"A Nézőpontváltó^® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

a Shine debütálásának 10. Évfordulóján és zenész-relikvia online árverés

(május 21., szerda 19.30 – Magyar Zene Háza, Előadóterem)

Május 21-én Fábián Juli barátai és egykori zenésztársai személyes hangvételű, zenés-
beszélgetős megemlékezéssel tisztelegnek a fiatalon elhunyt énekesnő munkássága előtt.

Az esten fellép – többek között – Palya Bea, Sena Dagadu, Tóth Vera és Szebényi Dániel.
Az Emlékest mellett május 20-án elindult egy különleges zenész-relikvia online árverés is,
ahol Juli személyes tárgyai – emlékezetes fellépőruhák, fülmonitor szett, stb. – mellett
szerepel Juli Italia Mondial elektromos gitárja, amit olyan világsztárok dedikáltak, mint:
Jared Leto, 30 Seconds 2 Mars, Sum 41, Rag ’N’ Bone Man, Paul Karlkbrenner), emellett
Rick Astley által dedikált rajongói csomag, Karácsony János 'James ' gitárja a '70-es
évekből és Margaret Island - "Hol marad az én történetem" dedikált vinylje is licitkalapács
alá kerülnek az Axioart felületén, ahol a szóban forgó tárgyak megvásárolhatók. A május
21-i est egyben a Shine című album debütálásának 10. évfordulója is, a műsorban az
albumon szereplő dalok közül is válogatnak a szervezők.

A Magyar Zene Házában rendezett esemény formabontó lesz a hagyományos
emlékkoncertekhez képest: az emblematikus dalokon túl barátainak írt leveleivel, személyes
történetekkel és egykori tárgyaival – fellépőruhák, hangszerek, stb. – emlékeznek Juli
életigenlő, színes személyiségére. A május 21-i est egyben a Shine című album
debütálásának 10. évfordulója is, a műsorban az albumon szereplő dalok közül válogatnak a
szervezők.

Az eseményt online árverés kíséri az Axioart felületén, amely során a szóban forgó tárgyak
megvásárolhatók lesznek 2025. Június 13-ig. Az online aukción befolyt összegre pályázatot ír
ki az alapítvány, amely a nehéz helyzetben lévő  – beteg vagy munkaképtelen – zenészek és
előadóművészeti háttérmunkások számára nyújt anyagi támogatást. Az úttörő
kezdeményezéssel az alapítvány a zeneszerető közönséget célozza meg, felhívja figyelmét a
megváltozott körülmények közé került, rászoruló zenei szereplők nehézségeire. 

Az aukción természetesen Fábián Juli néhány személyes tárgya is kalapács alá kerül, de szerepelnek –
többek között – Rick Astley személyes tárgyai, valamint egy olyan gitár is, amely több
Random Tripen szerepelt együtt Fábián Julival. Az Alapítvány ezt a gitárt kifejezetten az
emlékestre dedikáltatta több világsztárral, így a Thirty Seconds To Mars-ból Jared Leto, a
Rag'n'Bone Man, Paul Kalkbrenner és a Sum 41 autogramja szerepel rajta.

Az aukció szervező- és kommunikációs partnere a Paloznaki Jazzpiknik. Fábián Juli szerepe a
kezdettől fogva fontos volt a piknik életében, Juli személyisége és energiája része volt és
marad a fesztiválnak. Minden évben megemlékeznek valamilyen formában a múzsáról, az
idei évben az emlékest és a zenészeket támogató kezdeményezés által. A Fábián Juli
Emlékalapítvány missziója a könnyűzene és a jazz területén működő, egészségügyi és/vagy
szociális okokból vészhelyzetben, válságban vagy valamilyen átmeneti állapotban lévő,
rászoruló zenészek, zenei előadóművészek, oktatók, zeneszerzők, és a zenei produkciókban
közreműködő egyéb szakemberek donációja, a szociális és/vagy egészségügyi élethelyzetük,
fogyatékosságuk vagy korral kapcsolatos problémáik miatt tartósan vagy ideiglenesen
művészetük vagy munkájuk gyakorlásában akadályoztatott művészek támogatása. 

Fellépők:
Palya Bea
Sena Dagadu
Tóth Vera
Szebényi Dániel

További információ:
https://zenehaza.hu/esemeny/fabian-juli-emlekest
https://www.facebook.com/events/1322628442187193/

Exhibition on Screen: Az impresszionizmus hajnala

Az impresszionisták a művészettörténet legnépszerűbb csoportja – évente milliók özönlenek az Orsay-ba és a Washingtoni Nemzeti Galériába, hogy megcsodálják remekműveiket. De kezdetben megvetett, nincstelen kívülállók voltak! 1874 volt az az év, amely mindent megváltoztatott; az első impresszionisták „függetlenségre éhesen", szakítottak az akadémiai művészettel, és a hivatalos csatornákon kívül saját kiállítást rendeztek. Megszületett az impresszionizmus, és a művészeti világ örökre megváltozott!

Mi vezetett a 150 évvel ezelőtti első, úttörő kiállításhoz? Kik voltak azok az önfejű személyiségek, akik ilyen radikális és provokatív módon használták ecsetjüket? Az Orsay Múzeum látványos kiállítása új szemmel mutatja be a szenvedély és a lázadás e rendkívüli történetét. Nemcsak történészek és kurátorok szólalnak meg, hanem akik tanúi voltak az impresszionizmus hajnalának: az 1874-es párizsi művészek, a sajtó és a hétköznapi emberek – írásos visszaemlékezések alapján.

Az impresszionizmus hajnala májustól a művészmozikban.

Forgalmazza a Pannonia Entertainment

Krimi, humor, rejtély – Sherlock Holmes visszatér, és nincs egyedül!

A Thália Színház 2025/2026-os évadának kínálata minden szempontból sokszínű: a teátrum ezúttal is erős nemzetközi és hazai felhozatallal készül, hat friss bemutatóval bővül a repertoár. A színház Nagyszínpada és Télikertje is új előadásokkal várja majd a közönséget, köztük klasszikus vígjátékokkal, kortárs drámákkal és fekete komédiával is.

Az új évadban két jól ismert fiatal színművész, Banovits Vivianne és Dóra Béla csatlakozik a teátrum társulatához, akiket több előadásban is láthat a közönség.

Az intézmény célja továbbra is a sokszínű, minőségi és szórakoztató színházi élmény biztosítása. A 2025/2026-os évad bemutatói ezt a törekvést erősítik, a klasszikus és kortárs darabok izgalmas arányú elegyével. A Rejtélyek Évadában hat bemutatóval készülnek:

1. David Hare: FÉNYTÖRÉS – dráma /ősbemutató/

Bemutató: 2025. szeptember 26. | Télikert | Rendező: Valló Péter

Képesek vagyunk új fényt vetni a múltra?

David Hare két szereplős drámája egy szenvedélyes múlt és egy megváltozott jelen találkozása. Vajon van-e visszaút egy elhibázott kapcsolatba? Vagy a különböző társadalmi valóságok már örökre elválasztják egymástól a feleket?

Szereplők: Szervét Tibor, Sóvári-Fehér Anna, Sipőcz András e.h.

2. Dan Rosen: Az utolsó vacsora – szatíra /ősbemutató/

Bemutató: 2025. október 11. | Nagyszínpad | Rendező: Horváth Illés

Szatíra a végletekig – mikor a vélemény halálos fegyver.

Dan Rosen darabja igazi társadalomkritikus szatíra. Öt fiatal vacsoravendégeket hív az otthonába, hogy megvitassák a világ dolgait – majd ha nem értenek egyet velük, elteszik őket láb alól. Egyik este azonban megérkezik Norman, a megosztó, de karizmatikus médiaszemélyiség, aki mindent a feje tetejére állít. Véres humor és morális dilemmák egy palack mérgezett bor társaságában.

Szereplők: Szabó Győző, Jaskó Bálint, Dóra Béla, Czakó Julianna, Banovits Vivianne, Jámbor Nándor, Domokos László, Tamási Zoltán, Mózes András, Tóth Eszter, Udvarias Anna, Gali Petra e.h.

3. Molnár Ferenc: Olympia – vígjáték

Bemutató: 2025. november 21. | Télikert | Rendező: Paczolay Béla

Szerelem vagy rang? Molnár Ferenc klasszikusa újra színpadon.

Molnár Ferenc eddig ritkán játszott vígjátéka egy osztrák fürdővárosban játszódik, ahol egy magyar huszárkapitány és egy hercegnő közti románc borzolja a kedélyeket. A pletykák és a társadalmi elvárások kereszttüzében egy fiatal lány a szívére vagy a kötelességére hallgat?

Szereplők: Dóra Béla, Gubás Gabi, Czakó Julianna, Bede-Fazekas Szabolcs, Csarnóy Zsuzsanna

4. Arthur Conan Doyle – Ken Ludwig: Sherlock Holmes – A Moriarty-rejtély – krimivígjáték /Ősbemutató/

Bemutató: 2025. december 6. | Nagyszínpad | Rendező: Göttinger Pál

Krimi, humor, rejtély – Holmes visszatér, és nincs egyedül.

Ebben az új kalandban a híres detektív ismét összecsap legnagyobb ellenfelével. Egy szövevényes nemzetközi kémhistória, zsarolás, szerelem és a világbéke sorsa – mindez egyetlen estén, Holmes és Watson vezetésével.

Szereplők: Zayzon Zsolt, Mózes András, Jaskó Bálint, Kövesi Csenge, Hevesi László

5. Peter Shaffer: Black Comedy – vígjáték

Bemutató: 2026. február 14. | Nagyszínpad | Rendező: Szabó Máté

Sötétségben minden félreérthető – főleg, ha lopott a berendezés.

A klasszikus vígjátékban egy váratlan áramszünet borítja fel a fiatal pár tökéletesre tervezett estéjét. Miközben a szereplők sötétben tapogatóznak, a nézők mindent látnak. Félreértések, eltitkolt múltak és lopott műtárgyak a világító színpadon.

Szereplők: Jámbor Nándor, Sóvári-Fehér Anna, Csarnóy Zsuzsanna, Vida Péter, Bede-Fazekas Szabolcs, Szabó Erika, Sipőcz András e.h., Hunyadkürti István

6. Conor McPherson: Tengeren – feketekomédia

Bemutató: 2026. március 13. | Télikert | Rendező: Kelemen József

Amikor az ördög a saját lelkedért érkezik – karácsonykor.

Conor McPherson fekete komédiája egy karácsonyi estén játszódik Dublinban. Amikor négy alkoholista férfi közé betoppan egy különös idegen, a jó hangulatú kártyaparti lassan átalakul… az egyikük lelke lesz a tét.

Szereplők: Szervét Tibor, Szabó Győző, Tamási Zoltán, Domokos László, Görög László

A Thália Színház új évada műfajilag is rendkívül változatos: klasszikus magyar vígjáték, angol bohózat, kortárs ír feketekomédia, társadalmi szatíra és krimivígjáték is helyet kapott a repertoárban. Ami összeköti őket: a rejtély. Emberi viszonyok, erkölcsi kérdések, titkok és sorsfordító döntések – ezek mozgatják az új bemutatók világát.

Az új évad előadásai minden színházszerető néző számára tartogatnak meglepetéseket – mert a legnagyobb rejtélyek mindig ott kezdődnek, ahol a függöny felgördül.

A bérletek már elérhetők a Thália Színház weboldalán, a Szervezési Irodában és Jegypénztáraiban.

https://thalia.hu/jegypenztar-nyitvatartas/ 

Klasszikus kedvencek – Amerikai álom

A klasszikus zene kapcsán nem biztos, hogy elsőre Amerika jut eszünkbe iránymutató
országként, holott az amerikaiak nemcsak hamburgerben, cowboykalapokban és sorozatokban
a leggazdagabbak a világon, hanem a klasszikus zenében is ott vannak a topban. Zenei
világukból szemezget a legizgalmasabb szerzőket érintve, egy szép ívet felrajzolva a Danubia
Zenekar.

AZ „AMERIKAI ZENE DÉKÁNJA”: COPLAND
A klasszikus zene amerikai nyelvének egyik megteremtője az Oscar- és Grammy-
díjas amerikai zeneszerző-karmester, harvardi professzor Copland, aki klasszikus amerikai
népdalokra alapozott modern-népszerű zenekari feldolgozásokat komponált, s küldetése volt,
hogy a zenét elérhetőbbé tegye a közönség szélesebb rétegei számára.

Fanfare for the Common Man - az ikonikus amerikai hangzás
A II. világháborúba való belépés az amerikai társadalom szinte minden részének tömeges
mozgósítását igényelte, ebből a művészek, zenészek is kivették a részüket. Eugene Goosens, a
Cincinnati Szimfonikus Zenekar karmestere amerikai zeneszerzők egy csoportját kérte fel,
hogy írjanak hazafias címet viselő fanfárokat rézfúvós és ütőhangszerekre. A művek közül az
1943-ban bemutatott, háromperces Fanfare for the Common Man szerzett tartós hírnevet
elképesztő hazafias érzelmeket kavarva. „Fanfárt az egyszerű embernek ” – emlékezett
később a szerző – végül is az egyszerű ember volt az, aki minden piszkos munkát végzett a
háborúban és a hadseregben. Megérdemelt egy fanfárt.”

Többen hallották Copland e zeneművét, mint bármi mást, amit komponált. Az 1950-es
évektől televíziós műsorokban is folyamatosan használták, széleskörű jazz- és
rockfeldolgozásai Woody Hermantól a Rolling Stones-ig terjednek. Rengeteg hazafias-
politikai témájú amerikai filmben az az összetéveszthetetlenül amerikai hangkép hallható, ami
a Fanfare-é. Copland az amerikai zeneszerzők egész generációjára hatott, barátja és műveinek
legavatottabb tolmácsolója Leonard Bernstein volt.

AZ ELSŐ MAI ÉRTELEMBEN VETT MUSICAL SZERZŐJE: BERNSTEIN
Bernstein a 20. század egyik legnagyobb karmester-egyénisége, színházi és balettzenék,
nagyzenekari és kórusművek, misék és zongoradarabok szerzője, mégis legtöbben a West Side
Story zeneszerzőjeként ismerik. A Musical sikerét egyik alkotásával sem sikerült
megközelítenie. 

A máig népszerű darab, a Rómeó és Júlia  zenés adaptációja teli van híres dalokkal. A
koncerten elhangzó America a közönség egyik legfőbb kedvence. Érdekes, hogy a darab
színpadra állításának kezdetén több támogató vagy a gyártásban résztvevő szereplő a témát túl
sötétnek tartva, a sikerben kétkedve kifarolt a projektből. Mégis a zene, a tánckoreográfia és a
szöveg egysége lehetővé tette, hogy a mű az amerikai musicaltörténet fordulópontjává váljon.
A West Side Story 1957-es Broadway-bemutatója hatalmas siker lett, a produkció 6 Tony-
díjat, majd az 1961-es filmadaptáció 10 Oscar-díjat nyert.

Magyarországra a 60-as években jutott el, az első magyar nyelvű bemutatót Vámos
László rendezte a Fővárosi Operettszínházban 1969-ben.

EGY CSEH NEW YORKBAN, SZIMFÓNIA 300 DOLLÁRÉRT - DVOŘÁK
Az Egy amerikai Párizsban Gershwin-darab címét parafrazálva láthatjuk magunk előtt a cseh
faluból induló, eredetileg hentesnek tanuló Antonín Dvořákot, aki a New York-i Nemzeti
Konzervatórium igazgatói állásáig jutva komponálta meg híres zeneművét, a IX. „Újvilág
szimfóniát. A saját maga által kiírt konzervatóriumi pályázat díját, 300 dollárt - mintegy
véletlenül - maga Dvořák nyerte el csodálatos zeneművével… Az 1893-ban a Carnegie
Hallban rendezett, zajos tetszést arató bemutató óta a darab töretlen népszerűségnek örvend.

A DÍJAK KIRÁLYA, A NAGY MOZIS FANTÁZIAVILÁGOK ZENESZERZŐJE:
JOHN WILLIAMS 
A Spielberggel évtizedek óta együtt dolgozó, ötszörös Oscar-díjas, huszonhat Grammy-díjat,
három Emmy-díjat, négy Golden Globe-díjat elnyert, több olimpia hivatalos zenéjét is
jegyző amerikai zeneszerző-karmester jazz-zongoristaként indult és számos világhírű
filmzene (Csillagok háborúja, Indiana Jones, A cápa,  Jurassic Park , Superman, E. T., a
földönkívüli, Schindler listája, Ryan közlegény megmentése, Harry Potter I-III.  ) szerzője
lett.

A Danubia Zenekar karmestere, Hámori Máté szerint „gyakorlatilag bármit
kompromisszummentesen lehet játszani John Williamstől, nem fog a zenekar a gagyi bűnébe
esni”, mert iszonyú nehezek a zeneszerző művei, mivel azt a zenekari tudást követeli meg,
amit mondjuk Mahler követelt meg. A Harry Potter is egy magas szintű filmzene - nagyon
igényes partitúrákkal, nem könnyű feladatot jelentve.

THE HISTORY OF: YEAH!  - OTT REZSŐ
A zenei időutazás végén, a Danubia állandó zeneszerzője, Ott Rezső The History of:
Yeah! című, „kis amerikai daloskönyve” hangzik el - ikonikus számokkal, nagy
jazzsztenderdekkel, Whitney Houston-nótákkal.

Énekel: Csóka Anita, közreműködik: Oláh Kálmán jazz-zongoraművész.
Műsor: Copland: Fanfare for the Common Man, Hoe-Down a Rodeo-szvitből I Bernstein: West Side
Story – America I Dvořák: IX. „Újvilág” szimfónia - II. tétel I Adams: Short Ride in a Fast Machine
I Rózsa Miklós: Ben Hur – nyitány I John Williams: Harry Potter – részletek I Ott Rezső: The
history of: Yeah! - amerikai daltörténet a jazztől az óceánig

Időpont: 2025.06.01.

Helyszín: Budapest Kongresszusi Központ

Kedvcsináló 

További információk és jegyvásárlás: Jegyek:

Négy háborús klasszikus közel két héten át májusban a mozikban!

LETÖLTHETŐ ANYAGOK, ELŐZETES

Színre viszik az életüket, májusban debütál az Egy életünk című előadásuk

2023 őszén indult ez Egy életem című színházi sorozat, amiben ismert művészek állnak
színpadra, hogy egy stand up est keretein belül elmeséljék az életüket. Országszerte már
több mint 50 ezer néző látta eddig a sorozat különböző előadásait. Most tovább bővül a
repertoár. Ezúttal Magyarország talán legismertebb művészpárja: Borbély Alexandra és
Nagy Ervin mesélnek az életükről egy megkomponált színházi este formájában sok-sok
humorral és öniróniával. A stand up est premierje május 23-án 19 órától lesz a
MOMKultban.

Tovább bővül az Egy életem repertoárja, ráadásul egy formabontó produkcióval. Ezúttal
nem egy művész áll a reflektorfényben, hanem egy házaspár. Ráadásul nem is akárkik,
hanem Magyarország talán legismertebb művészpárja: Borbély Alexandra és Nagy Ervin.
Egy megkomponált színházi este formájában, képek és filmrészletek segítségével mesélnek a
szerelmük születéséről, kapcsolatuk meghatározó pillanatairól, hétköznapi küzdelmeikről és
a szülővé válás nehézségeiről. És teszik ezt sok-sok humorral és öniróniával.

A két főhős így vallott a közös munkáról:
„Bevallom, nem szeretek a férjemmel dolgozni. Erről biztos mesélek az Egy életünkben.
Viszont a kihívásokat nagyon szeretem. Másik fontos motivációm volt, hogy mivel a
„világmegváltása” miatt otthon már alig látom Ervint, legalább a színpadon megbeszélhetjük
az aktuális családi ügyeket” – mondta Borbély Alexandra.
„Valójában tíz éve próbáljuk ezt a darabot otthon. Reméljük, a színpadon is siker lesz. Én
azért várom ezt az előadást, mert abban reménykedem, hogy itt talán egyszer-egyszer
enyém lehet a végszó” – replikázott Nagy Ervin, mintegy előrevetítve a közös előadás
hangulatát.

Az előadás írója a Margó-díjas Fehér Boldizsár, aki forgatókönyvíróként a Nagykarácsony és
a Sohavégetnemérős című filmeket jegyzi, illetve maga is gyakorlott stand upos,
rendszeresen fellépője a Dumaszínháznak.

Eddig Mucsi Zoltán, Thuróczy Szabolcs, Szabó Kimmel Tamás, Szinetár Dóra és Grecsó
Krisztián író állt a nézők elé, hogy elmeséljék életük legviccesebb és legmeghatóbb
történeteit. Sok humor és még több személyesség jellemzi ezeket az esteket. Országszerte
már több mint 50 ezer néző látta eddig az ’Egy életem’ különböző előadásait és már
külföldön is többször járt a produkció.

Borbély Alexandra és Nagy Ervin ’Egy életünk’ című
stand up estjének a premierje május 23-án 19 órától lesz a MOMKultban.

Repertoárdarabok és felfedezések, visszatérő vendégek és fiatal tehetségek
a Nemzeti Filharmonikusok 2025/2026-os évadjának műsorán

Örömmel tárjuk a közönség és a sajtó képviselői elé a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a
vele alkotói közösségben működő Nemzeti Énekkar 2025/2026-os évadjának műsorát. A
Nemzeti Filharmonikusok művészi munkáját 2022 ősze óta irányítja új főzeneigazgatónk,
Vashegyi György. Első közös évadunk programterve még nem formálódhatott elképzelései
mentén, 2023 tavaszán azonban már együtt ünnepeltük a zenekar centenáriumát, és az
azóta lezajlott évadok a Kossuth-díjas karmester koncepciójának szellemében valósultak
meg.

Ezt tükrözi a 2025/2026-os koncertek programterve is. Kulcsfogalmakkal érzékeltetve
a gondolkodásmódot, amely a kiválasztott kompozíciókat közös nevezőre hozza,
megemlíthetjük a hagyományok őrzését és a felfedező kíváncsiságot, a kiegyensúlyozott
sokszínűség igényét és az újat kereső szellemnek azt az elfogulatlanságát, amelynek számára
az új sokszor akár felfedezésre váró régi érték is lehet.
Hangversenyeinken a közönség rendszeresen találkozhat az alaprepertoár
maradandó romantikus és 20. századi értékeivel, de megismerkedhet ugyanezen korszakok
eddig kevesebb figyelemre méltatott értékeivel is. Továbbra is kínálunk hangversenyszerű
operaelőadásokat a zenés színpadi műfajok rajongói számára, folytatjuk expedíciónkat a
bécsi klasszika területén, és elkötelezetten fordulunk a magyar zene régebbi és újabb
remekei felé. Mint minden évadban, a 2025/2026-os szezon során is megmerítkezünk az
oratorikus műfajok erőteljes hullámaiban, a próbatermi bérlet koncertjein a hangszeres és
vokális kamaraműfajok kiemelkedő alkotásaiból válogatunk, és a Nemzeti Énekkar
hangversenyein természetesen az a cappella műfajokat sem hanyagoljuk el.

Az ősszel kezdődő új évad huszonnégy bérleti és három bérleten kívüli
hangversenyén zeneszerzők sokaságának seregnyi műve szólal meg négy évszázad
terméséből: magyar, német, osztrák, francia, olasz, angol, holland, észt cseh, orosz, norvég,
svéd, amerikai komponisták muzsikája. Hatalmas zeneáradat ez, amelyben nem könnyű
eligazodni. A tájékozódásban segíti közönségünket hat jól bevált bérletünk, amelyek közül
négy, a Kocsis, a Ferencsik, a Lukács és a Pászti bérlet elnevezésével a zenekar és a kórus
történetében meghatározó szerepet játszó, nagy művészek emlékét őrzi, kettő, az Opera és
a Próbatermi bérlet pedig a sorozat műfajára, illetve a hangversenyek atmoszférájának
közvetlenségét megteremtő helyszínre utal. Mint minden évadban, ezúttal is arra
törekedtünk, hogy bérleteinkben a művek csoportosítása ízlés-, stílus- és műfaji
preferenciákat követve úgy rajzoljon ki markáns profilt, hogy ugyanakkor egyetlen bérlet
hangversenyeinek látogatóját se fenyegesse az egyhangúság veszélye.

Az évad műsorán, mint mindig, ezúttal is megtalálhatók a törzsrepertoár
legkedveltebb darabjai. Megszólalnak jelentős szimfóniák: Beethoventől a II., az V., a VI. és a
VII., Schubert V. szimfóniája, Mendelssohn ritkán hallható remeke, a Lobgesang (Dicsőítő
ének) alcímet viselő II. szimfónia, Brahms III. szimfóniája, Saint-Saënstól a mindig lenyűgöző
hatást keltő III., c-moll („Orgona”-) szimfónia. Hallhatunk olyan szimfonikus alkotásokat, mint

Schubert költői Rosamunde-nyitánya vagy Smetana lendületes és folklorisztikus Eladott
menyasszony-nyitánya, Liszt Orpheusz és Richard Strauss Hősi élet című szimfonikus
költeménye. Antikvitást megidéző, kifinomult színvilágával csábít Debussy szimfonikus
prelűdje, az Egy faun délutánja, karaktergazdagságával és üdeségével hódít Bizet
L’Arlésienne (Az arles-i lány) szvitje. Az érzelmekben és indulatokban gazdag, bámulatra
méltón virtuóz romantikus versenyművek kedvelőinek sem kell hiába várniuk: az évad
folyamán felhangzik két vérbeli közönségkedvenc, Csajkovszkij b-moll és Grieg a-moll
zongoraversenye. Szintén a versenymű műfaji területén ígér emlékezetes élményt Saint-
Saëns a-moll gordonkaversenye. És ha már a közönség kedvenceit említettük, a 2025/2026-
os évad programján minden idők egyik legnépszerűbb szimfonikus sikerdarabja, az eredeti
zongorasorozat alkotója, Muszorgszkij, és a hangszerelő, Ravel Egy kiállítás képei című
ciklusa is szerepel. Aki pedig a színes képeskönyvek lapozgatása helyett spirituális
elmélyülésre vágyik, hallgassa meg a 20. század egyik legátszellemültebb vallásos művét,
Stravinsky Zsoltárszimfóniáját.

Az alaprepertoár nagy népszerűségnek örvendő, nagyszabású műveit főként a Kocsis
és a Lukács bérlet koncertprogramjaiban találja meg az érdeklődő, míg a Ferencsik bérlet
elsősorban a 18. századi barangolások terrénuma. A bécsi klasszika nagyjai közül Haydnt a
87-es számú A-dúr és a 101-es D-dúr szimfónia („Az óra”) mellett a C-dúr notturno és a G-dúr
hegedűverseny képviseli. A bőséges Mozart-kínálatból nemcsak a második és az ötödik
estére jut egy-egy mű (4., Esz-dúr kürtverseny, C-dúr, „Linzi” szimfónia), de az öt koncertből
álló bérlet teljes negyedik hangversenye Wolfgang Amadeus kompozícióiból áll, és nem is
akármilyenekből. Csupa nevezetes remekmű hangzik fel:
a Don Giovanni-nyitány, a c-moll zongoraverseny és a „nagy” g-moll szimfónia – vagyis
komoly alkotásokból válogatott, sok részletében drámai „moll műsort” hallunk.
Vashegyi György koncepciója szerint a Nemzeti Filharmonikusok nemcsak a bécsi
klasszika Haydn és Mozart munkásságával fémjelzett fejezetét hódítja vissza (Beethoven
műveit sohasem mellőzte), de fontosak a stiláris környezetet megteremtő egyéb mesterek is.
Ennek megfelelően a Ferencsik bérlet ebben az évadban kínál Albrechtsberger-, Hummel-,
Boyce- és Kraus-darabokat is – e műsorszámokat akár egy későbbi bekezdésben, a
ritkaságok, különlegességek felsorolásakor is bátran említhetnénk. Sőt, a záró koncerten a
19. században született Pasculli és Schubert muzsikájával ki is tekintünk a bérlet „hazai tájait”
jelképező bécsi klasszika területéről.

Sokszor, sokan elmondták és leírták már, de nem lehet elégszer ismételni: Kocsis
Zoltán meghatározó jelentőségű főzeneigazgatói munkássága tette hangsúlyossá –
mindenekelőtt az emlékezetes Richard Strauss-sorozattal – az operaműfaj jelenlétét a
Nemzeti Filharmonikusok repertoárjában. Vashegyi György számára kézenfekvő, sőt,
legszemélyesebb művészi törekvéseivel egybevágó e hagyomány folytatása, így a
2025/2026-os évad műsorában is teljes önálló bérlet foglalja magába a hangversenyszerű
operaelőadásokat. Egy olasz, egy orosz és egy francia művel találkozhatunk, valamennyi
eredeti nyelven hangzik fel. A háromból Verdi Nabuccója és Csajkovszkij Anyeginje a műfaj
legnagyobb és legnépszerűbb 19. századi remekei közé tartozik, egy opera, Léo Delibes Jean
de Nivelle című alkotása pedig igazi ritkaság. A Coppélia és a Lakmé szerzőjének 1880-ban

bemutatott háromfelvonásosa a francia történelem egy ténylegesen élt (15. századi)
szereplőjének történetét dolgozza fel. A premier idején nagy sikert aratott, mára azonban
elfeledték és felfedezésre vár. Fontos megemlítenünk, hogy a kizárólag nemzetközi hírű
külföldi énekesek közreműködésével megvalósuló, hanglemezfelvétellel is egybekötött
produkció, mint több más korábbi bemutató, a francia zenekultúra sok kallódó értékét új
életre keltő Palazzetto Bru Zane és a Nemzeti Filharmonikusok együttműködéseként valósul
meg – természetesen Vashegyi György vezényletével.
A Jean de Nivelle említése vezet el az évad egyik legfontosabb jellemzőjéhez, amelyet
jószerével valamennyi bérlet műsorával kapcsolatban indokolt szóba hoznunk: a ritkaságok,
különlegességek, Magyarországon eddig nem vagy kevéssé játszott művek bemutatásához –
és ezzel értelemszerűen a repertoár bővítéséhez. A 2025/2026-os hangversenyeken
hallhatjuk (időrendi sorrendben) Édouard Lalo Le Roi d’Ys (Ys királya) című operájának
nyitányát – amely persze már nem abszolút újdonság, inkább örömteli visszatekintés a
francia romantikus opera 2024 januárjában lezajlott (természetesen a Nemzeti
Filharmonikusok által abszolvált) sikeres bemutatójára. A Ferencsik bérlet október 15-i első
hangversenyén elhangzó két Albrechtsberger-szonáta (a Sei sonate sorozat harmadik és
negyedik darabja), valamint Hummel d-moll miséje is hézagpótló újdonság. Másnap, október
16-án, a Ferencsik bérlet második estje folytatja az ismerkedések sorát Hummel B-dúr
nyitányával, Haydn C-dúr notturnójával és a Philipp Emanuel Bach-kortárs angol William
Boyce D-dúr szimfóniájával. A repertoár frissítésének fontos törekvésével hozhatjuk
összefüggésbe a november 15-i Próbatermi vendégség teljes (!) műsorát is, amely a 90 éves
Arvo Pärt és Észak zeneszerzőinek műveiből ígér válogatást. Az évad egyik legnagyobb
eseményeként várjuk a bérleten kívüli karácsonyi koncertet, amelyen eredeti nyelven,
világhírű francia előadók közreműködésével csendül fel Berlioz Magyarországon ismeretlen
oratóriuma, a L’enfance du Christ (Krisztus gyermekkora), Vashegyi György vezényletével. A
Nemzeti Énekkar január 29-i, Pesti Vigadó-beli tematikus hangversenye, a Viaggio Italiano
(Itáliai utazás) a koncerten felhangzó Bruno Bettinelli-, Pietro Clausetti-, Morten Lauridsen-,
Jonathan Dove- és Willem Jeths-művek jóvoltából ugyanúgy teljes egészében „ismerkedési
est”-ként fogyasztható, mint az Arvo Pärt-jubileumhoz kapcsolódó korábbi, próbatermi
esemény.

Február 4-én a Pesti Vigadóban Robert Volkmann III. Richárd-nyitánya a magyar
romantikus zene ismeretlen fejezetét idézi, hiszen a német szerző évtizedeken át a
budapesti Zeneakadémia tanára volt, munkássága a mi zenetörténetünk része. Február 18-
án, a Zeneakadémia Nagytermében Joseph Martin Kraus c-moll szimfóniáját hallgatva
megtudhatjuk, milyen egy Mozart-kortárs svéd zeneszerző zenéje. Különlegesnek ígérkezik a
19. századi születésű, ám már a 20. század húszas éveiben meghalt Antonio Pasculli
Oboaversenye, amelyet Donizetti La Favorita (A kegyencnő) című operájának témáira írt – a
művet március 4-én, a Zeneakadémián hallgathatjuk meg világklasszis előadó, François
Leleux tolmácsolásában. Azt, hogy még Mozart életművében is találhatunk ritkán játszott
műveket, meggyőzően bizonyítja a Kocsis bérlet negyedik estje április 1-jén a Müpában,
ennek műsorán ugyanis egyfelől a d-moll Kyrie, másfelől a Thamos, Egyiptom királya című
kísérőzenéből készült hangszeres szvit számít raritásnak. Ráadásul ugyanezen a

hangversenyen a szünet után az első kettőt egy harmadik ritkaság, Rossini Stabat Matere
követi. A Lukács bérlet kínálata az első koncert már említett Volkmann-különlegessége után
a második és a harmadik esten is meglepi még egy-egy ritka csemegének számító nyitánnyal
a közönséget: április 10-én Csajkovszkij A vihar című nyitányfantáziája kínál újabb példát a
zeneszerző Shakespeare iránti rajongására, május 7-én pedig Schumann kései Julius Caesar-
nyitánya vezeti be a Pesti Vigadó-beli koncertet, sőt Korngold Sok hűhó semmiért-szvitje is
terítékre kerül. (Bizonyára feltűnt: a Lukács bérletnek nemcsak mindhárom estje indul egy-
egy romantikus nyitánnyal, de valamennyi ritkaság hátterében Shakespeare egy-egy
színdarabja áll. A bérlet estjeinek többi műsorszáma is egymásra utal, hiszen másodikként
mindhárom alkalommal egy-egy közelmúltbeli magyar művet hallunk, a szünet után pedig
ugyancsak mindháromszor egy-egy Beethoven-szimfónia teszi fel a koronát a programra.)
Oratorikus szenzációként nem egyedül Berlioz műve, a Krisztus gyermekkora kívánkozik
említésre az évad műsorából, de Massenet La Vierge (A Szűz) című alkotása is, amelyet négy
jelenetben, egy szünettel, francia nyelven, magyarországi bemutatóként hallanak az
érdeklődők a Pászti bérlet negyedik estjén, április 29-én, a Pesti Vigadóban, Vashegyi György
vezényletével. Felfedeznivalót tehát bőségesen kínál a Nemzeti Filharmonikusok 2025/2026-
os évadja.

A kórusmuzsikára összpontosító Pászti bérlet izgalmasnak ígérkező magyarországi
bemutatóját az imént említettük. A négy alkalomból álló hangversenysorozat előző három
estje közül kettő ünnepi hangverseny. Október 31-én a 80 éves Antal Mátyást köszöntjük: a
kiváló kóruskarnagy negyedszázadon át állt a Nemzeti Énekkar élén; ezen a koncerten
Haydn, Bartók és Stravinsky egy-egy művét vezényli. Március 10-én pedig maga a kórus az
ünnepelt, a Nemzeti Énekkar, amely éppen feleannyi idős, mint egykori karigazgatója. A
negyvenéves együttes jelenlegi vezetője, Somos Csaba irányításával szólaltatja meg Brahms
és Mendelssohn zenéjét. Csupa ritkán hallható remekmű követi egymást ezen a különleges
estén: felhangzik a Schicksalslied (A Sors dala), a Hör’ mein Bitten himnusz és a „Dicsőítő
ének”-ként is ismert 2., B-dúr szimfónia.

A Próbatermi bérlet estjei közül az Arvo Pärt kilencvenedik születésnapja előtt
tisztelgő hangversenyről már szó esett, a további három eseménynek elég a címét
említenünk annak érzékeltetéseképpen, milyen izgalmas zenei tartalmakra számíthatunk:
január 17-én Viva Mozart! címmel adnak kamarakoncertet a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
és a Nemzeti Énekkar művészei, a február 14-i alkalom a Filharmonikus farsang címet viseli,
végül március 14-én női komponisták mesterművei szólalnak meg. A szezon három bérleten
kívüli hangversenye közül az első a hagyományos évadnyitó koncert, amelyen szeptember
25-én Lalo-, Dohnányi- és Bartók-művek szólamai kerülnek a kottapultokra, s az estet
természetesen a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényli. A második bérleten kívüli
esemény a karácsonyi hangverseny, amelyen a Berlioz-oratórium hangzik fel, végül a
harmadik bérleten kívüli est A magyar klasszikus zene napján, Kocsis Zoltán születésének
évfordulóján, május 30-án válogat a múlt és a jelen hazai zenei termésének klasszikus és új
értékeiből.
Az utóbbi programhoz kapcsolódva érdemes szót ejtenünk arról, hogy a Nemzeti
Filharmonikusok, mint a korábbi évadokban, 2025/2026-ban is elsőrendű hivatásának tartja a magyar zenei értékek népszerűsítését. Az évad során hallhatjuk a zenekar és a kórus
koncertjein Dohnányi zenéjét (Ruralia Hungarica, Hangversenydarab csellóra és zenekarra),
megszólalnak Bartók művei (A kékszakállú herceg vára, Cantata profana), felcsendül Liszt
muzsikája (Orpheusz), megismerkedhetünk Beischer-Matyó Tamás kompozíciójával
(Zsoltársorok), a százéves zeneszerzőt köszönti Kurtág Brácsaversenye, újra találkozhatunk
Petrovics Emil 5. kantátájával és Orbán György Sopra canti diversi című vonószenekari
darabjával, A magyar klasszikus zene napján Dohnányi Hangversenydarabja előtt Liszt és
Kodály művei szólalnak meg Kocsis Zoltán átiratában (Ave Maria, Magyar népzene), a
koncert második felében pedig Gyöngyösi Levente Missa „Vanitas vanitatum” című alkotása
képviseli a kortárs magyar muzsikát.

A nyári martonvásári kastélykoncerteken a IV., a VI. és a VIII. szimfóniát, a Kismartoni
misét, a Coriolan-nyitányt, a G-dúr zongoraversenyt és a két hegedűrománcot hallhatja a
közönség, a három júliusi est karmestere Somos Csaba, Vashegyi György, illetve Farkas
Róbert, a misében közreműködik a Nemzeti Énekkar, valamint Kristófi Ágnes, Busa Gabriella,
Körmendy Flórián és Cserményi Zsombor, a zongoraverseny magánszólamát Kovács Gergely
játssza, a két románcban a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertmestere, Falvay Attila lép
szólistaként közönség elé. A Beethovennel a szabadban hagyományos koncertsorozatát
szokás szerint esőnapokkal hirdeti meg a Nemzeti Filharmonikusok menedzsmentje.

A közönségre, amióta világ a világ, nemcsak a művek gyakorolnak vonzerőt, legalább
annyira az előadók is. A 2025/2026-os évadban Carlo Montanaro, Benjamin Bayl, Andrea
Battistoni, Lawrence Foster, Andrea Marcon, Jean-Claude Casadesus, François Leleux, Pier
Giorgio Morandi személyében nagyszerű külföldi karmesterek állnak a pulpitusra. Akadnak
közöttük idősek és fiatalabbak, akadnak olyanok, akik elsősorban a szimfonikus repertoárt
vezénylik, mások „mindenevők”, megint mások az operaműfaj specialistái, akadnak
hagyományos gondolkodásúak és olyanok is, akik kifejezetten a historikus előadásmódban
jeleskednek. Vagyis a lista nemcsak az életkor és a nemzeti hovatartozás, de az előadói
felfogás tekintetében is sokszínű. Csupán egyetlen téren egységes a vendégdirigensek
gárdája: valamennyien nagy tudású, igényes, jelentős tapasztalattal bíró művészek. A hazai
karmesterek társadalmát Héja Domonkos, Hontvári Gábor, Erdélyi Dániel és Kovács János
képviseli a Nemzeti Filharmonikusok 2025/2026-os évadjának hangversenyein – és persze a
főzeneigazgató, Vashegyi György, a Nemzeti Énekkar karigazgatója, Somos Csaba, valamint a
születésnapi hangverseny nyolcvanéves ünnepeltje, Antal Mátyás.

Nagyszerű külföldi és hazai hangszeres szólistákban sem szűkölködik az évad.
Hallhatjuk Magyar Valentin, Balog József, Bizják Dóra, Berecz Mihály és a rendkívüli
tehetségű fiatal Alexander Malofeev zongorázását, világklasszis brácsást üdvözölhet a
közönség Szűcs Máté, és élő legendát a gordonkaművész Perényi Miklós személyében.
Gyönyörködhetünk a trombitás Boldoczki Gábor és a kürtös ifj. Gál László telt hangjának
fényében. Izgalmas lesz megismerkedni az örmény származású, francia illetőségű hegedűs,
Chouchane Siranossian érzékeny játékával és a szintén Franciaországból érkező csellista,
Aurélien Pascal szuggesztív és virtuóz előadásmódjával. Különleges öröm lesz újra látni és
hallani egy régi kedvencünket: François Leleux egy személyben a világ egyik legjobb oboása és kiváló karmester – régi jó szokása, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közönségét
mindkét tevékenységének eredményeivel megörvendezteti.

A legnehezebb feladathoz legvégül érkezünk, amikor a Nemzeti Filharmonikus
Zenekar és a Nemzeti Énekkar koncertjeinek énekművész vendégeiről kell szólni. Nem azért,
mert olyan kevesen vannak, hanem éppen ellenkezőleg: mert olyan impozáns a lista, és mert
a felsoroláskor nehéz volna eldönteni, kit is hagyjunk ki, hiszen mindenki fontos. Az
évadnyitó koncerten Bartók Kékszakállújában Judit és a Herceg szólamát két külföldön is
ünnepelt magyar énekes, Láng Dorottya és Bretz Gábor formálja meg. Antal Mátyás
születésnapi estjén Bartók Cantata profanájában az apának Sebestyén Miklós, a fiúnak László
Boldizsár kölcsönzi orgánumát. A Nabucco előadásán a címszerepet kiváló mongol bariton,
Amartüvshin Enkhbat alakítja, Abigélként az uruguayi szoprán, Maria José Siri lép színpadra,
a produkció Zakariás főpapja az orosz basszus, Evgeny Stavinsky, mellettük Vörös Szilvia,
Horváth István, Szalai Ágnes, Varga Donát és Gáspár István énekli az opera további szerepeit.
A Krisztus gyermekkora teljes vokális szólistagárdája francia énekes-kiválóságokból áll: Cyrille
Dubois, Antoinette Dennefeld, Lysandre Châlon és Thomas Dolié szavatol az előadás stiláris
és nyelvi hitelességéért. Érdekesség, hogy egy hónappal később Cyrille Dubois-val ismét
találkozhatunk: ezúttal a Jean de Nivelle-ként, Delibes operájában. Partnerei: Mélissa Petit,
Marie-Andrée Bouchard-Lesieur, Judith van Wanroij, Tassis Christoyannis, François Rougier,
Jean-Philippe McClish, Juliette Mey és Adrien Fournaison.

A Nemzeti Énekkar jubileumi koncertjének három szólistája Pasztircsák Polina, Horti
Lilla és Brickner Szabolcs, a Mozart–Rossini esten Selene Zanetti,
Francesco Demuro, Schöck Atala és Bretz Gábor alkotja az olasz–magyar szólistakvartettet. A
Lukács bérlet második estjén Petrovics Emil V. kantátájának basszusszólistája Cserményi
Zsombor. Az Anyegin néhány fontos szerepére kiváló orosz művészeket sikerült szerződtetni:
Tatjana Anna Shapovalova, Anyegin Alexey Markov, Gremin herceg Konstantin Fedotov.
Mellettük Busa Gabriella, Brickner Szabolcs, Varga-Szathmáry Judit, Körmendy Flórián,
Labant Árpád Bence és Lehőcz Andrea képviseli a magyar énekestársadalom értékeit.
Massenet La Vierge (A Szűz) című oratóriumának egyetlen szólistája, Mária megjelenítője a
kiemelkedő francia mezzoszoprán, Aude Extrémo. Végül A magyar klasszikus zene napján a
Kodály–Kocsis produkció (Magyar népzene) és Gyöngyösi Levente miséje sikerét Nagy Anna
Sára, Dékán Jenő, Gáspár István, Zemlényi Eszter és Cser Krisztián tudása-tehetsége szolgálja.

A regény új, színpadi változatát mutatják be a Vígszínházban
Jane Austen kultuszregénye, a Büszkeség és balítélet több mint 200 éve jelent meg, de a
benne szereplő problémákat és kérdéseket ma is aktuálisnak érezzük. A történet
középpontjában Elizabeth Bennet és Mr. Darcy találkozása áll: a nőnek a saját
előítéleteivel, míg a férfinak a büszkeségével kell megküzdenie, hogy végre egymásra
találjanak. A Büszkeség és balítélet új színpadi változatát március 8-án Valló Péter
rendezésében, többek között Waskovics Andrea, Wunderlich József, Varga-Járó Sára,
Medveczky Balázs, Hegyi Barbara, Lukács Sándor, Ertl Zsombor, Halász Judit, Szász Júlia,
Szilágyi Csenge, Gyöngyösi Zoltán és Balázsovits Edit szereplésével mutatják be a
Vígszínházban.

A Büszkeség és balítélet 1813-ban jelent meg, magyarul azonban csak 1958-ban adták ki. Az
érzékeny emberismeretről tanúskodó, angolosan szórakoztató, az egyéni, illetve társadalmi
hibákat élesen kifigurázó mű erényeit a sikeres filmfeldolgozások, televíziós sorozatok csak
felerősítették, újra és újra rabul ejtve a közönséget. Jane Austen regénye azonban jóval több,
mint egy romantikus történet. Finoman kidolgozott társadalomkritika, mely a korabeli Anglia
normáit, elvárásait, a házasság intézményét, a női és férfi szerepeket vizsgálja. A szerelmesek
bonyodalmain keresztül Austen árnyaltan mutatja be az előítéletek káros hatását és az
önismeret fontosságát. Abban a korban, amikor a fiatal nők számára a biztos jövő záloga a jó
házasság volt, forradalmi kérdésekkel foglalkozott: a nők jogaival és érvényesülési
lehetőségeivel.

A Vígszínház történetében több mint százéves hagyománya van a nagyregények színpadi
adaptációjának. A Büszkeség és balítéletet Valló Péter állítja színpadra: „A Vígszínház
történetének fontos mérföldkövei a látványos, sokszereplős, kosztümös történeti darabok.
Kálmán Eszter díszlet- és jelmeztervezővel olyan esztétikát próbáltunk megteremteni,
melyben megmarad az érzülete a korabeli Angliának, ám a stilizációk, a színválasztások mégis
maivá teszik. Emellett egy valamelyest korszerűsített szövegre kell számítani: kevésbé epikus
nyelvre, a megszokottól eltérő iróniával. Austen ugyanis egy kifejezetten ironikus és
önironikus szerző, és ezt minden eszközzel megpróbáltuk visszaadni Kovács Krisztina
dramaturggal, akivel közösen készítettük az adaptációt. Mindehhez Mester Dávid olyan zenei
világot alkotott, amely felidézi a kort, közben megteremti azt az érzületet is, hogy itt vagyunk
a jelenben.”

A történet szerint amikor a szabad gondolkodású, éles eszű Elizabeth találkozik a jóképű, de
titokzatos Mr. Darcy-val, a férfi büszkesége és a lány előítéletei minden vonzalmat
elfojtanak. Ahogy a sorsuk újra és újra összegabalyodik, vonzalmuk egyre csak fokozódik, de
mielőtt szerelmük beteljesülhetne, le kell győzniük saját gyengeségeiket és sok más akadályt.
„Imádom ezt a díszletet. Csodálatos világot álmodott színpadra Kálmán Eszter, még így is
imádom, hogy néha botladozunk benne a szintkülönbségek és a meglepő formák miatt. De
talán Darcy is ilyen botladozó, érzékeny ember, aki ugyan nagyon erős és határozott
értékrendet kapott édesapjától, akit korán elveszített, mégis ki van szolgáltatva az
érzékenységének és a büszkeségének. És persze az előítéleteinek, amelyeket nagyon lassan,
mély belső vívódások útján tud csak levetkőzni” – emeli ki a Mr. Darcy-t alakító Wunderlich
József. „A történet végére egy egészen más Darcy-t látunk. Mintha a lelke kiszabadulna az
előítéletek börtönéből, és hirtelen szárnyra kapna…” – teszi hozzá.

A saját útját járó, a sorsát a maga értékrendje szerint alakító Elizabeth Bennet szerepében
Waskovics Andrea lép színpadra: „Elizabeth önérzetes, szabad, az érzései irányítják, nem
akar hinni a társadalmi konvenciókban, a maga módján lázad ellenük, viszont ő is vágyik a
szerelemre. De nem akar csak azért valakivel együtt lenni, hogy a normáknak megfeleljen.
Amikor találkozik ezzel az erős érzéssel, nem ismeri fel. A Darcy-val való találkozása
ráébreszti őt a saját korlátaira is. Azt hisszük magunkról, hogy tévedhetetlenek vagyunk, de
tévedünk. Nagy erő kell hozzá, hogy beismerjük ezt saját magunknak.”
A Büszkeség és balítélet március 8-tól Valló Péter rendezésében, Bodor Johanna
koreográfiájával, élő zenei kísérettel látható a Vígszínházban. Az előadásban Waskovics
Andrea, Wunderlich József, Varga-Járó Sára, Medveczky Balázs, Hegyi Barbara, Lukács
Sándor, Virágh Panna, Ertl Zsombor, László Rebeka, Halász Judit, Szász Júlia, Szilágyi Csenge,
Gyöngyösi Zoltán, Balázsovits Edit, Karácsonyi Zoltán, Bölkény Balázs, Janó-Szegi Eszter és
Magyar Jázmin Őzike lép színpadra.

Jane Austen: Büszkeség és balítélet
A színpadi változatot készítette: Kovács Krisztina és Valló Péter 
ELIZABETH BENNET: Waskovics Andrea
MR. DARCY: Wunderlich József
JANE BENNET: Varga-Járó Sára
MR. BINGLEY: Medveczky Balázs
MR. BENNET: Lukács Sándor
MRS. BENNET: Hegyi Barbara
LYDIA BENNET: Virágh Panna m.v.
WICKHAM, katonatiszt: Ertl Zsombor
MARY BENNET: László Rebeka e.h.
KITTY BENNET: Janó-Szegi Eszter m.v. / Magyar Jázmin Őzike m.v.
LADY CATHERINE DE BOURGH: Halász Judit
CHARLOTTE LUCAS: Szász Júlia m.v.
WILLIAM COLLINS, tiszteletes: Gyöngyösi Zoltán
CAROLINE BINGLEY: Szilágyi Csenge
MRS. GARDINER: Balázsovits Edit
MR. GARDINER: Karácsonyi Zoltán
FORSTER EZREDES: Bölkény Balázs
Valamint: Bogdánfi-Tóth Klaudia, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Koller Nikolett, Magyar Lili,
Mezei Ábel, Mező Máté, Orosz Gergő, Pecz-Péli Luca, Tóth Brigitta
Hegedű: KISS-VARGA ROBERTA IZABELLA / ZSÓTÉR ZITA
Brácsa: KALOCSAI ESZTER / KISS-VARGA ROBERTA IZABELLA
Cselló: TIBORCZ BALÁZS / RÁDLI RAMÓNA
Fuvola: SZ. TÓTH ÁGNES / GOMBÁR ANIKÓ
Ütőhangszerek: STANDOVÁR MÁTYÁS 

Zongora: MESTER DÁVID
Díszlettervező: KÁLMÁN ESZTER
Jelmeztervező: KÁLMÁN ESZTER
Koreográfus: BODOR JOHANNA
Dramaturg: KOVÁCS KRISZTINA
Zene: MESTER DÁVID
Világítástervező: CSONTOS BALÁZS
Ügyelő: RÖTHLER BALÁZS, VARGA MIKLÓS
Súgó: GÁL TÜNDE
Rendezőasszisztens: EFSTRATIADU ZOÉ
Rendező: VALLÓ PÉTER

Az előadást 12 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

További információ, jegyek

Irodalmi sorozatot indít a Centrál Színház

Március 24-én Nyáry Krisztián és Papp János vendége: Karafiáth Orsolya

Március 24-én költészeti sorozatot indít a Centrál Színház. Minden hónapban egy közkedvelt magyar költő lesz az est vendége. Az első két alkalommal Karafiáth Orsolya és Varró Dániel a meghívottak.  Az este moderátora Nyári Krisztián, a játékmester pedig a színház lelkes doyenje Papp János. A költészet világa végtelen – miért ne barangolhatnánk benne? A Lehet egy költővel több? havonta egyszer erre a kalandra invitálja a nézőket.

Az első estre 2025. március 24. 19.30 órakor kerül sor a Centrál kisszínpadán. Nyáry Krisztián író és Papp János színművész vezetésével indulunk útra, hogy ismert és kevésbé ismert versek, levelek és történetek révén nyerjünk bepillantást Juhász Gyula, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső szerelmi lírájába és múzsáik sorsába. Sok humorral, néha meglepő fordulatokkal, olykor pedig a nyomdafestéket alig tűrő anekdotákon keresztül kelnek életre a költők. Az első est vendége Karafiáth Orsolya.

A verseket: Mészáros Piroska, Rada Bálint és Papp János, a Centrál színészei tolmácsolják. A szövegeket válogatta és szerkesztette: Horváth Panna és Papp János.

„A hatvanas hetvenes években az volt, ma nem divat a költészet. Akkor sok tízezres példányban fogyott Latinovits József Attila lemeze, a költői estek akár az Egyetemi Színpadon, akár a Fészekben, a Fáklya klubban tömve voltak. Nagy László, Weöres Sándor, Pilinszky, Petri szent emberek voltak, megszólalásaikhoz igazodni kellett. Ma búvópatak, túlvilági folyó a költészet, pedig merítkezni benne ma is csodatevő. Egy kísérletet biztosan megér!”- ajánlja Puskás Tamás a Centrál igazgatója újdonságukat.

„Hetven éve is van, hogy rabul ejtett a költészet. Mi leszel, ha nagy leszel? - kérdezték. Költő! – hangzott a válasz. De nem ám akkora, mint a Petőfi - nagyobbnak gondoltam. Nem lettem költő, de színészként hamar megértettem, hogy minden vers dráma, tragédiától a komédiáig. Ez ihlette a Lehet egy költővel több? című előadássorozat tervét, melyre minden verskedvelőt szeretettel várok! – tette hozzá Papp János, az est ötlet- és házigazdája.

Papp János ráhangolója

„Játszunk – így száll énekünk fel, játszunk szavainkkal és életünkkel, mert, jaj, csak az vagyunk, aminek látszunk.” (Illyés Gyula)

Egy este, ahol a költészet nemcsak olvasmány, hanem élmény. Tarts velünk, és legyen egy költővel több az életedben!