"A Nézőpontváltó^® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének ötödik hangversenyét a
főzeneigazgató, Vashegyi György vezényli.Kecsesség, változatosság, színgazdagság – ezt kínálja Bizet L’Arlésienne (Az arles-i lány) című színpadi kísérőzenéjének 1. szvitje. Camille Saint-Saëns 2. (g-moll) zongoraversenye
stiláris sokszínűséggel kápráztatja el hallgatóját, Brahms 3. (F-dúr) szimfóniája viszont éppen
ellenkezőleg: rendkívül egységes muzsika, amely híven képviseli a zeneszerző jellegzetes,
egyéni nyelvét. 

Izgalmas perceket várhatunk a zongoraversenytől,
amelynek szólistájaként az átütő tehetségű, mindössze huszonhárom éves orosz virtuóz,
Alexander Malofeev tér vissza a korábbi sikeres vendégszereplése után a Nemzeti
Filharmonikus Zenekarhoz.

Nem elég, hogy Georges Bizet mindössze harminchat évet kapott a sorstól, az utókor még
egyműves szerzővé is lefokozta, terméséből csak a zseniális Carment méltatva figyelemre,
pedig a különleges ízlésű francia romantikus sok más értéket is teremtett. Most
meghallgathatjuk Az arles-i lány (L’Arlésienne) című, Alphonse Daudet színdarabjához írt
kísérőzenéjének 1. szvitjét, amely csupa invenció, választékosan kikevert szín, markáns
karakter. A sokszínűség Saint-Saëns 2. (g-moll) zongoraversenyére is jellemző – talán a
műnek éppen ezt a tulajdonságát közelítette meg az irónia felől a jeles lengyel zongoraművész
és zeneszerző, Zygmunt Stojowski, amikor tréfásan azt mondta, a kompozíció Bachhal
kezdődik és Offenbachhal végződik. Nem jellemzi viszont a stiláris heterogenitás Brahms
egyik legnépszerűbb művét, a 3. (F-dúr) szimfóniát, amely az első hangjától az utolsóig a
zeneszerző legsajátabb nyelvén szólal meg, markánsan képviselve a brahmsi hangot.

A Kocsis bérlet ötödik koncertjén a Nemzeti Filharmonikus Zenekart Kossuth-díjas
főzeneigazgatója, Vashegyi György vezényli, a zongoraverseny szólistájaként pedig átütő
tehetségű fiatal orosz művész, a mindössze huszonhárom éves Alexander Malofeev tér vissza
korábbi sikeres vendégszereplése után az együtteshez.

Georges BIZET: L’Arlésienne (Az arles-i lány) – 1. szvit 
Camille SAINT-SAËNS: 2. (g-moll) zongoraverseny, op. 22
***
Johannes BRAHMS: 3. (F-dúr) szimfónia, op. 90
Előadja Alexander Malofeev zongorán és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vashegyi György

2026. május 13. szerda 19.30 - MÜPA

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
200 éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ című kiállítása

A Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulója alkalmából meghirdetett
Sokszínű tudomány című ünnepi rendezvénysorozat részeként 2026 májusában a Magyar
Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ mutatkozik be gazdag
programkínálattal. Ennek egyik kiemelt eseménye az MTA Székház oszlopcsarnokában
megrendezett kiállítás, amely a kétszáz éves intézmény történetét tárja a látogatók elé.
A tudomány szolgálatában: 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és
Információs Központ című tárlat az alapító Teleki-könyvtár létrejöttétől követi végig az
Akadémiai Könyvtár gyarapodását. Bemutatja az intézmény elhelyezésének történetét is, kiemelve
két meghatározó állomást: az MTA 1865-ben elkészült palotájába való beköltözést, valamint az
1988-as átköltözést a mai, egykori MTA bérházból kialakított épületbe.

Az intézmény kétszáz éves történetét a kiállításon egy hosszú idővonal jeleníti meg, amelyen
gazdagon illusztrálva megtalálhatók a legfőbb események. Ezek jól mutatják a könyvtár
fennmaradásért való küzdelmeit a nehéz történelmi időkben, valamint azokat legfontosabb
fejlődési pontokat, amelyek által az Akadémiai Könyvtár mindvégig az ország meghatározó
tudományos szakkönyvtára maradhatott.

A kiállítás tablói a jelenkori könyvtár működésébe is betekintést adnak. Az állomány legnagyobb
részét a törzsgyűjtemény alkotja, amely Magyarországon 1850 után, külföldön 1800 után
megjelent könyveket foglal magában. A gyűjtőkör hagyományosan elsősorban humán
tudományterületekre terjed ki, ugyanakkor már a kezdetektől jelentős természettudományos
szakirodalmat is tartalmaz, részben a külföldi akadémiákkal kialakított cserekapcsolatoknak
köszönhetően.

A tárlat bemutatja a könyvtár két kiemelkedő különgyűjteményét is. A Kézirattár és Régi
Könyvek Gyűjteménye számos egyedülálló értéket őriz – köztük kódexeket, antikvákat és régi
könyveket –, és itt található az ország második legnagyobb ősnyomtatvány-állománya. Itt őrzik a
magyar irodalom kiemelkedő alakjainak kéziratait is, például Arany János Kapcsos könyvét
vagy Radnóti Miklós Bori noteszét. A Keleti Gyűjtemény mára a hazai orientalisztika
alapkönyvtárává vált nemzetközi szinten is egyedülálló kéziratos hagyatékaival és értékes
ajándékgyűjteményeivel.

A kiállítás betekintést nyújt a Levéltár anyagába is, amely az 1949 után keletkezett akadémiai
dokumentumokat gyűjti, őrzi és dolgozza fel.
A 20. század utolsó évtizedeinek technikai fejlődése új megközelítéseket hozott a könyvtári
munkában, így az intézmény tevékenysége a 21. században számos új feladattal bővült. A
látogatók megismerhetik az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program és a Magyar
Tudományos Művek Tára működésének alapjait, valamint betekintést kapnak a tudománymetriai
tevékenységekbe és a digitális könyvtár fejlesztésébe.

A tárlat az Akadémiai Könyvtár igazgatóit és főbb mecénásait is bemutatja. A tárlókban számos
különleges dokumentum látható, például az első könyvtárnok esküje, korai cserekapcsolatok
iratai, kölcsönzési cédulák, levelezések, valamint a vissza nem szolgáltatott könyvek miatt küldött
felszólító levelek. Emellett híres adománylevelek, könyvtári pecsétek, a Keleti Gyűjtemény
válogatott kincsei és a könyvtár saját gyűjteményét tudományosan feldolgozó kiadványsorozatai is
megtekinthetők itt.

Külön érdekességként szerepel a kiállításon Victor Vasarely „VEGA GYURU” című, 1980-ban
készült faliszőnyege, amelyet az alkotó 1987-ben adományozott az új épületbe költöző
könyvtárnak. A mű a róla elnevezett Vasarely-teremben kapott helyet. A bicentenáriumát ünneplő
intézmény ezzel a bemutatással a 120 éve született művész előtt is tiszteleg, valamint a pécsi
Vasarely Múzeum megnyitásának 50. évfordulójáról is megemlékezik.

A kiállítás május 29-ig látogatható. A belépés ingyenes.

A kiállítás az MTA200 és MTAK200 program keretében valósult meg.
Kiállításszervező intézmény: MTA Könyvtár és Információs Központ
Kurátor: Molnár Andrea
Szakmai közreműködő: Babus Antal, Hay Diana, Rottár Máté
Szöveggondozás: Budai-Király Tímea, Vas Viktória
Térkiosztás és grafikai tervezés: Fodor Eszter, Kalocsai László FoKa Art

Ünnepi műsor, könyvbemutató és kiállítás, valamint évadbejelntés

Százharminc éve, 1896. május 1-jén Jókai Mór A Barangok, vagy a peoniai vojvoda című
darabjának díszbemutatójával nyitotta meg kapuit Magyarország legnagyobb kőszínháza, a
Vígszínház. Az épület az osztrák Fellner és Helmer cég fényűző neobarokk tervei alapján
épült az éppen világvárossá váló Budapesten. 

A 130 éves évfordulót május 1-jén a teátrum
első drámakötetének bemutatójával, az elmúlt 130 év plakátjait és műsorfüzeteit
bemutató kiállítással és egy különleges műsorral ünneplik. Az Így írtunk mi, 130 év
vígszínházi levelei című előadásban az egész társulat színpadra lép, és Presser Gáborral
közösen, leveleken és néhány dalon keresztül mesélik el, hogy mit jelentett, és mit jelent
ma is a Vígszínházhoz tartozni.

A Vígszínház rejtett zugai

A Vígszínház egy akkor még külterületnek számító, malmokkal, ipari létesítményekkel
szegélyezett mocsaras területen épült. Az 1895. április 1-i alapkőletétel után egy évvel, 1896.
április 2-án már megkezdődhetett a bemutató előadás olvasópróbája, május elsején pedig
megnyitotta kapuit a közönség előtt Magyarország első magánszínháza. A Vígszínház
történetét legendás színészek, írók és alkotók munkája tette feledhetetlenné. Az Így írtunk
mi, 130 év vígszínházi levelei című műsorban színészek, rendezők, igazgatók és egykori
társulati tagok személyes sorain és dalokon keresztül rajzolódik ki az elmúlt 130 év. A
Bölkény Balázs rendezte ünnepi produkció nem a Víg hivatalos történetét mutatja be, hanem
azt, ami a színfalak mögött történik: egy alkotó közösség hétköznapjait, konfliktusait,
barátságait, szerelmeit, és azt a nehezen körülírható köteléket, amely generációkon át a
Vígszínházhoz fűzte művészeit.

Az esten hallható lesz Varsányi Irén, Fedák Sári, Darvas Lili,
Ruttkai Éva, Mezey Mária, Karády Katalin, Molnár Ferenc, Jávor Pál, Magyar Bálint, Darvas
Iván, Latinovits Zoltán, Várkonyi Zoltán, Örkény István és Balázsovits Lajos levele a társulat
tagjainak tolmácsolásában. Személyes, esendő és meglepően ismerős hangok szólalnak meg.
A múlt nagy alakjai életre kelnek és újra benépesítik a színpadot. Az esti előadás előtt
délután a bérletesek számára exkluzív zártkörű előadást tartanak, ahol Rudolf Péter, a
Vígszínház igazgatója bejelenti a 2026/27-es évad bemutatóit. Az évadbejelentést online is
közvetítik a teátrum közösség média felületein.

A 130 éves Vígszínház jubileuma alkalmából megjelenő Az öröklét peremén című
drámakötetben azok a színdarabok szerepelnek, amelyeket az elmúlt 5 évben mutattak be a
Házi Színpadon. A művek – egy kivételével – a színház felkérésére születtek, és a társulat
tagjaira íródtak. A kötet tehát a Vígszínházban folyó alkotói műhelymunka lenyomata is, és a
színház kortárs magyar drámák iránti elköteleződését tükrözi. A május 1-jén 11 órakor
kezdődő könyvbemutatón részt vesznek a kötetben szereplő drámák szerzői közül Durica
Katarina, Komán Attila, Pass Andrea, Tasnádi István és Vinnai András. A beszélgetést Boros
Kinga dramaturg, teatrológus vezeti.

A könyvbemutatóval párhuzamosan az Alagsori büfében megnyílik az elmúlt 130 év
plakátjait és műsorfüzeteit bemutató kiállítás. Először lesz egy helyen látható az 1896-os és a
2026-os Az államtitkár úr című előadáshoz készült plakát, valamint az Országos Széchényi
Könyvtár és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményéből is számos
ritkaság, köztük art deco plakátok is a tárlat részét képezik. A kiállításon így
végigkövethetővé válik a színház vizuális arculatának változása.

A könyvbemutatóra a korlátozott férőhely miatt regisztrálni szükséges a
szervezes@vigszinhaz.hu e-mail címen.
További információ: https://vigszinhaz.hu/hu/produkciok/igy-irtunk-mi 

Elindult a VígSTREAMház és bejelentették a 2026/27-es évad bemutatóit

A 4-6 ifj. Vidnyánszky Attila, a Cseresznyéskert Alekszandr Bargman, A csárdáskirálynő Mohácsi
János rendezésében lesz látható a Vígszínházban a 2026/27-es évadban. A Pesti Színházban Fehér
Balázs Benő a Két hétfő emlékét, Valló Péter a Bohéméletet, míg Hegedűs D. Géza a Kék Jázmint
rendezi. Elindult a VígSTREAMház, melynek folyamatosan bővülő tartalomkínálatában olyan
ikonikus előadások váltak elérhetővé, mint A revizor, a Mikve, a Hamlet, A nyugat császára és a
Monokli, a 130. születésnap alkalmából pedig ingyenesen tekinthető meg a Víg125 négyrészes
fikciós dokumentumfilm-sorozat. A jubileum alkalmából drámakötetet jelentetett meg a színház,
melyben a Házi Színpadon bemutatott kortárs magyar drámák szerepelnek. A hagyományokat
folytatva idén a társulat tagjai 130 facsemetét ültettek el a Víg-Erdőben a 10 millió Fa Alapítvány
szakmai támogatásával.

A Vígszínház 130. születésnapján tartott ünnepi előadáson Rudolf Péter bejelentette az új évad
tervezett bemutatóit. A @LL3t4rgIA alkotóinak új előadása, a 4-6 a mai magyar fiatalok kilátásait
vizsgálja az érettségi utáni időszakban. A produkció nemzeti és polgári ünnepeinken keresztül bontja
ki kérdésfelvetéseit, és arra tesz kísérletet, hogy egy mai fiatal felnőtt nézőpontjából értelmezze: mit
jelent ma magyarnak lenni. A helyszín a budapesti Nagykörút ikonikus pontja, a 4es6os kocsma,
amely egyszerre kiindulópont és érkezési hely – akárcsak a várost átszelő villamos. A 2026
szeptemberi bemutató rendezője ifj. Vidnyánszky Attila, szereplői Kovács Patrícia, Borbiczki Ferenc,
Gál Réka Ágota, Kovács Tamás, Majsai-Nyilas Tünde, Medveczky Balázs, Horváth Szabolcs, Telekes
Péter, Ertl Zsombor, Zoltán Áron, Márkus Luca, Csapó Attila, László Rebeka, Laczkó Bálint, Pupics
Levente, Szabó Sebestyén László, Ötvös András és Szirmai Marcell.

A cseresznyéskert – vagyis eredetileg meggyes – nemcsak egy gyönyörű gyümölcsliget, hanem egy
letűnő életforma szimbóluma is, amelyhez gazdái minden erejükkel ragaszkodnak. A birtok azonban
eladósodott, és hamarosan árverésre kerül – a megmentés lehetősége adott, de a döntést mindenki
halogatja. Közben egy új rend formálódik körülöttük: más gondolkodással, más törvényekkel. Van, aki
még hisz a múlt megőrizhetőségében, és van, aki már a jövőt építené... Csehov klasszikusát 2026
decemberében Alekszadr Bargman állítja színpadra Nagy-Kálózy Eszter, Gál Réka Ágota, Varga-Járó
Sára, Seress Zoltán, ifj. Vidnyánszky Attila, Horváth Szabolcs, Kőszegi Ákos, Hegyi Barbara, Telekes
Péter, Márkus Luca, Lukács Sándor, Kovács Tamás és Csapó Attila szereplésével.

Kálmán Imre zeneszerző a Vígszínházból indult világhódító útjára, első operettjét itt mutatták be. A
csárdáskirálynő vígszínházi bemutatója azonban mostanáig váratott magára... A történet kezdetén az
orfeum csillaga, Szilvia búcsúelőadását tartja: Amerikába indul. Két férfi is epekedik érte – a bohó,
nőfaló Bóni gróf és Edvin, aki herceg lévén nem vehet el egy sanzonettet. 1916-ot írunk: a háttérben
háború dúl, miközben a hátországban még mulatnak. A csillogás mögött azonban ott húzódik egy
széteső világ bizonytalansága. A nagyoperett Mohácsi János rendezésében, Radnay Csilla, Wunderlich
József, Varga-Járó Sára, Márkus Luca, ifj. Vidnyánszky Attila, Rudolf Péter, Fesztbaum Béla, Horváth
Szabolcs, Medveczky Balázs, Gados Béla, Zoltán Áron, Ertl Zsombor és Bölkény Balázs előadásban
2027 márciusától lesz látható.

A Pesti Színház első bemutatója 2026 szeptemberében Fehér Balázs Benő rendezésében Arthur
Miller Két hétfő emléke című tragikomédiája lesz. A nagy gazdasági világválság idején a fiatal Arthur
Miller egy autóalkatrész-raktárban dolgozott – ott, ahol az álmok könnyen elkoszolódnak, de nem
tűnnek el. Az itt szerzett élményeiből született a Két hétfő emléke, amelynek fiatal hőse ugyanúgy a
kitörés lehetőségét keresi, ahogy korábban maga a szerző. A műhelyben dolgozók álmai, titkos
reményei átszövik a szürke hétköznapokat, és a piszkos raktárablakon át néha besüt a nap... Az
előadásban Nyomárkay Zsigmond, Rudolf Péter, Wunderlich József, Kern András, Orosz Ákos, Fesztbaum Béla, Karácsonyi Zoltán, Sághy Tamás, Hullan Zsuzsa, Bölkény Balázs, Szántó Balázs és
Gados Béla lép színpadra.

Első pillantásra nincs vonzóbb a fiatal művészek, bohémok életénél, de közelebbről megnézve, ennek
a világnak is a megvannak a maga árnyoldalai: a szabad élet sokszor együtt jár a nélkülözéssel. A
Bohémélet alakjai szeretetreméltó, érzelmes, peches figurák, romlottak és romlatlanok egyszerre,
akik az örökös pénztelenség, a mindennapi gondok között is tudnak könnyedek és veszélyesen
felelőtlenek lenni. Henry Murger fanyar humorú, személyes hangú írásai – köztük is a legismertebb,
Rodolphe, a költő és Mimi esendő szerelmének története – később színpadon, operában, musicalben
és filmen is továbbéltek. A Bohémélet Valló Péter rendezésében, Medveczky Balázs, Szász Júlia, Ötvös
András, Kovács Patrícia, Halász Judit, Ertl Zsombor, Bölkény Balázs, Hirtling István és Méhes László
szereplésével 2026 decemberétől lesz látható.
Jasmine, az elegáns, New York-i társasági hölgy irigylésre méltó élete egyik napról a másikra
darabokra hullik. Elveszít mindent: a férjét, a vagyonát, a barátait, még az otthonát is. Hogy a nagy
összeomlás után kicsit összeszedje magát, Jasmine San Franciscóba költözik a húgához, aki mindig
mindenben az ő ellentéte volt: jelenleg árufeltöltőként dolgozik valami szupermarketben, egy zsúfolt
kis lakásban egyedül neveli a két fiát, és kivétel nélkül lúzerekbe szeret bele... Woody Allen
nagysikerű filmjéből, a Blue Jasmine-ből készült színpadi változat ősbemutatóját, Kék Jázmin címmel
2027 márciusában Hegedűs D. Géza állítja színpadra, Nagy-Kálózy Eszter, Petrik Andrea, Sághy Tamás,
Orosz Ákos, Ötvös András, Karácsonyi Zoltán, Kőszegi Ákos, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Hirtling
István, Szántó Balázs, Telekes Péter, Igó Éva, Hullan Zsuzsa és Borbiczki Ferenc előadásában.

Egy nagy volumenű honlapfejlesztés eredményeként elindult a VígSTREAMház, amely új dimenziót
nyit a színház online jelenlétében. A felületen a Vígszínház páratlan archívumából tesznek közzé
felvételeket, így bárki számára – határon túl és külföldön is – elérhetővé válnak az ikonikus
előadások. A folyamatosan bővülő fizetős tartalomkínálatban május 1-jétől A revizor, a Mikve, a
Hamlet, a Monokli és A Nyugat császára érhető el, míg a Víg125 négyrészes fikciós dokumentumfilm-
sorozat ingyenesen tekinthető meg.

A 130 éves Vígszínház jubileuma alkalmából megjelenő Az öröklét peremén című drámakötetben
azok a színdarabok szerepelnek, melyek az elmúlt 5 évben kerültek bemutatásra a Házi Színpadon. A
művek – egy kivételével – a színház felkérésére születtek, és a társulat tagjaira íródtak. A kötet tehát
a Vígszínházban folyó alkotói műhelymunka lenyomata is, és a színház kortárs magyar drámák iránti
elköteleződését tükrözi.

A 2026/27-es évadban is elérhetőek lesznek az általános és középiskolásoknak szóló ifjúsági bérletek,
melyekkel olyan nagy sikerű előadásokat nézhetnek meg a fiatalok, mint A Pál utcai fiúk, a Pinokkió, a
Liliomfi, a @LL3t4rgIA, az Igazából komédia, valamint a Frankenstein – A modern Prométheusz. A
bérletes előadások mellett a Víg+ színházi nevelési foglalkozásokon is részt vehetnek a diákok. A
Vígszínház, a Pesti Színház és a Kombinált bérletesek elővásárlási jogot és különleges
kedvezményeket kapnak, ezen felül részt vehetnek exkluzív rendezvényeken és a kulisszák mögé
betekintést nyújtó programokon is.

VígSTREAMház: https://video.vigszinhaz.hu/hu 
A 130 éves Vígszínház titkai: https://youtu.be/b635ObvdqIM?si=xm_YvUYXw36J9HXu 
További információk: https://www.vigszinhaz.hu/jegy/berletek.php 

70 éves a Gyengénlátók Általános Iskolája – a jubileumot egy olyan esttel ünneplik, ahol a színpadon azok állnak, akik nap mint nap tanulnak eligazodni a világban.

Magyarországon több mint 80 000 ember él látássérüléssel. A legtöbben nem sötétséget látnak, hanem foltokat, árnyakat, töredékeket. Mégis teljes életet élnek: dolgoznak, szeretnek, küzdenek. Ezeknek a mindennapoknak ad most látható formát a Gyengénlátók Általános Iskolája, EGYMI és Kollégiuma, amely fennállásának 70. évfordulóját jótékonysági gálaesttel ünnepli 2026. április 27-én a Magyar Színházban.

Az esemény nem hagyományos értelemben vett színházi előadás. A színpadon diákok és pedagógusok állnak majd – olyan fiatalok, akik nap mint nap tanulják meg, hogyan lehet eligazodni a világban. És akik ezen az estén megmutatják, kik ők valójában. A gálaest célja túlmutat az ünneplésen. Az est teljes bevételét egy konkrét és közös cél megvalósítására fordítják: egy olyan jubileumi kirándulás megszervezésére, amelyen közel 170 gyengénlátó gyermek és segítőik vehetnek részt. Egy napra, amikor nem külön-külön, hanem együtt fedezhetik fel a világot.

A helyszínválasztás nem véletlen. A Magyar Színház évek óta kiemelt figyelmet fordít az akadálymentesítésre: infokommunikációs fejlesztésekkel és speciális szolgáltatásokkal dolgozik azon, hogy a színházi élmény a gyengénlátó és hallássérült nézők számára is elérhető legyen. Az intézmény számára az akadálymentesítés nem egyszeri gesztus, hanem folyamatos munka és alapelv.
A színház és a Gyengénlátók Általános Iskolája között több mint egy évtizedes együttműködés áll fenn. A jubileumi gálaest ennek a kapcsolatnak a természetes folytatása: egy közös ügy, ahol a figyelem a gyerekeken van – az ő útjukon, fejlődésükön és bátorságukon.

A Gyengénlátók Általános Iskolája országos felvételi körzetű intézmény, amely jelenleg mintegy 90 tanuló oktatását és nevelését végzi. Az itt folyó munka jóval túlmutat a tananyagon: a pedagógusok a mindennapokban segítik a gyerekeket az önálló közlekedésben, a speciális eszközök használatában, valamint abban, hogy magabiztosan és önállóan élhessenek. 
A gálaest különlegessége éppen ebben rejlik: nem a tökéletesség a fontos, hanem az a bátorság, amellyel ezek a gyerekek kiállnak a közönség elé.

A szervezők szerint ez az este nem egy „szokásos” előadás. Sokkal inkább egy döntéshelyzet: lehetőség arra, hogy a nézők egy jegyvásárlással konkrétan hozzájáruljanak egy közösségi élmény megvalósulásához.

Időpont: 2026. április 27. (hétfő) 17:00
Helyszín: Magyar Színház (1077 Budapest, Hevesi Sándor tér 4.)
Jegyvásárlás:
https://magyarszinhaz.jegy.hu/program/gyengenlatok-altalanos-iskolaja-70-eves-jubileumi-galaest-189767/

A szervezők célja, hogy a gála minél szélesebb médiamegjelenést kapjon, ezzel is erősítve a gyűjtést és a társadalmi figyelmet az ügy iránt.

Facsimile kiadás, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (MTA
KIK) 

A MTA KIK Keleti Gyűjteményének, azon belül is a Kaufmann-gyűjteménynek egyik
legértékesebb darabja a Kaufmann A 422-es jelzetű pészahi szertartáskönyv, a Haggáda.
A 14. századi katalán eredetet támasztja alá a szefárd írásmód, a díszítőelemek között is
könnyen felismerhető Kasztília és Aragónia címere, illetve a több oldalon megjelenő korabeli
viselet, fegyverek, a szöveg és az illusztrációk elrendezése és az ábrázolásmód. Mindemellett
azonban a kéziraton jelentős olasz és némi francia hatás is kimutatható.
A kézirat 60 pergamenlapból (120 oldal) áll, 14 füzet alkotja, melyek a kódex elején és végén
is tartalmaznak bibliai képeket, azonban nem az eredeti történet sorrendjében. A kézirat
kutatói hamar felismerték, hogy eredeti állapotában feltehetően az összes bibliai történet a mű
elején szerepelt, a történetek bibliai sorrendjének megfelelő rendben.

Az MTA KIK tulajdonában levő kézirat családi használatban lehetett, sok helyen igencsak
megviselt lapjait többször körbevágták, újrakötötték, az aranyozás és a festék is számos
helyen leesett, lekopott. Mindennek ellenére különlegesen gazdag díszítettségével a
Kaufmann-haggáda az egyik leghíresebb a világon a hasonló kéziratok sorában. Az
illusztrációk, az imák és a szertartásrend mellett, számos olyan elemet is tartalmaznak, melyek
ablakot nyitnak a korabeli zsidó társadalom mindennapjaira.

A most bemutatott kötet a Kaufmann-haggáda harmadik facsimile-kiadása. 1957 után 1990-
ben jelent meg korábban hasonmása. A kivitelen kívül a legfontosabb különbség az új kiadás
és a korábbiak között a fent említett oldalsorrendben rejlik, ugyanis a harmadik facsimile a
kutatás által rekonstruált, feltételezett eredeti oldalsorrendet állította helyre, így a képek a
bibliai történet sorrendjének megfelelően nyitják a szertartáskönyvet.
A jelen példány mind a digitalizálást tekintve, mind pedig nyomdatechnikában jóval fejlettebb
és pontosabb, mint a korábbiak. Nyomtatásához a legmodernebb coldfoil technológiát
használták, ez azt jelenti, hogy a 4 szín color nyomtatás mellett az arany festéket ötödik
színként vitték fel a nyomatokra, ugyanolyan nagy felbontásban, mint a színes nyomatot.
Ezzel lehetett a lehető leghűbben visszaadni az arany réteg repedezettségét, finomságát.
Minden ívet egyenként lézerrel vágtak körbe. Mivel az oldalak nem szabályos négyszögek,
ezért a köteteket kézzel fűzték. A kiadás technikai vezetője Schöck Gyula könyvművész
(Schöck ArtPrint Kft.).
Az facsimile impozáns kinézetű, egyedi kötet. Korhű díszítésű kötése teljes bőr, gazdag
aranyozással. A kísérőkötettel egy díszített kartondobozban kerül forgalomba, melyen Prof.
Dr. Freund Tamás, az MTA elnökének ajánló gondolatai olvashatóak.
A gazdagon illusztrált kézirat-hasonmást tanulmánykötet kíséri, melynek szerzői Prof. dr.
Sarit Shalev-Eyni, a jeruzsálemi Héber Egyetem művészettörténet-professzora és dr. Dávid Nóra                                          a Kaufmann-gyűjtemény kurátora, a Szegedi Tudományegyetem Ókortörténeti Tanszékének adjunktusa.

A Kaufmann-haggáda új, digitalizált példánya elérhető ezen a linken:
https://real-ms.mtak.hu/16030/

Általános információ a könyvtárról, a Keleti Gyűjteményről és a Kaufmann-
gyűjteményről 
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ:
A közel 200 éves Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának megalapítása gróf Teleki
József, az MTA első elnöke nevéhez fűződik, aki 1826-ban 30 ezer kötetes családi
könyvtárának felajánlásával vetette meg a Tudós Társaság első tudományos intézményének
alapjait. A Könyvtár 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését.
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ országos
szakkönyvtárként, a magyar tudomány és nemzeti-, illetve nemzetközi kulturális örökség
őrzőjeként – hagyományos értékeit megtartva – a kor követelményeinek megfelelő
informatikai háttérrel egyre szélesebb körben bocsátja rendelkezésre gyűjteményét és
szolgáltatásait.
A Könyvtár az országos kutatástámogatási rendszer egyik meghatározó központja,
hozzáférést biztosít a külföldi elektronikus tudományos tartalmakhoz nemzeti licenc
vásárlásával, a hazai nyílt hozzáféréssel megjelenő publikációk technikai támogatója,
valamint fenntartja és hozzáférhetővé teszi a hazai tudományos kutatást számba vevő nemzeti
bibliográfiai adatbázist.

https://konyvtar.mta.hu/
Keleti Gyűjtemény:
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárán belül önálló keleti gyűjtemény létrehozásának
igényét a magyar tudósok már régen megfogalmazták. Megvalósulására azonban csak a
Magyar Tudományos Akadémia 1949-es átszervezése után került sor. Ebben kiemelkedő
szerepe volt Ligeti Lajos (1902–1987) akadémikusnak, az MTA orientalista alelnökének.
1951-ben nyílt meg az Akadémia palotájának földszintjén a Keleti Könyvtár, amely ettől
kezdve az orientalisztika alapkönyvtára Magyarországon. Megformálása, beleértve az
olvasóterem keleties hangulatú kialakítását is, elsődlegesen Rásonyi László turkológus
érdeme, aki 1951–1961 között állt a Gyűjtemény élén. Ő állította össze az 1826-ban alapított
Akadémiai Könyvtár régi szakjaiból az orientalisztika tárgykörébe tartozó anyagot. Ily módon
a modern könyvek mellett a Gyűjteménybe kerültek azok az antikvák és 17–18. századi régi
könyvek is, amelyek keleti témájúak, illetve nyelvűek. A könyveken kívül itt található az
ország legteljesebb, sok esetben unikális keleti folyóirat-állománya és kéziratgyűjteménye. A
folyóiratok közül számos az alapítása óta jár. A kéziratok közül kiemelkednek a tibeti, a török
és a héber kéziratok, melyek többsége hagyaték, illetve ajándékozás révén került a
Gyűjteménybe, de az alább részletesen ismertetett egységeken kívül kisebb számban
megtalálhatóak itt etióp, indiai és távol-keleti kéziratok is.
https://konyvtar.mta.hu/index.php?name=v_3_2

Kaufmann-gyűjtemény:
Az Országos Rabbiképző Intézet tanára, Kaufmann Dávid (1852–1899) hebraica- és judaica
gyűjteménye nemzetközi hírnévnek örvend. Kaufmann kiváló tudósa volt a középkori zsidó
filozófiának, történelemnek és kultúrtörténetnek, aki szakemberként gyűjtötte a héber
kéziratokat és régi könyveket. Halála, majd felesége halála után anyósa, Gomperz Róza
akaratából a gyűjtemény Kaufmann Dávid és neje, szül. Gomperz Irma alapítványa néven az
Akadémia Könyvtárának tulajdonába került. A könyvtár katalógusát Kaufmann tanítványa,
Weisz Miksa jelentette meg a tudós özvegyének kívánságára 1906-ban, s ugyanabban az
évben a Magyar Tudományos Akadémia április 23-i ülésén Goldziher Ignác adott róla
tájékoztatást.
A gyűjtemény három részre tagolódik: (a) kódexek és kéziratok, (b) geniza-töredékek, (c)
nyomtatott könyvek. "Kéziratok 594 számmal, melyek a héber irodalom összes ágaira és
korszakaira terjednek" – mondja Goldziher, köztük számos egészen ritka értékű darab. Ilyen
az A. 280 jelzetű filozófiai munka héberbetűs arab nyelven, Kitáb al-muhtavi címmel, Júszuf
al-Baszír műve a XI. századból, vagy az A. 50 jelzetű Misna-kódex. Goldziher a kéziratok
között egy hungaricumra hívja fel a figyelmet (A. 349), "melyet már maga Kaufmann e
kézirata alapján 1895-ben kiadott..., Buda visszavételének (1686) egy szemtanútól héber
nyelven írt elbeszélését".  Külön méltatja azokat a gazdagon díszített, festményes kéziratokat,
amelyek a zsidó könyvművészet legszebb alkotásai közé tartoznak: "e gyűjtemény
inkább műtörténeti, semmint irodalmi szempontból bír nagy értékkel: 25 darab héber nyelvű,

gazdagon illusztrált, többnyire Olaszországból származó leginkább hártya-codex". Az
illusztrált kéziratok többsége Kaufmann Dávid anyósa, Gomperz Róza tulajdona volt.
https://ujkaufmann.mtak.hu

Wildhorn ősbemutató: Wonderland a Margitszigeten és a Magyar Színházban

A képzelet új dimenziója nyílik meg a WONDERLAND musicalben, amely az Alice Csodaországban világát álmodja újra a 21. század szemével a Margitszigeti Színház és a Magyar Színház és a közös produkciójaként, július 31-én és augusztus 1-jén a Margitszigeten. Nagy Viktor, a Magyar Színház igazgatója, a darab rendezője arról beszélt, hogy a darab különleges zenei világa és aktuális története miatt esett a választás erre a műre, amely nagyszabású formában, ideális környezetben valósulhat meg nyáron a Margitszigeten, majd ősztől a Magyar Színház nagyszínpadán.

Az ősbemutató igazi musicalsztárokat vonultat majd fel, főbb szerepekben látható lesz Sándor Péter, Jenes Kitti, Janza Kata, Vágó Zsuzsi, Szemenyei János és Mészáros Árpád Zsolt. A díszletért és a jelmezekért Kentaur felel, a darab rendezője Nagy Viktor. A rendezvényen Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház igazgatója kiemelte, hogy a darab egy olyan kortárs musical, amely elsősorban a mai fiatalok világát tükrözi, miközben megőrzi a mesélés varázsát.

Modern zenei hangzás, lenyűgöző látványvilág és ikonikus karakterek találkoznak ebben a különleges előadásban, ahol Csodaország a mai valóság tükröződése. A WONDERLAND nemcsak nosztalgikus utazás, hanem egy sodró lendületű, vizuálisan gazdag élmény, amely minden korosztályt magával ragad. A sajtótájékoztató különleges zenei részletekkel adott ízelítőt az előadás világából: élőben hangzottak el a musical meghatározó dalai, többek között a Hernyó dala, a Sodródni kell (El Gato), a Fehér lovag, Az Őrült kalapos, valamint a Csodaország bennünk van. A dalok között az alkotók betekintést adtak a produkció koncepciójába, történeti világába és vizuális megoldásaiba, különös tekintettel a látványra, amely a klasszikus történetet egy mai, vizuálisan gazdag színpadi univerzumba helyezi.

Közös bemutatóra készül a két színház

Az eseményen köszöntőt mondott Bán Teodóra, a Margitszigeti Szabadtéri Színház igazgatója, valamint Nagy Viktor, a Magyar Színház igazgatója, a produkció rendezője és Kentaur díszlet- és látványtervező. Bán Teodóra elmondta, nagyon örül annak, hogy a két színház egy ilyen nagyszabású előadást fog közösen létrehozni.

„Egy hosszú nyári szezont kell feltöltenünk tartalommal, izgalommal. Olyan repertoárt állítunk össze, mellyel minden korosztályt meg szeretnénk szólítani. A nagy zászlóshajóink a nagy bemutatók, a dramatikus előadások, elsősorban az operák, operettelőadások és természetesen a musicalek. A Wonderland egy kortárs musical, a fiatalok életét dolgozza fel, tükröt állít a hétköznapjainknak, ugyanakkor mesél is. Mindannyian meséken növünk fel és a színház feladata a mese fontosságát megőrizni, hogy fontos része legyen a felnőttkoruknak is. A történet Frank Wildhorn varázslatos zenéjén keresztül egy olyan világba repít majd minket, melyben a szépség és a jóság fog győzni. Örülök, hogy ez a premier a Margitszigeti Színházban fog megvalósulni, ilyen kiváló művészekkel és alkotókkal karöltve, akik itt vannak mellett a színpadon.” – mondta el az igazgatónő.

Nagy Viktor, a Magyar Színház igazgatója és a darab rendezője elmondta, hogy a Magyar Színház repertoárján leginkább ifjúsági darabok és családi előadások kapnak helyet. Ebbe a repertoárba keresett egy olyan művet a nemzetközi kínálatból, mely remek zenével és történettel rendelkezik.

„Ami leginkább megfogott engem ebben az, hogy a darabnak őrült jó zenéje van. Wildhorn neve eleve garancia a jó minőségre, de ez a darab egy más zenei világ, mint amit eddig megszokhattunk.”

Nagy Viktor hangsúlyozta, hogy a WONDERLAND nem egyszerű adaptáció, hanem egy tudatosan újragondolt történet: „Ez egy mai világban játszódó történet, amely ugyan ismerős elemekből építkezik, mégis egy teljesen új, kortárs szituációsorozatba helyezi Alice útját. Egy olyan univerzumot hozunk létre, ahol minden állomás egy-egy felismerés, egy-egy tanítás a főhős számára.” Vágyálmunk volt, hogy a projekthez keressünk egy partnert, ahol nagyszabású formában tud megvalósulni ez az előadás. Ez a partner a Margitszigeti Színház. Az ősbemutatót ott fogjuk megtartani fantasztikus szereposztással. Nagy munka előtt állunk! Nagyszerű embereket hozunk össze ezzel az előadással, egy ilyen csapat összekovácsolása jó feladat, nagy lelkesedéssel veszek részt ebben.” – mondta el gondolatait a rendező.

JEGYVÁSÁRLÁS - MARGITSZIGET 

Fotók: Tarnavölgyi Zoltán

A Cirko Film legalább öt filmet mutat be az idei cannes-i filmfesztivál versenyprogramjából. Az öt alkotás között található Pedro Almodóvar, Andrej Zvjagincev, Marie Kreutzer, Asghar Farhadi és Koreeda Hirokazu új filmje is.

Napjaink egyik legjelentősebb európai rendezője, Pedro Almodóvar az angol nyelven, Amerikában forgatott Szomszéd szoba után ismét spanyol történettel jelentkezik. A több idősíkon játszódó Keserű karácsony Madridban és Lanzarotén játszódik. 2024. Édesanyja halála után a filmrendező, Elsa a munkába temetkezik, így próbálja feldolgozni a gyászt. Amikor azonban súlyos migrénje pihenésre kényszeríti, barátnőjével, Patriciával Lanzarotéra utazik, miközben barátja – a sztriptíztáncosként és tűzoltóként dolgozó Bonifacio – Madridban marad. Az alkotói lendület visszaszerzéséhez Elsa egyre inkább barátai személyes nehézségeiből merít ihletet, és kisajátítja történeteiket. A szintén alkotói válsággal küzdő rendező, Raúl új forgatókönyvén dolgozik, amelyről fokozatosan kiderül, hogy valójában Elsa története. A filmet nem sokkal a cannes-i filmfesztivál után a magyar mozikban is meg lehet majd nézni. Premier: 2026. július 2.

A humanista ábrázolásmódról és az emberek közötti kapcsolatok törékenységét bemutató érzékeny alkotásairól ismert japán rendező, Koreeda Hirokazu filmjei (például az Oscar-jelölt, Arany Pálmát nyert Bolti tolvajok, a két díjat is elnyerő Broker vagy a Szörnyeteg) rendszerint a cannes-i versenyben mutatkoznak be. Az idei versenyprogramban helyet kapó Sheep in the Box (még nincs magyar címe) a közeljövőben játszódik. A gyászoló házaspár, Otone és Kenszuke befogadnak otthonukba egy humanoidot, amely külsőre és viselkedésében is elhunyt gyermekükre hasonlít. A mesterséges jelenlét fokozatosan átrendezi a család mindennapjait.

Andrej Zvjagincev Minotaurusz című új filmjének főszereplője egy vállalatvezető, aki tömeges elbocsátások végrehajtására kényszerül. Miközben a munkahelyi nyomás egyre fokozódik, magánélete is válságba kerül: rájön, hogy a felesége megcsalja. A film egy olyan ember portréját rajzolja meg, aki egyszerre próbál megfelelni a rá nehezedő külső elvárásoknak és megbirkózni személyes életének összeomlásával. A forgatás Rigában zajlott, azonban a film Oroszországban játszódik. Zvjagincev – akinek utolsó filmje a 2017-es Szeretet nélkül volt – néhány éve Franciaországban él, és az orosz–ukrán háború kitörése óta nem tért vissza Oroszországba.

Marie Kreutzer (Fűző) Gentle Monster című, osztrák–német–francia koprodukcióban készített filmjének főbb szerepeiben Léa Seydoux és Catherine Deneuve láthatók. Lucy, a sikeres zongoraművész Münchenből vidékre költözik családjával, hogy támogassa a kiégéstől szenvedő partnerét, Philipet – ezzel azonban saját pályáját is háttérbe szorítja. Elsa, a különleges ügyekkel foglalkozó nyomozó demenciával élő apjáról gondoskodik, miközben a munkájában is próbál helytállni. Mindkét nő szembesülni kényszerül a nyugtalanító kérdésekkel, amelyeket a hozzájuk közel álló férfiakhoz fűződő kapcsolatuk vet fel. A film érzékenyen vizsgálja az önfeladás, a felelősség és a személyes határok témáit, valamint azt, hogy néha milyen árat kell fizetni a mások iránti lojalitásért.

Asghar Farhadi Histoires parallèles című (még nincs hivatalos magyar címe), francia nyelvű filmjének főszereplői olyan szupersztárok, mint Vincent Cassel, Virginie Efira, Isabelle Huppert, Catherine Deneuve és Pierre Niney. A film több egymással összefonódó történeten keresztül dolgozza fel a 2015. novemberi párizsi terrortámadások utóhatásait. A film középpontjában a támadások következményei állnak: az egyéni traumák, a veszteség feldolgozása és az a finom háló, amely látszólag különálló életeket köt össze egy közös történelmi tapasztalaton keresztül. Az iráni származású Farhadi pályafutása során több nemzetközi produkciót is készített, köztük A múlt és a Mindenki tudja című filmeket. Legutóbbi filmjét, a Cannes-ban nagydíjat nyert A hőst szintén a Cirko Film forgalmazta. Az Histoires parallèles a rendező tizedik nagyjátékfilmje, egyben második francia nyelvű munkája, amelyet Párizsban forgatott.