifejezetten gyerekeknek és családoknak szóló eseményekkel is bővült, így a némafilmes improvizációtól az orgonaleckéken át egy orgonaverseny-ősbemutatóig mindenki megtalálhatja a számára legizgalmasabb programot. 

Bár a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben található, most húszéves, impozáns hangszer a legszebb katedrálisok hangzását is képes felidézni, kialakításának köszönhetően ugyanilyen természetességgel szólalnak meg rajta a legmodernebb, 21. századi művek is. Ezen a hétvégén pedig mindenki testközelből tapasztalhatja meg, miképpen egészíti ki egymást múlt és jelen, hagyomány és kísérletezés. A minifesztiválnak is beillő hétvége nyitókoncertje is e szellemben zajlik majd: Buster Keaton 1924-es némafilmje, a Sherlock Jr. című hamisítatlan klasszikus Monika Melcová improvizatív kíséretével születik újjá. A Spanyolországban élő népszerű orgonaművész keze nyomán így egyesül az évszázados, intenzív moziélmény napjaink lendületével; a filmvetítést ráadásul megelőzi egy rövid ismertető is, amely során Kurutz Márton filmtörténész vezeti be a hallgatóságot a filmmel és annak zenéjével kapcsolatos legérdekesebb tudnivalókba.

Kép: Jelenet a Sherlock Jr. című filmből

SonoStrata esti koncertje azután egészen más módon írja felül a megszokott koncerttermi kereteket. Az orgona, a szaxofon és az élő elektronika szokatlan hármasa itt nem alá-fölé rendeltségi viszonyban, hanem egymást erősítve, egyenrangú szereplőként működik, azt kutatva, hogy meddig tágítható az orgona hangszeres és gépi dimenziója. A Müpa közönsége által jól ismert Fassang László és műfaji, illetve technikai határokat boldogan átlépő partnerei, Vincent Lê Quang és ifj. Kurtág György, valamint a hangmester Julien Aléonard nem stílusokban gondolkodnak, hanem a gondolati és fizikai térben, koncertjük pedig valóságos hangi dimenzióugrást ígér.

A Müpa orgonájának sípjai közelről - Fotó: Posztós János

A másnap délelőtti Orgonaslágerek matinén kicsik és nagyok örömére nem csupán megszólal a hangszer, hanem „meg is mutatja magát”, hogy felfedje legféltettebb titkait. Megtudhatjuk, hogyan működik, mitől szólnak a sípjai, mi mindent rejt a sokszobányi instrumentum és az első látásra bonyolultnak tűnő játékasztal. Fassang László és két fiatal orgonaművész Palkovics Mária és Túri Péter vezetésével Bach, Vivaldi és Mozart zenéje mellé számos érdekfeszítő magyarázat és móka is társul, így az egész család szórakoztató formában ismerkedhet az egyik legrégebbi hangszer működésével. Akiben pedig tovább buzog a felfedezőkedv, maga is élesben próbálhatja ki a varázslatot. Az Orgonaleckéken és az Orgelkids foglalkozásokon ugyanis a hangszer szó szerint kézbe kerül: az érdeklődők megtanulhatják a legalapvetőbb fogásokat, és a gyerekek közösen meg is építhetnek egy működő sípos orgonát!

Varga Judit zeneszerző - Fotó: Csibi Szilvia, Müpa

Az eseménysorozat zárókoncertjén Liszt Ad nos ad salutarem undam című monumentális művének Marcel Dupré-féle zenekari kíséretes változata után egy ugyancsak nagyszabású ősbemutató következik. A Müpa 2022/23-as évadának zeneszerzője, Varga Judit első orgonaversenyének világpremierje több szempontból is emlékezetesnek ígérkezik. A rendkívül sokoldalú komponista elképesztő alapossággal mélyült el a hangszer rejtelmeiben, és az Ikarosz-történetet megidézve bejárja a Müpa büszkeségének teljes hangterét – majdhogynem extrém, ám éppen ennyire élvezetes kihívások elé állítva a koncert díjnyertes szólistáját, Alexis Grizard-t.

A koncerteken túl, a családi foglalkozások mellett a Müpa egy rendhagyó kiállítást is szentel az orgonának. Dömölky Dániel érzékeny és újszerű hangszerportréi szokatlan nézőpontból mutatják meg a hangszert – így nem csak hallhatjuk, de gyönyörködhetünk is az építmény szépségében.

Az Orgona20 részletes programja: https://mupa.hu/programok/orgona20

AZ IDEGEN

Létrehozva: 2026.04.16 03:36

A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Versenyfilmje

Az algíri francia hivatalnok, Meursault (Benjamin Voisin –’85 nyara, Elveszett illúziók)hétköznapjait anyja halála sem kavarja fel. A teljesen közönyös Meursault nem sokkal atemetés után a tengerparton lelő egy arabot, akivel korábban összetűzésbe került. Aközvéleményt megosztja, melyik a nagyobb bűn: a gyilkosság, vagy az, hogy a férfi nemgyászolta el látványosan az édesanyját.

Albert Camus 1942-ben megjelent,Közönycímű kisregénye a francia irodalom egyikalapműve, a camus-i filozófiai abszurd első darabja. A huszadik század egyik legnagyobbhatású regényéből készült adaptációt ezúttal a francia mozi egyik legjelentősebb kortársrendezője, François Ozon(8 nő, Fiatal és gyönyörű, Dupla szerető) jegyzi. Az alapműhöz hű,vizuálisan lenyűgöző film a világ nagy filmfesztiváljain – köztük Velencében – is nagy sikertaratott.

Rendezte: François Ozon

Írta:Albert Camus kisregénye nyomán François Ozon és Philippe Piazzo

Fényképezte: Manu Dacosse

Producer: François Ozon

Vágó: Clément Selitzki

Zene: Fatima Al Qadiri

Szereplők: Benjamin Voisin, Rebecca Marder, Pierre Lottin és Denis Lavant

Eredeti cím: L'étranger Nemzetközi cím: The Stranger Gyártó: Gaumont, Hossz: 122 perc, fekete-fehér, francia film, (16)

Országos bemutató: 2026. április 30.

Magyarországon forgalmazza a Mozinet

Korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott.

A Mozinet hivatalos felületei: Facebook:https://www.facebook.com/mozinetInstagram:https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok:https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube:https://www.youtube.com/@mozinetLetterboxd:https://letterboxd.com/mozinetWeboldal:https://mozinet.hu

 

Fókuszban Petőfi Sándor és a generációk

Ingyenes költészet napi programok!

Április 11-én, a magyar költészet napján a Petőfi Sándor életét és tárgyait bemutató
vándorkiállítás, interaktív programok - “Petőfi lakótársa vagy” elnevezésű társasjáték és
Márai Sándor életéről szóló kvíz –, valamint versfal várja az érdeklődőket az Allee-ban. Az
átriumban emellett az Inspiráló generációk című tárlat is megtekinthető.  

A Petőfi Irodalmi Múzeum Petőfi Sándor életművét bemutató tablókiállításán keresztül
nemcsak egy történelmi alakot ismerhetünk meg, hanem azt az alkotói attitűdöt is, amely a
mai napig generációkon átívelően hat.

A tárlat gerincét tíz Petőfi-relikvia és tíz Petőfi-vers
képezi. A tárgyak az alkotó életét meghatározó „keresztutakat”, kapcsolatokat idézik meg,
amelyekhez irodalomtörténeti érdekességek, portrék, kéziratok, idézetek kapcsolódnak. Az
interaktív programok – a “Petőfi lakótársa vagy” elnevezésű társasjáték és a Márai Sándor
életéről szóló kvíz – azt a kérdést is felvetik, hogyan válik az irodalom élő, személyes
tapasztalattá a mai közönség számára. A versfalról pedig bárki kiválaszthat magának egy
számára fontos, inspiráló idézetet, sőt kedvenc versét fel is írhatja a felületre.

Az Inspiráló generációk címmel május 10-ig az átriumban látható kiállítás pedig azt mutatja
be, miként hatnak egymásra a különböző korok stílusai és innovációi. A múlt ikonikus tárgyai
és a jelen kreatív nézőpontjai együtt mesélik el, hogyan formálják egymást a generációk, és
születnek új ötletek a közös inspirációból. A divat, a technológia, a szabadidő és a
gasztronómia területein kirajzolódó párhuzamok rávilágítanak arra, hogy ami egykor
innovációnak számított, ma már inspirációs forrásként tér vissza. A tér nemcsak
szemlélődésre hív: az interaktív elemek – mint a generációs hangkvíz vagy a különböző
korszakok és generációk vizuális világát- és lenyomatát megidéző fotóautomata és
íriszfotózás – személyes élménnyé formálják a felismerést, hogy ízlésünk és identitásunk is
több generáció lenyomata.

 

Gyalulj Gyulával!

A Burn Out Baby hatalmas sikere után érkezik a következő közös előadás

2024-ben a megújult Átriumban mutatta be első közös produkcióját Litkai Gergely: Burn Out
Baby – A hatékony vezetés hat szabálya című darabját a Delta Produkció és a Dumaszínház,
amely Ónodi Eszter első önálló estjeként debütált.
Az együttműködés folytatódik – 2026. április 18-án érkezik Litkai Gergely: Gyalulj Gyulával!
– Ráfaragás és influenszerkedés egy felvonásban című új darabja.

Ki NER ma? Erre a kérdésre keresi a választ Gyula, a bukott befektetési bankár és ex-NER-
lovag, aki a börtönből szabadulva új hivatást talált: az asztalosságot és az influenszerkedést.

Ebben a rendhagyó, interaktív workshop-estben Gyula nemcsak a tökéletes szörpöző asztal titkait
osztja meg 480 ezer követőjével, hanem a rendszer legmélyebb bugyrait is.
A kokótól a rokokóig tartó utazás során feltárul egy életút, ahol a milliárdos állami projektek, a

dubaji leíratások és a szaftos korrupciós sztorik éppúgy elférnek, mint a kokain okozta orrsövény-
perforáció szakmai elemzése. Gyula kíméletlen őszinteséggel beszél a befőtt-rendszerről, ahol

mindenkit egy polccal feljebb tesznek a képességeinél, és a lojalitás fontosabb a szaktudásnál.
A darab azonban több mint egy politikai szatíra. A cinikus felszín alatt felsejlik egy emberi
tragédia: a beteg kislányát látni nem bíró, gyáva apa drámája, aki a hatalom és a szerek mámorába
menekült a valóság elől.

Jöjjön el, és tudja meg, miért jobb egy tisztességes hidrogénbomba a piszkos kézzel végzett
szülészetnél, és hogyan lesz valaki a rendszer „NPC”-jéből annak megkerülhetetlen
technokratájává.

Vagy jobb ország kell, vagy... egy jobb szörpöző asztal.

Gyula szerepében Rába Roland lesz látható.

Jelmez: Kovács Andrea, grafika: Pintér Csilla,

videó: Török Marcell.

A darabot Litkai Gergely írta, az előadás rendezője: Kiss-Végh Emőke.

(fotó: Gordon Eszter)

Kifulladásig

Nouvelle vague – dupla vetítés az Urániában

Kivételes moziélményt kínál az Uránia Nemzeti Filmszínház dupla vetítése április 4-én. Előbb Jean-Luc Godard 1959-ben készült Kifulladásig című filmjét, a francia új hullám egyik korszaknyitó darabját játsszák le 35 mm-es celluloid kópiáról, majd premier előtt mutatják be az amerikai Richard Linklater 2025-ben forgatott, négyszeres César-díjas Nouvelle vague – Az új hullám című alkotását, amely a Kifulladásig forgatását meséli el Godard stílusában, sok humorral és rengeteg filmtörténeti utalással. A két vetítésre összevont kedvezményes jegy is váltható. 

Jean-Luc Godard Kifulladásig című játékfilmje látványosan demonstrálta a „papa mozija” ellen lázadó fiatalok filmesztétikai törekvéseit, akiknek alapvető élménye volt a szabadságkeresés és a felszabadultság, a szépség és a természetesség tisztelete. A film hőse egy szabadságvágyó, sármos csibész, aki autólopásból él és a körülmények sodrában elkövetője lesz egy országúti rendőrgyilkosságnak, majd megpróbál a szerelembe menekülni, míg üldözői és sorsa utol nem érik. A történet ötletét François Truffaut adta, aki társforgatókönyvíróként szerepel a stáblistán, bár a forgatókönyvről tudni kell, hogy Godard gyakran mellőzte azt a forgatáson, teret engedve a színészi improvizációnak. A főszerepet a rendező az akkor még ismeretlen Jean-Paul Belmondóra bízta. Női partnere, a Párizsban dolgozó amerikai újságírólányt alakító Jean Seberg azonban ekkor már ismert színésznő volt. Érdekesség, hogy maga Godard is feltűnik egy jelenetben. A film által tolmácsolt életérzés megjelenítésében a két magával ragadó főhős mellett szerepet kap a korabeli Párizs, a divat, de az elegáns autók vagy a háttérben megjelenő modern képzőművészeti alkotások, az irodalmi utalások, a villanásnyira feltűnő aktuális politikai történések is, mint Eisenhower amerikai elnök párizsi látogatása. A Kifulladásig mintaadó film lett, a kibontakozó francia új hullám egyik nyitódarabja, ma már a filmtörténet klasszikusa, amelyet kivételes élmény újra mozivásznon látni, ráadásul április 4-én az Urániában 35 mm-es eredeti filmszalagról játsszák, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum jóvoltából.

A vetítés apropója, hogy 2025-ben Richard Linklater amerikai rendező Nouvelle vague – Az új hullám címmel a Kifulladásig egykori forgatásáról csodálatos filmet készített, amelyet 4 César-díjjal ismert el a francia filmakadémia. Itthon április 16-tól látható majd a mozikban a Cirko Film forgalmazásában, de az április 4-i dupla vetítés második darabjaként már premier előtt megnézhető az Urániában. A film Godard stílusában, fekete-fehérben és a hajdani stábot idéző felszabadultsággal készült, eredeti helyszíneken, az eredeti karaktereket kiválóan megjelenítő fiatal színészekkel. A két főszerepben Aubry Dullin és Zoey Deutch látható, Godard-t Guillaume Marbeck alakítja. Linklater alkotása visszarepít a késő ötvenes évek Párizsának közegébe. Ekkoriban a Cahiers du Cinéma folyóirat köréhez tartozó alkotók – köztük François Truffaut és Claude Chabrol – a hagyományos formákkal szakítva új filmnyelvet keresnek. A fiatal filmkritikusból rendezővé váló Jean-Luc Godard éppen az első nagyjátékfilmje, a Kifulladásig forgatását készíti elő. Az alkotói folyamat lendületes és újszerű: utcai helyszínek, rengeteg improvizáció, kézikamerás felvételek és merész vágások formálják filmjét, amely később a francia új hullám egyik meghatározó alapművévé válik. Richard Linklater elsősorban Godard-ék fiatalos lendületét és az alkotói szabadság felszabadító energiáját mutatja meg, amikor elmeséli nekünk a Kifulladásig születését sok humorral és rengeteg filmtörténeti utalással. A Nouvelle vague – Az új hullám egyszerre korrajz és tisztelgés a múlt legendái előtt.

A két vetítésre külön-külön is válthatók jegyek, de összevont kedvezményes jegy is kapható: https://urania-nf.hu/jegyek 

MOZART, ROSSINI - PIER GIORGIO MORANDI

A Nemzeti Filharmonikusok 2026. április 1-jén 19:30-kor a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem pódiumán különleges, ritkaságokat felvonultató esttel várja a közönséget, Pier Giorgio Morandi vezényletével. A hangversenyen Wolfgang Amadeus Mozart kevéssé ismert művei és Gioachino Rossini drámai erejű Stabat Mater című alkotása csendül fel, kiváló szólisták, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar közreműködésével.

A jelentős karmesterek között sok a különlegesen sokoldalú muzsikus. Pier Giorgio Morandi hangszeres előadónak sem átlagos tudású, hiszen tíz esztendőn át volt a milánói Scala szóló oboás, emelett zeneszerzés tanulmányokat is végzett, ami pedig dirigensi pályafutását illeti, a Scalában olyan maestrók asszisztense volt, mint Riccardo Muti és Giuseppe Patanè. A vezénylés művészetét a salzburgi Mozarteumban tanulta, ezt követően azonban a legendás Tanglewoodban folytatta tovább stúdiumait, olyan rendkívüli jelentőségű idősebb pályatársainál, mint Leonard Bernstein és Seiji Ozawa. A magyar zeneélethez régi és szoros szálak fűzik, a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak visszatérő vendége, a Magyar Állami Operaházban 1990 óta üdvözölheti újra és újra a közönség.

Legsajátabb területe az olasz repertoár és a zenés színpad. Azon a hangversenyen, amelyen 2026. április 1-jén, a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében vezényli a Nemzeti Énekkart és a Nemzeti Filharmonikus Zenekart, mindkettőben részünk lehet, hiszen Rossini viszonylag ritkán megszólaló Stabat Matere az itáliai zene egyik gyöngyszeme, Mozart szintén fehér hollónak számító kompozíciója, a Thamos, Egyiptom királya pedig színpadi kísérőzene. A bevezetőül megszólaló Mozart-mű, a d-moll Kyrie is kuriózum, méltón a különleges műsorhoz.
Rossini Stabat Matere kései mű, amely akkor keletkezett, amikor a fergeteges sikereket arató operaszerző már felhagyott a színpadi művek komponálásával. Az alkotó műfaji elkötelezettségének nyomait azonban félreérthetetlenül magán viseli, erre utal a mű sokszor figyelmet keltő operás hangütése. Mozart színpadi kísérőzenéje, a Thamos a bécsi színpadi szerző, Tobias Philipp von Gebler drámájához született. Érdekessége, hogy A varázsfuvola előfutára, erre utal az egyiptomi tematika, a zenében megnyilvánuló szabadkőműves hatás és a rituális karakter, a hangvétel komolysága. A hangverseny énekes szólista közreműködői, a szoprán Hasmik Torosyan, az alt Schöck Atala, a tenor Celso Albelo és a basszus Bretz Gábor „olasz-magyar vokális válogatottként” kivételes művészi színvonalat ígérnek.

2021. április 1.,szerda, 19:30 - Müpa    

Wolfgang Amadeus MOZART: d-moll Kyrie, K., 341

Wolfgang Amadeus MOZARTZenekari részletek Thamos, König in Ägypten (Thamos, Egyiptom királya) című kísérőzenéjéből, K. 345/336A

Gioachino ROSSINIStabat Mater

Hasmik Torosyan - szoprán
Schöck Atala - alt
Celso Albelo - tenor
Bretz Gábor - basszus

Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)

Vezényel: Pier Giorgio Morandi


Következő hangversenyünk:
Április 9., 19:30 - Pesti Vigadó
BEETHOVEN + PETROVICS

https://www.filharmonikusok.hu/koncertek/beethoven-petrovics/
Pjotr Iljics Csajkovszkij nyitányfantáziája, A vihar Shakespeare azonos című drámájának hangulatát eleveníti fel, Petrovics Emil 5. kantátája, a Törökországi levelek II. Rákóczi Ferenc íródeákja és kamarása, a fejedelemhez haláláig hű Mikes Kelemen alakját idézi meg, Beethoven 6. (F-dúr, „Pastorale”) szimfóniája pedig az Ember és a Természet harmóniáját dicsőíti. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar izgalmas tematikus programokat kínáló Lukács bérletének második estjén a kantáta basszusszólóját Cserményi Zsombor, a Nemzeti Énekkar tagja énekli, a koncerten tehetséges fiatal karmestert ismerhet meg a közönség Hontvári Gábor személyében.

 

ADDIKT

TRAGIKUS FÜGGŐSÉGEINK KOMÉDIÁJA

Mindnyájan függők vagyunk – legyen az társ, pénz, szerencsejáték vagy épp valamilyen káros szenvedély. Szücs Zoltán saját élményein keresztül mutatja meg a pusztító függőség hatásait, de nem szomorú önvallomást ír: nevetéssel oldja a fájdalmat, és velünk is megláttatja gyarlóságainkat.

A darab feltárja, hogyan változtatja meg a függőség az egész család életét, és milyen nehéz szembenézni vele, amikor már nem lehet tovább hallgatni. Az Addikt segít észrevenni a finom jeleket, megmutatja, hogy nem vagyunk egyedül, és hogy a felismerés lehet az első lépés a visszaúton – ha van bátorságunk lépni.

 

Szereposztás:
Gábor - Szemenyei János
Ákos - Haumann Máté
Kriszta - Trokán Anna
Kata anyja - Varga Szilvia
Feri atya - Eperjes Károly
Körzeti rendőr - Fillár István
Karesz - Pavletits Béla
Kata - Kiss Anna Gizella
Robi - Fellinger Domonkos
Bea - Varga Fekete Kinga
Lacika - Csikós Máté
Zsolti - Keresztény Tamás
Apa - Mészáros Árpád Zsolt
Rendező: Anger Zsolt

Írta: Szücs Zoltán, Anger Zsolt és a Magyar Színház társulata

MERT VAN KIÚT

Jegyvásárlás: https://magyarszinhaz.jegy.hu/program/addikt-181287/1360789 

Színház a csillagos ég alatt

Újra megnyit a Thália - Nyárikert Salföldön

Van valami különösen megnyugtató abban, amikor a nyár nemcsak a napsütésről és a
Balaton csillogásáról szól, hanem a történetekről is. Amikor a meleg estéken nem a
képernyő fénye, hanem a színpadé világítja meg az arcokat. Amikor a közösségi élmény
valóban közös: együtt nevetünk, együtt hallgatunk, együtt visszük haza a mondatokat,
amelyek még napokig velünk maradnak.

A Káli-medence egyik legkedvesebb kulturális találkozóhelye, a salföldi Káli Fecske Étterem
és Kulturális Központ idén nyáron ismét otthont ad a Thália Színház nyári játszóhelyének. A
Thália Nyárikert az elmúlt években olyan biztos ponttá vált, amelyre jóleső várakozással
tekintünk – és amely most, a korábbi sikerek nyomán, újra megtölti élettel a nyári estéket.

Egy hely, ahol megáll az idő 
Salföld nem az a hely, ahol rohanni lehet. És talán éppen ezért tökéletes választás egy olyan
programsorozat számára, amely a jelenlétről szól. A dombok, a levendulás kertek, a nyári
levegő illata és a tücsökciripelés mind hozzájárulnak ahhoz a különleges atmoszférához,
amelyben a színház egészen másképp hat.
A Thália Nyárikert nem egyszerűen egy szabadtéri színpad. Sokkal inkább egy élmény,
amelyben összeér a gasztronómia, a természet és a kultúra. Egy finom vacsora, halk
beszélgetések a kezdés előtt, majd ahogy leszáll az este, és a fények a színpadra irányulnak –
valami egészen különleges történik.

Színház mindenkinek
A programsorozat legnagyobb erőssége idén is az, hogy minden korosztály számára kínál
élményt. A szervezők tudatosan építettek arra, hogy a családok együtt érkezzenek, és
mindenki találjon magának kedvencet.
A vasárnapok hagyományosan a gyerekeké. Már június végén, 28-án elindul a szezon a
Kippkopp és Tipptopp című előadással, majd sorra érkeznek a jól ismert és szeretett mesék:
Bogyó és Babóca – Utazás Álomországba, a Boribon nyaral, vagy éppen a klasszikus vásári
hangulatot idéző Vitéz László menyecskét keres. Ezek az előadások nemcsak a gyerekek
fantáziáját mozgatják meg, hanem a szülőkben is felébresztik a gyerekkori emlékeket.
A nyár során több alkalommal is visszatér Vitéz László figurája, aki generációk óta a magyar
bábjáték ikonikus alakja, és aki most is ugyanazzal a játékos, csibészes energiával hódítja meg
a közönséget – kicsiket és nagyokat egyaránt, ezúttal Barna Zsombor előadásában. A
Rózsaszínház előadásában pedig a Lúdas Matyi és A három kecskegida és a farkas című
bábelőadások szórakoztatják a legkisebbeket.

Esték, amikor a felnőtteké a főszerep
A szombat esték viszont egyértelműen a felnőtt közönségé. A Thália Színház előadásai idén is
a repertoár gerincét adják, és a műfaji sokszínűség garantált.

Július 4-én a Bűnözőzsenik fekete komédiája nyitja az esték sorát – egy olyan darab, amely
egyszerre szórakoztat és gondolkodtat el, miközben finoman játszik az erkölcs és az
abszurditás határán. Ezt követi a Fénytörés, amelynél a mélyebb, mégis humorosabb
hangvételével másfajta élményt kínál: egy olyan történetet, amelyben a szereplők belső világa
kerül fókuszba.
A nyár közepén a könnyedebb stílus kerül előtérbe az Olympia című vígjátékkal, majd újra
sötétebb tónusok következnek a Tengeren című fekete komédiával. Augusztusban a Fehér
babák zenés színműve hoz új színt a programba, míg a hónap közepén Szarka Tamás és
zenekara koncertje kínál zenei élményt – egy este, amikor a színház helyét a dalok veszik át.
Külön figyelmet érdemel Gubik Petra estje is, Mi van a zsebemben címmel, amely személyes
hangvételével és közvetlenségével egészen más típusú találkozást ígér a közönséggel.

A nyár ritmusa
A Thália Nyárikert programja szépen követi a nyár ritmusát. A hétvégi struktúra – szombaton
felnőtteknek szóló előadás, vasárnap gyerekelőadás – lehetővé teszi, hogy akár egy teljes
hétvégét is Salföldön töltsünk. Egy kirándulás a Káli-medencében, egy hosszú ebéd, majd este
színház – ritka az ilyen harmonikus program.
Az esőnapok biztosítják, hogy az időjárás se szólhasson bele az élménybe, ami a szabadtéri
rendezvényeknél különösen fontos.
A Thália Nyárikert sikere nem csupán a programok minőségében rejlik. Hanem abban a
hangulatban, amelyet évről évre képes megteremteni. Egyfajta lassulás ez – visszatérés ahhoz,
ami igazán fontos: a találkozásokhoz, a történetekhez, az együtt töltött időhöz.
A nézőtéren ülve gyakran látni, ahogy idegenek beszélgetésbe elegyednek, ahogy családok
együtt nevetnek, vagy ahogy egy-egy jelenet után csend telepszik a térre. Ezek azok a
pillanatok, amelyek miatt érdemes újra és újra visszatérni.

Egy biztos pont a nyárban
A Thália Nyárikert mára nemcsak egy programsorozat, hanem hagyomány. Egy olyan
esemény, amelyre számítani lehet, amelyhez élmények kötődnek, és amely minden évben
hozzátesz valamit a nyárhoz.
Ahogy közeledik a június vége, és újra feláll a színpad Salföldön, valami ismerős és mégis
mindig új kezdődik el. Egy nyár, tele történetekkel. Egy hely, ahol a színház nemcsak előadás,
hanem élmény. És ahol jó lenni – újra és újra.

Jegyek: https://thalia.hu/idorend/?location=nyarikert 

200 éves a Tudományos Akadémia

Könyvtár és Információs Központja, amely 2026. március 17-én ünnepli alapításának kétszázadik évfordulóját

Ezen a napon, 1826-ban ajánlotta fel gróf Teleki József családi könyvtárát, mintegy
harmincezer kötetet, a Magyar Tudós Társaság számára, hogy az a nemzet
művelődésének szolgálatába álljon. Ez a nagylelkű adomány lett az intézmény
gyűjteményének alapja, és egyben annak a szellemi közösségnek a kezdete,
amelynek örökségét ma is érdemes őrizni.

Egy könyvtár kora azonban nem csupán években mérhető. A könyvtár mindig újra
születik: alkalmazkodik a tudomány és a társadalom változásaihoz, miközben
megőrzi és közkinccsé teszi a múlt tudását. A kétszáz éves intézmény így egyszerre
hordozza a történeti emlékezet súlyát és a megújulás lehetőségét.

A közgyűjtemények küldetése ma is ugyanaz, mint alapításuk idején: a tudás
megőrzése és hozzáférhetővé tétele mindenki számára. A könyvtár gyűjteménye, a
klasszikus kéziratoktól a legújabb digitális dokumentumokig, közös szellemi
örökségünk. Mindannyiunk tulajdona és öröme, amely a tudományos kutatást, az
oktatást és a közgondolkodást egyaránt gazdagítja.

A jubileum alkalmat ad arra, hogy felidézzük az alapítók szándékát és mindazok
munkáját, akik az elmúlt két évszázadban gyarapították és formálták a könyvtárat. Az
intézmény múltja nem lezárt történet, hanem a megújulás forrása: annak bizonyítéka,
hogy a tudás közössége időtálló.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ a kétszáz éves
évfordulón tisztelettel köszönti olvasóit és mindazokat, akik számára a könyvtár
nemcsak gyűjtemény, hanem közös szellemi otthon.

Fotók: MTA Könyvtár 

40 éves a Nemzeti Énekkar

JUBILEUMI KONCERT

40 éves Magyarország egyik legjelentősebb hivatásos kórusa, a Nemzeti Énekkar, amelyet
1986-ban Pászti Miklós alapított, s amelynek művészi munkáját 2016 óta Somos Csaba
irányítja. Karigazgatója vezényletével az énekkar a Pászti bérlet harmadik estjén ünnepi
hangversenyt ad, a programon egy Brahms- és két Mendelssohn-művel.

A Schicksalslied, a Hör mein Bitten himnusz és a Lobgesang alcímmel is ismert II.
szimfónia csupa olyan remekmű, amelyet ritkán hallunk, s amely méltó a felelevenítésre. Az
est közreműködője a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a szólisták, Kriszta Kinga, Horti Lilla
és Brickner Szabolcs a hazai énekestársadalom kiemelkedő képviselői.

A 2025/2026-os évadban a Nemzeti Filharmonikusok Pászti bérletének hangversenyei között
két jubileumi koncert is helyet kapott: miután október végén köszöntöttük egykori
karigazgatónkat, a 80 éves Antal Mátyást, márciusban annak érkezik el az ideje, hogy maga a
kórus fújja el az ünnepi torta gyertyáit, szám szerint negyvenet. Pászti Miklós zeneszerző-
karnagy 1986-ban alapította – akkor még Állami Énekkar néven – a kórust, amely később
negyedszázadon át Antal Mátyás irányításával működött, 2016 óta pedig Somos Csaba
karigazgatói vezetésével készül fel önálló estjeire és azokra a koncertekre, amelyeken a
Nemzeti Filharmonikus Zenekarral közös produkciókban lép pódiumra.

Az ünnepi koncert Brahms–Mendelssohn-műsorán ritkán hallható remekművek szólalnak meg, amelyekben a
kórus fontos szerepet játszik. Az est fényét emeli a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
közreműködése, a szólisták Kriszta Kinga, Horti Lilla és Brickner Szabolcs személyében a
hazai énekes társadalom kiemelkedő képviselői.

Johannes BRAHMS: Schicksalslied (A Sors dala), op. 54
Felix MENDELSSOHN: Hör’ mein Bitten, WoO 15
***
Felix MENDELSSOHN: 2. (B-dúr, „Dicsőítő ének” – „Lobgesang”), szimfónia, op. 52
Kriszta Kinga szoprán
Horti Lilla szoprán
Brickner Szabolcs tenor
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba

2026. március 10. kedd 19.30, Pesti Vigadó

Iratkozzon fel hírlevelünkre!