"A Nézőpontváltó^® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

Repertoárdarabok és felfedezések, visszatérő vendégek és fiatal tehetségek
a Nemzeti Filharmonikusok 2025/2026-os évadjának műsorán

Örömmel tárjuk a közönség és a sajtó képviselői elé a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a
vele alkotói közösségben működő Nemzeti Énekkar 2025/2026-os évadjának műsorát. A
Nemzeti Filharmonikusok művészi munkáját 2022 ősze óta irányítja új főzeneigazgatónk,
Vashegyi György. Első közös évadunk programterve még nem formálódhatott elképzelései
mentén, 2023 tavaszán azonban már együtt ünnepeltük a zenekar centenáriumát, és az
azóta lezajlott évadok a Kossuth-díjas karmester koncepciójának szellemében valósultak
meg.

Ezt tükrözi a 2025/2026-os koncertek programterve is. Kulcsfogalmakkal érzékeltetve
a gondolkodásmódot, amely a kiválasztott kompozíciókat közös nevezőre hozza,
megemlíthetjük a hagyományok őrzését és a felfedező kíváncsiságot, a kiegyensúlyozott
sokszínűség igényét és az újat kereső szellemnek azt az elfogulatlanságát, amelynek számára
az új sokszor akár felfedezésre váró régi érték is lehet.
Hangversenyeinken a közönség rendszeresen találkozhat az alaprepertoár
maradandó romantikus és 20. századi értékeivel, de megismerkedhet ugyanezen korszakok
eddig kevesebb figyelemre méltatott értékeivel is. Továbbra is kínálunk hangversenyszerű
operaelőadásokat a zenés színpadi műfajok rajongói számára, folytatjuk expedíciónkat a
bécsi klasszika területén, és elkötelezetten fordulunk a magyar zene régebbi és újabb
remekei felé. Mint minden évadban, a 2025/2026-os szezon során is megmerítkezünk az
oratorikus műfajok erőteljes hullámaiban, a próbatermi bérlet koncertjein a hangszeres és
vokális kamaraműfajok kiemelkedő alkotásaiból válogatunk, és a Nemzeti Énekkar
hangversenyein természetesen az a cappella műfajokat sem hanyagoljuk el.

Az ősszel kezdődő új évad huszonnégy bérleti és három bérleten kívüli
hangversenyén zeneszerzők sokaságának seregnyi műve szólal meg négy évszázad
terméséből: magyar, német, osztrák, francia, olasz, angol, holland, észt cseh, orosz, norvég,
svéd, amerikai komponisták muzsikája. Hatalmas zeneáradat ez, amelyben nem könnyű
eligazodni. A tájékozódásban segíti közönségünket hat jól bevált bérletünk, amelyek közül
négy, a Kocsis, a Ferencsik, a Lukács és a Pászti bérlet elnevezésével a zenekar és a kórus
történetében meghatározó szerepet játszó, nagy művészek emlékét őrzi, kettő, az Opera és
a Próbatermi bérlet pedig a sorozat műfajára, illetve a hangversenyek atmoszférájának
közvetlenségét megteremtő helyszínre utal. Mint minden évadban, ezúttal is arra
törekedtünk, hogy bérleteinkben a művek csoportosítása ízlés-, stílus- és műfaji
preferenciákat követve úgy rajzoljon ki markáns profilt, hogy ugyanakkor egyetlen bérlet
hangversenyeinek látogatóját se fenyegesse az egyhangúság veszélye.

Az évad műsorán, mint mindig, ezúttal is megtalálhatók a törzsrepertoár
legkedveltebb darabjai. Megszólalnak jelentős szimfóniák: Beethoventől a II., az V., a VI. és a
VII., Schubert V. szimfóniája, Mendelssohn ritkán hallható remeke, a Lobgesang (Dicsőítő
ének) alcímet viselő II. szimfónia, Brahms III. szimfóniája, Saint-Saënstól a mindig lenyűgöző
hatást keltő III., c-moll („Orgona”-) szimfónia. Hallhatunk olyan szimfonikus alkotásokat, mint

Schubert költői Rosamunde-nyitánya vagy Smetana lendületes és folklorisztikus Eladott
menyasszony-nyitánya, Liszt Orpheusz és Richard Strauss Hősi élet című szimfonikus
költeménye. Antikvitást megidéző, kifinomult színvilágával csábít Debussy szimfonikus
prelűdje, az Egy faun délutánja, karaktergazdagságával és üdeségével hódít Bizet
L’Arlésienne (Az arles-i lány) szvitje. Az érzelmekben és indulatokban gazdag, bámulatra
méltón virtuóz romantikus versenyművek kedvelőinek sem kell hiába várniuk: az évad
folyamán felhangzik két vérbeli közönségkedvenc, Csajkovszkij b-moll és Grieg a-moll
zongoraversenye. Szintén a versenymű műfaji területén ígér emlékezetes élményt Saint-
Saëns a-moll gordonkaversenye. És ha már a közönség kedvenceit említettük, a 2025/2026-
os évad programján minden idők egyik legnépszerűbb szimfonikus sikerdarabja, az eredeti
zongorasorozat alkotója, Muszorgszkij, és a hangszerelő, Ravel Egy kiállítás képei című
ciklusa is szerepel. Aki pedig a színes képeskönyvek lapozgatása helyett spirituális
elmélyülésre vágyik, hallgassa meg a 20. század egyik legátszellemültebb vallásos művét,
Stravinsky Zsoltárszimfóniáját.

Az alaprepertoár nagy népszerűségnek örvendő, nagyszabású műveit főként a Kocsis
és a Lukács bérlet koncertprogramjaiban találja meg az érdeklődő, míg a Ferencsik bérlet
elsősorban a 18. századi barangolások terrénuma. A bécsi klasszika nagyjai közül Haydnt a
87-es számú A-dúr és a 101-es D-dúr szimfónia („Az óra”) mellett a C-dúr notturno és a G-dúr
hegedűverseny képviseli. A bőséges Mozart-kínálatból nemcsak a második és az ötödik
estére jut egy-egy mű (4., Esz-dúr kürtverseny, C-dúr, „Linzi” szimfónia), de az öt koncertből
álló bérlet teljes negyedik hangversenye Wolfgang Amadeus kompozícióiból áll, és nem is
akármilyenekből. Csupa nevezetes remekmű hangzik fel:
a Don Giovanni-nyitány, a c-moll zongoraverseny és a „nagy” g-moll szimfónia – vagyis
komoly alkotásokból válogatott, sok részletében drámai „moll műsort” hallunk.
Vashegyi György koncepciója szerint a Nemzeti Filharmonikusok nemcsak a bécsi
klasszika Haydn és Mozart munkásságával fémjelzett fejezetét hódítja vissza (Beethoven
műveit sohasem mellőzte), de fontosak a stiláris környezetet megteremtő egyéb mesterek is.
Ennek megfelelően a Ferencsik bérlet ebben az évadban kínál Albrechtsberger-, Hummel-,
Boyce- és Kraus-darabokat is – e műsorszámokat akár egy későbbi bekezdésben, a
ritkaságok, különlegességek felsorolásakor is bátran említhetnénk. Sőt, a záró koncerten a
19. században született Pasculli és Schubert muzsikájával ki is tekintünk a bérlet „hazai tájait”
jelképező bécsi klasszika területéről.

Sokszor, sokan elmondták és leírták már, de nem lehet elégszer ismételni: Kocsis
Zoltán meghatározó jelentőségű főzeneigazgatói munkássága tette hangsúlyossá –
mindenekelőtt az emlékezetes Richard Strauss-sorozattal – az operaműfaj jelenlétét a
Nemzeti Filharmonikusok repertoárjában. Vashegyi György számára kézenfekvő, sőt,
legszemélyesebb művészi törekvéseivel egybevágó e hagyomány folytatása, így a
2025/2026-os évad műsorában is teljes önálló bérlet foglalja magába a hangversenyszerű
operaelőadásokat. Egy olasz, egy orosz és egy francia művel találkozhatunk, valamennyi
eredeti nyelven hangzik fel. A háromból Verdi Nabuccója és Csajkovszkij Anyeginje a műfaj
legnagyobb és legnépszerűbb 19. századi remekei közé tartozik, egy opera, Léo Delibes Jean
de Nivelle című alkotása pedig igazi ritkaság. A Coppélia és a Lakmé szerzőjének 1880-ban

bemutatott háromfelvonásosa a francia történelem egy ténylegesen élt (15. századi)
szereplőjének történetét dolgozza fel. A premier idején nagy sikert aratott, mára azonban
elfeledték és felfedezésre vár. Fontos megemlítenünk, hogy a kizárólag nemzetközi hírű
külföldi énekesek közreműködésével megvalósuló, hanglemezfelvétellel is egybekötött
produkció, mint több más korábbi bemutató, a francia zenekultúra sok kallódó értékét új
életre keltő Palazzetto Bru Zane és a Nemzeti Filharmonikusok együttműködéseként valósul
meg – természetesen Vashegyi György vezényletével.
A Jean de Nivelle említése vezet el az évad egyik legfontosabb jellemzőjéhez, amelyet
jószerével valamennyi bérlet műsorával kapcsolatban indokolt szóba hoznunk: a ritkaságok,
különlegességek, Magyarországon eddig nem vagy kevéssé játszott művek bemutatásához –
és ezzel értelemszerűen a repertoár bővítéséhez. A 2025/2026-os hangversenyeken
hallhatjuk (időrendi sorrendben) Édouard Lalo Le Roi d’Ys (Ys királya) című operájának
nyitányát – amely persze már nem abszolút újdonság, inkább örömteli visszatekintés a
francia romantikus opera 2024 januárjában lezajlott (természetesen a Nemzeti
Filharmonikusok által abszolvált) sikeres bemutatójára. A Ferencsik bérlet október 15-i első
hangversenyén elhangzó két Albrechtsberger-szonáta (a Sei sonate sorozat harmadik és
negyedik darabja), valamint Hummel d-moll miséje is hézagpótló újdonság. Másnap, október
16-án, a Ferencsik bérlet második estje folytatja az ismerkedések sorát Hummel B-dúr
nyitányával, Haydn C-dúr notturnójával és a Philipp Emanuel Bach-kortárs angol William
Boyce D-dúr szimfóniájával. A repertoár frissítésének fontos törekvésével hozhatjuk
összefüggésbe a november 15-i Próbatermi vendégség teljes (!) műsorát is, amely a 90 éves
Arvo Pärt és Észak zeneszerzőinek műveiből ígér válogatást. Az évad egyik legnagyobb
eseményeként várjuk a bérleten kívüli karácsonyi koncertet, amelyen eredeti nyelven,
világhírű francia előadók közreműködésével csendül fel Berlioz Magyarországon ismeretlen
oratóriuma, a L’enfance du Christ (Krisztus gyermekkora), Vashegyi György vezényletével. A
Nemzeti Énekkar január 29-i, Pesti Vigadó-beli tematikus hangversenye, a Viaggio Italiano
(Itáliai utazás) a koncerten felhangzó Bruno Bettinelli-, Pietro Clausetti-, Morten Lauridsen-,
Jonathan Dove- és Willem Jeths-művek jóvoltából ugyanúgy teljes egészében „ismerkedési
est”-ként fogyasztható, mint az Arvo Pärt-jubileumhoz kapcsolódó korábbi, próbatermi
esemény.

Február 4-én a Pesti Vigadóban Robert Volkmann III. Richárd-nyitánya a magyar
romantikus zene ismeretlen fejezetét idézi, hiszen a német szerző évtizedeken át a
budapesti Zeneakadémia tanára volt, munkássága a mi zenetörténetünk része. Február 18-
án, a Zeneakadémia Nagytermében Joseph Martin Kraus c-moll szimfóniáját hallgatva
megtudhatjuk, milyen egy Mozart-kortárs svéd zeneszerző zenéje. Különlegesnek ígérkezik a
19. századi születésű, ám már a 20. század húszas éveiben meghalt Antonio Pasculli
Oboaversenye, amelyet Donizetti La Favorita (A kegyencnő) című operájának témáira írt – a
művet március 4-én, a Zeneakadémián hallgathatjuk meg világklasszis előadó, François
Leleux tolmácsolásában. Azt, hogy még Mozart életművében is találhatunk ritkán játszott
műveket, meggyőzően bizonyítja a Kocsis bérlet negyedik estje április 1-jén a Müpában,
ennek műsorán ugyanis egyfelől a d-moll Kyrie, másfelől a Thamos, Egyiptom királya című
kísérőzenéből készült hangszeres szvit számít raritásnak. Ráadásul ugyanezen a

hangversenyen a szünet után az első kettőt egy harmadik ritkaság, Rossini Stabat Matere
követi. A Lukács bérlet kínálata az első koncert már említett Volkmann-különlegessége után
a második és a harmadik esten is meglepi még egy-egy ritka csemegének számító nyitánnyal
a közönséget: április 10-én Csajkovszkij A vihar című nyitányfantáziája kínál újabb példát a
zeneszerző Shakespeare iránti rajongására, május 7-én pedig Schumann kései Julius Caesar-
nyitánya vezeti be a Pesti Vigadó-beli koncertet, sőt Korngold Sok hűhó semmiért-szvitje is
terítékre kerül. (Bizonyára feltűnt: a Lukács bérletnek nemcsak mindhárom estje indul egy-
egy romantikus nyitánnyal, de valamennyi ritkaság hátterében Shakespeare egy-egy
színdarabja áll. A bérlet estjeinek többi műsorszáma is egymásra utal, hiszen másodikként
mindhárom alkalommal egy-egy közelmúltbeli magyar művet hallunk, a szünet után pedig
ugyancsak mindháromszor egy-egy Beethoven-szimfónia teszi fel a koronát a programra.)
Oratorikus szenzációként nem egyedül Berlioz műve, a Krisztus gyermekkora kívánkozik
említésre az évad műsorából, de Massenet La Vierge (A Szűz) című alkotása is, amelyet négy
jelenetben, egy szünettel, francia nyelven, magyarországi bemutatóként hallanak az
érdeklődők a Pászti bérlet negyedik estjén, április 29-én, a Pesti Vigadóban, Vashegyi György
vezényletével. Felfedeznivalót tehát bőségesen kínál a Nemzeti Filharmonikusok 2025/2026-
os évadja.

A kórusmuzsikára összpontosító Pászti bérlet izgalmasnak ígérkező magyarországi
bemutatóját az imént említettük. A négy alkalomból álló hangversenysorozat előző három
estje közül kettő ünnepi hangverseny. Október 31-én a 80 éves Antal Mátyást köszöntjük: a
kiváló kóruskarnagy negyedszázadon át állt a Nemzeti Énekkar élén; ezen a koncerten
Haydn, Bartók és Stravinsky egy-egy művét vezényli. Március 10-én pedig maga a kórus az
ünnepelt, a Nemzeti Énekkar, amely éppen feleannyi idős, mint egykori karigazgatója. A
negyvenéves együttes jelenlegi vezetője, Somos Csaba irányításával szólaltatja meg Brahms
és Mendelssohn zenéjét. Csupa ritkán hallható remekmű követi egymást ezen a különleges
estén: felhangzik a Schicksalslied (A Sors dala), a Hör’ mein Bitten himnusz és a „Dicsőítő
ének”-ként is ismert 2., B-dúr szimfónia.

A Próbatermi bérlet estjei közül az Arvo Pärt kilencvenedik születésnapja előtt
tisztelgő hangversenyről már szó esett, a további három eseménynek elég a címét
említenünk annak érzékeltetéseképpen, milyen izgalmas zenei tartalmakra számíthatunk:
január 17-én Viva Mozart! címmel adnak kamarakoncertet a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
és a Nemzeti Énekkar művészei, a február 14-i alkalom a Filharmonikus farsang címet viseli,
végül március 14-én női komponisták mesterművei szólalnak meg. A szezon három bérleten
kívüli hangversenye közül az első a hagyományos évadnyitó koncert, amelyen szeptember
25-én Lalo-, Dohnányi- és Bartók-művek szólamai kerülnek a kottapultokra, s az estet
természetesen a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényli. A második bérleten kívüli
esemény a karácsonyi hangverseny, amelyen a Berlioz-oratórium hangzik fel, végül a
harmadik bérleten kívüli est A magyar klasszikus zene napján, Kocsis Zoltán születésének
évfordulóján, május 30-án válogat a múlt és a jelen hazai zenei termésének klasszikus és új
értékeiből.
Az utóbbi programhoz kapcsolódva érdemes szót ejtenünk arról, hogy a Nemzeti
Filharmonikusok, mint a korábbi évadokban, 2025/2026-ban is elsőrendű hivatásának tartja a magyar zenei értékek népszerűsítését. Az évad során hallhatjuk a zenekar és a kórus
koncertjein Dohnányi zenéjét (Ruralia Hungarica, Hangversenydarab csellóra és zenekarra),
megszólalnak Bartók művei (A kékszakállú herceg vára, Cantata profana), felcsendül Liszt
muzsikája (Orpheusz), megismerkedhetünk Beischer-Matyó Tamás kompozíciójával
(Zsoltársorok), a százéves zeneszerzőt köszönti Kurtág Brácsaversenye, újra találkozhatunk
Petrovics Emil 5. kantátájával és Orbán György Sopra canti diversi című vonószenekari
darabjával, A magyar klasszikus zene napján Dohnányi Hangversenydarabja előtt Liszt és
Kodály művei szólalnak meg Kocsis Zoltán átiratában (Ave Maria, Magyar népzene), a
koncert második felében pedig Gyöngyösi Levente Missa „Vanitas vanitatum” című alkotása
képviseli a kortárs magyar muzsikát.

A nyári martonvásári kastélykoncerteken a IV., a VI. és a VIII. szimfóniát, a Kismartoni
misét, a Coriolan-nyitányt, a G-dúr zongoraversenyt és a két hegedűrománcot hallhatja a
közönség, a három júliusi est karmestere Somos Csaba, Vashegyi György, illetve Farkas
Róbert, a misében közreműködik a Nemzeti Énekkar, valamint Kristófi Ágnes, Busa Gabriella,
Körmendy Flórián és Cserményi Zsombor, a zongoraverseny magánszólamát Kovács Gergely
játssza, a két románcban a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertmestere, Falvay Attila lép
szólistaként közönség elé. A Beethovennel a szabadban hagyományos koncertsorozatát
szokás szerint esőnapokkal hirdeti meg a Nemzeti Filharmonikusok menedzsmentje.

A közönségre, amióta világ a világ, nemcsak a művek gyakorolnak vonzerőt, legalább
annyira az előadók is. A 2025/2026-os évadban Carlo Montanaro, Benjamin Bayl, Andrea
Battistoni, Lawrence Foster, Andrea Marcon, Jean-Claude Casadesus, François Leleux, Pier
Giorgio Morandi személyében nagyszerű külföldi karmesterek állnak a pulpitusra. Akadnak
közöttük idősek és fiatalabbak, akadnak olyanok, akik elsősorban a szimfonikus repertoárt
vezénylik, mások „mindenevők”, megint mások az operaműfaj specialistái, akadnak
hagyományos gondolkodásúak és olyanok is, akik kifejezetten a historikus előadásmódban
jeleskednek. Vagyis a lista nemcsak az életkor és a nemzeti hovatartozás, de az előadói
felfogás tekintetében is sokszínű. Csupán egyetlen téren egységes a vendégdirigensek
gárdája: valamennyien nagy tudású, igényes, jelentős tapasztalattal bíró művészek. A hazai
karmesterek társadalmát Héja Domonkos, Hontvári Gábor, Erdélyi Dániel és Kovács János
képviseli a Nemzeti Filharmonikusok 2025/2026-os évadjának hangversenyein – és persze a
főzeneigazgató, Vashegyi György, a Nemzeti Énekkar karigazgatója, Somos Csaba, valamint a
születésnapi hangverseny nyolcvanéves ünnepeltje, Antal Mátyás.

Nagyszerű külföldi és hazai hangszeres szólistákban sem szűkölködik az évad.
Hallhatjuk Magyar Valentin, Balog József, Bizják Dóra, Berecz Mihály és a rendkívüli
tehetségű fiatal Alexander Malofeev zongorázását, világklasszis brácsást üdvözölhet a
közönség Szűcs Máté, és élő legendát a gordonkaművész Perényi Miklós személyében.
Gyönyörködhetünk a trombitás Boldoczki Gábor és a kürtös ifj. Gál László telt hangjának
fényében. Izgalmas lesz megismerkedni az örmény származású, francia illetőségű hegedűs,
Chouchane Siranossian érzékeny játékával és a szintén Franciaországból érkező csellista,
Aurélien Pascal szuggesztív és virtuóz előadásmódjával. Különleges öröm lesz újra látni és
hallani egy régi kedvencünket: François Leleux egy személyben a világ egyik legjobb oboása és kiváló karmester – régi jó szokása, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közönségét
mindkét tevékenységének eredményeivel megörvendezteti.

A legnehezebb feladathoz legvégül érkezünk, amikor a Nemzeti Filharmonikus
Zenekar és a Nemzeti Énekkar koncertjeinek énekművész vendégeiről kell szólni. Nem azért,
mert olyan kevesen vannak, hanem éppen ellenkezőleg: mert olyan impozáns a lista, és mert
a felsoroláskor nehéz volna eldönteni, kit is hagyjunk ki, hiszen mindenki fontos. Az
évadnyitó koncerten Bartók Kékszakállújában Judit és a Herceg szólamát két külföldön is
ünnepelt magyar énekes, Láng Dorottya és Bretz Gábor formálja meg. Antal Mátyás
születésnapi estjén Bartók Cantata profanájában az apának Sebestyén Miklós, a fiúnak László
Boldizsár kölcsönzi orgánumát. A Nabucco előadásán a címszerepet kiváló mongol bariton,
Amartüvshin Enkhbat alakítja, Abigélként az uruguayi szoprán, Maria José Siri lép színpadra,
a produkció Zakariás főpapja az orosz basszus, Evgeny Stavinsky, mellettük Vörös Szilvia,
Horváth István, Szalai Ágnes, Varga Donát és Gáspár István énekli az opera további szerepeit.
A Krisztus gyermekkora teljes vokális szólistagárdája francia énekes-kiválóságokból áll: Cyrille
Dubois, Antoinette Dennefeld, Lysandre Châlon és Thomas Dolié szavatol az előadás stiláris
és nyelvi hitelességéért. Érdekesség, hogy egy hónappal később Cyrille Dubois-val ismét
találkozhatunk: ezúttal a Jean de Nivelle-ként, Delibes operájában. Partnerei: Mélissa Petit,
Marie-Andrée Bouchard-Lesieur, Judith van Wanroij, Tassis Christoyannis, François Rougier,
Jean-Philippe McClish, Juliette Mey és Adrien Fournaison.

A Nemzeti Énekkar jubileumi koncertjének három szólistája Pasztircsák Polina, Horti
Lilla és Brickner Szabolcs, a Mozart–Rossini esten Selene Zanetti,
Francesco Demuro, Schöck Atala és Bretz Gábor alkotja az olasz–magyar szólistakvartettet. A
Lukács bérlet második estjén Petrovics Emil V. kantátájának basszusszólistája Cserményi
Zsombor. Az Anyegin néhány fontos szerepére kiváló orosz művészeket sikerült szerződtetni:
Tatjana Anna Shapovalova, Anyegin Alexey Markov, Gremin herceg Konstantin Fedotov.
Mellettük Busa Gabriella, Brickner Szabolcs, Varga-Szathmáry Judit, Körmendy Flórián,
Labant Árpád Bence és Lehőcz Andrea képviseli a magyar énekestársadalom értékeit.
Massenet La Vierge (A Szűz) című oratóriumának egyetlen szólistája, Mária megjelenítője a
kiemelkedő francia mezzoszoprán, Aude Extrémo. Végül A magyar klasszikus zene napján a
Kodály–Kocsis produkció (Magyar népzene) és Gyöngyösi Levente miséje sikerét Nagy Anna
Sára, Dékán Jenő, Gáspár István, Zemlényi Eszter és Cser Krisztián tudása-tehetsége szolgálja.

A regény új, színpadi változatát mutatják be a Vígszínházban
Jane Austen kultuszregénye, a Büszkeség és balítélet több mint 200 éve jelent meg, de a
benne szereplő problémákat és kérdéseket ma is aktuálisnak érezzük. A történet
középpontjában Elizabeth Bennet és Mr. Darcy találkozása áll: a nőnek a saját
előítéleteivel, míg a férfinak a büszkeségével kell megküzdenie, hogy végre egymásra
találjanak. A Büszkeség és balítélet új színpadi változatát március 8-án Valló Péter
rendezésében, többek között Waskovics Andrea, Wunderlich József, Varga-Járó Sára,
Medveczky Balázs, Hegyi Barbara, Lukács Sándor, Ertl Zsombor, Halász Judit, Szász Júlia,
Szilágyi Csenge, Gyöngyösi Zoltán és Balázsovits Edit szereplésével mutatják be a
Vígszínházban.

A Büszkeség és balítélet 1813-ban jelent meg, magyarul azonban csak 1958-ban adták ki. Az
érzékeny emberismeretről tanúskodó, angolosan szórakoztató, az egyéni, illetve társadalmi
hibákat élesen kifigurázó mű erényeit a sikeres filmfeldolgozások, televíziós sorozatok csak
felerősítették, újra és újra rabul ejtve a közönséget. Jane Austen regénye azonban jóval több,
mint egy romantikus történet. Finoman kidolgozott társadalomkritika, mely a korabeli Anglia
normáit, elvárásait, a házasság intézményét, a női és férfi szerepeket vizsgálja. A szerelmesek
bonyodalmain keresztül Austen árnyaltan mutatja be az előítéletek káros hatását és az
önismeret fontosságát. Abban a korban, amikor a fiatal nők számára a biztos jövő záloga a jó
házasság volt, forradalmi kérdésekkel foglalkozott: a nők jogaival és érvényesülési
lehetőségeivel.

A Vígszínház történetében több mint százéves hagyománya van a nagyregények színpadi
adaptációjának. A Büszkeség és balítéletet Valló Péter állítja színpadra: „A Vígszínház
történetének fontos mérföldkövei a látványos, sokszereplős, kosztümös történeti darabok.
Kálmán Eszter díszlet- és jelmeztervezővel olyan esztétikát próbáltunk megteremteni,
melyben megmarad az érzülete a korabeli Angliának, ám a stilizációk, a színválasztások mégis
maivá teszik. Emellett egy valamelyest korszerűsített szövegre kell számítani: kevésbé epikus
nyelvre, a megszokottól eltérő iróniával. Austen ugyanis egy kifejezetten ironikus és
önironikus szerző, és ezt minden eszközzel megpróbáltuk visszaadni Kovács Krisztina
dramaturggal, akivel közösen készítettük az adaptációt. Mindehhez Mester Dávid olyan zenei
világot alkotott, amely felidézi a kort, közben megteremti azt az érzületet is, hogy itt vagyunk
a jelenben.”

A történet szerint amikor a szabad gondolkodású, éles eszű Elizabeth találkozik a jóképű, de
titokzatos Mr. Darcy-val, a férfi büszkesége és a lány előítéletei minden vonzalmat
elfojtanak. Ahogy a sorsuk újra és újra összegabalyodik, vonzalmuk egyre csak fokozódik, de
mielőtt szerelmük beteljesülhetne, le kell győzniük saját gyengeségeiket és sok más akadályt.
„Imádom ezt a díszletet. Csodálatos világot álmodott színpadra Kálmán Eszter, még így is
imádom, hogy néha botladozunk benne a szintkülönbségek és a meglepő formák miatt. De
talán Darcy is ilyen botladozó, érzékeny ember, aki ugyan nagyon erős és határozott
értékrendet kapott édesapjától, akit korán elveszített, mégis ki van szolgáltatva az
érzékenységének és a büszkeségének. És persze az előítéleteinek, amelyeket nagyon lassan,
mély belső vívódások útján tud csak levetkőzni” – emeli ki a Mr. Darcy-t alakító Wunderlich
József. „A történet végére egy egészen más Darcy-t látunk. Mintha a lelke kiszabadulna az
előítéletek börtönéből, és hirtelen szárnyra kapna…” – teszi hozzá.

A saját útját járó, a sorsát a maga értékrendje szerint alakító Elizabeth Bennet szerepében
Waskovics Andrea lép színpadra: „Elizabeth önérzetes, szabad, az érzései irányítják, nem
akar hinni a társadalmi konvenciókban, a maga módján lázad ellenük, viszont ő is vágyik a
szerelemre. De nem akar csak azért valakivel együtt lenni, hogy a normáknak megfeleljen.
Amikor találkozik ezzel az erős érzéssel, nem ismeri fel. A Darcy-val való találkozása
ráébreszti őt a saját korlátaira is. Azt hisszük magunkról, hogy tévedhetetlenek vagyunk, de
tévedünk. Nagy erő kell hozzá, hogy beismerjük ezt saját magunknak.”
A Büszkeség és balítélet március 8-tól Valló Péter rendezésében, Bodor Johanna
koreográfiájával, élő zenei kísérettel látható a Vígszínházban. Az előadásban Waskovics
Andrea, Wunderlich József, Varga-Járó Sára, Medveczky Balázs, Hegyi Barbara, Lukács
Sándor, Virágh Panna, Ertl Zsombor, László Rebeka, Halász Judit, Szász Júlia, Szilágyi Csenge,
Gyöngyösi Zoltán, Balázsovits Edit, Karácsonyi Zoltán, Bölkény Balázs, Janó-Szegi Eszter és
Magyar Jázmin Őzike lép színpadra.

Jane Austen: Büszkeség és balítélet
A színpadi változatot készítette: Kovács Krisztina és Valló Péter 
ELIZABETH BENNET: Waskovics Andrea
MR. DARCY: Wunderlich József
JANE BENNET: Varga-Járó Sára
MR. BINGLEY: Medveczky Balázs
MR. BENNET: Lukács Sándor
MRS. BENNET: Hegyi Barbara
LYDIA BENNET: Virágh Panna m.v.
WICKHAM, katonatiszt: Ertl Zsombor
MARY BENNET: László Rebeka e.h.
KITTY BENNET: Janó-Szegi Eszter m.v. / Magyar Jázmin Őzike m.v.
LADY CATHERINE DE BOURGH: Halász Judit
CHARLOTTE LUCAS: Szász Júlia m.v.
WILLIAM COLLINS, tiszteletes: Gyöngyösi Zoltán
CAROLINE BINGLEY: Szilágyi Csenge
MRS. GARDINER: Balázsovits Edit
MR. GARDINER: Karácsonyi Zoltán
FORSTER EZREDES: Bölkény Balázs
Valamint: Bogdánfi-Tóth Klaudia, Drahota Albert, Dzsupin Ádám, Koller Nikolett, Magyar Lili,
Mezei Ábel, Mező Máté, Orosz Gergő, Pecz-Péli Luca, Tóth Brigitta
Hegedű: KISS-VARGA ROBERTA IZABELLA / ZSÓTÉR ZITA
Brácsa: KALOCSAI ESZTER / KISS-VARGA ROBERTA IZABELLA
Cselló: TIBORCZ BALÁZS / RÁDLI RAMÓNA
Fuvola: SZ. TÓTH ÁGNES / GOMBÁR ANIKÓ
Ütőhangszerek: STANDOVÁR MÁTYÁS 

Zongora: MESTER DÁVID
Díszlettervező: KÁLMÁN ESZTER
Jelmeztervező: KÁLMÁN ESZTER
Koreográfus: BODOR JOHANNA
Dramaturg: KOVÁCS KRISZTINA
Zene: MESTER DÁVID
Világítástervező: CSONTOS BALÁZS
Ügyelő: RÖTHLER BALÁZS, VARGA MIKLÓS
Súgó: GÁL TÜNDE
Rendezőasszisztens: EFSTRATIADU ZOÉ
Rendező: VALLÓ PÉTER

Az előadást 12 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

További információ, jegyek

Irodalmi sorozatot indít a Centrál Színház

Március 24-én Nyáry Krisztián és Papp János vendége: Karafiáth Orsolya

Március 24-én költészeti sorozatot indít a Centrál Színház. Minden hónapban egy közkedvelt magyar költő lesz az est vendége. Az első két alkalommal Karafiáth Orsolya és Varró Dániel a meghívottak.  Az este moderátora Nyári Krisztián, a játékmester pedig a színház lelkes doyenje Papp János. A költészet világa végtelen – miért ne barangolhatnánk benne? A Lehet egy költővel több? havonta egyszer erre a kalandra invitálja a nézőket.

Az első estre 2025. március 24. 19.30 órakor kerül sor a Centrál kisszínpadán. Nyáry Krisztián író és Papp János színművész vezetésével indulunk útra, hogy ismert és kevésbé ismert versek, levelek és történetek révén nyerjünk bepillantást Juhász Gyula, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső szerelmi lírájába és múzsáik sorsába. Sok humorral, néha meglepő fordulatokkal, olykor pedig a nyomdafestéket alig tűrő anekdotákon keresztül kelnek életre a költők. Az első est vendége Karafiáth Orsolya.

A verseket: Mészáros Piroska, Rada Bálint és Papp János, a Centrál színészei tolmácsolják. A szövegeket válogatta és szerkesztette: Horváth Panna és Papp János.

„A hatvanas hetvenes években az volt, ma nem divat a költészet. Akkor sok tízezres példányban fogyott Latinovits József Attila lemeze, a költői estek akár az Egyetemi Színpadon, akár a Fészekben, a Fáklya klubban tömve voltak. Nagy László, Weöres Sándor, Pilinszky, Petri szent emberek voltak, megszólalásaikhoz igazodni kellett. Ma búvópatak, túlvilági folyó a költészet, pedig merítkezni benne ma is csodatevő. Egy kísérletet biztosan megér!”- ajánlja Puskás Tamás a Centrál igazgatója újdonságukat.

„Hetven éve is van, hogy rabul ejtett a költészet. Mi leszel, ha nagy leszel? - kérdezték. Költő! – hangzott a válasz. De nem ám akkora, mint a Petőfi - nagyobbnak gondoltam. Nem lettem költő, de színészként hamar megértettem, hogy minden vers dráma, tragédiától a komédiáig. Ez ihlette a Lehet egy költővel több? című előadássorozat tervét, melyre minden verskedvelőt szeretettel várok! – tette hozzá Papp János, az est ötlet- és házigazdája.

Papp János ráhangolója

„Játszunk – így száll énekünk fel, játszunk szavainkkal és életünkkel, mert, jaj, csak az vagyunk, aminek látszunk.” (Illyés Gyula)

Egy este, ahol a költészet nemcsak olvasmány, hanem élmény. Tarts velünk, és legyen egy költővel több az életedben!

Március 9-én, vasárnap, a DJ-k nemzetközi világnapján nyílik meg a Zene Háza és a Tilos Rádió
közös szervezésében megvalósuló Palotai Zsolt emlékkiállítás, amely április végéig ingyenesen
látogatható a Magyar Zene Házában. A megnyitó napján mutatják be a Hangdóm 360 moziban a
Kiégő Izzók filmjét, amit Palotai zenéi inspiráltak, napközben pedig live actek és DJ-k színesítik a
programot.

Palotai Zsolt a modern elektronikus zenei műfajok első számú megismertetője volt Magyarországon,
a Tilos az Á zenei felelőse, a Tilos Rádió egykori alapítója, és sok éven át zenei főszerkesztője. A 2023.
november 18-án elhunyt legendás DJ emlékét ápolva, a Magyar Zene Háza a Tilos Rádióval és Palotai
Zsolt családjával közös szervezésben emlékkiállítást rendez az épület kiállítóterének előcsarnokában.
A hosszú és egyedülálló pályafutásra való visszatekintést a Tilos Rádió felhívására számos egykori
barát, alkotótárs, szervező, partylátogató, rádióhallgató gazdagította fotókkal, videókkal. A kollektív
folyamat eredményeként megszületett audiovizuális installációt a megnyitó alkalmából live actek, DJ-
fellépések és egyéb kísérőprogramok színesítik – Palotai Zsolt rendkívül színes zenei ízléséhez méltó
eklektikában.

Az emlékkiállítást március 9-én 11:00 órakor Horn Márton, a Magyar Zene Háza operatív igazgatója,
Prieger Zsolt, az Anima Sound System alapítója, és Csejdy András publicista, a Tilos Rádió
társalapítója nyitja meg, majd Modul aka Mango live actje hallható a Zene Háza immerzív
mozitermében, a Hangdómban, a Kiégő Izzók vizuális alkotócsoport élő videomixével kísérve.
A program filmbemutatóval folytatódik: 13:00 órától egész estig a Kiégő Izzók kifejezetten a
Hangdóm kupolavásznára készült félórás rövidfilmje látható. A film, amelyet Palotai Zsoltról és
egyedülálló zenei gyűjteményéről, személyes tárgyairól készült felvételek inspiráltak, különleges
emléket állít a trendformáló és a nagyvárosi party-kultúra origójának tekintett DJ-nek. A film zenei
alapját DJ Palotai egyik utolsó rögzített mixe adja, amely 2023. nyarán hangzott el a Tilos Rádió
adománygyűjtő fesztiválján, a Tilos Maratonon.

A vetítésekkel egy időben a földszinti előadóteremben DJ programokkal várják a közönséget, olyan
ismert nevekkel a lemezjátszók mögött, mint DJ Titusz, Ludmilla, Infragandhi, Zvezda Beta,
Wondawulf, Oliv:R, Mr. Cloud, és Samulkuw.

Az április végéig látogatható kiállítás amellett, hogy DJ Palotai szellemi és fizikai hagyatéka, emléke és
munkássága előtt tiszteleg, a hazai underground elektronikus zenei szcéna korai időszakának is
emléket állít, amelynek a Pro Cultura Urbis-díjas Palotai a kezdetektől fogva markáns alakítója volt.

A kiállításra és a DJ programokra a belépés díjtalan, a Hangdóm vetítések kedvezményes jeggyel
látogathatók, amelyek megváltásával a résztvevők Palotai Zsolt családját támogatják.

Részletes program: https://zenehaza.hu/esemeny/dj-palotai-palotai-zsolt-emlekkiallitas

... hogy egy estére mind barátok leszünk!

Március 17-én új talkshow indul – László Lilla elsőként Szabó Kimmel Tamással beszélget

Március 17-én 19.30 órakor a budapesti Marischka Bisztroban Legyen az! címmel új talkshow indul. László Lilla, a Sláger FM műsorvezetője, több száz bensőséges interjú után kedvenc, ismert művészt hívja havonta egyszer vacsorázni egy nyilvános talkshow est keretében, ahol az ismert vendég a nézőkkel együtt fog vacsorázni. Az este egy igazi hullámvasút lesz, ahol Lilla tabuk nélkül beszélget az adott művésszel, miközben a közönség tagjai is ismerkedhetnek egymással és az este jól ismert főszereplőjével. Az első vendég Szabó Kimmel Tamás, Junior Príma díjas színművész lesz, de a folytatásban szerepel majd többek között Szabó Győző, Balázs Andi, Puskás-Dallos Péter, Csonka András és Győrfi Pál is. Deák Becca és Szekér Gergő kimondottan erre az alkalomra egy dalt is írtak, melynek premierje az első esten lesz.

 A Legyen az! László Lillával, a Sláger FM műsorvezetőjével egy teljesen új kulturális színfoltja kíván lenni a budapesti életnek, ahol kultúra és gasztronómia találkozik egy kis csavarral és zenével fűszerezve. Az est rendhagyósága abban is rejlik, hogy kiváló lehetőséget nyújt az ismerkedésre, hiszen a résztvevők több olyan helyzetben is találják majd magukat, ahol kapcsolódniuk kell egymással, így nem szégyen akár egyedül érkezni. A jelenlévők interaktívan alakítják is majd a beszélgetést.

 A trendektől eltérően ez a show a pillanat művészetén alapul, semmilyen platformra nem kerül ki, így csak az tapasztalhatja meg a feltöltő és életigenlő estét, aki személyesen vesz részt rajta. Az első vendég Szabó Kimmel Tamás, Junior Príma díjas színművész lesz, de a folytatásban szerepel majd többek között Szabó Győző, Balázs Andi, Puskás-Dallos Péter, Csonka András és Győrfi Pál is.

 László Lilla kimondottan erre az alkalomra felkérte két kiváló zenész-énekes barátját Deák Beccat és Szekér Gergőt, akik az est kulcsszavaira megírták és mindig élőben elő is adják majd a Legyen az! című dalt. Március 17-e tehát nem csupán egy új kulturgasztro programsorozat születésének dátuma, de egyben dalpremier is.

FB: Legyen az! László Lillával

Básti Juli és Mucsi Zoltán először szerepelnek együtt színpadon, a Centrál Színház A kripli című előadásában

Március 29-én mutatja be a budapesti Centrál Színház az Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró filmrendező, az Erőszakik forgatókönyvírója és a Három óriásplakát Ebbing határában rendezője, Martin McDonagh fekete komédiáját, A kriplit. Tizenhét évvel ezelőtt egy viharos éjjelen maradt árván Billy. A végtagbénulással küzdő kamasznak lehetősége nyílik új életet kezdeni, mikor megtudja, hogy a szomszéd szigeten hollywoodi filmforgatás készül. A címszerepet Szécsi Bence alakítja. Puskás Dávid bemutatkozó rendezésében édesanyja, Básti Juli és Mucsi Zoltán először szerepel együtt színpadon.

A kripli cselekménye az írországi Inishmaan parányi szigetén játszódik 1934-ben. Itt él a tizenhét éves, kacskakezű-lábú árvagyerek, Billy, akit két nagynénje nevel. Mikor a fiú megtudja, hogy a szomszéd szigeten hollywoodi filmforgatás készül, ő is felkerekedik, hogy meneküljön a szegénységtől és a falubeliek gúnyolódásától. Ő is filmsztár szeretne lenni...

Puskás Dávid bemutatkozó rendezésében édesanyja, Básti Juli és Mucsi Zoltán először szerepelnek együtt. A címszerepet Szécsi Bence alakítja, a további szerepekben olyan nagyszerű színészeket láthatunk majd, mint Magyar Attila, Szabó-Kimmel Tamás, Hermányi Mariann, Pálfi Kata, Mészáros András és Lukács Ádám. A díszlettervező Bagossy Levente, a jelmeztervező Kovács Andrea, az előadás zenéjét pedig a rendező, Puskás Dávid komponálja.  

Martin McDonagh a kortárs dráma csodagyereke. 1970-ben született Londonban, ahol máig is él. 16 éves korában abbahagyta az iskolát és tévénézéssel valamint rádiójátékok írásával foglalatoskodott, amelyekből huszonkettőt visszautasított a BBC. Első darabját, a Leenane szépét 1996-ban nyolc nap alatt írta. A kripli szintén ebben az évben született. Csak Shakespeare-nek sikerült előtte, ami Martin McDonaghnak: 1997-ben egyszerre négy darabja futott Londonban.

Színházi munkái mellett talán még többen ismerik filmes pályafutását. 2009-ben Oscar- és BAFTA díjra is jelölték első egész estés mozifilmje, az Erőszakik eredeti forgatókönyvéért. 2017-es rendezése, a Három óriásplakát Ebbing határában a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon debütált, és jelölték a fesztivál nagydíjára, az Arany Oroszlánra. Öt BAFTA-díjat és négy Golden Globe-díjat nyert el, köztük a legjobb film, forgatókönyv, női főszereplő és a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. A 90. Oscar-gálán hét Oscar-díjra jelölték, ebből Frances McDormand a legjobb női főszereplő díjat, Sam Rockwell pedig a legjobb férfi mellékszereplő díjat kapta meg. Legutóbbi filmjét, a Sziget szellemét tíz BAFTA-díjra, nyolc Golden Globe-díjra, öt Screen Actors Guild-díjra és kilenc Oscar-díjra jelölték.

“A kripli világa borús, az életre kevéssé alkalmas szigeti világ, ahol minden nehézség dacára, emberek élnek, és mint minden ember, ők is a boldogságot keresik. Ez az ellentét valamint Martin McDonagh sötét és brilliáns humora, a számkivetettség témája fogott meg leginkább a darabban, melynek színpadra viteléhez elképesztő csapat verbuválódott. Ajánlom az előadást mindenkinek, aki szeret nevetni, aki érezte már magát egyedül, vagy akár csak szeretné látni Básti Julit és Mucsi Zoltánt együtt a színpadon” – nyilatkozta az előadás rendezője, Puskás Dávid.

Kulisszatitok

Puskás Dávid 2018-ban kezdte meg a tanulmányait a New York Film Akadémián bátyjával, Samuval. 2019-ben transzferált a Los Angeles-i kampuszra, ahol a program hátralévő három évét töltötte. „Az egyetem nagy előnye volt, hogy szorosan együtt tartotta a párhuzamos osztályba járó filmkészítőket és minket, színészeket, így egyszerű volt az átjárás és gyakoriak a közös munkák. Elég gyorsan felálltak a “csapatok”, akikkel együtt dolgoztunk, és nagy örömömre engem pont az a három filmes szemelt ki a negyvenből, akikkel én is akartam dolgozni. Jók voltak a szakórák reggeltől estig, utána pedig már rohantam is forgatni akár reggelig, csak hogy másnap kezdődjön minden elölről” – tudjuk meg a debütáló rendezőtől.

Horror musical a Pesti Színházban

Seymour, az ügyetlen botanikus és különleges növénye, Audrey II fantasztikus története
Roger Corman 1960-ban – Charles B. Griffith forgatókönyve alapján – forgatott, fekete-
fehér filmváltozata óta tartja rettegésben és fakasztja nevetésre a közönséget. A film
alapján készült, 1982-ben bemutatott horror musical pedig minden rekordot megdöntött
az Off-Broadwayn, bejárta az egész világot, és most, negyven év után Varró Dániel új
fordításában visszatér a magyarországi ősbemutató helyszínére, a Pesti Színházba.

A Rémségek kicsiny boltját március 1-jén Novák Eszter rendezésében, Orosz Ákos, Radnay
Csilla, Seress Zoltán, Brasch Bence, Kovács Patrícia, Majsai-Nyilas Tünde, Márkus Luca,
Szántó Balázs, Herczeg Tamás és Vatamány Atanáz szereplésével mutatják be.
„Azt hiszem, ez a valaha volt legbizarrabb, legviccesebb és legőrültebb előadás” – írta egy
kritikus a Rémségek kicsiny boltja 1982-es bemutatója után. Alan Menken és Howard
Ashman első nagyszabású közös munkája óriási sikert aratott az Off-Broadwayn. A közönség
imádta az előadás frissességét, nem szokványos történetét, humorát és fülbemászó zenéjét.
A párosra ennek köszönhetően figyelt fel Hollywood, és váltak a legnagyobb Disney-sikerek
szerzőivé. A Rémségek kicsiny boltja pedig az elmúlt évtizedekben világszerte az egyik
legnépszerűbb musical lett, 1986-ban Frank Oz rendezésében még kultfilm is készült a
történetből.

A Rémségek kicsiny boltját március 1-jén Varró Dániel új fordításában mutatják be a Pesti
Színházban. „Rajongásig szeretem ezt a musicalt, rég voltam olyan lelkes, mint amikor
felkértek rá, hogy fordítsam le. Nagyon közel áll hozzám az a határokat nem ismerő humor,
amivel gátlástalanul parodizál mindent a görög drámáktól a Fauston át a retró sci-fi-horror
filmekig. Minden szereplő szívszorítóan naiv ebben a darabban, és Alan Menken csodálatos
zenéje még a leghajmeresztőbb vicceket is annyi érzéssel tölti meg, hogy nem lehet nem
együttérezni a saját vesztükbe rohanó, tragikusan komikus hősökkel. Öröm volt újra és újra
meghallgatni a dalokat, amíg a húsbavágóan szellemes szövegek magyar változatán
dolgoztam. Remélem, a közönség is olyan szeretettel fogadja majd, amennyire én szerettem
fordítani.”
„A zenés színházi műfajok komplexitást igényelnek a színművészektől, a munkatársaktól, a
rendezőtől egyaránt. Pláne akkor, ha a mű kifejezett műfaj- és stílusismeretet igényel, hiszen
tele van ironikus és parodisztikus elemekkel, kikacsintó reflexióval. És pláne akkor, ha egy
világméretű, illetve virágméretű összeesküvés áldozatává válhatunk. A horrorparódia
azonban nem tántorítja el az embert, hogy drukkoljon jobb életre vágyó hőseinek” – emeli ki
az előadás rendezője, Novák Eszter.
A történet mozgatórugója kivételesen nem egy élő ember, hanem egy, az emberiség létét
fenyegető, egzotikus növény, amely szeptember havának huszonegyedik napján látszólag a
legártatlanabb és leghétköznapibb helyen bukkan fel, New York egyik nyomornegyedének
kis, félreeső virágüzletében. Audrey II-t Seymour, az ifjú botanikus nevelgeti, és közben a
virágboltban dolgozó eladólányért, Audrey-ért epekedik. „Régóta érdekel a zenés színház, de
még sosem próbáltam musicalben ilyen nagy szerepet. Sokszor erőteljes karaktereket, nem
ritkán negatív hősöket szoktam játszani. Seymour azonban egy törékeny, befelé forduló

figura, aki védi a szerelmét, és emiatt végül az elszabadult húsevő virág gyilkosságaiban
cinkossá válik. Azonban félénk, érzékeny, rebbenékeny lénye mindvégig megmarad. Nagyon
felemelő végre egy ilyen karakteren dolgozni, amelynél a lágyabb, „trubadúrosabb”
húrjaimat pengethetem” – meséli a Seymourt alakító Orosz Ákos. „A műfaj sajátosságaiból
adódóan sztereotip figurákkal dolgozunk, és mivel a mű önmagát is paródiaként
aposztrofálja, már-már olyan, mintha egy képregényt állítanánk színpadra. Mi emberek
szeretnénk hinni egy igazságos világban, ahol akit sokat bántottak, aki kitaszított, lecsúszott,
annak van esélye arra, hogy megmentsék, hogy új életet kezdjen, hogy szeretetet kapjon
valakitől. Ez a történet tulajdonképpen erről szólna, ha nem állna ott a színpad közepén ez a
szörnyeteg húsevő virág, aki mindent felülír... S mindeközben az egész őrületet Alan Menken
elképesztő és nagyszabású zenéje fogja egybe, ami vállaltan panelekkel dolgozik, de azokból
a legminőségibbekkel. Ez a zene egyszerűen mindenkit beszippant, nem lehet kívül maradni”
– teszi hozzá Radnay Csilla.

A Rémségek kicsiny boltja március 1-jétől látható a Pesti Színházban.
Az előadást 14 éven felüli nézőinknek ajánljuk!
Howard Ashman - Alan Menken
Rémségek kicsiny boltja
horror musical
Charles B. Griffith forgatókönyve és Roger Corman filmje alapján

SEYMOUR KRELBORN, ifjú botanikus: Orosz Ákos
AUDREY, eladólány a virágboltban: Radnay Csilla
MR. MUSHNIK, a virágbolt tulajdonosa: Seress Zoltán
DR. ORIN SCRIVELLO, szadista fogorvos: Brasch Bence
CRYSTAL, lány a Skid Row-n: Márkus Luca
RONNETTE, lány a Skid Row-n: Kovács Patrícia
CHIFFON, lány a Skid Row-n: Majsai-Nyilas Tünde
CSAVARGÓ, VEVŐ, RIPORTER, BERNSTEIN, MRS. LUCE,
SKIP SNIP, PATRICK MARTIN: Szántó Balázs
AUDREY II., a növény: Herczeg Tamás m.v. / Vatamány Atanáz m.v.
ALKESZEK, JÁRÓKELŐK, BÁBMOZGATÓK: Harangozó Boglárka, Kóbor Balázs, Nagy Bálint,
Nánási Attila, Vati Luca
Szövegkönyv, dalszövegek: HOWARD ASHMAN
Zene: ALAN MENKEN
Vokális hangszerelés: ROBERT BILLIG
Zenekari hangszerelés: ROBBY MERKIN
Fordító: VARRÓ DÁNIEL
Díszlettervező: FODOR VIOLA
Jelmeztervező: ZEKE EDIT
Koreográfus: BÓBIS LÁSZLÓ

Koreográfus asszisztens: HARANGOZÓ BOGLÁRKA
Dramaturg: HÁRSING HILDA
Bábtervező: HOFFER KÁROLY, FODOR VIOLA
Zenei vezető: KOVÁCS ADRIÁN
Zongorán közreműködik: TEMPFLI ERIK
Világítástervező: FRIEDRICH GERGELY
Ügyelő: D. MUCSI ZOLTÁN
Súgó: JÁROLI HELGA
Rendezőasszisztens: PATKÓS GERGŐ
Rendező: NOVÁK ESZTER

A színdarabot eredetileg a WPA Theatre állította színpadra Kyle Renick produkciós igazgató
irányításával.
A színdarab eredeti bemutatóját a New York-i Oprheum Theatre-ben tartotta a WPA
Theatre, David Geffen, Cameron Macintosh és a Schubert Organization közreműködésével.
A RÉMSÉGEK KICSINY BOLTJA eredeti rendezése Howard Ashman nevéhez fűződik, Edie
Cowan zenei rendezővel együttműködésben.
A színdarabot Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség
képviseli. (www.theatrum-mundi.hu)

További információ, jegyek: https://www.vigszinhaz.hu/Remsegek_kicsiny_boltja

Megkezdődtek A kölyök musical próbái a Magyar Színházban!

A Magyar Színházban elkezdődtek A kölyök című musical próbái, amelyet a több népszerű
zenés művet jegyző, összeszokott szerzőhármas: Pozsgai Zsolt, Nagy Tibor és Bradányi Iván
közösen jegyez. Az alkotók a magyar musicalirodalom egyik legsikeresebb művét hozták
létre, amely Charlie Chaplin legendás filmjének alapötletét dolgozta színpadra és utoljára
Budapesten 30 éve láthatta a közönség.

A musical Nagy Viktor rendezésében kel életre, aki tíz évvel ezelőtt már színpadra állította a
darabot Zalaegerszegen, április 11-től a Magyar Színházban ismét látható lesz lenyűgöző
látványvilággal, bravúros szereposztásban.
„Valahogy korábban rosszul olvastam ezt a történetet, és azt hittem, hogy itt valami Chaplin-
film utánzásáról van szó, de egyáltalán nem erről van szó. Sokkal komplexebb és
szerteágazóbb történet, és nem arról kell szólnia, hogy pálcával, rosszul hangolt zongorákon
és pianínókon összevissza impróznak, hanem az emberi történetről - emlékezett vissza az olvasópróbán Nagy Viktor.
- Ahogy élő színészekkel kezdtem dolgozni, rájöttem, hogy nem kell a Chaplin-figurán
görcsölni, hogy mennyire hasonlít vagy nem hasonlít, mert az egésznek nem ez a lényege.
Nem a film világát kell másolni, hanem az emberi szituációkra, a dramaturgiára és a zenére
kell figyelni – és ez az, ami igazán fontos.”
A darab érzékeny témái, a szeretet és az apaság különleges viszonya nem mentes a
konfliktusoktól, mégis számos humoros, csacska helyzetet eredményeznek, miközben a két
különböző ember boldogan, már-már idilli módon éli mindennapjait.

Az előadás látványvilágát Rózsa István díszletei és Horváth Kata jelmezei teremtik meg, míg
a koreográfiáért Gyenes Ildikó felel, aki a Koldus és királyfi lélegzetelállító koreográfiáját
jegyzi. A zenei vezető és korrepetitor Magony Enikő, akinek munkája biztosítja, hogy a
musical érzelmekkel teli dalainak üzenete mindenki szívét megérintse.
Egy musical, amely az apaság erejéről mesél

A kölyök egy megható történet az apaság felelősségéről és a szeretet hatalmáról. A darab
középpontjában egy nyomorban élő, de rendkívüli szívű csavargó áll, aki egy sorsára hagyott
kisfiút talál az utcán. Ahelyett, hogy hátat fordítana a gyermeknek, sajátjaként kezdi nevelni,
és a maga módján, a szegénység és nehézségek ellenére is a lehető legjobb életet biztosítja
neki. 
A köztük lévő különleges kapcsolat tele van humorral, megható pillanatokkal és szeretetteljes
konfliktusokkal, de mindvégig egyértelmű: a család nem vérségi köteléken múlik, hanem
azon a szereteten, amely összetartja a lelkeket. A musical egyben Chaplin öröksége előtt is
tiszteleg, aki maga is árva volt, és filmjeiben gyakran ábrázolta az elesettek és a társadalom
peremén élők sorsát.

A musicalben Szemenyei János alakítja Charlie Chaplint, a Csavargó szerepében. A kisfiút,
Jackie-t felváltva játssza Gyetvai Martin – akit legutóbb a Hunyadi sorozatban a fiatal
Hunyadi Jánosaként láthattak – és Kocsis Gergő Levente. A további szerepekben olyan kiváló
színészek láthatók, mint Lőrincz Nikol (Madame Foyer, a házmesternő), Jenes Kitti (Mary,
ünnepelt énekesnő) és Pavletits Béla (Ted, a kapitány).

A kölyök musical nemcsak szórakoztató, hanem elgondolkodtató történet is: hűségről,
barátságról, felelősségről és arról szól, hogy a szeretet sokszor váratlan helyekről érkezik az
életünkbe. Az érzelmekkel teli dalok és a színpadi látványvilág egyaránt hozzájárulnak ahhoz,
hogy a nézők számára felejthetetlen élményt nyújtson.

Bemutató: április 11. 19:00

Jegyvásárlás:
https://magyarszinhaz.jegy.hu/program/pozsgai-zsolt-nagy-tibor-bradanyi-ivan-a-kolyok-
164060/1164555