Nézőpontváltó® köszöntők

"A Nézőpontváltó® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

 

Tovább olvasom

22. Olasz Filmfesztivál

Olasz alkotókkal is találkozhatsz a 22. Olasz Filmfesztiválon

November 8-án Sorrentino új filmjével nyit a MittelCinemaFest 2024

November 8-án 19 órakor Paolo Sorrentino az idei Cannes Filmfesztiválon nagy visszhanggal bemutatott Parthenope - Nápoly szépe című alkotása nyitja a 22. Olasz Filmfesztivált a budapesti Puskin moziban. A Budapesti Olasz Kultúrintézet és a Cinecittà közös rendezvényén, a MittelCinemaFesten 12 kortárs olasz filmet nézhet meg a hazai közönség eredeti nyelven, magyar felirattal. Több alkotó is elkíséri filmjét, így a közönség találkozhat majd a 2022-es Sziget Fesztiválon fellépett Margherita Vicario a Berlinalén debütált és számos díjat nyert Gloria! című filmjének női főszereplőjével, Carlotta Gambával. Eljön a 2024-es év legnagyobb olasz kasszasikere, a Jurico, egy külön világ című iskolai film rendezője, Riccardo Milani, a Pohárnok Gergely fényképezte Az a nyár Iréne-nel rendezője, Carlo Sironi és a magyar koprodukcióban készült, a JUNO11 forgalmazásában hamarosan a mozikba kerülő PÁN – A belső sziget egyik rendezője, Gianfilippo Pedote.

November 8-án, pénteken 19 órakor az idei Cannes Filmfesztiválon nagy visszhanggal bemutatott Parthenope - Nápoly szépe című alkotása nyitja a 22. Olasz Filmfesztivált a budapesti Puskin moziban. Az Oscar-díjas A nagy szépség, az Ifjúság és Az ifjú pápa rendezője, Paolo Sorrentino legújabb alkotása igazi szerelmeslevél szülővárosának, a megbabonázóan gyönyörű és sokszínű Nápolynak, miközben az élet nagy kérdései keresi a választ, ahogy azt tőle megszokhattuk. A fantasy drámában olyan hírességeket láthatunk, mint Celeste Dalla Porta, Silvio Orlando (Április, A fiú szobája, Fényes jövő), Luisa Ranieri (Jó barátnők, Luisa Spagnoli – Csokoládé és elegáncia, The Hand of God), Isabella Ferrari (K úr, Egy tökéletes nap, A nagy szépség), és Gary Oldman. A film forgalmazója a Mozinet.

November 10-én, vasárnap 17 órakor vetítik a Puskin moziban a 2022-es Sziget Fesztiválon fellépett Margherita Vicario énekes-dalszerző-színésznő első rendezése, a Berlinalén debütált Gloria! című filmjét. Az 1700-as évek Velencéjének egyik leányintézetében játszódó film az őstehetséggel megáldott Teresa történetét meséli el, aki az Ancien Régime beporosodott színpadán alkotja meg a lázadó, modern popzenét. A budapesti Svájci Nagykövetség együttműködésével bemutatott film a 2024-es olasz Globo d’Oro díjon elnyerte a legjobb első film és a legjobb zene díját, valamint a Seattle International Film Festivalon a zsűri nagydíját. A vetítés után a közönség találkozhat a film női főszereplőjével, Carlotta Gambával. (A film november 16-án 19.30-kor a Tabán moziban is látható lesz.).

November 11-én, hétfőn 19.30-kor a Puskin moziban lesz megtekinthető a Jurico, egy külön világ című alkotás. A film Olaszországban négy hét alatt több mint 6 millió euró bevételt hozott, és így az idei év legnagyobb olasz kasszasikere lett hazájában. Michele Cortese tanító számára egy új világ nyílik meg, mikor a római nagyvárosi rengetegben eltöltött 40 év tanítás után sikerül elhelyezkednie az Abruzzói Nemzeti Park közepén található Juricoban. Épp, mire beilleszkedne, kiderül, lehet, hogy az iskolát be kell zárni. A vetítés után közönségtalálkozó Riccardo Milani rendezővel, akit a 2011-es Atelier Fontana – A divat nagyasszonyai és a 2014-s Bocs, hogy élek című filmek rendezőjeként ismerhet a magyar közönség).

November 12-én, kedden 19.30-kor a Puskinban vetítik az Az a nyár Iréne-nel című, a Berlinalén debütált filmet, melynek operatőre Pohárnok Gergely. A 17 éves Clara és Irène egy kórházi kiránduláson találkoznak. Mindketten megküzdöttek betegségükkel és együtt erősnek érzik magukat. Olyannyira, hogy elhatározzák, egy távoli szigetre szöknek, ahol végre átélhetik az első igazi nyarukat. A vetítés után beszélgetés lesz Carlo Sironi rendezővel, akinek Napsugár című filmjét már látthatták a magyar nézők.

Végül november 14-én, csütörtökön 19.30-kor a Puskinban lesz látható a JUNO11 forgalmazásában hamarosan a mozikba kerülő PÁN – A belső sziget. 1918., a nagy háború utolsó éve. Az Osztrák–Magyar Monarchia fiatal katonája – melynek alakját az első világháborúban elhunyt temesvári Pán Péter ihlette – átszakítja az olasz front szögesdrót akadályát, és elmenekül a harcmezőről. A film képi világát Cosimo Miorelli hipnotikus, a természetet és a háborút megjelenítő festményanimációi gazdagítják. A vetítés után közönségtalálkozó a film egyik rendezőjével, Gianfilippo Pedote-val.

KEDVCSINÁLÓ

Mintha itt ülnének mellettünk és velünk társalognának

Barátomhoz koncertszínház Arany János és Petőfi Sándor levelezése alapján, ősztől az Átrium műsorán

Arany János és Petőfi Sándor levelezése bensőséges baráti párbeszéd, amibe minden belefér. Magánélet, politika, pénz, közélet és persze a költészet megreformálásának nagyratörő víziói. Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák, a Tükrös Zenekar és két tehetséges, fiatal színművész, Krasznai Vilmos és Liber Ágoston elevenítik meg a két ifjú költő életének talán legfontosabb két évét, a kettejük levelezéséből áradó, átütő humorral.

A költők egymáshoz írt verseire Ferenczi György készített zenét, míg a népdalokban fellelhető Petőfi-versek a Tükrös Zenekar muzsikájára szólalnak meg. Az előadást Liber Endre koncepciója alapján Hégli Dusan koreográfus, rendező és Enyedi Éva színésznő, dramaturg viszi színpadra.

 

“Olyan zenés színpadi produkciót szerettem volna létrehozni a levelezés alapján, amelyhez hasonló eddig még nem született. Ehhez adott volt a zenekarom, a Tükrös együttes, amely már több évtizede játszik falusi magyar népzenét. Ferenczi Györgyről és az 1-ső Pesti Rackákról pedig tudtam, hogy óriási szívvel és kiváló zenei felkészültséggel nyúlnak Petőfi verseihez. Arra gondoltam, hogy a népdallá vált verseit mi játsszuk majd, míg a levelezésben található, egymáshoz írt verseiket Ferenczi György zenésítse meg. Ezen a vonalon indultam el.”– Liber Endre, a darab ötletgazdája.

A Barátomhoz műfaja koncertszínház, a humorral átszőtt előadásban a paródia is megjelenik.

“Enyedi Éva ötlete alapján kortárs paródiák is bekerültek az előadásba. Ezeket a vetélytársak irigysége szülte, de némelyikük kétségkívül telitalálat. Egyébként talán az okozta számunkra a legnagyobb fejtörést, hogy a darab első kétharmada felhőtlenül szórakoztató legyen" - Liber Endre

Irodalomtanároknak és gimnazistáknak is jó szívvel ajánlják az alkotók a darabot. A zenei élmény, az előadás közvetlen hangvétele, a színészek életkora és személye, mind segíti a tizenévesek számára a befogadást. Krasznai Vilmos és Liber Ágoston idén végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Novák Eszter és Selmeczi György zenés színész osztályában. A sors úgy hozta, hogy az itt Petőfit játszó Ágostont a napokban mozikba került Bolond Istók című filmben Arany Jánosként láthatjuk. Az Aranyt játszó Krasznai Vilmos pedig idén debütált rendezőként is, Cseh Tamás és Bereményi Géza Frontátvonulás c. előadásával, melyet nagy sikerrel játszanak a tavaszi bemutató óta. Mindkettejükkel találkozhatunk a Vígszínház zenés sikerdarabjaiban is.

A Barátomhoz koncertszínház ősbemutatójára a Müpában került sor 2023. decemberében, majd vidéki és erdélyi meghívások után 2024. november 22-től az újraindult Átriumban látható.

Szereplők:

Arany János: Krasznai Vilmos - próza, ének
Petőfi Sándor: Liber Ágoston - próza, ének
Ferenczi György: harmonika, ének
Apáti Ádám: melodika, vokál
Bizják Gábor: kürt, vokál
Jankó Miklós: cajon, vokál
Pintér Zsolt: mandolin, vokál
Árendás Péter: brácsa
Halmos Attila: hegedű, ének
Koncz Gergely: hegedű
Lelkes András: nagybőgő
Liber Endre: cimbalom, brácsa, ének

Oleanna

Novemberben Oleanna a Centrál Színházban Szabó Kimmel Tamással és Hermányi Mariannal

A Pulitzer-díjas David Mamet drámájában szexuális zaklatással vádolja tanárát egy tanítványa

November 23-án Puskás Samu fordításában és rendezésében kerül a Centrál Színház színpadára a kérlelhetetlen tollú kortárs amerikai drámaíró, a Pulitzer-díjas és Oscar-jelölt David Mamet Oleanna című darabja.  Az áramütésszerű történet, melyben szexuális zaklatással vádolja tanárát egy tanítványa, áthidalhatatlan származási különbségekről és a nemek háborújáról szól. A szakmai mérföldkőhöz érkező tanár, a férfiak és nők közt épp újraíródó szabályrendszerhez kénytelen alkalmazkodni, vagy elveszíteni mindent, amiért eddig dolgozott. Carolt a színház új társulati tagja, A besúgó, illetve Az Árulók című sorozatokból ismert Hermányi Mariann játssza, a professzor bravúros alakítást kívánó szerepében pedig először lép a Centrál színpadára Szabó Kimmel Tamás.

John (Szabó Kimmel Tamás) sikeres egyetemi professzor és szerző. Egyik előadás után tanítványa, Carol (Hermányi Mariann) a segítségét kéri, mert rossz jegye nagyban befolyásolja továbbtanulási lehetőségeit. Carol hiába állítja, hogy a férfi tolmácsolásában rendre nem érti az órán elhangzottakat, John nem vállal felelősséget a lány sikertelen dolgozatáért. A beszélgetés végül vitába torkollik, majd Carol távozása után néhány nappal kiderül, hogy szexuális zaklatás vádjával feljelentette Johnt. Az áramütésszerű történet a kiváló professzor és fiatal tanítványának párharca, áthidalhatatlan származási különbségek háborúja.

„Ha itt a változás ideje, egy jól elmondott sztorinál nem kell jobb szikra. Mert mindig ott szabadul ki a szellem a palackból, mikor a sztori után beszélgetni kezdünk. Pár hangból pillanatok alatt lesz moraj és a tömeg jövőjéről a tömeg dönt. Az egyenjogúságról, ezen belül a társadalmi rétegek közt tátongó feneketlen szakadékról, meg a nemek harcáról írt darabot David Mamet. Iszonyatosan felbosszantott este, mikor először olvastam. Reggelre tudtam, hogy nagyon szeretem, nagyon fontos. Meg milyen más termőtalaja lehet a katarzisnak, mint az ekkora érzelmek, ekkora erkölcsi dilemmák. Igyekszem létrehozni egy olyan előadást, ami okítás helyett kérdez és hatásvadászat helyett az emberi hatás áldozatait láttatja. Mindnyájunknak jócskán van mit mondani ezekről a témákról, úgyhogy annyit szeretnék elérni, hogy mondjuk is. Egymásnak, bátran. Ez a gyökere a legnagyobb változásoknak.” – nyilatkozta az előadás fordítója és rendezője, Puskás Samu.

David Mamet forgatókönyvíró, rendező, író 1947-ben született Chicagóban. Pályafutását színészként és rendezőként kezdte, de aztán kedvet kapott az íráshoz. Három off-off-Brodaway darab szerzőjeként vált ismertté. Az 1984-es Glengarry Glen Rossért Pulitzer-díjat kapott. Sikerét nagyrészt szokatlan színpadi dialógusainak köszönheti: az ún. Mametspeak (Mametbeszéd) pattogó párbeszédekre és profán kifejezések használatára utal. Az Oleanna premierje 1992-ben volt, majd Mamet 1994-ben filmre vitte saját darabját. David Mamet filmes alkotóként is elismert. Ő írta többek között A postás mindig kétszer csenget, az Aki legyőzte Al Caponét és Az ítélet forgatókönyvét, utóbbiért 1982-ben Oscar-díjra jelölték.

Oleanna

Víg Szalon

Szent István körút 16. szám alatt 1897-98-ban – a Vígszínház átadását követően két évvel – Wellisch Alfréd tervei alapján épült fel a színház mellett álló 5 emeletes bérház. A részletesen megmunkált kovácsoltvas kapu mögött a nagykörút egyik legszebb lépcsőháza rejlik Lotz Károly freskóival, márvány borította falakkal és a neves Villeroy & Boch által szállított padlóburkolattal. Az épületben 1899-ben nyitott meg a Club Kávéház, mely a Vígszínház művészeinek, illetve a lipótvárosi és újlipótvárosi értelmiségnek adott otthont: Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is össze lehetett itt futni.

A kávéház a két világháború közötti időszakban rendkívül népszerű volt, számos társaság tartotta itt a találkozóit, illetve közgyűléseit, az impozáns belső kialakítású termek sakk- és bridzsversenyeknek is helyet adtak. A második világháború hajnalán a különtermekben irodalmi és művészeti előadásokat is tartottak, ez a szokás pedig a háború után a teljes helyre kiterjedt: 1946-ban a magyar kabaré egyik oszlopa, a később Ausztráliába emigráló Türk Berta, a Rákosi-korszak későbbi szakaszában pedig többek közt Zsolnay Hédi, a Gershwint Magyarországnak bemutató Vécsey Ernő, illetve az 1956-ban Kanadába távozó Faragó Panni is feltűnt a békésen kávézgató emberek közt.

Az államosítás után a Club Kávéház Espresso néven működött tovább 1956-ig a Budapesti Vendéglátóipari Vállalat, majd a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat irányítása alatt. A helyet a hatvanas évek végén bezárták és átépítették, melynek köszönhetően az eredeti díszítés jelentős része elveszett. 1969-ban új néven, Víg Matróz étteremként nyitott meg újra a helyiség, mely 1988-ig működött. A rendszerváltást követően a helyiségből három kisebb üzlethelyiséget hoztak létre, melyből a körúthoz közvetlenül csatlakozó rész bankként működik, a Hegedűs Gyula utcából nyíló pedig a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van.

Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház 2023 májusától.

Terveik és elképzeléseik szerint a Víg Szalon továbbra is a találkozások tere lesz, ahol lehetőség van elmélyülten beszélgetni, egymásra figyelni, minőségi időt együtt tölteni. Az első évadban a tér fokozatosan telik meg programmal.

A Víg Szalon október 12-én a Szalon Nyitány című zenés irodalmi esttel kezdi meg működését. A színház felkérésére kortárs írók – Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – gondolkodtak és alkottak szabadon arról, hogy mit jelent ma számukra a szalon szó. Az így született szövegek mellett a témához kapcsolódó dalok, versek, prózák teszik teljessé a Valló Péter által rendezett előadást, melyben Bach Kata, Balázsovits Edit, Fesztbaum Béla, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Medveczky Balázs, Orosz Ákos és Szilágyi Csenge lépnek színpadra.

A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szalon Nyitány december 8-án és 29-én is látható lesz.

A Víg Társalgó kulturális beszélgetés-sorozatában egy előadás vagy sokakat foglalkoztató téma kapcsán alkotók, művészek és szakemberek osztják meg gondolataikat, és ebben a sorozatban kapnak helyet a Vígszínház életében jelentős szerepet játszó művészek pályáját bemutató életút beszélgetések is. Október 13-án Az imposztor bemutatója kapcsán Spiró György, Kern András és Rudolf Péter, Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni, míg november 15-én Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg.

November 3-án indul a Filmklub, ahol beszélgetésekkel egybekötött vetítések keretében elsőként a teátrum 125 éves történetét feldolgozó, Víg125 című fikciós dokumentumfilm-sorozat egyes részeit lehet megtekinteni, majd az érdeklődők találkozhatnak a film alkotóival és szereplőivel. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált sorozatban a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház. Az első részben megismerhetjük a Víg építésének és indulásának a körülményeit. Szó esik a kezdeti évtizedek sikereiről és nehézségeiről, a világháborúk, a gazdasági válság és a spanyolnátha járvány hatásairól is. A november 3-i vetítés utáni beszélgetés résztvevői Gajdó Tamás színháztörténész, Márkus Luca és Wunderlich József színész, Paczolay Béla rendező és Kovács Krisztina dramaturg lesznek. A Filmklub november 24-én és december 15-én folytatódik.

November 20-án és december 8-án a Szívlapát című részvételi versszínház keretében Zoltán Áron és Igó Éva színművészek nemcsak bevezetik a nézőket a kortárs költemények varázslatos világába, hanem versírásra is ösztönzik őket.

November 11-én pedig a Vígkorúak eseményén a résztvevők betekintést nyerhetnek a színház működésébe, találkozhatnak a színház munkatársaival, akik szakmájuk mesterfogásaiba is beavatják őket. A közös játék és beszélgetés mellett kulisszatitkokról, aktuális bemutatókról is mesélnek.

Programok, jegyvásárlás

A hely részletes története
A Szent István körút 16. szám alatt 1897-98-ban – a Vígszínház átadását követően két évvel
–Wellisch Alfréd tervei alapján épült fel a színház mellett álló 5 emeletes bérház.
A részletesen megmunkált kovácsoltvas kapu mögött a nagykörút egyik legszebb lépcsőháza
rejlik Lotz Károly freskóival, márvány borította falakkal és a neves Villeroy & Boch által
szállított padlóburkolattal.

Az épületben 1899-ben nyitott meg a Club Kávéház, mely a Vígszínház művészeinek, illetve a
lipótvárosi és újlipótvárosi értelmiségnek adott otthont: Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel,
Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is
össze lehetett itt futni.
A kávéház a két világháború közötti időszakban rendkívül népszerű volt, számos társaság
tartotta itt a találkozóit, illetve közgyűléseit, az impozáns belső kialakítású termek sakk- és
bridzsversenyeknek is helyet adtak.
A második világháború hajnalán a különtermekben irodalmi és művészeti előadásokat is
tartottak, ez a szokás pedig a háború után a teljes helyre kiterjedt: 1946-ban a magyar
kabaré egyik oszlopa, a később Ausztráliába emigráló Türk Berta, a Rákosi-korszak későbbi
szakaszában pedig többek közt Zsolnay Hédi, a Gershwint Magyarországnak bemutató
Vécsey Ernő, illetve az 1956-ban Kanadába távozó Faragó Panni is feltűnt a békésen
kávézgató emberek közt.

Az államosítás után a Club Kávéház Espresso néven működött tovább 1956-ig a Budapesti
Vendéglátóipari Vállalat, majd a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat irányítása alatt. A
helyet a hatvanas évek végén bezárták és átépítették, melynek köszönhetően az eredeti
díszítés jelentős része elveszett. 1969-ban új néven, Víg Matróz étteremként nyitott meg újra
a helyiség, mely 1988-ig működött.

A rendszerváltást követően a helyiségből három kisebb üzlethelyiséget hoztak létre, melyből
a körúthoz közvetlenül csatlakozó rész bankként működik, a Hegedűs Gyula utcából nyíló
pedig a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította
fel a Vígszínház 2023 májusától.

Az egykori Club Kávéház Hegedűs Gyula utca felőli bejáratán megközelíthető fogadó tere
eredeti formájában őrzi és nosztalgiázásra hívja a helyiségbe belépőt. A mennyezet és a falak
találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában az egykori
kávéház hangulatára is emlékeztet, ugyanakkor a Vígszínház épületében fellelhető stukkók
díszítésére is hasonlít. Az oldalfalakat díszes faburkolat és üvegajtós bútorok dekorálják, ami
tovább növeli a tér exkluzivitását. 
A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkaron át egy tágas és hosszas galéria közelíthető
meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadások kerültek
megtartásra.

„…a mai naptól, 1989. október 23-ától országunk államformája és neve Magyar Köztársaság”

Ünnepeld a Köztársaság kikiáltásának 35. évfordulóját a Kék Pelikannal!

1989 forintos jegyekkel, filmzeneklippel és közönségtalálkozóval ünnepli a Kék Pelikan a Magyar Köztársaság kikiáltásának 35. évfordulóját október 23-án. A filmet forgalmazó JUNO11 Distribution akciójának az Art+ Cinema, a Cirko-Gejzír és a Bem Mozi ad otthont.

„…a mai naptól, 1989. október 23-ától országunk államformája és neve Magyar Köztársaság”  – itt indul Csáki László első egész estés animációs dokumentumfilmje, a Kék Pelikan hőseinek története, akik a hirtelen megnyílt határokon keresztül hamis vonatjegyekkel indulnak Nyugatra. A Köztársaság kikiáltásának 35. évfordulóját a Kék Pelikan 1989 forintos mozijegyekkel ünnepli: október 23-án, szerdán az akcióban résztvevő Cirko Gejzír mozi 14:45-kor, az Art+ Cinema pedig 17 órakor indítja Csáki László rendező bevezetőjével a vetítést – míg a Bem Mozi 19 órás előadását közönségtalálkozó is követi, ahol a direktor a film kulisszatitkairól és mozis útjáról mesél majd. 

Kék Pelikán április 4. óta van a hazai mozik műsorán, azóta közel huszonötezer néző látta. A film a nemzetközi porondon is megmérettetett: világpremierjét tavaly év végén a Tallinn Black Nights Filmfesztiválon tartotta, azóta pedig többek között olyan jelentős nemzetközi seregszemlékre kapott meghívást, mint a torontói Hot Docs, a világ legjelentősebb animációs filmfesztiválja, az Annecy Fesztivál, a DOK Leipzig vagy a kolozsvári Filmtettfeszt. Számos fesztiválon díjazták is: fődíjat nyert Tel Avivban az Animix Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon, a legjobb egész estés animációs filmért járó Pulcinella-díjat hozta haza a pescarai Cartoons On The Bay Fesztiválról, a fiatal zsűri díjjal jutalmazta a DocsBarcelona fesztiválon, a zsűri különdíját kapta a kassai IFF Art Film Festen és a zágrábi Animafesten, szakmai különdíjat és közönségdíjat nyert Poznanban az Animator Fesztiválon, de szerepel az  Európa Filmdíjért versenyző legjobb dokumentumfilmek rövidített listáján is. Legutóbb a múlt hétvégén Bukarestből tért haza díjakkal: az Animest Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon a legjobb játékfilm és tinédzser zsűri díját is elnyerte.

A valós eseményeket feldolgozó, felnőtteknek szóló animációs dokumentumfilm sok humorral és korabeli zenékkel meséli el, hogy hogyan oldották meg okosba’ az utazást a kilencvenes évek csibészei. A Kék Pelikan igazi nosztalgiautazás, amelyen a felidézett tárgyak vagy olyan korabeli zenék segítségével vehetnek részt a nézők, mint az Induljon a banzáj! a Bonanza Banzai-tól, a Lidocain a Hiperkarmától vagy a Húsrágó hídverő a Kispál és a Borztól. A film eredeti zenéjét Tövisházi Ambrus és Preiszner Miklós szerezték – az alkotók most egy remix erejéig, amelyhez videóklip is készült, ízelítőt adnak a készülő filmzenei album anyagából.

KÉK PELIKÁN

A Kék Pelikan című egész estés animációs film írója és rendezője Csáki László, producere Felszeghy Ádám és Kázmér Miklós. Az operatőr Horváth Árpád, a vágó Szabó Dániel, a zeneszerző Tövisházi Ambrus és Preiszner Miklós. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával az Umbrella Entertainment produkciójában, Temple Réka koproducer szakmai támogatásával és a Cinemon Entertainment gyártásában készült. A Kék Pelikan a JUNO11 Distribution forgalmazásában április 4-étől látható a hazai mozikban.

https://www.facebook.com/events/856983673291113

 

 

A Tóték a Thália Színházban!

Igazi magyar klasszikus a Thália Színház palettáján

Izgalmas produkcióval nyitja a télikerti bemutatók sorát a Thália Színház a 2024/25-ös
évadban: elindultak a Tóték próbái! Az Örkény István kisregényén alapuló
tragikomédia, amelynek ősbemutatójára szintén a Thália Színházban került sor 1967-
ben, 2024. november 22-én debütál ismét a teátrum neve alatt, ezúttal Kovács Lehel
rendezésében, Mucsi Zoltán, Csarnóy Zsuzsanna, Kovács Krisztián, Kövesi Csenge és
Tamási Zoltán szereplésével. A produkció a Nézőművészeti Kft-vel való együttműködés
keretei között valósul meg.

„Nem vártuk meg a hatvanéves jubileumot, hanem így, három évvel korábban tér vissza a
Thália Színházba a Tóték az 1967-es ősbemutató után. Kazimir Tanár Úr is éppen annyi idős
volt, negyvenkét éves, mint most Lehel, amikor bemutatták a darabot az ő rendezésében”
nyitotta meg a Tóték olvasópróbáját Nagy Viktor, a színház művészeti vezetője.

A Tóték történetét talán senkinek sem kell bemutatni; adott egy megfáradt, hóbortos őrnagy,
valamint egy kedves falusi család, akik a fronton harcoló fiuk érdekében bármit megtennének
az egyébként igencsak nehéz természetű vendégük kényelméért. Mindez Örkény István, a
groteszk mesterének tollából, aki szórakoztató formában boncolgat olyan komoly,
egzisztenciális kérdéseket, mint az emberi kiszolgáltatottság és az élet abszurditása.
Kovács Lehel, a drámai vígjáték rendezője több Örkény idézettel is készült az október 7-ei
olvasópróbára, hogy az író saját szavaival szemléltesse a produkció részleteit.
„Hiszem például, hogy abban az információözönben, szózuhatagban, amiben élünk, a közlés
értéke devalválódott, de nem hiszem, és sohasem fogom hinni, hogy ember és ember közt
valaha is megszüntethető a kommunikáció.”

Lehel kiemelte, milyen bátor vállalkozás volt annak idején Örkény Istvántól az abszurd
bevezetése a magyar színházi életbe, így igyekezni fog ő is felnőni a feladathoz.
A Tóték próbafolyamatát figyelemmel kíséri Radnóti Zsuzsa dramaturg is, aki Örkény István
feleségeként személyesen is részt vett az 1967-es ősbemutatón. Zsuzsa a Magyar Dráma
Napja alkalmából látogatott el a Thália Színházba szeptember folyamán, ahol megosztotta a
gondolatait mind a Kazimir Károly féle Tótékkal és az új produkcióval, mind drámai
kisregény háttértörténetével kapcsolatban.

„A darab a maga módján mindig aktuális, hiszen az emberi kiszolgáltatottság és a hatalom
kiegészítik egymást. A kiszolgáltatott ember a hatalomnak alárendeltje lesz, a hatalom pedig
megteremti a maga kisemberét és alávetettjét. Ez a fajta alap felállás minden korban
érvényes, azon túl, hogy hála istennek, nagyon jól is van megírva.”

Zsuzsa emellett azt is elmesélte, hogy maga Kazimir Károly, a színház főrendezője volt az,
aki megkereste Örkény Istvánt a Tóték színdarab ötletével. A darab aztán Latinovits Zoltán,                                                                                                                                  Nagy Attila és Dajka Margit szereplésével debütált az akkori Thália Színházban,                                                                                                                                                    és azóta is sikerrel játsszák számos teátrum színpadán.

A Radnóti Zsuzsával készült teljes interjú itt elérhető:
https://www.youtube.com/watch?v=G0fzyJBDkQs
A Tóték a Thália Színház és a Nézőművészeti Kft. közös produkciójaként kerül bemutatásra a
Thália Télikertben 2024. november 22-én.

Szereplők: Mucsi Zoltán, Csarnóy Zsuzsanna, Kovács Krisztián, Kövesi Csenge, Tamási
Zoltán
Rendező: Kovács Lehel. A díszletért Zöldy Z Gergely, a jelmezekért Molnár Anna, a
szövegért Gyulay Eszter dramaturg felel. Zeneszerző: Monori András.

Képek: Kállai–Tóth Anett

Rumini visszatér!

Új szereplőkkel és különleges effektekkel újra szerepel a Rumini a Magyar Színház színpadán.

 

A mesejátékot 2011. december 3-án mutattuk be az akkor még Pesti Magyar
Színházban. 
A színház eredetileg azzal kereste meg Berg Juditot, a Rumini történetek íróját,
hogy a már meglévő Rumini regények közül készítse el az egyik kötet színpadi változatát.
Ehhez képest az írónő egy egészen új Rumini-kalandot alkotott meg.
A regényekben Rumini és társai egérként jelennek meg, míg a színpadi adaptációban emberi
alakot öltöttek, hiszen az írónő a könyvekben is emberi tulajdonságokkal ruházza fel őket. A
darab évekig szerepelt sikerrel a színház repertoárjában.

 Fotó: Kovács Milán 

A 2024/2025-ös évadban Rumini ismét visszatér, új rendezésben, új szereplőkkel és
jelmezekkel. Különleges látványelemként repülő jelenetek is szerepelnek az előadásban.
Október 11-én mutatjuk be Berg Judit Rumini Ferrit-szigeten című mesejátékát Korda
Bonifác rendezésében.
Berg Judit tengerész-kalandregényeinek jól ismert főhőse, az eszes és találékony kisegér,
Rumini, hajósinasként szolgál a Szélkirálynő nevű tengerjáró vitorláson. Világ körüli útjai
során számos izgalmas és hajmeresztő kalandba keveredik. Ezúttal azonban ő és társai
hatalmas veszélybe kerülnek.
A Szélkirálynő legénysége ezúttal a Delej-tengerre hajózik, céljuk Marcipán-sziget, ahová
áruval zsúfolásig megrakodva indulnak. Váratlanul azonban Ferrit-szigetre érkeznek, ahol a
világ legkülönösebb és legerősebb népe él. Testüket vaskinövésekkel borítják, mintha
páncélban születtek volna. Rumini és Csincsili, a ferrit király bátor lánya, most össze kell
fogjanak, hogy megmentsék társaikat és a lány apját, akit a gonosz pillangókirálynő, Molyra,
a mágnesessé tett Ferrit-hegyhez ragasztott. Vajon sikerrel járnak?

Szereposztás:
Barsi Márton, Soltész Bözse, Murvai Márton, Papp Domonkos, Szurcsík Ádám, Fellinger
Domonkos, Géza Gergő, Keresztény Tamás, Horváth Anna, Fillár István, Nagy Petra, Lőrincz
Nikol, Péteri Lilla, Kovács Vivien, Eszenszky Gergely
Matrózok, Bandatagok, Ferritek, Pillangók: a Magyar Színház ensemble szereplői.
Alkotói stáb:
Díszlet és jelmez: Kovács Yvette Alida
Dramaturg: Divinyi Réka
Mozgás: Szivós Kata Dóra
Zeneszerző: Pejtsik Péter
Ügyelő: Tóth Flamina
Súgó: Balázs Éva
Rendezőasszisztens: Rumán Cintia
Rendező: Korda Bonifác e.h.

Interjú a ruminit játszó Soltész Bözsével

Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy Te fogod játszani Rumini karakterét?
„Meglepődtem. Nem igazán értettem, hogy miért pont én, de azóta már közelebb
kerültem a kérdés megválaszolására magamban. Eleinte furcsa volt elképzelni magam
egy apró, de annál bátrabb “kisegér” bőrében, hiszen Rumini annyira különbözik az
eddigi szerepeimtől, de pont ez az, ami kihívást és izgalmat hozott számomra. Ahogy
egyre mélyebben megismertem Rumini karakterét, az eszességét, a bátorságát, a
lazaságát és a csínytevő oldalát, rájöttem, hogy valójában sokkal közelebb áll hozzám,
mint gondoltam.
Milyen érzés egy ennyire közkedvelt, gyerekkönyvből készült darabot életre
kelteni? Volt valamilyen személyes élményed Berg Judit regényeivel?
„Korábban is találkoztam már Judit munkásságával, és úgy gondolom, hogy aki
gyerekeket nevel, szinte lehetetlen elkerülni Rumini történeteit. Nálunk otthon is ez volt
az egyik kedvenc esti mese, amit a kisfiammal rendszeresen olvastunk. Emellett én
vagyok a mesélő hangja is, így különösen közel áll hozzám a történet. Juditot
személyesen is ismerem, jó kapcsolatban vagyunk, és korábban, amikor a színházban
játszottuk a Ruminit, sok időt töltött velünk a próbákon. Most is figyelemmel kísérte a
munkánkat, és ez a támogatás rengeteget jelent számomra.”
„Egy ilyen közkedvelt és jól ismert történet megformálása számomra hatalmas kihívás. A
kisfiam is Rumini meséken nőtt fel, többször öltözött Rumini karakterének farsangkor,
így elmondhatom, hogy profi vagyok egérfülek és egérfarok készítésében. Fontos
számomra, hogy a gyerekek által elképzelt Ruminit hitelesen tudjam megformálni, és ne
okozzak törést a történetben. A fiam figyelmesen követi a munkámat, és izgatottan, bár
eleinte fenntartásokkal fogadta, hogy én leszek Rumini, ezért nagyon remélem, hogy a
bemutatón megkapom tőle az áldást: „Anya, ez menni fog!” A próbák során készítettem
videókat és képeket, hogy őt is bevonjam, és a visszajelzése az volt, hogy „Anya, te
nem is anya vagy, hanem Rumini.” Épp ezért izgatottan várom a premier napját, amikor
először fog látni.
A darab címe: Rumini Ferrit-szigeten. Mennyire érzed magad közel Rumini
világához és a tengerészkalandokhoz?
„Fiús lányként nőttem fel, és mindig is vonzottak a kalandok. A fáramászás, a békák
gyűjtögetése és a giliszták csomózása gyerekkoromban természetes volt számomra, így
Rumini karakterének megformálása nem okoz nehézséget, sőt, kifejezetten örömmel tölt
el. A tengeri kalandok világa izgalmas számomra, és úgy érzem, hogy ezek az
élmények mélyen összefonódtak a saját életemmel.”
Rumini karakterének egyik legfontosabb vonása a leleményesség. Hogyan
jeleníted meg ezt a tulajdonságot a színpadon?
Rumini fizikai adottságait ügyesen használja a történet során. Ő nem egy hatalmas
figura, aki az erejéből próbál érvényesülni, hanem a leleményessége és talpraesettsége segíti át a nehézségeken. Mindig az eszére támaszkodik először, hiszen kicsi, apró
termetű és nem a fizikai ereje a legfőbb erőssége, bár kiderül, hogy ügyesen és
technikásan verekszik, ami segít neki megvédeni magát. Árva gyerekként nőtt fel,
életének első éveit egy rablóbandában töltötte, ahonnan a Szélkirálynő kapitánya
mentette meg. Sok mindent megtanult az életben maradásról, és mivel alkatilag nagyon
hasonlítunk, számomra könnyű volt azonosulni vele.
Milyen érzés volt először magadra ölteni Rumini jelmezét? Hogyan segített ez a
karaktered megformálásában?
Jelenleg még zajlik a próbafolyamat, és a főpróba hete előtt állunk. A teljes
jelmezemmel eddig csak egyszer találkoztam, és még nem volt alkalmam benne
próbálni. Számomra azonban az volt a legfontosabb kihívás, hogy nőként hogyan tudok
átváltozni egy rosszcsont kisfiúvá. Sok időt töltöttünk a paróka kidolgozásával, és úgy
érzem, megtaláltuk azt a rövid, borzos hajú változatot, amelyben hitelesen tudom
megformálni Ruminit. Imádom, hogy ilyen borzos, rövid hajú lehetek. Emellett van egy
"szerencse bakancsom", amiben remekül tudok verekedni és leugrani a díszletről, így
nagyon biztonságban érzem magam benne. A kedvencem viszont a bőrövecském,
amely gyönyörű bőrdíszműves munka. Külön kis fakkokkal rendelkezik, ahova
elhelyezhetem a kincseimet, amiket gyűjtögetek, például a vascsöppentőt és
csillámporokat.
A darabban Rumini sokszor kerül “életveszélyes” helyzetekbe. Színészként
hogyan készültél fel ezekre az izgalmas és akciódús jelenetekre?
Életem során rengeteg olyan szerepet játszottam, amelyek akrobatikai tudást igényeltek.
Az akrobatika, a mászás és a leugrás mindig is közel állt hozzám. Nagyon élvezem,
hogy verekedhetek és ugrálhatok a színpadon. A verekedési koreográfiát Katával
alakítottuk ki, és Keresztény Tamással együttműködve dolgozunk, ami rendkívül
szórakoztató. Erre a részre nem is kellett annyit készülnöm. A napi kardió edzésem
megvan, így a napi fitneszedzéseket most kihagyom.
A darab során Rumini számos varázslatos eszközt használ. Hogyan tudod ezeket
a különleges kellékeket a karaktered részévé tenni? Milyen szerepet kapnak a
darabban?
Rumini karakterének számos varázslatos eszköze van, amelyek kulcsszerepet
játszanak a történetben. Például a vascsöppentő, amely hihetetlenül sokoldalú:
nemcsak láncokat tud elszakítani, de még a hordóba beszorult bandavezért is
kiszabadítja. Emellett ott van a „látó szelence”, amivel mindig megtalálhatjuk egymást,
és a láthatatlanná tévő kalap is, ami különösen izgalmas lehetőségeket rejt.
Sokat segített, hogy a saját életemben is elképzeljem, milyen hasznosak lennének ezek
az eszközök. Például, ha lenne egy láthatatlanná tévő kalapom, könnyedén
megfigyelhetném, mit csinálnak a gyerekeim, vagy a „látó szelence” révén mindig
tudnám, hol vannak. Persze manapság már léteznek applikációk, de mégis, sokkal
menőbb lenne a valóságban használni ezeket az eszközöket. A vascsöppentőt pedig a
kertben vagy a házban is szívesen használnám, hogy megjavítsam a dolgokat. Ezek a varázslatos kellékek nemcsak a történet szempontjából fontosak.
Rumini karakterének nagy fejlődése van a történet során. Hogyan ábrázolod ezt a
személyes növekedést a színpadon, a vakmerő hajósinastól a felelősségteljesebb
hősig? Mit gondolsz, mi az a tulajdonság, amit a nézők tanulhatnak tőle?
Úgy gondolom, Rumini története egy igazán inspiráló utazásról szól, amely nagyon
nehéz helyzetből indul. Ő egy olyan karakter, aki bizalmat kap a Szélkirálynő
kapitányától, és egy szeretetteljes közegbe kerül, ahol fontos feladatokat kap.
Mindeközben mindig ott a kérdés, hogy meg tudja-e tartani ezt a pozíciót, és hogyan
léphet túl azon a múltbeli szerepen, amiben felnőtt. Eleinte elutasítják, de ő
folyamatosan azon dolgozik, hogy beilleszkedjen a közösségbe.
Ez a jellemfejlődés valóban inspiráló, hiszen Rumini hajlandó bármire a barátaiért, akár
az életét is feláldozná értük. Az üzenet, amit a történet közvetít, az, hogy bárki, aki
nehéz körülményekből érkezik, képes lehet jobb életet élni, ha megvan a megfelelő
hozzáállása a fejlődéshez. Rumini pontosan ilyen és ezért nagyon inspiráló.
A közösséghez való tartozás is rendkívül fontos, jó érzés, ha van hová tartozni, és ha
vannak céljaink és kalandjaink, plane, ha van kivel megosztani. Ez ad értelmet az
életünknek és segít abban, hogy a jelenben éljünk. Rumini egy igazán jó fej srác, és én
is szívesen vagyok Ő.

Bellini: A kalóz – magyarországi bemutató a Müpában

Magyarországi bemutatóra készül a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar november 6-án, 19.00 órakor a Müpában. 

Tíz esztendő – tíz opera: a korai romantika Mozartnál is rövidebb életű, ám nagy hatású itáliai mestere, Vincenzo Bellini (1801–1835) teljes zenés színpadi termése egyetlen évtized leforgása alatt, 1825 és 1835 között keletkezett. Leghíresebb művei a Norma, A puritánok és Az alvajáró, de a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar koncertszerű előadásán felcsendülő ritkaság, A kalóz gazdag dallamvilága és fordulatos cselekménye is feltétlenül megérdemli a figyelmet.

A bel canto repertoár különleges gyöngyszemének szerepeit nemzetközi szólistagárda alakítja, a karmester Dinyés Dániel.

Következő hangversenyünk: 

November 11. és 12., 19.30 óra – Zeneakadémia

Ferencsik bérletünk 

 

10. TERÉZANYU PÁLYÁZAT - A NŐI KÖZÖSSÉGEK ÜNNEPE

400 pályázat, 4 kategória, 40 díjazott!

A 10., jubileumi, a női közösségek erejét ünneplő Terézanyu pályázat idei 4 kategóriájában- Kisgyerekes lét, Női közösségek, Most én jövök!, Csajok a pult mögött, - összesen 400 pályamű érkezett. 

Idén érkezett a legtöbb írás, és a pályázat történetében a legtöbb díjat is most osztották ki. 

Díjazott történetek

A pályázat és a klub 2010-ben jött létre, azóta több ezren írták meg saját történetüket, számos díjazott kapott ihletet és bátorságot ahhoz, hogy rendszeresen publikáljon, sőt, elinduljon írói pályáján: Bibók Bea, Fiala Borcsa, Murinai Angéla, Mészöly Ágnes, Kalapos Éva Veronika, Várfalvy Emőke, Pápai Ildikó, Tóth–Zsiga Borbála és a 2023-ban tragikusan fiatalon elhunyt R. Kelényi Angelika karrierje is innen indult, mikor 2013-ban fődíjat nyert.

19 szerző közel 150 kötetéhez van köze a Terézanyu pályázatnak és a közel 20 éve, az Állítsátok meg Terézanyut c. regény megjelenése óta működő klubnak.

A több mint 10 éve működő Terézanyu pályázatra 2010 óta több ezer bátor, sőt merész, felemelő, felkavaró írás, vallomás érkezett az ország minden tájáról, minden korosztályából- a tíz év anyaga hűen tükrözi azt, hogyan élnek hazánkban a nők. 

A gyakran nehéz törtenetekről, sorsokról, sőt csapásokról pedig ennyi év alatt kiderült, hogy szerzőink többsége még a legnehezebb élethelyzetekből is fel tudtak állni, újrakezdeni- a közösségünk támogatásának is köszönhetően, számos sikertörténettel vagyunk gazdagabbak mindannyian.

Az idei 400 beérkező pályázat gondos és lelkes előválogatását is a Terézanyu Klub háttércsapata, eddigi díjazottjai végezték el.

A jubileumi pályázat főtámogatója az Eisberg Hungary Kft, támogatói a Danubius Hotels, a Tesco Magyarország és B. Braun Magyarország.

Az idei év a női közösség, a sisterhood megtartó erejének is ünnepe egyben.  A sisterhood erejét képviseli az a több ezer pályázó, akik az elmúlt egy évtizedben barátokra, kollégákra, társaságra találtak.

Az összefogást képviseli a zsűri is, hiszen a legnagyobb női lapok és portálok vezetői foglalnak benne helyet, dacára annak, hogy riválisok. A zsűri élén Rácz Zsuzsa, a pályázat létrehozója, az idén 75 éves Nők lapja képviseletében Akovács Éva főszerkesztő, a wmn.hu vezető szerkesztője Fiala Borcsa, és a noivalto.hu alapító főszerkesztője, Békéssy Olgi. Őket támogatja a pályázat főszponzora, az Eisberg Hungary Kft. cégvezetője, Gazsi Zoltán, aki idén lett elsőkönyves.

A 10. jubileumi Terézanyu pályázatra a legtöbb mű a Kisgyerekes lét kategóriában érkezett, a közösség vezetője, Rácz Zsuzsa író tavalyi tabutörő bestsellere, a Terézanyu folytatása,Kovácsné kivan ihletésére, ahogyan a regény is, a pályaművek is a kisgyerekes lét szinte minden, gyakran láthatatlan aspektusát megmutatják: a teljes és visszafordíthatatlan változást, amire senki nem tud felkészülni, a kisgyerekes léttel járó napi káosztól a családi munkamegosztás egyenlőtlenségein át a nők testi-lelki, gyakran szégyellt, vagy titkolt változásáig és természetesen a párkapcsolatok, házasságok radikális változásáig. Tabuk, amelyekről nem lehet eleget beszélni: pedig életbevágó lenne, hogy a szülővé válás rögös útján a terheket egyenlően osszák meg nők és férfiak, ne menjen rá a kapcsolat a gyerekvállalásra, ahogyan azt a statisztikák egyértelműen jelzik, mégsem beszélünk erről nyíltan.

DÍJÁTADÓ

Hősök lehetünk

Louis olyan szelíd, hogy senki sem veszi észre. Valahogy kimarad még a saját életéből is.

Aznap, amikor megtudja, hogy rákos, életében először tűnik úgy, hogy az emberek törődnek vele; és csak úgy özönlenek a személyes és szakmai lehetőségek!

Ügyvédi irodája arra kéri, hogy egy multinacionális vállalatot védjen, amelyet betegek egy csoportja rákos megbetegedés előidézésével vádol. Louis rájön, hogy „létezésének” ára van...

Feliratos, 100 perces, francia filmvígjáték

Korhatár: 16 év.

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=SADe2tCrNGo

Iratkozzon fel hírlevelünkre!