"A Nézőpontváltó^® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

Batang felé, avagy bab és karó, ha összetalálkozik

Minden egyes szava, minden egyes mozdulata szíven üt. Mit üt! Az első percben beledöfte a kést, utána kilencven percig csak forgatja benne a recés pengéjű tigrisölőt. Ha kihúzná, hát azon nyomban elvéreznék, bár ő erről nem is tud, hiszen el van foglalva saját magával a saját világában, mit érdekli őt, hogy velem mi van?!

Csak ül ott az elhanyagolt, lepukkant lakásában, hajléktalanra zilált külsejével, jobb napokat látott konyha ronggyal mániásan pucolva egy üvegbe zárt hajó makettet és üveges szemmel hunyorogva a semmivel párbeszédel.

A harmadik percben már épp kiáltanék, hogy nekem elég, köszönöm!, de tetézve a frusztráló kukkolást a lélek bugyraiba, ekkor még egy fura fazon is megjelenik, akit állítólag segíteni küldött az öreghez a szociális iroda. Elnézve és hallgatva a harminc körüli embert, inkább neki szavaznék meg támaszt, mintsem ő nyújtson bárkinek is. Aztán ezek ketten bab a karóját szindrómába esve istápolni kezdik egymást. A lelkileg összeomlott harmincas a fizikailag-szellemileg az életbe rokkant öreget.

A kezdeti rémület, bizalmatlanság és ellenségeskedés után nemcsak elfogadják egymás hóbortjait, tökéletlenségét, hanem még össze is barátkoznak. Összenőnek, mint borsó meg a héja, csak hogy folytassam a megkezdett mezőgazdasági kalandozást.

A demencia hullámain hánykolódó Hubert (Koltai Róbert) hajóskapitány volt és folyamatosan a tenger sok idilli emlékével traktálja a harminchét óra szociális munkára ítélt Alexet (Szirtes Balázs).

Sokat időzik kedvenc témájánál és úti céljánál, Batangnál, ahol hófehéren szikrázik a homok és azúrkék a tenger. Ahol a parton felül-semmi, alul-épphogy ruházatú, olajosbarna bőrű, fekete hajú, tüzes szemű szépségek állnak sorban az ő kegyeiért és ahol magából a kókuszdióból issza a tejet. Az elbeszélésében néha feltűnnek a kenguruk is, ami zavarba ejti a Alexet. Akkor most Palermo vagy Ausztrália? – teszi fel eleinte a későbbiekben már egyértelműen felesleges kérdést, hiszen a fiatalember tiszta elmével próbálja Batangot bekalibrálni a valóság térképén.

Végül is nem mindegy?! – kérdem én a közönség soraiban, Hubert minden szavát igaznak szavazva, hiszen gyönyörűségesek az elénk vázolt anzixok.

Kiderül, hogy nem. Mert hát Batangban voltak azok a csudadolgok, amikről Hubert fantáziál.

A történeteiben látszólag neki már minden megvolt, ami a férfiak álma lehet: minden kikötőben egy vagy két nő – sőt, több –, világutazás és még feleség, gyermek is várta őt odahaza! A fiatalnak pedig még tán nője sem volt soha? – firtatja az idősek disztingválásra való örök képtelenségével Hubert.

Alex tragédiája lassan bomlik ki, nehezen nyílik meg új barátjának, akiből saját tudtán kívül lelki segítő válik.

Feltétel nélküli elfogadásával, érdeklődésével észrevétlenül visszatámogatja Alexet az életbe, bumfordi beszólásai utáni kedveskedő gesztusai csillapítják a fiatalember hirtelen gerjedt haragját.

Ahogy halad az idő, Hubert egyre inkább elmerül a saját világában (Batangban) amelynek mélyéről már csak ritkán bukkan fel, akkor is csak azért, hogy a világ képébe kiáltsa fájdalmas, a méltóság utolsó morzsáit jelentő ellenkezése mondatait: Otthonba nem megyek! Nem kell pelenka!

Vak vezet világtalant? – teteti fel velem a költői kérdést a Gaál Ildikó megrázó rendezésében készült darab – témához képest fiatal – írója, a német Christian Gundlach.

Jó kérdés és értem én, hogy Gundlach miért a negyvenes évei végén feszegeti a témát. Annyi idős lehet az apja, mint az enyém, aki egy hathetes kórházi túlélőtúra után épp tegnap került haza megúszva egy kórházi fertőzést is meg magát a „gyógyítást és ápolást” is.

A válasz a feltett kérdésre az élet elkerülhetetlen végzete és ez a történet befejezése is. Ha menni kell, hát menni kell. Hol a vécére, hol Batangba, hol az otthonba – és egyszer majd a végső nyughelyre. Csak az nem mindegy, milyen úton jutunk el odáig. Számkivetettként tengődünk magányosan egy kopár szigeten egy plüsspapagáj társaságában vagy Batang-szerű körülményekben fürdőzünk és boldogan merülünk bele a langyos tengerként körbenyaldosó szeretetbe?

A Huberteknek Alexekkel az eleinte hánykolódó út luxusutazássá válhat, ha van készség, nyitottság, elfogadás egymás irányába – és ne feledjük: lehetőség, hogy összetalálkozzanak a támaszt nyújtók.

Ha nem imádtam volna Koltai Róbertet eddig is, akkor most végképp beleszeretnék a játékába, annyira esendően szeretnivaló az öregembere, pedig érzem a mosdatlanságának, a sose váltott ruházatának, a belső vívódásainak kivetülő, savanyú izzadtságszagát. Riasztó a dohos, szeméttel teli kislakás nyomorúsága, aminek a közepén üldögélve néha mégis kitündököl egy cseppnyi humor az egykori daliás széptevőből, a mostanra amúgy goromba és zsémbes öregből, aki iszonyúan fél a változástól, idegenségtől, mint minden vele egykorú (pszichiátriai betegségben szenvedő) ember, akik a jól begyakorolt rutinjukból élik mindennapjaikat.

Nem a darab témája, de bennem az előbb bevallott magánéleti analógia miatt felmerül a kérdés, mit lehet egy demens vagy afelé hajló Alzheimeres, illetve Parkinsonos beteggel kezdeni, ha a család nem tud nullahuszonnégyben vele lenni.

Mert egyedül nem lehet hagyni, otthonba nem akar menni és nem is vinnénk szívesen, enyhébb esetben (eleinte) marad az iszonytatóan drága házi ápolás a hivatalosan felírható napi négy óra mellett, és persze a lelkifurdalás, amit csillapíthatunk a tenger sok pénzzel. De megvásárolható-e a lelki béke? Csereszabatos-e a pénz a törődéssel? A szeretet felülírhatja-e a toporzékoló türelmetlenséget?

Az utolsó bekezdést csakis azért fűztem hozzá, mert tegnap a darab végén a művészeket az Alzheimer Café tagjai várták egy kis csevegésre. Koltai Róbert és Szirtes Balázs nemcsak eljátsszák Batangot, hanem kézen fogva a már ott időzőket, segítenek is.

Írhatnám, hogy társadalmi szerepvállalás, de inkább azt mondom, humánum.

Boldog vagyok, hogy a múlt havi előadást nátha miatt elszalasztottam, mert így akkor láttam, amikor eljött az ideje. Most.

Batang felé 

Koltai Róbert következő fellépése: Zenés kabaré est

Sári Edina

Tom Ziegler:
GRACE ÉS GLORIA

Grace: Kútvölgyi Erzsébet
Gloria: Juhász Réka

Rendező: Méhes László

Történet: Grace és Gloria.

Két nő találkozik az élet legnehezebb pillanatában.

Az idős, halálos beteg Grace élete vége felé közeledik. Gloria önkéntes, aki a haldoklóknak segít eltávozni. Gloria kéretlen megjelenése és kényszeredett segíteni akarása mindkettejükben feszültséget kelt.
Ám ahogy jobban megismerik egymást, felfedezik, mi mindent lehet a másiktól kapni és
tanulni. Gloria az élet elengedésére akarja tanítani Grace-t. Végül Grace tanítja meg őt arra, hogyan kellene élni.

A küzdelemben mindketten nyernek.

Nyilvános főpróba: 2019. március 14. csütörtök 10.30 (félárú jegyek)

Bemutató: 2019. március 15. péntek 19.00

Jegyek válthatóak: www.pinceszinhaz.hu

„Hiszek az emberi intelligenciát meghaladó, számunkra gyakran érthetetlennek tűnő összefüggésekben; hiszek a jelenségek felszíne alatt rejlő és csak ritkán megnyilatkozó mélyebb értelemben; hiszek az álmokban, a jelekben, a titkokban, a csodákban. Babonás vagyok; vagy más szóval: alázatos vagyok.” (Darvas Iván)

SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ!

A Holdvilág Kamaraszínház csapata nevében köszöntelek kedves Néző a 24. évad küszöbén!

S MERT SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ, bemutatkozásunkkal segíteni szeretnénk Neked, hogy könnyen megtalálj bennünket és megtaláld a számodra kedves előadásokat nálunk!

Fontosnak tartjuk, hogy színvonalas előadásokkal szoktassuk a jövő nemzedékét a színházhoz, a „színházba járáshoz”.

Hiszen tudjuk – mert megtapasztaltuk – , hogy aki gyerekkorában szeret bele a

színházba, az felnőttként is színházlátogató lesz!

MERT SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ!

Részben a korszerű gyermekszínház, részben az új formanyelvet kereső, ifjúságnak és

felnőtteknek szóló előadások létrehozása a célunk.

Hogy miért egyik alapvető tevékenységünk értékes gyermekdarabok létrehozása és

műsoron tartása?

Mert ezek segítenek kezelni a konfliktusokat, mert ezek választ adhatnak a kimondott és

ki nem mondott kérdésekre, mert ezek megoldásokat is kínálnak, mert ezek segítenek

eligazodni a nagyvilágban! Gyerekeknek és felnőtteknek is! Anyának és apának is!

Nagymamamának és nagypapának is! De úgy ám!

MERT SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ!

S mert a művészet és az oktatás „kézen fogva jár” és mert az együtt átélt élmény megsokszorozódik, szeretettel várjuk az óvodásokat és az iskolásokat is az előadásainkon!

HISZEN SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ!

 Koltai Judit művészeti vezető, az egyesület elnöke

HOLDVILÁG - a „nézőcsalogató” színház

A Holdvilág Kamaraszínház Kulturális Egyesület 1995-ben alakult Budapest egyik peremkerületében, Rákosszentmihályon. Itt 2012-ig működhettünk.

Azóta az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ ad otthont színházunknak. Független színházként koncepciónk alapja a tudatos építkezés. Társadalmi hasznosságunk erősítéseként 2016-tól kezdve – az országban az elsők között! – akadálymentesítettünk mesejátékokat gyerekeknek, az idősebb korosztálynak pedig verses estet.

Az elmúlt évtized eredményei

2008. A Holdvilág Kamaraszínház társulatának a CSILLAGJÁRÓ című drámai vízió 2006-os ősbemutatatójáért, „Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc eszméinek ápolása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként” a POFOSZ az „1956–2006 Emlékplakett”-et adományozta. Ebből az alkalomból a darab írója,  Dr. Pruzsinszky Sándor, az előadás rendezője, Koltai Judit, valamint főszereplői, Kókai János és Haik Viktória a „Hazáért Érdemkereszt” kitüntetésben részesültek.

2009. A Pogácsa az Arénában Színkör A Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozón EZÜST minősítést kapott. Az előadás címe: KIS HERCEG - Találkozásunk Vele... álom és ébrenlét határán... Rendező-tanár: Koltai Judit

2010. Kaleioszkóp Nemzetközi VersFesztivál - Pécs

A FEKETE RÚZS ÉS... című versszínház-performance BRONZ minősítést kapott, az ERŐLTETETT MENET című előadásban nyújtott alakításáért pedig Petyi János a LEGJOBB SZÍNPADI JELENLÉTÉRT járó díjat érdemelte ki. Mindkét előadást Kókai János rendezte.

2011. FRINGE Fesztivál - Budapest A FEKETE RÚZS ÉS... SZAKMAI DÍJ-ban részesült, amely részvételt jelentett az augusztusi Sziget Fesztiválon. A 6. Gyermek - és Ifjúsági Színházi Szemle - Budapest SZÉLIKE KIRÁLYKISASSZONY - Az előadást beválasztották - 79 nevezett közül - a legjobb 20 közé. Rendezte: Koltai Judit;

Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó, Budapest A „KIRE ÜTÖTT EZ A GYEREK?” című előadás ARANY Minősítést ért el a Pogácsa az Arénában Színkör színrevitelében. Rendező-tanár: Koltai Judit

Az ART16 Művészcsoport a Magyar Kultúráért Díjat Koltai Juditnak ítélte a „színművészet területén kifejtett lelkes, akadályt nem ismerő, kitartó tevékenységéért”.

2012. Kaleidoszkóp Nemzetközi VersFesztivál - Nyíregyháza KÉPZELNI LEHET... 2.0, Koltai Judit önálló estje FŐDÍJBAN részesült, a HOLD-KOR HOLDKÓR című versszínházi-performance a VIZUALITÁS KÜLÖNDÍJÁT nyerte el, amelynek rendezője Pintér Gábor volt. Először kaptunk szavazatot a legjobb gyermek- és ifjúsági előadások kategóriájában a Színikritikusok Díjáért folyó versenyben. Az ÓZ! VARÁZSLÓ! című zenés mesejátékunk volt a jelölt. Színpadra írta: Albert Péter Zene: Tóth Tamás Rendező: Koltai Judit

2013. Soltis Lajos Országos Színházi Találkozó - Celldömölk. A legjobb női alakítás díját, a FIGER SZABINA DÍJAT nyerte el Koltai Judit a KÉPZELNI LEHET...2.0 című előadásban nyújtott alakításáért. A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó - Budapest - HA ÉN FELNŐTT VOLNÉK című újabb Janikovszky Éva - adaptációval ARANY minősítést kapott a gyerekcsapat. Rendező-tanár: Koltai Judit.

Az év májusában színházi egyesületünk ELISMERŐ OKLEVELET vehetett át a XIII. kerületi Önkormányzattól „ a 2012. évi kulturális feladatok ellátásában végzett kiemelkedő tevékenységéért”.

2014. A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozón Varró Dani műve nyomán készült TÚL A MASZAT HEGYEN című adaptáció EZÜST Minősítést kapott, Szegeden pedig, az Országos Fesztiválon az előadást DIPLOMÁVAL jutalmazták. Rendező-tanár: Koltai Judit.

Ugyanaz év májusában színházunk ELISMERŐ OKLEVELET kapott a XIII. kerületi Önkormányzattól „a 2013. évi kulturális tevékenységek, valamint – 75 éves a XIII. kerület – programjai előkészítésében és lebonyolításában végzett magas színvonalú tevékenységéért”. Júliusban a SZÉLIKE KIRÁLYKISASSZONY című mesejátékunk nagy sikerrel vett részt a Független Színházak seregszemléjén Zalaegerszegen, a ZAKO Fesztiválon.

2015. A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozón a MI PADLÁSUNK - 2015. című előadás kapott EZÜST minősítést.

„A 2014. évi kulturális rendezvényeken nyújtott magas színvonalú művészeti tevékenységéért” a XIII. kerületi Önkormányzattól pedig ELISMERŐ OKLEVELET.

Novembertől rendszeresen vettünk részt az RS9 Színház OFF-OFF FESZTIVÁL programjában Csehov: SIRÁLY című darabjával. Rendező: Kókai János.

A 2016-os év is elismeréssel kezdődött. Januárban, a Magyar Kultúra Napja alkalmából oklevéllel értékelte munkánkat az Önkormányzat „A 2015. évi kulturális rendezvényeken nyújtott magas színvonalú művészeti tevékenységéért”.

A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozón ezúttal a KÉSZ VAN MÁR AZ EBÉD?! című „kajaoperett egyben tálalva” érdemelte ki az EZÜST minősítést. Rendező-tanár: Koltai Judit.

A XIII. kerületi Önkormányzat 2017-ben is oklevéllel ismerte el az előző évben kifejtett művészi munkát a Magyar Kultúra Napján.

2017. áprilisában pedig a Pogácsa az Arénában Stúdió ért el ARANY minősítést a Weöres Sándor Színjátszó Találkozón A MI KIS TÁNCDALFESZTIVÁLUNK című zenés játékkal, a melynek rendező-tanára: Koltai Judit, koreográfusa: Hermál Henriett, zenei vezetője Varga Zoltán volt.

2018-ban is nagyra értékelte a XIII. Kerületi Önkormányzat a kerületért kifejtett előző évi művészi munkát, melyet a Magyar Kultúra Napján dicsérő oklevéllel honorált.

Márciusban a Pogácsa az Arénában Stúdió vett részt a derecskei Kótsi Patkó János Diákszínjátszó Fesztiválon, ahol II. helyezést és Ezüst Minősítést ért el A TAVASZ ÉBREDÉSE című előadással, Lukács Ádám a férfiak között a Legkiemelkedőbb Alakítás Díját érdemelte ki. Rendező-tanár: Koltai Judit

Májusban A NAGY GÓRKY című groteszk road-movie aratott megérdemelt sikert a Magyar Művek Fesztiválján. Rendező: Kókai János

A 2018-as év felnőttbemutatója a GÁZEMBER

Kókai János:  GÁZEMBER -  groteszk vízió egyszuszra

Korhatár: 14^₊

Homolya Huba, sikeresnek mondható festőművész, a kiállítás-megnyitó után a MÜPÁ-ban kissé sokat iszik. Másnap fejfájással ébred, és gyengébb látással. Hipochonder lévén rögtön az orvosi ügyeletre siet, ám ott nincs senki, se orvos, se nővér. Egy ismeretlen az alagsorba irányítja, ahol egy furcsa doktor megvizsgálja, és szemcseppet ad neki.  Elkezdi használni, és a látása napról-napra élesebb, olyan dolgokat lát meg, amit eddig soha. Szinte látja a körülötte levők jövőbeni cselekedeteit, viszont ezzel arányosan kezd egyre inkább elhomályosul a teste. Elsőként közvetlen rokonai veszik észre, mintha kicsit halványabb lenne az embertársainál. Először a fényhatás miatt gondolják, később egyre világosabb lesz, hogy Huba mind homályosabb. Elkezdődik a tortúra, meg kell állítani a teljes elhomályosodást, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy végképp "kirajzolódik a világból". Ahogy testileg halványul, úgy csappan meg az érdeklődés a személye iránt is. Gyakran elfelejtik, hogy ott van a társaságban, hogy mi a neve, hogy ki is ő. Hubának sokszor a közvetlen ismerőseinek is fel kell idéznie a közös dolgaikat, hogy emlékeztesse őket önmagára. Ilyenkor jót nevetnek, és úgy tűnik minden rendben, de lassan már senki sem vesz róla tudomást, és nem is nagyon emlékeznek, hogy volt valaha egy ilyen ember. Amíg csak Huba teljesen el nem tűnik, GÁZZÁ válik, ám itt még várat magára egy meglepő csavar.

A darab azt boncolgatja, hogy manapság a Figyelem mennyire hanyatlóban van. Felteszi a kérdést számunkra, hogy valóban érdekel-e minket a másik ember, vagy csak önmagunk szempontjából fontos, akár egy-egy létrafok. Hogy van-e időnk ebben a taposómalomban valóságos kapcsolatokat építeni, vagy minden érintkezés csak egy illékony GÁZANYAG. És nem gázemberek vagyunk-e mindnyájan? Megfoghatatlanok, mások és talán leginkább önmagunk számára. Hisz a figyelemnek elsősorban önmagunkra kellene irányulnia, természetesen nem egoizmus formájában, hanem az önmegismerésben, hiszen ebből indulhat ki mások szeretete, ami egyrészt: a Figyelem. Persze előkerül a virtuális tér, ami bizonyos helyzetben lehet pozitív, máshol meg a figyelem feketepiaca. Ahogy Weöres Sándor mondta, mikor megszületett a televízió: "Lehet jóra és rosszra is használni". Ezzel a groteszk terminológiával szeretne a rendező nagyon is reális, és égető sürgősség kérdést feltenni, mint Munch Sikoly c. képe. Az előadás küzd a figyelemért.

Író, rendező: Kókai János

Zene, dalok: Kókai János és a társulat

Díszlet, jelmez: a társulat

Szereplők: Regős János, Koltai Judit, Geltz Péter, Koncz Eszter, Kovács Andrea, Molnár-Kovács Éva, Kalocsay Mercedes, Kókai János

Bemutató 2018. november 28-án 19.30 órától a Nézőpontváltó rákellenes színházi staféta program meghívásával!

Novemberben indul a Holdvilág-évad!

MÁR KÉT JÁTSZÓHELYEN A HOLDVILÁG KAMARASZÍNHÁZ ELŐADÁSAI!

ANGYALFÖLDI JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

1131 Budapest, József Attila tér 4.Tel: 06/1 320-3842

Holdvilág-pénztár: Előadás előtt egy órával illetve minden szerdán 15.30 és 19.30 óra között

Megközelíthető: 105-ös autóbusz, 3-as metró Gyöngyösi utcai megállójától 5-10 perces sétával.

Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház

1138 Budapest,  Dagály u. 15/a

Holdvilág-pénztár: Előadás előtt 1 órával!

Megközelíthető: 1-17 villamos Róbert Károly körút felől és a 115-ös busszal

Elérhetőségünk: http://holdvilag.hu;

AJAMK - Iroda: 1131 Budapest, József Attila tér 4. III. em. Tel: 06/1 401-0070, 405-8759 (fax is) e-mail: szinhaz@holdvilag.hu;

Börcsök Enikő első rendezésére készül a Pinceszínházban

A Ferencvárosi teátrum harmadik évada nagy sikerrel futó előadásának, A Gézagyereknek a színésznő maga is szereplője, az autista főszereplő, Géza édesanyját alakítja.

Háy János folytatásdarabjának, A Herner Ferike faterjának színpadra állításakor Börcsök Enikő pályafutása új szerepét próbálja ki: a rendezői székbe ül.

Mi lesz egy év múlva? Mi az élet értelme? Előre meg van írva a létezésünk, vagy van lehetőségünk beleszólni?

Ezekről a kérdésekről moralizál nap, mint nap lapátjaikra támaszkodva – szikrázó éles látással és humorral – három közmunkás az árok partján. Azért dolgoznak, hogy megkapják az állami segélyt. Tulajdonképpen bármelyik vidéki településen járhatnánk ma Magyarországon.

A főszereplők A Gézagyerekben megismert Krekács Béla, Herda Pityu és Banda Lajos lesznek, a több generációs történetben az apákat és a fiúkat egyaránt Kaszás Gergő, Borbiczki Ferenc és Lázár Balázs alakításában ismerhetjük majd meg.

Börcsök Enikő első rendezésében Jánosi Ferenc, Molnár Csaba, Búza Tímea, Gerő Soma/Tóth Viktor, Juhász Réka és Tallián Mariann szintén színpadra lépnek majd.

A produkció a szeptember 21-ei bemutató után folyamatosan a Pinceszínház műsorán szerepel majd, ahogy Háy János előző darabja, A Gézagyerek is.

John Kander - Fred Ebb:  CABARET

musical

1930-as évek, Berlin. A város izgalmas, szabad, a mulatókban repkednek a harisnyatartók, a

táncos lányok szexisek és olcsón kapható gyönyörökkel csábítanak mindenkit, aki ebbe a

világba téved.

Ide érkezik Amerikából Cliff, a lelkes de még kezdő író, hogy megírja élete nagy regényét.

Ehelyett azonban, már az első nap beleszeret egy angol énekesnőbe (Sally), aki a politikához

nem ért, de annál többet gondol a férfiakról és magáról. S ha már első éjszaka egymás

karjaiban kötnek ki, Schneider kisasszony panziójában elkezdik közös életüket, abban a

korban, amikor már annyira nem lehet hinni semmiben, hogy szinte mindent elhisznek amire csak vágynak.

A nagy kérdés: ellen tud-e állni a szerelem a hatalom, a pénz, a politika befolyásának?

Megmaradhat-e a tisztesség a nehéz időkben?

Sally Bowles                                                   KISFALUDY ZSÓFIA

Konferanszié                                                   CSERVENÁK VILMOS

Clifford Bradshaw                                           BARSI MÁRTON

Ernst Ludwig                                                   PÁSZTOR MÁTÉ

Schneider kisasszony                                       HŰVÖSVÖLGYI ILDIKÓ

Kossuth-díjas, Magyar Érdemrend lovagkeresztje

Schultz úr                                                        MIKÓ ISTVÁN

Érdemes művész, Jászai Mari-díjas

Kost kisasszony                                              DÉTÁR ENIKŐ

További szereplők:

BODOR SZABINA, KEREKI ANNA, LOVAS EMÍLIA, MERK LÁSZLÓ, TÓTH ALEX, VALÁZSIK PÉTER, VASS JÁNOS PÁL

Díszlet: DARVASI ILONA

Jelmez: VESZTERGOMBI ANIKÓ

Koreográfus: BORBÉLY KRISZTINA

Rendezőasszisztens: VASS JÁNOS PÁL

Rendező:

KOLTAY GÁBOR

Balázs Béla-díjas, Érdemes művész

Bemutató: 2018. október 06.

Topolcsányi Laura: ZITA - "MAGYAR KIRÁLYNÉK" sorozat

történelmi játék 80 percben

Egy svájci falucska kolostorának régi lakójához, a titokzatos, meggyötört de megtörhetetlen asszonyhoz látogató érkezik: egy fiatal rebellis lány. A Habsburg dinasztiáról írja szakdolgozatát, és azért jött ebbe az eldugott faluba, mert itt él a leghitelesebb ember, akitől mindent megtudhat: Zita asszony, az utolsó magyar királyné. Aki egyébként a nagyanyja…

Múlt és jelen, hagyomány és változás, két – szinte végletekig eltérő – világnézet ütközik meg, hogy végül valami egészen különös kapcsolat szülessen a két nő között.

Jöjjenek velünk egy elképesztően izgalmas, időn és tereken átívelő utazásra.

Nem tart sokáig. Mindössze száz év – hetvenhét percben.

Tervezett szereposztás:

BENCZE ILONA Érdemes művész, Jászai Mari-díjas

PÁNICS LILLA, FEHÉRVÁRI PÉTER

Rendező: SZEREDNYEY BÉLA

Érdemes művész, Jászai Mari-díjas

Bemutató: 2018. október 20.

 A változtatás jogát fenntartjuk!                                  

http://turayidaszinhaz.hu/online-jegyvasarlas/

A művészet templomai című ismeretterjesztő mozifilm-sorozat következő, immár 10. epizódja a hitleri diktatúra művészet-üldözését veszi górcső alá.

A náci rezsim egyrészről a propaganda által „elfajzott művészet”-nek titulált korabeli kortárs műalkotásokat nyilvánosan megbélyegezte, betiltotta és elkobozta, másrészről a pártvezetés által preferált klasszikus és modern alkotásokat – többnyire kényszer alkalmazásával – szisztematikusan begyűjtötték. Európa-szerte több százezer műalkotást koboztak el ily módon, amelyeket titkos raktárakba rejtettek.

A háború utáni évtizedekben számos festmény előkerült ugyan, de ez csupán a töredéke annak hatalmas mennyiségű elrejtett műkincsnek, amely után a nyomozás mind a mai napig zajlik.

2012-ben például Hildebrand Gurlitt egykori náci műkereskedő fiának lakásán több mint 1400 festményt, többek között Toulouse-Lautrec-, Picasso-, Renoir-, Kokoschka-műveket és egy elveszettnek hitt Monet-festményt foglaltak le, amelyek becsült összértéke 1 milliárd euró. 

A több éves kutatómunka alapján készült film párizsi, New York-i, hollandiai és németországi tematikus kiállítások, köztük a Gurlitt-gyűjteményt is feldolgozó tárlatok bemutatásával vezeti végig a nézőt a 20. századi művészettörténet e különösen vészterhes korszakán.

Toni Servillo, az Oscar-díjas A nagy szépség főszereplőjének narrációja mellett személyes visszaemlékezések, szakértői interjúk, a kiválasztott műalkotásokat bemutató közeli felvételek és különleges archív felvételek segítik a rendkívül szerteágazó téma feldolgozását.

A filmet június 7-től vetítik országszerte a mozik, de az Uránia Nemzeti Filmszínházban premier előtt már május 24-től látható a Pannonia Entertrainment forgalmazásában.

Történelmi, művészettörténeti háttér: Az 1930-as években Adolf Hitler háborút hirdetett a kozmopolitának és kommunistának tekintett „elfajzott művészet” ellen: a modern irányzatok remekműveit, köztük Matisse, Chagall, Monet, Renoir, Picasso és sok más neves alkotó műveit nyilvánosan megbélyegezték, tiltólistára tették, elkobozták és egy részét titokban külföldön eladták az államkassza javára. Ezzel párhuzamosan megindult a náci vezetés által preferált klasszikus műalkotások tömeges elkobzása azzal a céllal, hogy később ezek a művek kerüljenek a csak papíron létezett „Linz-i Louvre” elképzelt kiállítótermeibe vagy a pártvezetés rezidenciáiba. A második világháború végéig tartó időszakban több mint 600.000 műtárgyat koboztak el ily módon szerte Európában, amelyek közül az elmúlt évtizedek során közel 100.000 előkerült. Számos, a fosztogatások során összegyűjtött műkincs egészen a 20. század végéit maradt, vannak, amelyek csak a 2010-es években kerültek újra napvilágra Európa és a világ különböző pontjain.

A másfél órás film négy jelentős kiállításra fűzi fel a szerteágazó téma feldolgozását, személyes történetekkel és szakértői interjúkkal színesítve a narrációt és a kiemelt műkincseket bemutató közeli felvételeket. Különleges korabeli filmrészleteken látható a 1937-es müncheni „Elfajzott művészet” (Entartete Kunst) kiállítás, amit kifejezetten náci propaganda céllal rendeztek, hogy degradálják az összes olyan művészeti irányzatot, ami nem illeszkedett a pártvezetés által meghatározott "szépségideálhoz". Ez utóbbit a szintén 1937-ben megnyílt és mintaként beállított Nagy Germán Művészeti Kiállítás testesítette meg.
A müncheni kiállítás 80. évfordulója alkalmából 2017-ben Európa-szerte több kiállítást is rendeztek, a film további része ezekről tudósítva helyezi kontextusba az érintettekkel készült interjúkban megelevenedő történeteket. A párizsi „21 rue La Boétie” című tárlat kapcsán Anne Sinclair, a Huffington Post igazgatónője mesél nagyapjáról, Paul Rosenbergről, a 20. század egyik legizgalmasabb galériatulajdonosáról és műkereskedőjéről. Rosenberg francia zsidó műgyűjtő és műkereskedő volt, Picasso, Braque és Matisse személyes jóbarátja, aki 1910-ben nyitotta meg kimondottan az “elfajzott művészetre” specializálódott galériáját a rue La Boétie 21. szám alatt. A negyvenes években a nácik megfosztották francia állampolgárságától, gyűjteménye nagy részét elkobozták.

Kiemelt szerepet kapott a filmben a Gurlitt-gyűjtemény hihetetlen története. A kollekció a német Hildebrand Gurlitt művészettörténészről kapta a nevét, aki a náci párt megbízásából gyűjtötte össze az „elfajzottnak” ítélt festményeket a harmincas-negyvenes években. Halála után műkereskedő fia, Cornelius Gurlitt kezelésébe került a gyűjtemény, akit a német hatóságok 2012-ben egy zürichi vonaton elfogtak és adócsalási eljárást indítottak ellene. Gurlitt több lakásán összesen 1406 (!) festményt, köztük Monet-, Toulouse-Lautrec-, Picasso-, Renoir- és Kokoschka-műveket foglaltak le. Ezek közül is kiemelkedik Claude Monet egy elveszettnek festménye, aminek a becsült értéke kb. 3 milliárd Ft és Matisse „Egy hölgy arcképe” című műve, amely eredetileg a már említett impresszionizmus-rajongó Paul Rosenberg tulajdona volt. Az összesen egymilliárd euró értékűre becsült gigantikus gyűjtemény vizsgálata és a művek eredeti tulajdonosainak felkutatása jelenleg is zajlik, a festményes egyharmada pedig múzeumokba került. Ez utóbbiak közül a legkiemelkedőbbeket két kiállításon is górcső alá vették a kamerák: a Berni Művészeti Múzeum "Elfajzott művészet - Elkobozva és eladva" című kiállításán és a bonni Műcsarnok "A náci műkincsrablás" című tárlatán. A negyedik, filmben megjelenő kiállítás a hollandiai Deventerben került megrendezésre "Kifosztott művészet a II. világháború előtt, alatt és után" címmel.

Hitler és Picasso

Tudták-e Önök, hogy a „boldog békeidők” budapesti kávéházaiban még nem szolgálhattak fel nők, csak a pult mögött ülhettek „kaszírnőkként”, és húzhatták a strigulát a férfiak által elfogyasztott kávék, italok után…?

Mi köze a pincérnek a briós árához? Miért kell több pengőt fizetni a WC-s néninek? Kibe szerelmes a kávéház zongoristája?

Ha ezt nem is, de azt bizonyára sejtik, hogy a női természet akkor is – mint mindig a világtörténelemben – megtalálta a boldogulás olykor vakmerő, olykor pikáns formáit…

A Vén Fiákerben zavartalanul zajlik a megszokott kávéházi élet, de arra senki ne vegyen mérget, hogy a nadrágban az van, aminek lenni kell, s hogy akik idegennek hiszik egymást, azok nem alszanak-e közös szobában már hetek óta…

Hogy ezek nem fontos dolgok? Dehogynem! Csak jöjjön el és nevessen a vidám jeleneteken, élvezze a kor nagy slágereit, garantáltan nosztalgiája lesz!

Mindezen titkok alá a kor jellemző zenéje fest feledhetetlen hangulatot. Érezzék jól magukat a mai, budapesti éjszakai élet híres kiválóságával, hiszen a zongoránál Túri Lajos, – LUI – ül!

Szereplők:

CSENGERI ATTILA

TÚRI LAJOS LUI

XANTUS BARBARA

SZÁNTÓ SZANDRA

RUBÓCZKI MÁRKÓ

ANTALFI ANETT

VALÁZSIK PÉTER

Zenei vezető: BERKES GÁBOR

Rendező: BOZSÓ JÓZSEF

BEMUTATÓ: 2017. november 30.

Irma, te édes!

A több évtizeddel ezelőtt született musical zenéje s a pikáns szerelmi történet ma is folytatja diadalútját a világ színpadain, s New Yorktól Párizsig újra és újra bemutatásra kerül. Hogy mi a titka? Megfejthetetlen és mégis sikert sikerre halmoz. Tündérmese, kis szépséghibával. Irma és Nestor fiatalok és szerelmesek. Összeköltöznek, hogy elkezdjék közös életüket. Hol itt a hiba? Nos ott, hogy Irma utcalány, Nestor pedig – érthető módon – halálosan féltékeny Irma kuncsaftjaira. Hogy kiiktassa életükből a többi férfit, Nestor végzetes lépésre szánja el magát, nem is sejtve, hogy a bonyodalmak egész láncolatát indítja el ezzel. Szövetségesekre talál egy bártulajdonosnő személyében és egy ügyetlen tolvajbandában; viszont szembe találja magát a hivatali bürokrácia értetlenkedésével és az igazságszolgáltatás ostobaságával. Amíg a történet bájos tündérmeséből abszurd komédiába fordul, Nestor és Irma élete – ha akarják, ha nem – végérvényesen közös útra terelődik. A felhőtlen szórakozást ígérő zenés vígjátékból a hatvanas években film is készült, Shirley MacLaine és Jack Lemmon főszereplésével.

Szereplők:

Josephina, bártulajdonos KERESZTES ILDIKÓ

Irma LOVAS EMÍLIA

Nestor, Oscar PÁSZTOR MÁTÉ

Jojo, bandatag / Ügyész / Adószedő BÁCSATYAI GERGELY

Roberto, bandatag / Hekus / Achille BOROS ZOLTÁN

Pepi, bandatag / Elnök /Angol utazó GYŐRI PÉTER

Továbbá:
Kereki Anna, Kovács Dézi, Merk László, H. Varga Tamás

 Fordította: Ungvári Tamás, Blum Tamás
Zenei vezető: BERKES GÁBOR

Rendező: SZTÁREK ANDREA

Bemutató: 2017. november 17.

További információ: www.turayidaszinhaz.hu

A Nemzeti Filharmonikusok a Kocsis Zoltán emlékének szentelt bérletüket október 4-én nyitják meg az Olasz Kultúrintézetben. „A név kötelez, mondhatnánk, és valóban szeretnénk olyan hangversenyekkel tisztelegni az emléke előtt, amelyeket Ő is szívesen hallgatna.” – mondja Hamar Zsolt, az együttes zeneigazgatója, az est karmestere.

A programban elhangzik a Nemzeti Filharmonikusokat két évtizeden keresztül irányító muzsikus különleges hangszerelése, mintegy százötven átdolgozásának egyike. Az Obermann völgye a Zarándokévek ciklus svájci élményeket összegyűjtő kötetének filozofikus mélységű darabja, amelynek kottájában számos zenekari effektusra utaló bejegyzés található – Kocsis Zoltán ezek alapján indult el, és készített el egy olyan átdolgozást, amely akár Liszttől is származhatott volna.

Gondos odafigyeléssel kísérte fia, Krisztián pályáját, akivel többek között az itt hallható Mozart-zongoraversenyt is előadták. Kocsis Krisztián nemzedékének egyik legígéretesebb tehetsége, aki a Zeneakadémián zongora és zeneszerzés szakon is tanul.

Kocsis Zoltán zeneszerzőként is tevékenykedett, alapító tagként részt vett például az 1970-as években létrejött Új Zenei Stúdió munkájában, 1986-ban gyászzenét írt a csernobili atomkatasztrófa áldozatainak emlékére. „Kocsis Zoltán egy igazi remekművet komponált, minden tekintetben. Egyebek mellett arra is rávilágít, hogy a hétköznapi életünkbe bármikor belehasíthat egy szörnyűség, egy szerencsétlenség. Amikor ez a borzalmas élmény elmúlik és folytatjuk megszokott életritmusunkat, csak utólag érezzük annak megdöbbentő hatását. A tragédia lehet éppúgy egy ember által okozott, mint egy természeti katasztrófa, vagy éppen az, hogy egy olyan ember hagy el bennünket idő előtt, akinek még köztünk lett volna a helye és csak most érezzük át igazán, hogy mily pótolhatatlan Ő.” – vallja Hamar Zsolt Kocsis Zoltán Memento műve kapcsán. 

A műsort egy különleges kompozíció zárja, Richard Strauss Metamorfózisok című alkotása. A szerző 23 vonós szólistára írta meg megrendítő tanulmányát a második világháború utolsó hónapjaiban, emlékeiben a lebombázott München látványával, a több ezer éves európai kultúra feletti gyász érzésével. A mintegy félórás, de egytételes alkotásban Beethoven Eroica-szimfóniájának gyászinduló-témája vonul végig – erre is utal az Átváltozások cím.

2017. október 4. 19:30 óra - Olasz Kultúrintézet

Liszt-Kocsis Obermann völgye

Mozart Zongoraverseny C-dúr, K. 467

Kocsis Zoltán Memento

1. Strauss Metamorfózisok

Km.: Kocsis Krisztián zongora, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Hamar Zsolt

Következő hangversenyünk

2017. október 14. szombat, 20:00 óra

Szent István Bazilika

Mozart Négy templomi szonáta C-dúr K. 336 F-dúr K. 244 G-dúr K. 274 C-dúr K. 329

Respighi Templomablakok

Honegger III. szimfónia “Liturgikus”

Km.: Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Hamar Zsolt karmester

Négy impresszió zenekarra – ez az alcíme Ottorino Respighi Templomablakok című szimfonikus tetralógiájának, amely varázslatos színvilággal ábrázol bibliai jeleneteket, alakokat, szentek portréját a misztikustól az eksztatikusig terjedő hangulati skálán. A sajnálatosan ritkán hallható, szimfónia jellegű mű ihletője az olasz szerző által csodált középkori gregorián ének, amely Respighi a 20. század második és harmadik évtizedében kibontakozó, a színek franciás kavalkádjára súlyt helyező szimfonikus stílusával ötvözve különleges kompozíciót eredményezett. A koncert második felében megszólaló nagyszabású alkotás Honegger talán legismertebb műve, amelyben a svájci szerző a 2. világháború borzalmait és béke utáni vágyakozását foglalta hangokba 1946-ban. Mint írta: „A felvilágosult ember reakcióját szerettem volna jelképezni a minket elárasztó barbárságra, butaságra és szenvedésre; azt a harcot, amit a szívében vív a boldogságösztön, a békeszeretet és az isteni menedék iránti óhaja.” A Szent István Bazilika fenséges terében megszólaló műsor elején Mozart Salzburgban, liturgikus célra írott, egytételes templomi szonátáiból hallhatunk egy csokorra valót.

http://www.filharmonikusok.hu/